A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ügyvéd (KASZ:...) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2024. február 27. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
dr. szül.: ...
a.n.: ...
lakcím: ...
iroda: ...
eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 40.000 Ft, azaz negyvenezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg banki utalással a Kecskeméti Ügyvédi Kamara 1173200220500382 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták, „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel.
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Dr. eljárás alá vont ügyvédet 1990. január 01. napján jegyezték be a Kecskeméti Ügyvédi Kamara névjegyzékébe, tevékenységét egyéni ügyvédként végzi.
Személyi körülményeire nézve nem áll rendelkezésre adat.
Nincs rá vonatkozóan figyelembeveendő korábbi releváns fegyelmi eljárás.
Az akkor még a Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézetben letartóztatásban lévő a Kecskeméti Ügyvédi Kamarához 2023. augusztus 07. napján érkezett beadványában sérelmezte, hogy az ellene folyamatban lévő büntetőeljárásban részére kirendelt védő, dr. ügyvéd többszöri megkeresése (telefon, illetve levél) ellenére sem veszi fel vele a kapcsolatot, se személyesen, se elektronikus úton, se postai formában, ezért nem tud az ügyében eljárni, megfizetni az okozott kárt; emellett kérte másik védő kirendelését az Ügyvédi Kamarától.
2023. szeptember 01. napján vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
Eljárás alá vont ügyvéd 2023. szeptember 11. napján igazoló jelentését, észrevételeit, valamint mellékletként a fegyelmi ügy elbírálásához okiratokat terjesztett elő.
2023. október 25. napján vezető fegyelmi biztos eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot hozott. Az általa megállapított tényállás szerint az akkor őrizetben lévő bejelentő védelmére 2023. május 21. napján került kirendelésre eljárás alá vont ügyvéd, akit még aznap telefonon értesítettek a gyanúsítotti kihallgatásról. S bár sem azon, sem pedig a 2023. május 23-i kihallgatáson nem jelent meg, a jegyzőkönyveket viszont utóbb beszerezte. A letartóztatás tárgyában 2023. május 23-án tartott nyomozási bírói ülésen eljárás alá vont ügyvéd helyettes útján képviseltette magát. A megjelent helyettes ügyvéd aktív részvételt tanúsított, indítványt tett és a letartóztatást elrendelő határozat ellen saját maga is és a gyanúsított is, külön nem indokolt fellebbezést jelentett be. Az adatok szerint ez volt az egyetlen alkalom, amikor eljárás alá vont ügyvéd – bár helyettese útján –, de védencével felvette a kapcsolatot. Ezt követően a bejelentés keltéig (2023. augusztus 01.), illetve a letartóztatás megszüntetésének időpontjáig (2023. szeptember 07.), sem eljárás alá vont ügyvéd, sem helyettese nem vett részt további kihallgatásokon, nyomozati cselekményeken, a fogvatartottal a Bv- ben nem létesített/tartott fenn kapcsolatot, sem személyesen (látogatás), sem levélben.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésének rendelkezéseit, az igazságszolgáltatásban való közreműködés körében nem az Üttv. és az ÜESZ rendelkezéseinek maradéktalan betartásával járt el, mulasztásával az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rb szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, a bejelentő, valamint az eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
A 2023. május 21. napjától őrizetben volt bejelentő védelmére 2021. május 21. napján rendelte ki a nyomozó hatóság eljárás alá vont ügyvédet.
A letartóztatás elrendelése tárgyában 2023. május 23. napján tartott nyomozási bírói ülésen bejelentő védelmében eljárás alá vont ügyvéd helyettese járt el. Noha bejelentő eljárás alá vont ügyvédhez írt
2023. július 11. napján kelt levelében a mielőbbi kapcsolatfelvételt kérte, eljárás alá vont ügyvéd mégsem lépett kapcsolatba sem személyesen, sem helyettese útján a bejelentővel. Bejelentő a kapcsolatfelvétel hiánya okán a Kecskeméti Ügyvédi Kamarához benyújtott 2023. augusztus 01. napján kelt beadványában másik védő kirendelését kérte. Az Ügyvédi Kamara tájékoztatást nyújtott bejelentő számára arról, hogy ezen igényével közvetlenül a nyomozó hatósághoz kell fordulnia.
Eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét elismerte.
Fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban írtakat fenntartva indítványozta az abban írt fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását és ez alapján eljárás alá vont ügyvéddel szemben írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentésben foglaltak, valamint a rendelkezésre álló, azt alátámasztó okiratok, továbbá eljárás alá vont ügyvédnek az ezt megerősítő tárgyalási nyilatkozata alapján állapította meg. A bizonyítékok igazolták az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett mulasztást.
Eljárás alá vont ügyvéd annak ellenére, hogy a fogvatartásban lévő védence jelezte számára, illetve kérte arra, hogy vegye fel vele a büntetés-végrehajtási intézetben a kapcsolatot, azt semmilyen módon nem tette meg, eljárás alá vont ügyvéd részéről a kapcsolatfelvétel elmaradt. Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét e vonatkozásban és a rendelkező részben írt minősítéssel látta megállapíthatónak.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a letartóztatásban lévő védence kifejezett kérését figyelmen kívül hagyva nem vette fel védencével a kapcsolatot, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében írt azon szabályt, amely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni, tekintve, hogy az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 8.8. és 8.10. pontja szerint a személyes szabadság korlátozásának ideje alatt a védő a terhelti kapcsolattartás gyakoriságát az ügy és az ügyfél szakmailag megalapozott igényeihez igazítja, valamint a védő tájékoztatja ügyfelét az ügy állásáról, ..., jogairól és kötelezettségeiről. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt magatartásával gondatlanságból sértett szabályt, mivel a tőle elvárható figyelmet, illetve körültekintést a védelem ellátásában elmulasztotta.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét elismerte, a fegyelmi vétség elkövetésében gondatlanság terhelte, valamint azt is, hogy hosszabb ideje folytat ügyvédi tevékenységet anélkül, hogy az fegyelmi kifogás alá esett volna. A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményt nem észlelt.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács úgy értékelte, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés áll arányban az elkövetett fegyelmi vétséggel.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének részben való megfizetésére.
Felhívja a fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2024.05.07. napján jogerős és végrehajtható.