A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. fegyelmi ügyében a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsának 2023. január 20. napján DRFB–25/2022. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. június 23. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsának DRFB–25/2022. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Debreceni Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Debreceni Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást és a 2023. január 20. napján kelt DRFB–25/2022. számú határozatban megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, egyben kötelezte 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) átalányköltség megfizetésére.
Bejelentő 2022. július 8-án panaszt jelentett be a Debreceni Ügyvédi Kamarához, becsatolta a Törvényszék előtt G. szám alatt folyamatban lévő peres eljárásban a tárgyalásról felvett jegyzőkönyvet.
A peres eljárás a Kft. felperes és Bejelentő alperes között tag kizárása iránt volt folyamatban, mely perben eljárás alá vont ügyvéd a felperest képviselte, a jegyzőkönyv legnagyobb részt az ő nyilatkozatait tartalmazza. A panaszos kérte a Debreceni Ügyvédi Kamarát, vizsgálja meg, hogy az ügyvéd nyilatkozata nem tartalmaz-e etikai vagy fegyelmi okot megvalósító kötelezettségszegést, ugyanis véleménye szerint szóhasználata, illetőleg nyilatkozatának tartalma nem felel meg az ügyvédi hivatásnak.
A Debreceni Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa 2022. szeptember 15-én elrendelte az előzetes vizsgálati eljárást. Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. október 17-én igazoló nyilatkozatot terjesztett elő. Ebben tagadta, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatai fegyelmi vétséget valósítanának meg, hivatkozott az Üttv, a Ptk. és a Pp. rendelkezéseire.
A fegyelmi biztos 2022. december 8-án fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint eljárás alá vont ügyvéd
– a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzítettek alapján (a határozat 18 esetet sorol fel) megsértette az ÜESZ Preambuluma d), h), i), a 2.5, 11.8, 13.1, 13.3. a) és 13.4. pontjában foglaltakat, amellyel 1 rb. szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, továbbá
– a Debreceni Ügyvédi Kamara részére felhívások ellenére nem csatolta iratait, ezzel megsértette az ÜESZ 12.3. pontjában foglaltakat, mellyel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a tárgyalást 2023. január 20. napjára tűzte ki, eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalást megelőzően 2023. január 12-én részletes nyilatkozatot terjesztett elő. Ebben a korábbi igazoló jelentésében foglaltakat fenntartotta, fegyelmi vétség hiányában kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését. Hivatkozott arra, hogy a panaszbejelentésben nincs megjelölve az Üttv. 107. §-ban megjelölt egyik jogsértés sem, továbbá iratcsatolási kötelezettségét teljesítette. A beadványban tételesen kitért a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban a panaszhoz csatolt jegyzőkönyvből idézett egyes részletekre, melynek során cáfolta, hogy megsértette volna a bíróságot illetőleg más ügyvéd kollégát. A bírósági tárgyalás során nem történt szószerinti jegyzőkönyvvezetés, vitatta, hogy a jegyzőkönyvben írt szavakat használta volna. Bizonyítási indítványként a hangfelvétel bekérését és visszahallgatását, valamint az eljáró bíró meghallgatását kérte.
A 2023. január 20-i fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg. A fegyelmi biztos indítványát akként módosította, hogy az iratcsatolás elmulasztását szankcionáló az ÜESZ 12.3. pontjának megsértésével kapcsolatos 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésére vonatkozó indítványát visszavonta. A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatban felsorolt jegyzőkönyvi nyilatkozatok alapján 1 rb. szándékos, folytatólagos fegyelmi vétség miatt az eljárás alá vont ügyvéd alacsonyabb összegű pénzbírságban történő marasztalását kérte.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban idézett jegyzőkönyvi nyilatkozatokat egyenként megvizsgálta, és az alábbi két nyilatkozat tekintetében megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget követett el:
– „Pont ön volt az, aki – többek között azért, mert a pénzügyi elszámolást, az adatok eldugása, könyvelés eldugása, meg az elmenekülés miatt – mind a mai napig nem tudunk szabályszerű mérleg elfogadó közgyűlést tartani, két alkalommal is, a céget bírságolta, mind a két alkalommal 100–100.000 Ft-ra, ami úgy tudom végrehajtás alatt van, a cég nem tud működni.”
– „2019 áprilisában, tavaszán kezdeményeztünk először a törvényességi felügyeleti eljárást több mint három éve, ehhez képest a ... Törvényszék közreműködik abban, hogy a cég törvénytelenül működik.”
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács egyéb idézett nyilatkozatok körében az elsőfokú határozatban fegyelmi vétséget nem állapított meg, egyben mellőzte az eljárás alá vont ügyvéd bizonyítási indítványait, mivel a kötelezettségszegést megalapozó, az ügyvéd által kijavítani nem kért nyilatkozatokat közokirat tartalmazza.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd fentiekben idézett nyilatkozataival megsértette az ÜESZ preambulumának d) és i) pontjában foglaltakat, továbbá a 2.5. és 13.1. pontjait. A nyilatkozatokkal az eljáró bíró részére a kellő megbecsülést és tiszteletet nem adta meg, megsértette a bíróság méltóságát, továbbá nem adta meg az igazságszolgáltatás és jogállam iránt kötelezően megadandó tiszteletet, mely által a jogászi hivatás méltóságát és becsületét is megsértette. Az eljárás alá vont ügyvédnek joga van elfogultsági kifogást előterjeszteni, de ez nem járhat az eljáró bíróság olyan minősítésével, miszerint ezáltal a peres fél törvénytelen működését támogatná. Ebből következően az eljárás alá vont ügyvéd alaptalanul vádolta a Törvényszéket az általa képviselt gazdasági társaság törvénytelen működésében való közreműködéssel, és elfogultsági kifogását a bíróság méltóságát sértően, a kifogás körében előadható indokok kereteit túllépve terjesztette elő.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács pénzbüntetés alkalmazását indokolatlannak, míg az írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmasnak tartotta arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédet visszatartsa a jövőben hasonló cselekmény elkövetésétől.
Eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú fegyelmi határozat ellen 2023. március 18-án fellebbezést terjesztett elő, amelyben az elsőfokú határozat megváltoztatását, az eljárás megszüntetését és a költségviselés mellőzését kérte. Fellebbezésében előadta, egyetért azzal, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos által felsorolt és kifogásolt nyilatkozatokat kettő kivételével mellőzte, fellebbezése kizárólag e két mondat értelmezésének téves okfejtését támadja. Korábbi nyilatkozatait azzal egészítette ki, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a Pp. 12. § f) pontjára (bíróság kizárása) vonatkozó értelmezésével az eljáró ügyvéd képviseleti jogát korlátozza. E vonatkozásban hivatkozott arra, hogy a jelen eljárás alapjául szolgáló bírósági eljárásban a per megszüntető végzést a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás megismétlésére kötelezte. Ismételten rögzítette, hogy nyilatkozataival nem sértette meg a bíróságot, az első mondattal csak arra figyelmeztette az eljáró bírót, mint cégbírót, hogy mulasztásával összefüggésben megbízója törvénysértően köteles működni, az ügy tárgyilagos elbírálása és ügykezelése kétséges. A második mondatával sem vádolta meg a bíróságot, hanem csak a tárgyilagosság látszólagos hiányára utalt. Visszautasította továbbá az elsőfokú fegyelmi határozat 4. oldal 4. és 5. bekezdésében foglaltakat.
A fellebbezés az eljárás alá vont ügyvéd és DR. ... Ügyvédi Iroda nyilatkozatát és aláírását tartalmazza.
Az országos fegyelmi főbiztos a 2023. március 31-én előterjesztett észrevételeiben előadta, tévesen hivatkozik az eljárás alá vont ügyvéd arra, hogy az ügyvédi iroda fegyelmi eljárás alatt áll. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a tényállást helyesen állapította meg, és abból megalapozott jogi következtetésre jutott. Egyetértett az eljárás alá vont ügyvéd azon kifogásával, hogy a fegyelmi büntetés kiszabása során a folyamatban lévő fegyelmi eljárások súlyosító körülményként nem vehetők figyelembe.
A fegyelmi főbiztos a kiszabott fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyával arányban állónak tartja, az eljárás megszüntetésére lehetőséget nem lát. Fentiek alapján kérte a Másodfokú Fegyelmi Tanácsot, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatát kizárólag a súlyosító körülmények vonatkozásában változtassa meg és kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet a másodfokú eljárással felmerült költségek megfizetésére.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot a fegyelmi eljárásról szóló (továbbiakban: FE) 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügyben meghallgatást tűzött ki, a tárgyaláson mind az eljárás alá vont ügyvéd, mind pedig az országos fegyelmi főbiztos megjelent.
Az eljárás alá vont ügyvéd kérdésre akként nyilatkozott, hogy a fellebbezés dr. ... ügyvéd fellebbezése. Előadta, hogy az eljárás alapjául szolgáló bírósági jegyzőkönyvben számos pontatlanság van, ami abból adódott, hogy az eljáró bíró nem tartalmi összefoglalót készített, hanem indítvány és felhatalmazás nélkül élőbeszédet rögzítő jegyzőkönyvet adott át a leírónak, aki azt több helyen pontatlanul és értelmetlenül rögzítette. Kérdésre előadta, hogy a jegyzőkönyv kijavítását azért nem kérte, mert a bíró jóval később küldte meg a jegyzőkönyvet, és azért sem, mert a cégbíróról volt szó. Hivatkozott arra is, hogy a bíró nem alkalmazta a Pp. szerint őt a pervezetés során megillető jogosítványokat (figyelmeztetés, bírságolás). A határozatban a bírósági jegyzőkönyvből idézett első mondatot helyesen a következők szerint kell rögzíteni: „Ön (perbíró) 2 alkalommal törvényességi eljárást folytatott le a felperes (megbízóm) ellen, és ennek a cégtörvényességi eljárás lefolytatásának az oka, előzménye az volt, hogy az alperes pénzügyi elszámolást 2017 óta nem adott le, könyvelési adatokat eldugta és megkereséseinkre nem válaszolt.” A nyilatkozatnak abban a formában, ahogy a jegyzőkönyvben írták, nincs értelme. Nyilatkozott továbbá, hogy több mint 3 éve, 2019. tavaszán kezdeményeztek először törvényességi felügyeleti eljárást, ehhez képest a Törvényszék a cég törvénytelen működését nem küszöbölte ki. Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezését a beadványaiban foglaltak szerint tartotta fenn.
Az országos fegyelmi főbiztos fenntartotta az írásban előterjesztett indítványában foglaltakat.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetőleg, a szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból is megfelelően járt el, a határozat indokolási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatban írtakkal megegyezően megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd a bejelentés alapjául szolgáló jegyzőkönyv szerint több olyan kijelentést tett, amelyek a bíróság működésére vonatkoznak. Az sem vitatható, hogy a jegyzőkönyv szövege nem szerkesztett, a szöveg nem központozott, hanem az élőbeszéd sodrát tükrözi. Az ügy háttérét ismerve érthető, hogy a jogi képviselő előadása nem nélkülözte az érzelmeket, keverednek benne a tényállítások és a minősítések.
Ellenben az sem vitatható, hogy a Pp. 161. § (3) bekezdése biztosítja a felek számára, hogy a jegyzőkönyv kiegészítését és kijavítását kérjék. Az eljárás alá vont ügyvéd ilyen kérelemmel nem fordult a bírósághoz. Ezért az ügyben a Másodfokú Fegyelmi Tanács a bejelentő által csatolt jegyzőkönyv, mint nem vitatott közokirat tartalmát vette alapul, egyetértett azzal, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács mellőzte a jegyzőkönyv hangfelvétele bekérésére és a bíró meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványt.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében DR. ... Ügyvédi Irodát is az eljárás alanyaként jelölte meg, a fellebbezés ügyvédként és ügyvédi irodaként is aláírásra került.
A másodfokú eljárás során megtartott tárgyaláson – több kérdést követően – tisztázásra került, hogy az ügyvédi iroda nem közvetlen alanya az eljárásnak, így a fellebbezésben általa megjelölt hivatkozások vizsgálatára nem került sor.
A fegyelmi eljárás során, az első- és másodfokon eljárt fegyelmi tanács egy konkrét ügyvédi magatartással kapcsolatos kötelezettségszegést vizsgált, három különálló ügy nem képezte az eljárás tárgyát.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az ügy tényállását helyesen állapította meg, abból megalapozott jogi következtetésre jutott.
Az elsőfokú határozatban részletezett indokok megalapozottan állapították meg, hogy az ügyvéd által előterjesztett, az eljárás tárgyát képező elfogultsági kifogás a jogerős határozatokban rögzített bírságok miatt minősíti a bírót akként, hogy miatta nem tud működni az általa képviselt gazdasági társaság, rá hárítja a tapasztalt hátrányos következményeket.
A hivatkozott megalapozatlan minősítéssel az ügyvéd az eljárt bíró részére az ügyvédi hivatásrend gyakorlójától elvárt kellő tiszteletet és megbecsülést nem adta meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal az indokkal minősítette alaptalanul a Törvényszéket, hogy közreműködik egy gazdasági társaság törvénytelen működésében.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezen nyilatkozataival nem a hivatásrendjét gyakorló jogi képviselőtől elvárt kötelezettségét teljesítette, hanem az ügyvédi hivatás alapelveivel ellentétesen járt el, megszegte az ÜESZ 2.5. és 13.1. pontjában írt kötelezettségeket.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta továbbá, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés arányban áll-e a fegyelmi vétség tárgyi súlyával.
A bejelentés kizárólag a jegyzőkönyv tartalmának megvizsgálását kérte, az eljáró bíróság nem élt panasszal az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai miatt. A jegyzőkönyvben tett nyilatkozatok ettől függetlenül megvalósították az Üttv. 107. § a) pontja szerint a fegyelmi vétséget.
Az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye megsértette a szakmai etikai szabályokat. Az ilyen kijelentések nemcsak saját személye hátrányos megítélését eredményezhetik, hanem az egész ügyvédi hivatásrend lejáratására is alkalmasak.
Az eljárás alá vont ügyvéd által tett nyilatkozatok szóhasználata az elfogadhatóság mezsgyéjén túl van. A kötelezettségszegés tárgyi súlya megalapozza az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által kiszabott fegyelmi büntetést.
Súlyosító körülmény hiányában is megállapítást nyert, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával fegyelmi vétséget megalapozó kötelezettségszegést követett el, ezért az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján a megalapozott elsőfokú határozatot a részletezett indokokra való tekintettel helybenhagyta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az FE 40.2. c) pontjában írtakra figyelemmel állapította meg a másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A határozat 2023. június 23. napján jogerős és 2023. szeptember 4. napján végrehajtható.