A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. ügyvéd fegyelmi ügyében a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. február 17. napján a P.24.2022 sz. ügyben meghozott határozata ellen, az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése alapján 2023. július 5. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. február 17. napján a P.24.2022 sz. ügyben meghozott határozatát részben megváltoztatja azzal, hogy a pénzbíráság összegét 150.000 Ft, azaz Százötvenezer Forintra leszállítja.
Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara pénztárába 20.000 Ft, azaz Húszezer forint mérsékelt másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás 20.000 Ft másodfokú átalányköltségét a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes Fővárosi Törvényszéknek címezve előterjeszteni. A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthatja be a bírósághoz és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat a kihirdetés napján jogerős.
A Győri Regionális Fegyelmi Biztosság P/24/2022. sz. alatt fegyelmi határozatot hozott 2023. február 17-én, eljárás alá vont ügyvéddel szembeni eljárásban, és megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért vele szemben 200.000 Ft azaz Kettőszázezer forint pénzbírságot szabott ki, továbbá kötelezte a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 40.2. a) pontja értelmében a felmerült 80.000 Ft azaz Nyolcvanezer forint kamarai átalányköltség megfizetésére.
Az elsőfokú határozat megállapította, hogy a fegyelmi eljárás (...) bejelentő – 2022. szeptember 13-án – érkezett panasza alapján indult meg. A fegyelmi eljárás alapja az volt, hogy a panaszos 2022. március 3-án (...) településen (...) hrsz. alatti, zártkerti ingatlant kívánta megvásárolni eladóktól. A szerződést az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte. A panaszos előadása szerint a szerződő felek az adás-vételi szerződésbe foglalt megállapodás alapján (...) ingatlanilletőségének a vételára 450.000 Ft, míg (...) ingatlanilletőségének a vételára 300.000 Ft volt, amelyet azonban a vevő hat havi részletben fizethet meg. Panaszos előadása szerint a részletfizetést ő teljesítette, az utolsó részletet 2022. július 8-án az ügyvéd előtt adta át eladónak. Állítása szerint ekkor 2022. július 8-án kelt időpontban az ügyvéd egy új adás-vételi szerződést készített, mivel azonban csak eladó volt jelen a pénz átadásakor, ebből a szerződésből akkor példányt nem kapott, mivel (...) később írta alá az új szerződést. A panaszos előadta, hogy kérte az új szerződést, de azt nem kapta meg az ügyvédtől, érdeklődésére a (...) Község Önkormányzata azt a tájékoztatást adta, hogy – bár a szerződés 9. pontja szerint a kifüggesztés és a jóváhagyás a szerződést készítő ügyvéd feladta lett volna – a hatósághoz az ügyvéd a szerződést nem nyújtotta be.
Ezen tényállás alapján az I. fokú fegyelmi eljárást az illetékes kamara elrendelte.
Eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata az eljárás során az volt, hogy elismerte a panaszos által közölt tényeket és kijelentette, hogy elfejtette beadni a hatósághoz, a szerződést és egyben a felelősségét is elismerte. A személyes meghallgatása során nem tudott magyarázatot adni arra, hogy a részletfizetésre való tekintettel miért volt szükség egy másik szerződés elkészítésére.
Ezen tényállás alapján, a lefolytatott bizonyítási eljárás után, az I. fokú fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az I. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a szerződéssel kapcsolatos fegyelmi felelősség, az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, a 42. § (4) bekezdésében és a 44. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt általános elvek, továbbá a Fétv. 17. § (1) bekezdésében foglalt speciális szabályok megsértése miatt, a rendbeliségek száma szempontjából nem minősül külön-külön rendbeli fegyelmi vétségnek, azt egy rendbelinek tekintette. Megállapította azonban azt, hogy miután az eljárás alá vont ügyvéd a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.3. pontjában meghatározott iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget a kamara felé, ezért további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért összesen 200.000 Ft pénzbírságot szabott ki vele szemben.
A joghátrány alkalmazásánál az I. fokú tanács súlyosító körülménynek tekintette azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a helyzet megoldására lépéseket nem tett a fegyelmi eljárás elrendeléséig, továbbá azt is, hogy ellene már több ilyen ügy volt folyamatban, míg enyhítő körülménynek tekintette a személyi körülményeket és azt, hogy az ügyvéd a felelősségét elismerte
Az eljárás alá vont ügyvéd, a törvényes határidőben, fellebbezést terjesztett elő az I. fokú fegyelmi határozat ellen. Indokolásul előadta, hogy sikerült a három szerződő felet összehívnia és a fegyelmi megbízott által észlelt hibákat kijavította, valamint a fegyelmi határozatban megállapított hiányosságokat pótolta.
Előadta, hogy az ügyben újabb szerződést készített, amit a felek 2022. március 14. napján alá is írtak. Ezen szerződés vonatkozásában a Vármegyei Kormányhivatal határozatával 2023 március 24-én már megállapította azt, hogy a szerződés közzétételre alkalmas és elrendelte a szerződésnek a (...) közös önkormányzati hivatal jegyzője általi közzétételét. Előadta, hogy az ügyet végre sikerült rendeznie, a felekkel feszültségmentes, teljesen normális körülmények között rendezte a kapcsolatot. Az ügyfeleknek semmiféle károsodása nem volt. Kérte mindezeket a javára értékelni.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztosa az észrevételében az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésével kapcsolatosan a kiszabott büntetés enyhítését indítványozta, tekintettel arra, hogy a tényállás megfelelő kiegészítése mellett enyhébb büntetés is elégséges a büntetés céljának az eléréséhez.
A II. fokú Fegyelmi Tanács a felterjesztett fellebbezés miatt az egész I. fokú fegyelmi eljárást áttekintette. Megállapította, hogy az I. fokú fegyelmi hatóság az eljárása során törvényesen járt el, az anyagi- és eljárásjogi jogszabályokat betartotta és a határozatát megfelelően meg is indokolta.
Az elbírálás során a II. fokú Fegyelmi Tanács, a fegyelmi főbiztos indítványával is egyet értve, a fellebbezésre is tekintettel, lehetőségét látta az I. fokon kiszabott pénzbírság csökkentésének, ezért az első fokon megállapított pénzbírság összegét kisebb arányban mérsékelte.
A II. fokú Fegyelmi Tanács az I. fokú határozatban megállapított tényállást kiegészíti azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyet megoldotta, a szerződés hibáit orvosolta és a szerződést benyújtotta az illetékes Kormányhivatalhoz. Az ügyfeleket így kár nem érte.
A fellebbezés nem tért ki arra, hogy az I. fokú fegyelmi határozatban megállapított iratcsatolási kötelezettségének az eljárás alá vont ügyvéd miért nem tett eleget, ezért a II. fokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi határozatban megállapított felelősségét nem értékelhette.
A II. fokú Fegyelmi Tanács rámutat, hogy az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló jogszabály kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója függetlenül attól, hogy tesz e nyilatkozatot az ügyvédi kamarai szervek részére az ellene indult panasz, illetve fegyelmi ügyben, felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni. A panaszolt ügyvéd vitathatatlanul megszegte ezen kötelezettségét, és ezzel egyértelműen, további egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Tény, hogy az ügyvéd megszegte az ingatlan nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. § (4) bekezdését, mely szerint a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés vagy egyéb jognyilatkozat keltétől számított 30 napon belül a bejegyzési kérelmet az ingatlanügyi hatósághoz be kell nyújtani, továbbá amely határidő olyan szerződés vagy jognyilatkozat esetében, amelynek létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése, vagy hatósági jóváhagyás szükséges, e beleegyezéstől illetve jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani, ami az I. fokú eljárás befejezéséig a panaszlott ügyvéd által sem vitatva, nem történt meg.
A II. fokú Fegyelmi Tanács az I. fokú határozatban megállapított tényállást a másodfokú eljárásban is alapvetően irányadónak tekintette, a fellebbezési eljárás alatt történtek miatti kiegészítéssel.
Egyetértett a II. fokú Tanács mind a rendbeliség, mind pedig a szándékosság tekintetében is az I. fokú határozattal, ezért helytállónak találta a pénzbírság kiszabását, de annak az enyhítésére kisebb mértékben lehetőséget látott. A mérséklés indoka egyrészt az eljáró ügyvéd személyi körülményeiben megnyilvánuló nem teljesen értékelt egyéni személyi körülmények, továbbá az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú határozat után az ügyet rendezte.
A joghátrány alkalmazásánál változatlanul súlyosító körülménynek tekintette a II. fokú Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a helyzet megoldására lépéseket nem tett a fegyelmi eljárás elrendeléséig, azonban a javára értékelte, hogy az ügyet a későbbiekben rendezte.
Fentiekből következik, hogy az I. fokú határozat a tényállás megállapítása, az abból levont jogi következtetés tekintetében helytálló, azonban a személyi körülmények nem megfelelő súlyú értékelése, és a tényállás részbeni kiegeszítése miatt a pénzbírság mérséklésére került sor.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A határozat jogerős és 2023. november 10. napján végrehajtható