A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa Dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. február 20. napján 2022.F.241/5. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. június 02. napján megtartott tárgyalásán a következő meghozta az alábbi
határozatot.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.241/5 számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
A Budapesti Ügyvédi Kamarához 2022. március 30. napján érkezett bejelentésében bejelentő előadta, hogy eljárás alá vont ügyvédet szavatossági igénye peren kívüli és peres eljárás során történő érvényesítésével bízta meg. Előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett, majd miután az eljáró közjegyző a kötelezett ellentmondásáról értesítette és arról tájékoztatta, hogy a keresetet a (...) Járásbíróságnál terjesztheti elő a kereset benyújtására nem a megjelölt, hanem a (...) Járásbírósághoz került sor, ezért a bíróság azt elutasította. A bejelentő sérelmezte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd részére megfelelő tájékoztatást nem adott, az ügye állásáról nem értesítette, a fellebbezés benyújtásáról tudomása nem volt, az előterjesztett jogorvoslati kérelme kapcsán pedig ügyvédi munkadíjáról számlát állított ki.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2022. április 19. napján hivatalból előzetes vizsgálatot rendelt el.
Az előzetes vizsgálat során eljárás alá vont ügyvéd részletes igazoló jelentést terjesztett elő, az ügyben keletkezett dokumentumokat mellékelt, a fegyelmi vétség elkövetését vitatta és az eljárás megszüntetését kérte. Előadta, hogy a bejelentőt az ügyről folyamatosan tájékoztatta, a fellebbezés benyújtásában betegsége hátráltatta, ezért ügyfelét erről ugyan nem tájékoztatta, de a jogorvoslati kérelem előterjesztése szükségszerű volt, ügyvédi munkadíjra való jogosultságát pedig a megbízási szerződés lehetővé tette.
Az eljáró fegyelmi biztos 2022. október 17. napján kelt határozatával az eljárást megszüntette, egyúttal eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette.
Bejelentő a fegyelmi biztos határozatával szemben kifogást nyújtott be, melynek kapcsán az országos vezető fegyelmi főbiztos 2022. október 28. napján a Budapesti Ügyvédi Kamara eljáró fegyelmi biztosát a fegyelmi eljárás kezdeményezésre utasította.
A Budapesti Ügyvédi Kamara eljáró fegyelmi biztosa 2022. november 22. napján kelt határozatával korábbi határozatát visszavonta és fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A 2023. február 20. napján megtartott tárgyaláson a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt személyesen hallgatta meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét egy rendbeli cselekményben elismerve nem vitatta, hogy a 2022. márciusi jogorvoslati kérelem benyújtásáról a bejelentőt nem tájékoztatta, ugyanekkor azonban nem ismerte el a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat további részében terhére róttakat. Előadta, hogy a bejelentővel folyamatosan egyeztetett, előfordulhatott, hogy a 2022. január 1-i érdeklődésre csak március 28-án válaszolt, a keresetet pedig a (...) Járásbíróságra megbízója kérésére költség kímélési okokból nyújtotta be. Az eljárás alá vont ügyvéd szerint az elutasítás után a fellebbezés benyújtása szükséges volt, ügyvédi munkadíjának érvényesítése jogszerű, miután pedig azt a bejelentő nem fizette meg a megbízást is jogszerűen mondta fel.
A bejelentő meghallgatásakor előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2021. szeptember 21. és 2022. március 28. között nem adott neki tájékoztatást az ügy állásáról, miközben ő emailen érdeklődött. Sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a keresetet nem az illetékes bírósághoz nyújtotta be, a fellebbezés benyújtására a megbízott ügyvéd hibájából került sor, a jelentős összegű ügyvédi munkadíj ellenére eljárás alá vont ügyvéd eljárása teljesen eredménytelen volt.
Az elsőfokú tárgyaláson tett végindítványában a fegyelmi biztos az eljárást kezdeményező határozatban rögzített tényállást fenntartva 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését látva megvalósultnak pénzbüntetés kiszabására és átalányköltségben való marasztalásra szóló indítványt terjesztett elő.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Bejelentő megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a tulajdonában álló ingatlan vonatkozásában szavatossági igényeinek peren kívüli és peres eljárás során történő érvényesítésével. Eljárás alá vont ügyvéd a jogi képviselet ellátása körében fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett. Az eljárt közjegyző .../Ü/.../2021/... szám alatti végzésében értesítette az eljárás alá vont ügyvédet az ellentmondásról (perré alakulásról), egyben tájékoztatta, hogy a keresetét a (...) Járásbíróságnál terjesztheti elő. Eljárás alá vont ügyvéd hatékonysági okokból vagylagos illetékességre hivatkozással a (...) Járásbíróságra terjesztette elő keresetlevelét.
A (...) Járásbíróság ..P..../2021/... számú végzésével 2021.09.28. napján a pert megszüntette, mivel felperes keresetet tartalmazó iratot az arra vonatkozó közjegyzői felhívásban megjelölt határidőben nem terjesztett elő. Eljárás alá vont ügyvéd 2021.10.05. napján tájékoztatta a bíróságot, hogy a kereset benyújtása a (...) Járásbíróság felé megtörtént, fellebbezéssel nem élt a határozattal szemben.
A (...) Járásbíróság ...P....2021.... számú átiratával 2021.10.22. napján megküldte a keresetet tartalmazó iratot a (...) Járásbíróságnak, amiről tájékoztatta egyidejűleg a felperesi képviselőt.
A (...) Járásbíróság 9. számú 2021.11.02. napján kelt végzésében megállapította, hogy 7. számú végzése jogerőre emelkedett.
A (...) Járásbíróság ....P..../2021/... számú végzésében 2021.11.12. napján megállapította illetékességének hiányát, az eljárást megszüntette és elrendelte az ügy áttételét a (...) Járásbíróságra.
A fenti végzésekről és elmulasztott, vagy foganatosított intézkedésekről az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt kizárólag a bejelentő 2022.01.01. napján küldött tájékoztatáskérését követően, az iratok megküldésével informálta 2022.03.28. napján. Az ügyvéd mulasztását a bejelentő nyomban sérelmezte.
A (...) Járásbíróság ....P..../2022/.. számú, 2022.02.25. napján kelt határozatával azonban az eljárást megszüntette, mivel a felperes nem a közjegyzői felhívásban foglaltaknak megfelelően járt el, a határidő így nem volt álláspontja szerint megtartott.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezen végzéssel szemben a bejelentővel való előzetes egyeztetés és jóváhagyás nélkül fellebbezést terjesztett elő 2022.03.16. napján, majd a bejelentő részére ezen tevékenységéről utólagosan számlát állított ki, amit a fellebbezéssel együtt utólag, 2022.03.21. napján megküldött e-mailben is a részére. A (...) Törvényszék a fellebbezett végzést helybenhagyta.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben részletes – több alkalommal is kiegészített – igazoló jelentést terjesztett elő, felelősségét csak részben – a fellebbezésről szóló értesítés elmaradásában – ismerte el, vitatta, hogy mulasztása miatt a fegyelmi eljárás megindítása indokolt volt.
Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügy elbírálása során az elkövetési időpontjában hatályos 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései alapján járt el.
Határozatában megállapította, hogy azon ügyvédi magatartás, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem a megfelelő bíróságra nyújtotta be a keresetet, a bírósági végzésekkel kapcsolatos tájékoztatást és kapcsolattartást ügyfelével elmulasztotta, a fellebbezést ügyfelével történt előzetes egyeztetés és tájékoztatása nélkül nyújtotta be szándékos fegyelmi vétséget valósít meg.
A fentiekre tekintettel az elsőfokú fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 200.000 Ft pénzbírságot szabott ki, ugyanekkor a FESZ 40.2.b) pontja alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére is kötelezte.
A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte az elsőfokú fegyelmi tanács az időmúlást, azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kiskorú gyermekek eltartásáról köteles gondoskodni. Súlyosító körülményként a cselekménye többszörös halmazatát, és azt a tényt vette figyelembe, hogy az ügyvédi mulasztás következtében a bejelentőnek új eljárásban elölről kellett kezdeni a jogérvényesítését.
Az elsőfokú fegyelmi határozat megváltoztatása, a kiszabott büntetés enyhítése iránt az eljárás alá vont ügyvéd 2023. 04.03. napján terjesztett elő fellebbezést.
Jogorvoslati kérelmében előadja, hogy az általa nem vitatott tényállás ellenére sem követett el szándékos ügyvédi mulasztást, mert a Pp. szabályai szerint vagylagos illetékességet kívánt alkalmazni, a (...) Járásbíróságnak haladéktalanul meg kellett volna küldenie a keresetlevelet a (...) Járásbíróság részére, erre azonban csak másfél hónap múlva, határidőn túl került sor, ezért a bíróság hibája miatt elmarasztalására lehetőség nincsen.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tájékoztatási kötelezettség elmulasztását jogorvoslati kérelmében sem vitatja annak kapcsán, hogy a bejelentőt az eljárást megszüntető végzésről, és a fellebbezés benyújtásáról időben nem értesítette. E körben személyes körülményeire (várandóság, költözés, súlyos megbetegedés, hozzátartozó elvesztése) hivatkozik és arra a körülményre, hogy ügyfelét utólag, haladéktalanul értesítette a jogorvoslati kérelem benyújtásáról. Álláspontja szerint felelőssége csak ezen „utólagos értesítés” miatt állapítható meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében vitatja az elsőfokú fegyelmi határozat indokolásában foglalt azon megállapítást, mely szerint 2021.09.21 és 2022.03.28. napja között az ügy állásáról ügyfelét nem tájékoztatta.
Előadja, hogy e-mail váltásokra, telefonon történő megbeszélésekre került sor köztük ebben az időszakban, melyet megbízója a személyes meghallgatása során letagadott, saját álláspontja bizonyításának hiányában pedig e magatartása szándékosnak nem tekinthető.
Vitatja az ÜESZ 2.2. és 2.4. pontjának megsértését arra való hivatkozással, hogy az ügyben felkészülten, a jogszabályoknak megfelelően, ügyfele érdekében járt el, s az ÜESZ kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit sem sértette meg, ugyanis hivatkozása szerint, amikor szükséges volt, ügyfelét tájékoztatta, s vele konzultációkat folytatott.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.
Álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi tanács részletes tényállást állapított meg, majd ebből helyes következtetést levonva döntött úgy, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása 3 rendbeli fegyelmi vétséget valósít meg. Az Országos Fegyelmi Főbiztos észrevétele tartalmazza azt a megállapítást is, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács az enyhítő és súlyosító körülmények figyelembevétele mellett arányos büntetést szabott ki.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2023. június hó 2. napján tartott fellebbezési tárgyalást.
A tárgyalás megtartására a Fegyelmi Eljárásról szóló (FE) 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 37/A–37/D. pontjai alapján elektronikus hírközlési rendszer igénybevétele útján került sor.
A másodfokú fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd részt vett, míg a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa távolmaradt.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot az FE. 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között teljes terjedelmében felülbírálta.
Az elsőfokú fegyelmi tanács által megállapított tényállást az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében maga sem vitatta, a tényállásból levont jogi következtetéseket támadta abban a körben, mely az általa el nem ismert kötelezettségszegésekre vonatkozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi tanács a szükséges mértékű bizonyítási eljárást az ügyben lefolytatta, a tényállást helyesen állapította meg. Kiemeli ugyanekkor a Másodfokú Fegyelmi Tanács azt is, hogy az irányadó tényállás semmilyen kiegészítésre nem szorul, a cselekmény jogi minősítésére alkalmas.
Nem vitás az, hogy az ügyfél hozzájárulása nélkül jogorvoslati kérelmet a megbízott ügyvéd nem terjeszthet elő, ilyen lehetősége csak akkor van, hogyha ügyfelével a kapcsolatot felvenni nem tudja s az eljárása nyilvánvaló hátránytól mentesítheti ügyfelét. Az sem vitatható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kötelessége bizonyítani azt, hogy eleget tett az ügyfelével kapcsolatos folyamatos kapcsolattartási, és tájékoztatási kötelezettségének, és ennek az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezésben foglaltakkal ellentétben nem tudott kétséget kizáró módon eleget tenni.
Az sem vitás a Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, hogy a (...) Járásbíróság hibázott, amikor az eljárás alá vont ügyvéd által idézett eljárási szabályokat nem tartotta meg, s a keresetlevelet haladéktalanul nem továbbította a (...) Járásbíróság részére, ahova egyébként a fizetési meghagyásos ügy iratai a közjegyző részéről meg lettek küldve.
A bíróság eljárásának ezen hibája azonban nem menti fel az eljárás alá vont ügyvédet abban, hogy a keresetet nem a jogszabálynak megfelelően a közjegyző felhívásában megjelölt Járásbírósághoz, hanem vagylagos illetékességre alapozva másik Járásbírósághoz terjesztette elő, és még csak a kereset benyújtásáról az általa tudottan is, a közjegyzői iratokkal rendelkező (...) Járásbíróságot nem is értesítette. Miután ugyanis az eljárás alá vont ügyvéd nem bírt ráhatással a (...) Járásbíróság eljárására, és arra, hogy még határidőben megtörténik a benyújtott keresetlevél megküldésének megtörténte a (...) Járásbíróság részére, nem tudhatta, hogy a (...) Járásbíróság mikor fog eleget tenni az iratok megküldése iránti jogszabályi kötelezettségének. Az illetékesség megjelölésének fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben történt elmulasztása, majd a közjegyző által megjelölt illetékesség mellőzése esetén az eljárás alá vont ügyvédnek számolnia kellett azzal, hogy a keresetlevél előterjesztését nem a (...) Járásbíróság várja.
Fentiekből következően az eljárás megszüntetésére a közjegyző felhívásában foglaltak teljesítésének figyelmen kívül hagyása miatt korábban sor került, mint ahogyan a keresetlevél továbbítva lett az illetékes Járásbíróságnak.
A fentiekre tekintettel a Másodfokú Fegyelmi Tanács mindenben osztotta az elsőfokú határozat indokolásában foglaltakat, mivel az elsőfokú fegyelmi tanács az egyébként eljárás alá vont ügyvéd által sem vitatott tényállásból helyes jogi következtetést levonva döntött arról, hogy a 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése megállapítható.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatban kiszabott büntetés enyhítésére okot nem látott, a 3 rendbeli cselekményhez képest a kiszabott pénzbüntetés összegét arányosnak találta a fellebbezett határozatot helybenhagyta.
A fellebbezés nem vezetett eredményre, a kiszabott pénzbírság összegének csökkentésére a Másodfokú Fegyelmi Tanács okot nem látott, ezért az Üttv. 143. § (3) bekezdése és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft átalányköltséget az eljárás alá vont köteles e határozat rendelkező részben foglaltak szerint megfizetni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A határozat 2023. június 2. napján jogerős és 2023. augusztus 16. napján végrehajtható.