A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. március 20. napján a P.43/2022 sz. ügyben meghozott határozata ellen, eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. június 28. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. március 20. napján a P.43/2022. sz. ügyben meghozott határozatát megváltoztatja és a fegyelmi eljárást megszünteti.
Kötelezi a Nyíregyházi Ügyvédi Kamarát, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Magyar Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000.-Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
(...) Ellene korábban fegyelmi eljárás nem indult. Ellene jelenleg sincs fegyelmi eljárás folyamatban.
Eljárás alá vont ügyvéd további személyi körülményeire adat nem lelhető fel, arra nézve az elsőfokú fegyelmi tárgyaláson sem nyilatkozott.
Jelen ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, P.43/2022. számon hozott első fokon fegyelmi határozatot.
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata
II.1. A bejelentés és előzetes vizsgálat
II.1.1. Eljárás alá vont ügyvéd 2022. október. 05. napján panaszt terjesztett elő a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara előtt saját maga ellen.
II.1.2. Kérte fegyelmi eljárás lefolytatását magával szemben, mivel a (...) Törvényszék, majd a (...) Ítélőtábla az előttük folyamatban volt büntetőeljárások során, bűnösség megállapításához és jelentős mértékű – 15 millió forint – vagyonelkobzáshoz vezető döntést hozott édesapja, (...) terhére.
II.1.3. Eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a marasztalás azért következett be, mert Ö ügyvédi tevékenysége gyakorlása során jogellenes, jogi tanácsot adott. A jogellenes tanácsadás és iratszerkesztés a (...) család és (...) között folyamatban volt családjogi ügyben történt. E magatartásával álláspontja szerint megsértette a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.4. pontjában foglalt rendelkezést. Mellékletként csatolta édesapja ellen a (...) Törvényszék előtt, vesztegetés bűntette miatt folyamatban volt büntetőügyben hozott ítéletet.
II.1.4. A bejelentés alapján a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2022. november 03. napján elrendelte. Megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2015. november 1 és 2021. március 30. napja között (...) ügyvéd ügyvédjelöltje volt.
(...), 2019. december 10. napján tett nyilatkozatakor, az eljárás alá vont ügyvéd még ügyvédjelöltként tevékenykedett, továbbá az őt alkalmazó ügyvéd és (...) között ügyvédi megbízási szerződés ebben az időben nem volt.
II.1.5. A fegyelmi biztos a jogellenes tanácsadás körében indított előzetes vizsgálati eljárást eljárás alá vont ügyvéd ügyvédjelölti minőségére tekintettel megszüntette. Erre figyelemmel a Másodfokú Fegyelmi Tanács a tényállásnak ezen részét nem vizsgálta és nem értékelte.
II.1.6. Az előzetes vizsgálat során eljárás alá vont ügyvéd iratcsatolási kötelezettségének eleget tett. A 2022. november 15. napján érkezett beadványa mellett elfekszik a (...) Ítélőtábla előtt folyamatban volt büntetőügyben keletkezett, tárgyalási jegyzőkönyv. A fegyelmi biztos a tárgyalást követően tanúsított magatartása miatt előzetes vizsgálatot rendelt el.
II.1.7. A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot ebben a körben elrendelte, melyről eljárás alá vont ügyvédet elektronikus úton értesítette. Tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálati eljárás elrendelésére az iratok közt elfekvő bírósági jegyzőkönyvbe foglalt rendzavarás miatt került sor. A fegyelmi biztos kérte, hogy nyilatkozatát vagy észrevételét 2022. december 15. napjáig tegye meg.
Eljárás alá vont ügyvéd észrevételét 2022. december 07. napján részletesen kifejtette a fenti magatartásáról, hangsúlyozva azt, hogy fegyelmi felelősséget megállapító, rendzavaró magatartást nem követett el.
II.2 A fegyelmi eljárás elrendelése
II.2.1. A fegyelmi biztos 2023. január 9. napján kelt P.43/2022. számú határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett a fent hivatkozott tárgyalást követően tanúsított magatartása miatt. Eljárás alá vont ügyvéd 2023. január 12. napján elektronikusan letöltötte a határozatot.
II.2.2. A (...) Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 2023. január 18. napján a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnökéhez küldött leveléhez csatolta a fenti büntetőügyben felvett 9. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvet, valamint az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartására irányuló beadványát. A bíróság felvetette estleges fegyelmi vagy etikai vétség megvalósulását.
II.3. Az I. fokú fegyelmi tanács eljárása
II.3.1. Az elsőfokú fegyelmi tanács 2023. március 20. napján tartott tárgyalást, mely során a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta, egyúttal kiegészítette azt a tárgyaláson azzal, hogy a (...) Ítélőtábla bejelentése és csatolt iratai alapján, az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartására irányuló beadványának tartalma, megfogalmazása miatt is kéri a fegyelmi felelősség vizsgálatát ebben az eljárásban.
II.3.2. A tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd megjelent, előadta védekezését, indítványt terjesztett elő.
II.3.3. A lefolytatott eljárás eredményeképpen az elsőfokú Fegyelmi Tanács – a 2023. március. 20. napján hozott határozatában – eljárás alá vont ügyvéd terhére 1. rb. folytatólagos, szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg. Döntését Etikai Kódex 2.5, 13.1 pontjainak rendelkezéseire, valamint a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.5 és 13.1. pontjaiban foglalt rendelkezések megsértésére alapította. Eljárás alá vont ügyvédet ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, és egyúttal kötelezte 80.000 Ft elsőfokú eljárási költség megfizetésére.
II.3.4. A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárt elsőfokú fegyelmi tanács a rá irányadó eljárási szabályokat csak részben tartotta meg, ezért a másodfokú fegyelmi tanács jelen határozat IV. pontjában foglalt jogi következtést vonta le.
II.4. Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése
Határozat ellen, kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd jelentett be – határidőben –fellebbezést. Kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését, másodlagosan az eljárás hatályon kívül helyezését, valamint az eljárás felfüggesztését az Alkotmánybíróság előtt IV/2388/2022. számon folyamatban lévő eljárás befejezéséig. Kérte továbbá az eljárási költség alóli mentesítését is. Hangsúlyozta, és részletes indokát adta, hogy nem követett el fegyelmi vétséget a marasztaló határozatban megjelölt magatartások vonatkozásában.
II.5. A Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi főbiztosának indítványa
Az Országos fegyelmi főbiztos 2023. április. 24. napján érkezett észrevételében az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére és új eljárás lefolytatására tett indítványt. Álláspontja szerint az elsőfokú határozat több, részben a fellebbezésben megjelölt indokok alapján olyan, az ügy érdemére is kiható eljárási szabálysértés mellett született, hogy azok a másodfokú eljárásban nem kiküszöbölhetőek.
III. A tényállás
III.1. Az elsőfokú tanács a tényállást az alábbiak szerint állapította meg:
III.1.1. Az eljárás alá vont ügyvéd családjában jogi vita alakult ki testvérének, (...) gyermekei elhelyezése, nevelése kapcsán. Nevezett más ügyből kifolyólag, szabadságvesztés büntetését megkezdte letölteni. Tekintettel a kialakult helyzetre, testvérének felesége és gyermekei az édesapjuktól elköltöztek, melyet a nagyszülők sérelmeztek. Szerették volna a gyermekeket nevelni, kapcsolatot tartani velük, mely érdekében gyámhivatali eljárást is kezdeményeztek.
III.1.2. Eljárás alá vont ügyvéd édesapja (...) 15.000.000 Ft-ot ígért menyének azért, hogy a gyermekek feletti szülői felügyeleti jogáról a nagyszülők javára lemondjon. A gyermekek édesanyja feljelentést tett.
III.1.3. A lefolytatott büntetőeljárás kapcsán eljárás alá vont ügyvéd édesapját jogerősen bűnösnek mondta ki a bíróság, hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés bűntettében, ezért próbára bocsátották és egyben 15.000.000 Ft vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben.
A fegyelmi tanács eljárása eredményeként megállapította, hogy (...) – eljárás alá vont ügyvéd tanácsára tett – jogerős bírói ítéletet megalapozó nyilatkozata megtételekor – 2019. december. 10. napján – eljárás alá vont ügyvéd ügyvédjelöltként tevékenykedett, valamint erre irányuló megbízási szerződés nem volt, az őt alkalmazó dr. (...) ügyvéd és az édesapa között.
Fenti cselekmény – önbejelentés vonatkozásában indult eljárásban – a fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást az Üttv. 123. § (1) bekezdés c.) pontja alapján megszüntette.
III.1.4. Az előzetes vizsgálati eljárásban csatolt iratok között elfekvő, a (...) ellen folyamatban volt büntetőügyben keletkezett, (...) Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság 2022. 09. 21. napján tartott nyilvános ülésen felvett Bf.(...)/2022/9. számú jegyzőkönyve. Az eljárás során eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazás alapján látta el édesapja védelmét. A felvett jegyzőkönyv rögzíti, hogy az ülés berekesztését követően eljárás alá vont ügyvéd rendzavaró magatartást tanúsított azzal, hogy a tárgyalóterem ajtajából az alábbiakat mondta: „nem figyeltem, nem értem, hogy milyen jogáról mondott le? Ha bármilyen hülyeséget beleírok a tényállásba, azt másodfokon elfogadják?” Jegyzőkönyv rögzíti, hogy a tanács elnöke felszólítja a védőt, hogy a nyilvános ülésnek vége, és hagyjon fel a rendbontással. Mire az ügyvéd nyilatkozata az alábbi: „Majd akkor fejezem be, ha az ügyészség is befejezi az apám sértegetését, amikor gátlástalan egoistának nevezte, és ezt nem vizsgálták ki. Gratulálok Bíró Úr!”
III.1.5. Az elsőfokú fegyelmi tanács vizsgálta a (...) Ítélőtábla tanácselnökének beadványát, melyben megküldte többek között az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartására irányuló kérelmét, megjelölve azzal, hogy fegyelmi vagy etikai vétség megvalósulására alkalmas lehet annak tartalma, különösen annak utolsó két bekezdése.
A fegyelmi biztos, a megtartott fegyelmi tárgyaláson, 2023. 03. 20. napján az itt részletezett beadvány tartalmával együtt kérte az eljárás anyagává tenni, egyúttal írásbeli megrovás fegyelmi büntetésre tett indítványt.
III.1.6. Az elsőfokú Fegyelmi Tanács a fent részletezett két irat alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1. rb. folytatólagosan, szándékosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el. Hivatkozott az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontjára, az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakra.
Megállapította, hogy az ügyvédi hivatás etikai szabályáról és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzatának 2.5. és 13.1. pontjaiban foglaltakat eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartásával és beadványának tartalmával megvalósította. A határozat indokolásában kifejtette, hogy eljárás alá vont ügyvéd személyes érintettsége vitathatatlan az eljárásban, ugyanakkor sem szóban, sem írott formában nem hangozhatnak el rendbontó kijelentések a kar tagjaitól ügyvédi minőségükben.
A hivatásrendi szabályokat eljárása során meg kell tartania, a bírósággal való érintkezés során fokozottan figyelemmel kell lenni az etikai rendelkezésekre. A tényállásban rögzített kijelentések és szerkesztett beadvány részbeni közlései az ügyvédi tevékenységgel össze nem egyeztethetőek., azok 1. rb. folytatólagos, szándékosan elkövetett fegyelmi vétséget kimerítőek voltak. Büntetés kiszabásánál számba vette és értékelte az enyhítő és súlyosító körülményeket. Rendelkezett az eljárási költség megfizetéséről.
III.2. A Másodfokú Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Az elsőfokú bizonyítási eljárás teljeskörű volt, az részben felelt meg a jogszabályoknak. Így ennek eredményeként, az elsőfokú fegyelmi tanács a határozatának azon történeti tényállását, amely eljárás alá vont ügyvéd nyilvános ülésen felvett jegyzőkönyvben rögzített magatartására vonatkozott, irányadónak tekintette a másodfokú tanács is eljárásában. Az elsőfokon megállapított tényállás azon része, mely eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartására irányuló beadvány utolsó két bekezdésére vonatkozott, a tényállásból kirekesztette, lentebb részletezett jogi indokok alapján.
IV. A Másodfokú Fegyelmi Tanács jogi álláspontjának leírása
IV.1. A Másodfokú Fegyelmi Tanács részletesen megvizsgálta azt, hogy az elsőfokú eljárás során az eljárási szabályokat megtartották-e. Megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartása iránti írásbeli beadványa tekintetében, az elsőfokú eljárás során előzetes vizsgálat nem került elrendelésre, azt nem folytatták le.
IV.2. A tárgyalás tartása iránti írásbeli beadványt a (...) Ítélőtábla tanácselnöke csatolta az iratokhoz 2023. január 18. napján. A fegyelmi biztos 2023. 01. 09. napján kelt P.43/2022. számú határozatával a tárgyalást követően tett nyilatkozatai miatt, a fegyelmi eljárást elrendelte, egyebekben pedig megszüntette a vizsgálati eljárást. A tárgyalás tartása iránti írásbeli beadvány tekintetében előzetes eljárás nem indult, ezért a fegyelmi tanács azt a tényállás köréből kizárta.
IV.3. A másodfokú fegyelmi tanács leszögezi, hogy nincs arra lehetőség, hogy előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül tegyen a tanács olyan ügyvédi magatartást eljárás tárgyává, amelyben végül felelősséget állapít meg. Az Üttv., valamint a FESZ. e tekintetben garanciális szabályokat állapít meg, részletesen rendelkezik arról, hogy az előzetes vizsgálati eljárás során a fegyelmi biztosnak feladata az, hogy a tényállást teljeskörűen tisztázza, az ügyvéd javára és terhére szolgáló tényeket feltárja.
Kétségkívül megállapítható, hogy a bíróság által megküldött beadvány beérkezését megelőzően a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást elrendelte. Nem lett volna akadálya annak, hogy az új körülmény vonatkozásában is előzetes vizsgálatot rendeljen el, ahogy azt az eljárás korábbi szakában megtette.
A fentiekre figyelemmel az előzetes vizsgálat elmaradását a másodfokú fegyelmi tanács súlyos eljárási hibának minősítette és ezért az erre vonatkozó tényállást kirekesztette.
IV.4. Vizsgálta a másodfokú tanács az eljárás alá vont ügyvéd (...) Ítélőtábla másodfokú nyilvános ülésén tanúsított és jegyzőkönyvbe foglalt magatartását. Az elsőfokon megállapított tényállást a másodfokú tanács irányadónak tekintette, azonban megállapította azt, hogy az elsőfokú tanács téves következtetést vont le a fegyelmi felelősség megállapítása kapcsán. A határozat jogi indokolása is részben téves, részben hiányos. Erre, valamint az eljárás alá vont ügyvéd jogorvoslati kérelmében foglaltakra is figyelemmel, e körben a másodfokú fegyelmi tanács a következőkre mutat rá.
IV.5. Különös odafigyelést kíván a jogorvoslati jellegű felülvizsgálatnak kitettség kérdése minden olyan esetben, amikor a fegyelmi eljárás tárgya közvetlenül az eljárás alá vont alapjogát érinti, lévén a jogrendszer működése az alapjogi védelmet legfőbb szinten garantáló Alaptörvénynek alárendelt. Az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésének védelmi körébe tartozó véleménynyilvánítás szabadságának kérdése pedig alkotmányossági szempontból az egyik legszenzitívebb kérdés.
IV.6. Jelen ügyben tehát mindenképpen a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos tartalma szerint kellett az eljárás alá vont ügyvéd magatartását vizsgálni. A véleménynyilvánítás szabadsága sem korlátlan. Következetes gyakorlata az eljáró fegyelmi tanácsoknak, hogy trágár, ügyvédhez méltatlan szavak használatát tiltja és bünteti. Az ügyvédségnek különösen ügyelni kell arra, hogy az ügyfelek vagy saját véleményüket szabatosan és körültekintően nyilvánítsák ki.
IV.7. A jelen eljárás tárgyát képező esetben az eljárás alá vont ügyvéd a fent részletezett kifejezéseket nem használt, ezért a másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint fegyelmi vétséget sem követett el.
IV.8. A tárgyalás rendjének fenntartása nem a fegyelmi szervek feladata, hanem az eljáró tanács elnökéé. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a bíróságnak jogszabályban biztosított jogköre van a rend fenntartására, melyet nem lehet a kamarai szervekre hárítani.
IV.9. Olyan etikai szabály nincs, ami kizárja, hogy az ügyvéd bíróval beszéljen. Ennek egyedüli korlátja, hogy ezalatt az ügyvéd köteles az általánosan elvárt viselkedést tanúsítani és szóhasználatot alkalmazni.
IV.10. Utal a másodfokú fegyelmi tanács arra, hogy az elsőfokú határozat csak az elnök aláírását tartalmazza, hiányzik belőle az utalás miszerint a tagok az aláírásban akadályoztatva voltak.
IV.11. A másodfokú eljárás során tett, a jogi indokolás körébe tartozó kiegészítésekre figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd terhére az Üttv. 107. § b) pontja szerinti fegyelmi vétség nem volt megállapítható, ezért a másodfokú tanács a határozatot megváltoztatta és az eljárást az Üttv. 131. § (1) bekezdés b) pontjára utalással megszüntette.
V. Költségekre vonatkozó és keresetindítási lehetőségre vonatkozó rendelkezés indokolása
A másodfokú tanács az elsőfokú határozatot megváltoztatta és az eljárást az Üttv. 131. § (1) bekezdés b) pontjára utalással megszüntette, és továbbá fegyelmi vétséget nem állapított meg a fenti indokok alapján, a 142. §-ban foglaltak szerint rendelkezett a költségek viseléséről.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A perindítás lehetőségéről szóló tájékoztatás az Üttv. 139. §, illetve a 2017. évi I. törvény a – közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezésein alapul. A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az Üttv. 138. § (2) bekezdésén.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A határozat 2023. június 28. napján jogerős és 2023. augusztus 15. napján végrehajtható.