A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. február 20. napján a 2022.F.203. sz. ügyben meghozott 20. sorszámú határozata ellen, eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. június 28. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. február 20. napján a 2022.F.203.sz. ügyben meghozott 20. sorszámú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000.-Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
(...) Eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletével kapcsolatban megállapítható, hogy (...) jogerőre emelkedett határozattal megrovás fegyelmi büntetésben részesült.
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata
II.1. Az előzetes vizsgálat
A (...) Kft. képviseletében eljáró (...) ügyvezető – a továbbiakban bejelentő – 2021. december 23. napján bejelentéssel élt a Budapesti Ügyvédi Kamarához. Bejelentésében kifogásolta eljárás alá vont ügyvéd összeférhetetlen ügyvállalását. A bejelentés nyomán az eljárt fegyelmi biztos 2022. január 17. napján az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte. Felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az üggyel kapcsolatos iratait csatolja és igazoló jelentést terjeszthet elő.
Eljárás alá vont ügyvéd a felhívást 2022. január 19. napján vette át. Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívásra 2022. január 24. napján igazoló jelentést terjesztett elő.
A fegyelmi biztos 2022. április 14. napján a vizsgálati eljárást további 3 hónappal meghosszabbította.
A fegyelmi biztos a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat a fegyelmi eljárásról (a továbbiakban: Fesz.) 15.1. pont alkalmazásával a 2022. július 20. napján hozott 22.V.16/6.sz. határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd olyan ügyfél képviseletét látta el, akinek érdekei ellentétesek korábbi ügyfele érdekeivel.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra vonatkozóan, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tevékenységével és mulasztásával megsértette a 2017. évi LXXVIII. Tv. az ügyvédi tevékenységről (a továbbiakban: Üttv.) 21. § (1) bek., (3) bek., (5) bek., a 9. § (2) és (4) bek., a 20. § (1) és (4) bek., illetőleg a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (a továbbiakban: Üesz.) 2.1., 2.2., 2.4., 4.1., és 13.10. pontjai szerinti rendelkezéseket, és mindezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rb szándékos fegyelmi vétséget követett el.
II.2. Az I. fokú fegyelmi eljárás
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2022. október 24. és 2023. február 20. napján fegyelmi tárgyalást tartott, ahol az eljárás alá vont ügyvédet, a bejelentőt, és a megidézett tanúkat meghallgatta.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
A fegyelmi biztos végindítványában indítványozta, hogy a fegyelmi tanács állapítsa meg az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 1 rb szándékos fegyelmi vétségben, továbbá, hogy a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pont alapján szabjon ki pénzbírságot az eljárás alá vont ügyvéddel szemben és kötelezze őt az eljárás során felmerült költség megfizetésére.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2022.F.203/20. sz. határozatával megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1 rb szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 50.000.-Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta és kötelezte 80.000 Ft átalányköltség 30 napon belüli megfizetésére.
Az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd ügyvállalása összeférhetetlen volt egyrészt az Üttv., másrészt az Üesz. alapján is, hiszen az ügyvédnek arra kell törekednie, hogy munkája során még csak az összeférhetetlenség látszata se merüljön fel.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem vállalhatta volna el (...) teljes körű képviseletét semmilyen, a Társasházzal, illetve az építkezéssel kapcsolatos közgyűlésen, mivel ezen közgyűlések kifejezett napirendi pontjai voltak a bejelentővel kötendő megállapodások elfogadása és az azzal kapcsolatos szavazás.
Az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy elvállalta (...) képviseletét, megsértette az Üttv. 20. § (4) bek., valamint az Üesz. 4.1. pontjában foglaltakat, ezen magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A másodfokú fegyelmi tanács eljárási szabálysértést nem észlelt az elsőfokú eljárás során.
II.3. A fellebbezés
Az elsőfokú fegyelmi határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd Budapesten, 2023. április 11. napján kelt, 2023. április 12. napján érkezett fellebbezést terjesztett elő. Vitatta, hogy a fegyelmi felelőssége az Üttv. 20. § (4) bek., valamint az Üesz. 4.1. pontja alapján fennállna, de amennyiben a fegyelmi felelősség fenn is állna, álláspontja szerint indokolatlan pénzbírság kiszabása, mert az elkövetett fegyelmi vétség olyan mértékben súlytalan, hogy a megrovás fegyelmi büntetés is elégséges és arányos az elkövetett cselekmény súlyával, az eljárás alá vont ügyvéd előéletével, illetve az ügy összes körülményeivel.
II.4. A fegyelmi Főbiztos indítványa
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa 2023. április 28. napján kelt indítványában kérte, hogy az eljáró másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatot, a fellebbezési kérelem keretei között bírálja felül és az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel azt hagyja helyben.
III. A tényállás
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
III.1. A bejelentő az (...) sz. alatti Társasházban korábban is tulajdonos volt, majd megvásárolta a (...) hrsz. alatti tetőteret, amelyben tetőcserével járó bővítést és 2 lakás kialakítását és részbeni emeletráépítéssel építkezést folytatott a 2019. december 14. napján jogerőre emelkedett építési engedély alapján. Az építkezés a (...) Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya rendelkezése alapján 2020. június 16. napján leállításra került azzal, hogy a tulajdonostársak 4/5-ének hozzájáruló nyilatkozata hiányában az építkezés tovább nem folytatható. A bejelentő ezen határozattal szemben peres eljárást indított, valamint a társasházzal szemben jogalap nélküli gazdagodás jogcímén is pert kezdeményezett.
III.2. (...) a tetőtér alatt lévő egyik lakás társtulajdonosa, aki további tulajdonosokkal együtt a kormányhivatalban és a jegyzőnél is bejelentésekkel élt, amelynek eredményeként az építkezés leállítására került sor. (...) a bejelentő által folyamatba tett közigazgatási és polgári perbe is alperesi beavatkozóként lépett be.
III.3. A bejelentő 2020. május 28. napján e-mailben időpontot kért az eljárás alá vont ügyvédtől online ügyvédi konzultáció és tanácsadás lefolytatása céljából. Ennek érdekében 2020. június 3. napján bejelentő e-mailben csatolta az eljárás alá vont ügyvédnek az általa lényegesnek tartott iratait, amelyek között szerepelt a 2019. május 23. és 2019. október 7. napi jegyzőkönyvek, ügyvédi levél, társasházi alapító okirat, és SzMSz is. Iratában megjelölte, hogy az (...). sz. alatti Társasház tetőterének beépítésével összefüggésben a tetőtér alatt tulajdonjoggal rendelkező (...) társasházi tulajdonostárssal, illetve az ő tevékenysége következtében a társasház közösségével is jogvitája alakult ki.
Bejelentő 2020. június 2. napján kelt „Események pontos leírása” megnevezésű dokumentációt is eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére bocsátotta, amelyben (...) személyét konkrétan is megjelölte azzal, hogy nem tartotta jogszerűnek (...) és további tulajdonosok jogai megvonására való törekvését. A bejelentő által megválaszolni kért kérdések közül kettő kifejezetten (...) volt kapcsolatos.
A telefonos konzultációra 2020. június 3. napján egy óra időtartamban sor került, amelynek során az eljárás alá vont ügyvéd részletes jogi tanácsot nyújtott bejelentőnek, amelyet ezt követően e-mail üzenetben is összefoglalt.
A konzultáció ügyvédi munkadíjáról eljárás alá vont ügyvéd (...) számú számlát bocsátott ki, amelyben foglalt összeget bejelentő 2020. június 2. napján az eljárás alá vont ügyvéd részére megfizetett.
III.4. Eljárás alá vont ügyvéd 2021. október 1. napján két, eseti megbízási szerződést kötött (...)–vel, amelyek közül az egyik tárgya az (...). szám alatti Társasházzal és a közös képviselővel szemben kialakult jogvitával kapcsolatos eljárás megindítása és jogi képviselet ellátása volt, míg a másik tárgya a Társasház közgyűlésein való képviseletet biztosította.
(...) meghatalmazta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a társasház által 2021. október 25. napján kitűzött közgyűlésén őt teljes jogkörrel képviselje. Ezen közgyűlés harmadik napirendi pontja volt a döntés a (...) Kft.-vel kötendő megállapodás tervezet elfogadásáról és döntés arról, hogy a közgyűlés által elfogadott megállapodás tervezetet a közös képviselő a tulajdonosok felhatalmazása alapján aláírja. Az egyezségi megállapodás tervezet a 2021. október 16. napján kelt közgyűlési meghívó része volt az egyéb napirendi pontokkal együtt és az a társasház és a bejelentő közötti igények peren kívüli rendezésére irányult.
III.5. A 2021. október 25. napján tartott közgyűlésen a bejelentő szembesült azzal, hogy eljárás alá vont ügyvéd (...) képviseletét látja el.
Eljárás alá vont ügyvéd a (...) Kft. és a Társasház között megkötni tervezett megállapodásra vonatkozó véleményét a közgyűlésen kifejtette.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. november 25. napján (...) képviseletében eljárva megkereste a (...). szám Társasház közös képviselőjét, többek között a 2021. október 25. napján tartott közgyűlés jegyzőkönyvének és határozati kivonatának megküldése érdekében.
III.6. 2021. december 23. napján a bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarához beadvánnyal fordult, amely beadványt és a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló értesítést az eljárás alá vont ügyvéd 2022. január 19. napján átvette. Ennek ellenére 2022. május 2. napján megtartott közgyűlésen eljárás alá vont ügyvéd ismételten (...) jogi képviseletét látta el a bejelentő kifejezett kérése ellenére.
Az eljárás alá vont ügyvéd a (...)-val fennállott megbízást 2022. augusztus 2. napján szüntette meg.
IV. A Másodfokú Fegyelmi Tanács jogi álláspontjának leírása
IV1. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa határozatát helyes ténybeli és jogi következtetésekre alapozta. Az Üttv. 20. § (4) bek. szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatását követően – hozzájárult.
Az ÜESZ. 4.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata sem merülhessen fel az összeférhetetlenség bármely formájának.
IV.2. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megállapítható volt, hogy bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között megbízási jogviszony jött létre, amelynek keretében eljárás alá vont ügyvéd jogi tanácsot nyújtott a (...) Kft. képviseletében eljáró (...) részére. Az „Események pontos leírása” elnevezésű, 2020. június 2. napján kelt dokumentumban a bejelentő írásban tájékoztatást nyújtott eljárás alá vont ügyvéd részére (...) személyéről – mint ellenérdekű félről – és a Társasházat érintő konfliktusról.
Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő részére nyújtott jogi tanácsadást követően több mint egy évvel később ügyvédi tevékenységre vonatkozó megbízást kötött (...)-val, mint az (...). sz. alatti Társasház egyik tulajdonosával.
A bejelentő tényelőadása szerint jogvitája 2020. évet követően (...)-val és a vele együttműködő tulajdonostársakkal zajlott.
IV.3. Eljárás alá vont ügyvéd – mint az ügyvédi tevékenység gyakorlója – ezzel olyan ügyvédi tevékenységet folytatott, amellyel összeütközésbe került korábbi ügyfelével, a (...) Kft. képviseletében eljáró ügyvezetővel, aki erről tájékoztatást nem kapott, ezáltal az új megbízás ellátásához hozzájárulását nem adhatta. Miután bejelentő számára ismertté vált az eljárás alá vont ügyvéd és (...) között fennálló megbízási jogviszony, bejelentő egyértelműen kifejezésre juttatta erre vonatkozó nemtetszését, kifejezetten kérve az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a (...)-val fennálló megbízási jogviszonyt szüntesse meg, amelyre azonban eljárás alá vont ügyvéd nem volt hajlandó.
Tényként állapítható meg, hogy a bejelentő által eljárás alá vont ügyvéd részére adott megbízás, valamint eljárás alá vont ügyvéd és (...) között fennálló megbízás között összefüggés volt, hiszen mindkettő – többek között – (...) személyét, tevékenységét és eljárását is érintette, a Társasház ügyei mellett.
IV.4. Az elsőfokú fegyelmi tanács helyesen hivatkozott az Üttv. 20. § (4) bekezdésére, hiszen e jogszabályi rendelkezés nem érdekellentétet kíván meg, hanem az ügyek közötti összefüggést, ezen belül azonban közvetett, vagy közvetlen összefüggésre vonatkozó megkülönböztetés nincs.
Az ÜESZ. 4.1. pontja kifejezetten azt szabályozza, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az összeférhetetlenség bármely formájának, ezáltal a tényállás akkor is megvalósul, ha a korábbi és az új ügy között esetlegesen összefüggés nem lenne, de az összeférhetetlenség látszata fennáll.
Nincs jelentősége tehát a fegyelmi vétség megvalósulása szempontjából az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése azon tartalmi elemeinek, amely szerint „(...)-val fennálló jogvitában jogi tanácsot nem kért bejelentő, és (...) sem kért jogi tanácsot és képviseletet sem a bejelentővel kapcsolatos jogvitában, azaz a fegyelmi tanács megállapítása egy ténybeli tévedésen alapul, ugyanis eljáró ügyvéd nem vállalt olyan ügyet, ahol összeférhetetlenség, vagy érdekellentét állt volna fent.”
Helyesen állapította meg az elsőfokú fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy elvállalta (...) képviseletét megsértette az Üttv. 20. § (4) bekezdése és az ÜESZ. 4.1. pontjában foglaltakat. Fenti magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
IV.5. Ki kívánja emelni a másodfokú fegyelmi tanács, hogy az összeférhetetlenség látszatának elkerülése azért is fontos, mert a legfontosabb védendő jogtárgy az ügyvédi titok feltételen védelmét szolgálja. Az ügyvédeknek azért kell az összeférhetetlenség látszatát is elkerülni, hogy ezáltal az ügyfelek bizalma az ügyvédi titok megtartásában erősödjön.
IV.6. Az elsőfokú fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján helyes ténybeli és jogi következtetéseken alapuló, az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban álló pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki – a fokozatosság elve figyelembevételével.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a súlyosító és enyhítő körülményeket a mérlegelés körébe vonta.
V. Költségekre és a keresetindítási lehetőségre vonatkozó rendelkezések
Az elsőfokú fegyelmi fegyelmi tanács az Üttv. 142. § (2) bek. és a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (Fesz.) 40.2. a) pontja alapján kötelezte eljárás alá vont ügyvédet az elsőfokú fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Helyesen hívta fel a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bek. g) és 149. § (1) bek. b) pontjában, valamint (6) bek.-ben foglaltakra és helyes tájékoztatást nyújtott az Üttv. 135. §-ra hivatkozással az elsőfokú határozat elleni fellebbezési jogra vonatkozóan.
A jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A perindítás lehetőségéről szóló tájékoztatás az Üttv. 139. §, illetve a 2017. évi I. törvény a – közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezésein alapul. A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az Üttv. 138. § (2) bekezdésén alapul.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja. Budapest, 2023. június 28.
A határozat 2023. június 28. napján jogerős és 2023. augusztus 15. napján végrehajtható.