A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság I. számú Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [....] ügyvéd ellen [....] és [....] bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. szeptember 25. napján megtartott nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. [....] (KASZ szám: [....]Székhelye: [....]) eljárás alá vont ügyvéd 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000.-Ft. (azaz nyolcvanezer forint) eljárási költség megfizetésére kötelezi.
[....]
[....]
[....]
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
[....]
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban nem folyt fegyelmi eljárás.
A Nyíregyházi Ügyvédi Kamaránál [....] és [....] bejelentők 2023. március 3. napján tettek bejelentést írásban, amely 2023. március 14. napján megküldésre került a Debreceni Ügyvédi Kamarának. (1-2.)
A vezető fegyelmi biztos 2023. március 17-én kelt határozatával elrendelte az előzetes vizsgálatot, és Dr. [....] ügyvédet felhívta iratcsatolásra 8 napon belül. A felhívást az eljárás alá vont ügyvéd 2023. március 20. napján vette át. (3.)
A Debreceni Ügyvédi Kamara Elnöke 2023. március 20-án tájékoztatta a bejelentőket az előzetes vizsgálat elrendeléséről. (4.)
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. március 26. napján kelt, Ügyvédi Kamarához 2023. március 27-én érkezett beadványában vitatta felelősségét és eleget tett iratcsatolási kötelezettségének. (5.)
A vezető fegyelmi biztos 2023. március 17-én Dr. [....] fegyelmi biztost jelölte ki. (6.)
2023. június 9. napján a fegyelmi biztos határozatával meghosszabbította az előzetes vizsgálat időtartamát további 3 hónappal. (7.)
A fegyelmi biztos 2023. július 12. napján kelt levelével nyilatkozattételre hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet, melyet az eljárás alá vont ügyvéd 2023. július 14-én átvett. (8.)
A fegyelmi biztos 2023. július 12. napján kelt levelével nyilatkozattételre hívta fel a bejelentőket, amely 2023. július 19-én átvételre került. (9.)
2023. július 24-én az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot tett és újabb iratokat csatolt. (10.)
2023. július 25-én a bejelentők nyilatkozatot tettek és újabb iratokat csatoltak. (11.)
A fegyelmi biztos 2023. augusztus 30. napján kelt határozatában fegyelmi eljárást kezdeményezett 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt az eljárás alá vont ügyvéd ellen, melyről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet. (12.)
A fegyelmi biztos 2023. szeptember 6-án a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatról tájékoztatta a bejelentőket. (13.)
A Fegyelmi Bizottság Elnöke 2023. szeptember 5. napján kijelölte a Fegyelmi Tanácsot. (14.)
2023. szeptember 25-ére tárgyalást tűzött ki a Fegyelmi Tanács, melyre az eljárás alá vont ügyvédet megidézte, mely idézést az eljárás alá vont ügyvéd 2023. szeptember 7-én átvett. (15.)
2023. szeptember 25. napján a Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott, ahol az eljárás alá vont ügyvéd megjelent. (16.)
A Fegyelmi Tanács a tárgyalás berekesztését követően, zárt ülésen határozatot hozott. (17.)
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás során – a bejelentők beadványai, annak mellékletei, eljárás alá vont ügyvéd beadványai, annak mellékletei, tárgyaláson tett nyilatkozata, továbbá a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat alapján – az alábbi tényállást állapítja meg:
Bejelentők édesapja néhai K.J., aki 2020. december 12. napján elhunyt.
Néhai K.J. tulajdonát képezte az [....] 0226/1. hrsz. alatt felvett ingatlan 4000/588240-ed résztulajdoni illetősége.
2020. február 26. napján meghatalmazás készült [....] néhai K.J. meghatalmazó és M.S. meghatalmazott között a meghatalmazó tulajdonát képező [....] 0226/1. hrsz. résztulajdoni illetőségre vonatkozóan. A meghatalmazást a meghatalmazó, meghatalmazott és két tanú írták alá, a meghatalmazáson ügyvédi ellenjegyzés nem szerepel.
Ezen meghatalmazás alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2020. március 6. napján adásvételi szerződést készített a ...0226/1. hrsz. vonatkozásában. A szerződést néhai K.J. helyett a meghatalmazott, M.S. írta alá. A szerződés tartalmazza: „Az eladó helyett külön okiratban foglalt meghatalmazással M.S. meghatalmazott jár el.”
A szerződés alapján a meghatalmazott a vételárat felvette, a rendelkezésre álló iratok alapján nem lehetett megállapítani, hogy a vételár néhai K.J. részére átadásra került-e.
Az adásvételi szerződést az eljárás alá vont ügyvéd kifüggesztésre benyújtotta az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez. A kifüggesztést követően a [....] Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztályának Földforgalmi Osztálya a hatósági jóváhagyást megtagadta, ugyanis a kifüggesztés ideje alatt az ingatlan megosztásra került, így az [....] 0226/1. hrsz. egy megszűnt helyrajzi számú ingatlan. Az [....] 0226/1. hrsz. megosztása folytán a néhai résztulajdoni illetősége az [....] 0226/5. hrsz-ú ingatlanba került kimérésre.
A bejelentők kérték, hogy az adásvételi szerződés és a meghatalmazás készítésének körülményeit vizsgálja ki az Ügyvédi Kamara tekintettel arra, hogy a szerződéskötés idején a néhai édesapjuk Budapesten idősek otthonában volt.
A Fegyelmi Biztos a tárgyaláson 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének a megállapítását:
– az eladó és a meghatalmazott ügyfélazonosításának elmaradása miatt az Üttv. 32. § (1) bekezdése alapján két rendbeli fegyelmi vétség;
– Üttv. 43. § és 44. §-a alapján ellenjegyzési szabályok megsértése miatt egy rendbeli fegyelmi vétség.
Az eljárás alá vont ügyvéd a felelősségét a meghatalmazás hiányossága miatt részben elismerte, míg a többi cselekmény vonatkozásában vitatta, kérte az eljárás megszüntetését.
Az eljárás alá vont ügyvéd szerint egyrészt a meghatalmazás hiányosságáról (ügyvédi ellenjegyzés hiánya) tájékoztatta a meghatalmazottat szóban, másrészt kárt nem okozott, hiszen a néhai tulajdoni illetősége megmaradt, mivel az ingatlan megosztása folytán a Kormányhivatal a szerződés jóváhagyását megtagadta, harmadrészt álláspontja szerint az ún. kéttanús meghatalmazás a kifüggesztési eljárásban elégséges volt, az ellenjegyzéssel ellátott meghatalmazásra a Földhivatali bejegyzés miatt lett volna szükség.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a szerződés ellenjegyzésének szabályait megsértette, a kéttanús meghatalmazás alapján szerződést készített, nem követelte meg a felektől a szerződés/meghatalmazás alakiságaira vonatkozó követelményeket.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy joghatás kiváltására alkalmatlan szerződést készített, ugyanis a kéttanús meghatalmazás alapján a vevő tulajdonjoga nem került volna bejegyzésre az ingatlan- nyilvántartásba.
A Fegyelmi Tanács nem tudta elfogadni az eljárás alá vont ügyvéd védekezését, miszerint a kéttanús meghatalmazás a kifüggesztéses eljáráshoz elegendő volt. Nem a kifüggesztéses eljáráshoz, hanem maga az okirat készítéséhez és ellenjegyzéséhez lett volna szükséges az ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott meghatalmazásra és ennek hiányában a szerződés elkészítésére vonatkozó felkérést el kellett volna utasítania az eljárás alá vont ügyvédnek.
A Fegyelmi Tanács nem tudta elfogadni az eljárás alá vont ügyvéd védekezését sem, miszerint kárt nem okozott a néhai K.J-nek, hiszen az ingatlan megosztása folytán a szerződés jóváhagyása megtagadásra került, így néhai K.J. tulajdonjoga megmaradt.
E körben a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a szerződés hatósági jóváhagyásának a megtagadása a feleken kívül álló ok miatt, még pedig az ingatlan megosztása miatt került sor és erre érdemben nem hivatkozhat az eljárás alá vont ügyvéd.
Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács egyrészt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd részben elismerte a felelősségét, másrészt az időmúlást, harmadrészt nem volt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban fegyelmi eljárás.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Ütev.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Ütev. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
(5) Az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.
Ütev. 42. § (3) Az ügyvéd, a kamarai jogtanácsos és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) köteles megtagadni az okiratszerkesztést, ha az akaratnyilvánítás jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
(4) Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata – az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között – az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
(6) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.
Ütev. 44. § (1) Az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a kéttanús meghatalmazás alapján okiratot készített, azaz jogszabályba ütköző okiratot készített, megszegte az Ütev. 1. § (5) bekezdésében és 42. § (3) bekezdésében írtakat, ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy joghatás kiváltására alkalmatlan okiratot készített, megszegte az Ütev. 1. § (5) bekezdésében és 42. § (4) bekezdésében írtakat, ezzel a magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Ütev. 131. § (1) A tanácskozás és a szavazás zárt ülésen történik.
(2) A fegyelmi tanács a határozatát szótöbbséggel hozza. Utolsóként a fegyelmi tanács elnöke szavaz.
(3) A fegyelmi tanács a határozatában
a) az eljárás alá vont személy felelősségét megállapítja, és büntetést alkalmaz, vagy
b) az eljárást megszünteti,
és dönt az eljárási költség viseléséről.
(4) A határozatot a fegyelmi tanács elnöke és tagjai írják alá.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Ütev. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, amely arányban áll az elkövetett fegyelmi vétség súlyával.
A fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére a FESZ 40.2. a) pontjában meghatározott 80.000 Ft kamarai átalányköltség viselésére kötelezte az eljárás alá vont személyt a Fegyelmi Tanács.
A határozat az Ütev. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jog lehetőségét, benyújtásának módját, határidejét, halasztó hatályát az Ütev. 135. § (1), (3), (4) és (5) bekezdése és a FESZ 31. pontja határozza meg.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Ütev. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. november 2. napján jogerős és 2023. december 4. napján végrehajtható.
Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa DRFB–26/2023. (P8/2023/A)