A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ... ügyvéd ellen indult fenti ügyszámú fegyelmi eljárásban a 2023. december 15. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
FEGYELMI HATÁROZATOT
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
...
eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt a Fegyelmi Tanács 300.000 pénzbírsággal sújtja.
Kötelezi a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy fizessen meg 80.000,- Ft, azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Szegedi Ügyvédi Kamara 11100403–19082040–36000001 bankszámlaszámára történő átutalással, a fegyelmi eljárás ügyszámára való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelöléssel úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbiakat állapította meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás fontosabb eseményeit az alábbiak szerint összegzi:
A Szegedi Ügyvédi Kamarába 2023. június 27. napján érkezett panaszában ... bejelentő előadta, hogy dr. ..., mint a ... Ügyvédi Iroda eljáró ügyvédje, 2022. november 15. napján termőföld adásvételi szerződést szerkesztett és ellenjegyzett, mely szerződést benyújtotta az ingatlanügyi hatóság részére.
A hirdetményi kifüggesztés ideje alatt bejelentő elővásárlási jogát gyakorolva elfogadó nyilatkozatot tett, így a jogszabály erejénél fogva az eredeti vevő helyébe lépett.
Előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd először telefonon kereste meg, annak érdekében, hogy egyeztessenek az adásvételi szerződésről, hiszen új szerződést kellett írni, és benyújtani a földhivatal részére, ahol már ő szerepel vevőként. A telefonbeszélgetésüket több e-mail váltás követte adategyeztetés céljából.
2023. április 12. napján bejelentő átutalt a kiállított számla ellenében 127.000 forint ügyvédi munkadíjat a ... Ügyvédi Iroda bankszámlájára.
Bejelentő 2023. április 14. napján találkozott személyesen eljárás alá vont ügyvéddel a jogi kar Bocskai utcai épületében, ahol a jelenlétében aláírta az adásvételi szerződést és egyéb, a tulajdonjog bejegyzéshez szükséges iratokat.
2023. április 17. napján került az ingatlanokra vonatkozóan széljegyre bejelentő tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme.
Ezzel szinte egy időben, 2023. április 18. napján eljárás alá vont ügyvéd, a ... Ügyvédi Iroda eljáró ügyvédjeként keresetet nyújtott be a Szegedi Törvényszéken ... felperes – eredeti vevő – jogi képviselőjeként eljárva, és kérte, hogy a bíróság a per megindításának feljegyzése iránt intézkedjen.
Bejelentő a kereset megindításáról csak jóval később szerzett tudomást.
A termőföld adásvételi szerződés aláírása után eljárás alá vont ügyvéd hetekig nem jelentkezett, bejelentőnek semmilyen információja nem volt arra vonatkozóan, hogy a tulajdonjog bejegyzési eljárás milyen fázisban van.
2023. május 23. napján a délutáni órákban eljárás alá vont ügyvéd telefonon arról tájékoztatta bejelentőt, hogy az ingatlanügyi hatóság az elfogadó nyilatkozat csatolására hívta fel.
A tájékoztatást dr. ... ügyvéd a jogkövetkezményekre is utalással másnap e-mail formájában is megküldte bejelentő részére.
Ezt követően bejelentő személyesen nyújtotta be a hivatkozott okiratot az ingatlanügyi hatóságnak.
Bejelentő tulajdonjogának bejegyzése 2023. június 01. napján megtörtént, mint ahogy megtörtént a per megindítás tényének feljegyzése is.
A közigazgatási perben bejelentő mint II. rendű érdekelt, eljárás alá vont ügyvéd pedig mint felperesi jogi képviselő szerepelt.
Bejelentő sérelmezte, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta őt arról, hogy a szerződést készítő és ellenjegyző, valamint a földhivatal felé eljáró ügyvéd nem ő, hanem dr. ... ügyvéd. Sérelmezte továbbá azt is, hogy közel öt héten keresztül semmilyen tájékoztatást nem kapott sem eljárás alá vont ügyvédtől, sem az ügyvédi irodától arra vonatkozóan, hogy az eljárás milyen fázisban áll, illetve hogy több mint öt hét után kért tőle az eljáró ügyvéd iratot telefonon, és másnap délelőtt olyan e-mailt küldött a részére, amit ő úgy értelmezett, hogy a felróható viselkedése miatt el fogják utasítani a tulajdonjog bejegyzését.
Legfőképpen azonban azt sérelmezte bejelentő, hogy míg egyrészről a ... Ügyvédi Iroda egyik eljáró ügyvédje 2 db ingatlanra vonatkozóan a megbízása alapján az ő érdekeit képviselve azon dolgozik, hogy a tulajdonjogát bejegyezzék, ezzel egyidőben ugyanezen ingatlanokra vonatkozóan az ügyvédi iroda másik eljáró ügyvédje megbízás alapján azt próbálja elérni, hogy az érintett ingatlanok ne kerüljenek az ő tulajdonába.
Kihangsúlyozta, hogy egészen a kereset precíz átolvasásáig abban a tudatban volt, hogy eljárás alá vont ügyvéd az, aki az adásvételi szerződéseket készítette, illetve ő az, aki a keresetet is benyújtotta. Álláspontja szerint, hihette ezt okkal, mivel eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta őt arról, hogy nem ő készíti és ellenjegyzi az adásvételi szerződéseket.
A panasz alapján a Szegedi Ügyvédi Kamara Elnöke etikai vizsgálat lefolytatását kérte a Szegedi Ügyvédi Kamara Etikai Bizottságától.
Az Etikai Bizottság 2023. szeptember 04. napján, Bp.136/2023. hivatkozási számon a rendelkezésre álló iratok, a vizsgált ügyvéd nyilatkozata, valamint az általa csatolt okiratok tartalma alapján a panaszt megalapozottnak találta, és fegyelmi eljárás kezdeményezésére tett javaslatot.
A fegyelmi biztos 2023. szeptember 11. napján előzetes vizsgálatot rendelt el.
Eljárás alá vont ügyvéd 2023. október 30. napján teljességi nyilatkozatot tett és az üggyel összefüggő okiratokat csatolt.
A fegyelmi biztos 2023. október 19. napján Bp.136A/2023. szám alatt a hivatalból elrendelt előzetes vizsgálat eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett eljárás alá vont ügyvéd ellen.
A Szegedi Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke 2023. október 19. napján intézkedett a fegyelmi tanács elnökének kijelöléséről, mely 2023. október 19. napján került kézbesítésre a tanácselnök részére.
A tanácselnök 2023. október 24. napján tárgyalás kitűzéséről intézkedett 2023. december 15. napjára, mely tárgyalásra idézte eljárás alá vont ügyvédet, valamint tanúként a bejelentőt.
Bejelentő a 2023. október 27. napján kelt e-mail üzenetben jelezte, hogy a fegyelmi tárgyaláson nem kíván részt venni, az írásbeli beadványában foglaltakat azonban mindenben fenntartotta.
2023. december 04. napján érkezett a Szegedi Ügyvédi Kamarához eljárás alá vont ügyvéd beadványa, amelyben mind a Fegyelmi Tanács elnökével és tagjaival, mind a fegyelmi biztossal és fegyelmi főbiztossal szemben elfogultsági kifogást jelentett be.
A Fegyelmi Bizottság Elnökének felhívására a Fegyelmi Tanács elnöke és tagjai, illetve az ügyben eljáró fegyelmi biztos akként nyilatkoztak, hogy nem tekintik magukat elfogultnak.
A Fegyelmi Bizottság Elnöke 2023. december 07. napján kelt határozatával az elfogultsági kifogást elutasította.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásban beszerzett okiratok és a fegyelmi tárgyalás alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd és dr. ... ügyvéd mindketten a ... Ügyvédi Iroda tagjai.
Dr. ... ügyvéd 2022. november 15. napján a ... helyrajzi számú ingatlan 20671/2652356 tulajdoni hányadára és a ... helyrajzi számú ingatlan 20671/3107804 tulajdoni hányadára termőföld adásvételi szerződést szerkesztett és ellenjegyzett, amely az ingatlanügyi hatósághoz is benyújtásra került.
A hirdetményi kifüggesztés ideje alatt bejelentő elővásárlási jogát gyakorolva elfogadó nyilatkozatot tett, így a jogszabály erejénél fogva a szerződésben szereplő ... vevő helyébe lépett.
A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Hatósági és Koordinációs Osztály 2023. március 22. napján kelt ... ügyiratszámú határozatával az eladó és az adásvételi szerződésben szereplő vevő között létrejött adásvételi szerződés alapján bejelentő tulajdonszerzését hagyta jóvá.
Bejelentő 2023. április 14. napján találkozott személyesen eljárás alá vont ügyvéddel a jogi kar Bocskai utcai épületében, ahol a jelenlétében aláírta a tulajdonjog bejegyzéséhez szükséges bejegyzési engedélyt.
Az ingatlanokra vonatkozóan 2023. április 17. napján került széljegyre bejelentő tulajdonjog bejegyzése iránti kérelme, mely alapján bejelentő tulajdonjogának bejegyzésére 2023. június 01. napján került sor a ... számú határozattal.
2023. április 18. napján eljárás alá vont ügyvéd, a ... Ügyvédi Iroda eljáró ügyvédjeként keresetet nyújtott be a Szegedi Törvényszéken az ingatlanok eredeti vevője ,.. felperes jogi képviselőjeként eljárva.
Eljárás alá vont ügyvéd a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal alperessel szemben benyújtott keresettel a Szegedi Törvényszék előtt ... szám alatt folyamatban volt perben a bejelentő tulajdonszerzését jóváhagyó .... ügyiratszámú határozat hatályon kívül helyezését kérte.
Az ingatlanokra vonatkozóan perfeljegyzés ténye a .... számú határozattal került feljegyzésre.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét mindvégig vitatta.
Az Etikai Bizottságnak írt 2022. július 28. napján kelt beadványában előadta, hogy nem érti, hogy bejelentő miért sérelmezi, hogy a szerződés szerinti vevőt képviseli a közigazgatási perben, ugyanis a per tárgya a közigazgatási határozat jogszerűsége nem pedig az, hogy a bejelentő ne szerezzen tulajdonjogot.
Álláspontja szerint a bejelentő tulajdonjogának bejegyzése megtörtént, a perindítás tehát azt semmilyen formában nem veszélyeztette. Véleménye szerint a bejelentő megsértődött a perindításon, holott a pernek nem ő az alperese, az nem a tulajdonszerzése ellen irányult, csupán a szerződés szerinti vevő gyakorolta alkotmányos jogát, a jogorvoslathoz való jogot.
Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztosnak írt, 2023. szeptember 30. napján kelt beadványában annyival egészítette ki fenti álláspontját, hogy a megbízást a keresetlevél benyújtására azt követően kapta, hogy a bejelentő vonatkozásában az adásvételi szerződés és a bejegyzési engedély illetékes ingatlanügyi hatósághoz benyújtásra került, melyre tekintettel a bejelentőnek semmilyen érdeksérelmet nem okozott, a bejelentő tulajdonjogának átvezetését nem is tudta volna veszélyeztetni.
Eljárás alá vont ügyvéd a megtartott fegyelmi tárgyaláson mindenben fenntartotta írásban kifejtett korábbi álláspontját, kérdésre ugyanakkor akként nyilatkozott, hogy a közigazgatási perben a keresetnek esetlegesen helyt adó bírósági döntés következménye az lett volna, hogy törlik bejelentő tulajdonjogát.
A fegyelmi biztos végindítványában kifejtett álláspontja szerint a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatba foglalt tényállás nem szorul sem változtatásra, sem kiegészítésre. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ami abban manifesztálódik, hogy megsértette az összeférhetetlenségre vonatkozó Üttv. szabályokat, tehát a 20–21. §-aiban foglalt rendelkezéseket akkor, amikor a közigazgatási per megindítására vonatkozó megbízás elfogadásával az ügyvédi iroda által ügyfélként kezelt ellenérdekű személyek egymással ellentétes érdekének a képviseletét vállalta el.
Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd által megvalósított szándékos fegyelmi vétség a fegyelmi gyakorlat ismeretében olyan súlyú, hogy nem elégséges az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás alkalmazása, ezért pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt. A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben nem folyt korábban fegyelmi eljárás. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács kötelezze eljárás alá vont ügyvédet az eljárási költségek viselésére is.
Eljárás alá vont ügyvéd végfelszólalásában előadta, hogy nem érezte szándékosnak a magatartását.
Nem vitatta a végindítványban elhangzottakat, csak – szavai szerint – kicsit értetlenül állt az eljárás előtt, illetőleg kicsit a kollegialitást hiányolta a bejelentő oldaláról, mert vélemény szerint az ügye korrektül el lett intézve, bejelentő vélhetően személyes sértésnek vette a perindítást.
Előadta, hogy az ügyvédi praxisa során mindvégig a vonatkozó jogszabályi előírások szerint járt el.
A fegyelmi biztos fegyelmi tárgyaláson módosított indítványa alapos.
A fegyelmi eljárásban beszerzett bizonyítékok, továbbá eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai alátámasztják a bejelentő azon előadását, hogy míg a ... Ügyvédi Iroda egyik eljáró ügyvédje, dr. ... 2 db ingatlan tekintetében a bejelentő érdekét képviselve azon dolgozott, hogy a tulajdonjogát bejegyezzék, addig ugyanezen jogügylet kapcsán, ugyanazon ingatlanok vonatkozásában eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi iroda másik eljáró ügyvédjeként az eredeti vevőtől kapott megbízás alapján azt próbálta elérni, hogy az érintett ingatlanok ne kerüljenek a bejelentő tulajdonába.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos és az etikai bizottság azon álláspontjával, hogy a bejelentő tulajdonszerzését jóváhagyó kormányhivatali határozat bíróság általi hatályon kívül helyezésének jogkövetkezményeként a bejelentő már bejegyzett tulajdonjoga törlésre került volna. Ezt egyébként a fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd maga is előadta.
Tekintettel a fentiekre megállapítható, hogy a ... Ügyvédi Iroda ügyfelei ugyanazon jogügylet vonatkozásában egymással érdekellentétben állnak, ugyanis míg a szerződéses vevőnek az volt érdeke, hogy az elővásárlási jogát gyakorló bejelentő tulajdonjoga törlésre kerüljön, addig a bejelentő érdeke az volt, hogy a megszerzett tulajdonjoga fennmaradjon. Az ügyvédi iroda két tagja tehát ezen két ellentétes érdek érvényesítésében működött közre, amely az összeférhetetlenségi szabályokba ütközik.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy eljárás alá vont ügyvéd tevékenységéről az iroda másik tagja, dr. ... is tudott volna; ezt bejelentő sem állította.
Helytálló eljárás alá vont ügyvéd azon állítása, hogy a közigazgatási per tárgya a bejelentő tulajdonszerzését jóváhagyó közigazgatási határozat jogszerűsége tárgyában történő döntés volt, tehát közvetlenül nem az iránt folyt a per, hogy a bejelentő ne szerezzen tulajdonjogot az ingatlanokon, illetve tulajdonjoga törlésre kerüljön.
A perben hozandó – keresetnek helyt adó döntés – azonban közvetve veszélyeztette volna bejelentő bejegyzett tulajdonjogát, illetve a kereset benyújtásakor még csak a tulajdonjogának bejegyzését. A közigazgatási határozat bíróság általi hatályon kívül helyezésének jogkövetkezményeként ugyanis a bejelentő tulajdonjogát nem jegyezte volna be, illetve a már bejegyzett tulajdonjogát törölte volna az ingatlanügyi hatóság. Aggálytalanul megállapítható tehát, hogy a perindítás a bejelentő tulajdonszerzése ellen irányult.
A szerződés szerinti vevőnek természetesen jogában állt gyakorolnia alkotmányos jogát – a jogorvoslathoz való jogot –, azonban más jogi képviselő közreműködésével. Eljárás alá vont ügyvéd a közigazgatási per vitelére ugyanis nem fogadhatott volna el megbízást.
Nincs jelentősége annak, hogy eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevél benyújtására, illetve a közigazgatási per vitelére azt követően kapta a megbízást, hogy a bejelentő vonatkozásában a bejegyzési engedély és az adásvételi szerződés az illetékes ingatlanügyi-hatósághoz már benyújtásra került.
Annak van csupán jelentősége, hogy eljárás alá vont ügyvéd ugyanazon jogügylet tekintetében vállalt az összeférhetetlenségi szabályokba ütköző megbízást. Ha ugyanis az összeférhetetlenség az ügyvédi iroda valamely tagja vonatkozásában fennáll, a korlátozás a teljes ügyvédi irodára vonatkozik.
Az Üttv. 20. § (1) bekezdése szerint:
Az ügyvéd, az európai közösségi jogász és a külföldi jogi tanácsadó (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyfelek számára, akiknek az érdekei egymással ütköznek, továbbá akkor sem, ha az ügyfél érdekei az ügyvédnek az ügyön kívüli saját érdekeivel összeütköznek. E tilalom akkor is alkalmazandó, ha az érdekek jövőbeli összeütközése előrelátható.
Az Üttv. 21. § (1) bekezdése előírja, hogy ha a 20. § szerinti valamely korlátozó ok
a) az ügyvédi iroda, az ügyvédi társulás vagy ügyvédi irodaközösség valamely tagja, vagy
b) az egyéni ügyvéddel, ügyvédi irodával munkaviszonyban álló, ügyvédi tevékenységet folytató valamely alkalmazott vonatkozásában áll fenn, akkor a korlátozás az egyéni ügyvédre, a teljes ügyvédi irodára, ügyvédi társulásra, illetve ügyvédi irodaközösségre vonatkozik.
A fenti törvényi rendelkezésekkel analóg módon a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat – az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól az alábbiakat írja elő:
4. Az összeférhetetlenség
4.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az összeférhetetlenség bármely formájának.
Az Etikai Kódex 1. sz. mellékletét képezi az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa (CCBE) 1988. október 28-i plenáris ülésén elfogadott Európai Unió Ügyvédeinek Etikai Kódexével harmonizált chartája, mely az érdekellentétek kapcsán ekként rendelkezik:
3.2.1. Az ügyvéd ugyanazon ügyben nem adhat tanácsot, nem láthat el képviseletet, illetve nem járhat el kettő vagy több ügyfél érdekében, ha ezen ügyfelek érdekei között ellentét vagy annak jelentős kockázata áll fenn.
3.2.2. Az ügyvéd nem járhat el tovább egy ügyfél érdekében sem, ha érdekellentét merül fel ezen ügyfelek között, továbbá abban az esetben, ha a titoktartás megsértésének veszélye áll fenn, illetve amennyiben az ügyvéd függetlensége veszélybe kerülhet.
3.2.3. Az ügyvéd abban az esetben is köteles tartózkodni attól, hogy egy új ügyfél érdekében eljárjon, ha fennáll annak a veszélye, hogy egy korábbi ügyfél irányában fennálló titoktartási kötelezettsége sérül, illetve amennyiben egy korábbi ügyfél ügyeiről olyan tudomással bír, amely az új ügyfél számára jogtalan előnyt jelentene.
3.2.4. Amennyiben ügyvédek társas viszonyban praktizálnak, a fenti 3.2.1.-től a 3.2.3.-ig terjedő szakaszok az ügyvédek társulására és annak minden egyes tagjára alkalmazandók.
Az Üttv. vonatkozó rendelkezései szerint:
107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Eljárás alá vont ügyvéd tehát megsértette az Üttv. 20–21. §-aiban, 39. § (4) bekezdésben, és az etikai szabályzat 4.1. pontjában rögzített előírásokat.
Eljárás alá vont ügyvéd tehát a tényállásban írt magatartásával megvalósította az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat, és 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy az ügyvédi iroda tagjaként eljárva a ténybelileg és jogilag is azonos ügyben a bejelentővel, mint az iroda ügyfelével ellentétes érdekű fél jogi képviseletének ellátására kötött szerződést – és látta el az ellenérdekű fél jogi képviseletét.
Eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írt magatartásával, ha nem is egyenes szándéktól vezérelten, de eshetőleges szándékkal sértett szabályt, mert annak lehetséges következményeit kifejezetten nem kívánta ugyan, de azok felismerhetőek voltak számára és azokba legalábbis belenyugodott. Ezt támasztja alá, hogy eljárás alá vont ügyvéd – fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozata alapján is – tudomással bírt arról, hogy a bejelentő tulajdonszerzését jóváhagyó kormányhivatali határozat bíróság általi hatályon kívül helyezésének jogkövetkezményeként a bejelentő már bejegyzett tulajdonjoga törlésre került volna.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
Az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja szerint a pénzbírság összege ügyvéd esetén egymillió forintig terjedhet.
Az enyhítő körülményre és a cselekmény tárgyi súlyára figyelemmel a Fegyelmi Tanács mérlegelési jogkörében eljárva a pénzbírság összegét 300.000 forintban határozta meg.
A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata ellen az Üttv. 135. §-a alapján van helye fellebbezésnek.
Jogerős: 2024. február 25.