Jogerős: 2024. 03.07.
A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, Dr. (.........) (......)–i ügyvéd ellen, XY bejelentő kezdeményezésére indult, ... számú fegyelmi eljárásban, a 2024. jan. 19. napján megtartott, nem nyilvános ülésén, a tanács tagjainak egyhangú határozatával meghozta a következő határozatokat:
1–2023F–32. sz. I. sz. Fegyelmi határozat
A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az 1–2023F–32 számú fegyelmi ügyben megállapítja, hogy Dr. ..... ügyvéd, (ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája: egyéni ügyvéd, szül. Neve: ........., an.szül.neve: ..........., szül: ..............., ügyvédi irodája címe: ........... KASZ: ........, cégkapu: ......) a .............. Ügyvédi Kamara tagja 1 rb., folytatólagosan elkövetett, szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács 400.000 – Ft, azaz négyszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetésben részesíti.
Kötelezi továbbá, hogy fizessen meg 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a ........Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy az ...Bank .... vezetett ......... sz bankszámlán történő átutalással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A fellebbezés az „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelölésével terjeszthető elő
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
1–2023F–32. sz. II. sz. Fegyelmi határozat
A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa elrendeli a ............ Regionális Fegyelmi Bizottság 2019.F.128 sz., jogerős határozatával kiszabott, 5 év időtartamú, kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását.
A Fegyelmi Tanács Dr. ............ ügyvéd, ügyvédi tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.
A rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye: a határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására nem halasztó hatályú.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyvédi igazolványát és a szárazbélyegzőjét a határozat kézhezvételétől számítottan haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül a ............... Ügyvédi Kamarában adja le.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A fellebbezés az „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelölésével terjeszthető elő
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
A fegyelmi ügyben történt fontosabb eljárási cselekmények és időpontjuk:
A panaszbejelentés érkezése a kamarához: 2023. 10. 19.
Az előzetes vizsgálati eljárás elrendelése: 2023. 10. 24.
A fegyelmi eljárás kezdeményezésének dátuma: 2023. 11.27.
A fegyelmi iratok a fegyelmi eljárást folytató tanács elnökéhez 2023. 11. 27-én érkeztek.
A fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás iratanyagához csatolt, rendelkezésre álló iratok, és a lefolytatott eljárás alapján az alábbiakat állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd a ........ Ügyvédi Kamara tagja, irodájának címe: ......... tevékenységét egyéni ügyvédként végzi. Ügyvédi tevékenysége, – a.......... Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, 2023.12.12-én hozott, Egyesített 1–2023F–22. sz. II. sz. – nem jogerős – fegyelmi határozata alapján, a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztésre került.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi elmarasztalására korábban – a ...........Ügyvédi Kamara tagjaként –, két esetben az előzetes vizsgálati eljárás megszüntetése mellett figyelmeztetés alkalmazására került sor (1–2020F–41. és 1–2021F–08.), két esetben pedig pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására került sor (1–2022.F–27. Ügyben megbízás nem teljesítése, kapcsolattartás elmulasztása miatt 250000 Ft, és az 1–2023F–06 ügyben ügyvédi hivatással összeegyeztethetetlen kifejezés használata és iratcsatolási kötelezettség elmulasztása miatt 300000 Ft pénzbírság)
Továbbá az eljárás alá vont ügyvéd, a ........... Regionális Fegyelmi Bizottság jogerős és 2022. március 4-vel végrehajthatóvá vált határozata alapján, végrehajtásában 3 évre (2025.március 4. napjáig) felfüggesztett, 5 év időtartamú, kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (...... Reg. Fegy. Bizottság 2019.F.128. sz.), mely kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását a .......... Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, 2023.12.12-én hozott, Egyesített 1–2023F–22. sz. II. – nem jogerős – fegyelmi határozatával elrendelte. Egyúttal ügyvédi tevékenységét a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, és kötelezte, hogy ügyvédi igazolványát és a szárazbélyegzőjét a határozat kézhezvételétől számítottan haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül a ............Ügyvédi Kamarában adja le.
A Fegyelmi Tanács Elnöke megkereste az ügyvédi kamarát, ahol arról tájékoztatták, hogy ezen kötelezettségének az eljárás alá vont ügyvéd a mai napig nem tett eleget.
Bejelentés és előzetes vizsgálat
A bejelentő azzal a panasszal fordult az ......... Ügyvédi Kamarához, hogy 2021. év elején egy ügyvéd kereső portálon felvázolta gépjárművével kapcsolatos szavatossági ügyét, melyre a panaszolt ügyvéd jelentkezett, ami után 2021. március 2-án személyesen találkoztak az ügyvéd irodájában. Az átadott dokumentumok alapján az ügyvéd úgy látta, hogy talán hatásos lehet egy ügyvédi felszólító levél is, ezért kezdjenek azzal. Ebben egyeztek meg, és megállapodtak abban is, hogy az ügyvédi felszólító levélért 40000 Ft munkadíjat kell előre átutalnia. Március 9-én az ügyvéd megküldte a szükséges ügyvédi dokumentációt, amit aláírva kért visszaküldeni, a panaszos március 15-én elküldte az ügyvédi megbízást, az ügyvédi meghatalmazást, és megfizette az ügyvédi munkadíjat, majd 2021. március 19-én megküldte az ügyben keletkezett dokumentumok (szervíz munkalap, Opel állásfoglalás, ügyfélszolgálati válasz, stb.) elektronikus változatát is, és várta, hogy egyeztetésre megkapja az elküldeni szándékozott felszólító levelet, azonban azt nem kapta meg.
Ezt követően többször is érdeklődött telefonon, majd 2 hónap múlva írásban is reklamált. Válaszában az ügyvéd ígérte, hogy utánanéz, miért nem jelentkezett nála a munkatársa, de ezután sem történt semmi. 2021. 09. 07-én újból írásban reklamált a bejelentő. Ezt követően, hosszabb idő után, telefonon jelentkezett nála az ügyvédi iroda nevében Dr. K.............. és jelezte, hogy az ügy hozzá került, néhányszor telefonon egyeztettek, de a felszólító levelet továbbra sem kapta meg.
2022. szept. 27-én újabb levelet írt az ügyvédnek, hogy semmiféle értesítést nem kap, és aggódik az elévülés miatt. Erre egy hónap múlva, 2022. 10. 28-án válaszolt neki Dr. K......., aki a késlekedés okát magyarázta
(kórházi kezelés, iroda átszervezés, alkalmazotti változás), egyúttal tájékoztatta, hogy mivel a felszólítás nem szakítja meg az elévülést, fizetési meghagyás kibocsátásával érték el a kívánt célt, és csatolta a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem dokumentumot, valamint egy 2020. 11. 15–11.17-ig tartott kórházi kezelést igazoló dokumentumot.
2023. január 9-én Dr. K........... arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy a fizetési meghagyás ellen ellentmondással éltek, megküldte az ellenfél ellentmondását és a közjegyzői felhívást, hogy a keresetet tartalmazó iratot 2023. 01. 16-ig terjeszthetik elő, és megnyugtatta, hogy természetesen ennek kapcsán jelentkezni fognak.
A panaszos ezután sem kapott semmilyen tájékoztatást, ezért 2023. 03. 29-én levelet írt Dr. K.....nak, aki még aznap válaszolt, hogy már nem tagja az ügyvédi irodának, és megkeresését Dr. ............ ügyvédnek küldje meg.
Mivel továbbra sem kapott semmiféle tájékoztatást, 2023.05.08-án reklamáló levelet írt az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy jól gondolja-e, hogy az általa követelt akkumulátor cserét – ami kb. kétmillió Ft javítási költséget jelent –, már az elévülés fenyegeti. Ezt a levelet kétszer is megismételte, mert választ nem kapott. Ezért 2023.07.02-án megkérdezte, hogy miért nem válaszol neki az eljárás alá vont ügyvéd, talán kérje az ügyvédi kamara segítségét a kapcsolatfelvételhez? Az eljárás alá vont ügyvéd ekkor válaszolt, megköszönte a panaszos türelmét, jelezte, hogy jelenlegi megbízása a peres képviseltre nem terjed ki, de új megbízás keretében azt készséggel elvállalja, és tájékoztatta a megbízási díj összegéről is. Addig is kérte megfizetni a fizetési meghagyás megelőlegezett eljárási díját, és megjegyezte, hogy a kamarával történő fenyegetést minősíthetetlennek tartja, egyúttal felhívta a figyelmét a hamis vád bűncselekmény tényállásra, és jelezte, hogy nem a panaszos lenne az első, akivel szemben eredményes büntető eljárást indít ezen bűncselekmény miatt.
A bejelentő panaszához csatolta: a 2021.03.09-én kelt ügyvédi megbízást, és meghatalmazást, az ugyanazon a napon kiállított ügyvédi munkadíj számlát, a garanciális ügyben keletkezett iratokat, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, a 2022. 12. 15-én kelt, ellentmondásról értesítő végzést, és kötelezetti nyilatkozat tartalom rögzítő iratot, valamint a 2020. 11. 15–11.17-ig tartott kórházi kezelést igazoló dokumentumot.
A bejelentő és az ügyvédi iroda közötti, fent részletezett e-mail levelezést a panaszos, az eredeti e-mailekből kimásolt levéltörzseknek a bejelentésébe beillesztve, azokat színes szövegrészletekként kiemelve ismertette.
Az előzetes vizsgálat elrendelésre került, a határozatot az ügyvéd 2023.09.11-én átvette.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023.11.24-én észrevételeket tett, iratokat nem csatolt. Elfogadta, hogy a releváns iratokat a panaszos már megküldte, ezért azok már a kamara rendelkezésére állnak.
Fegyelmi felelősségét vitatta, a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el, kérte az eljárás megszüntetését Arra hivatkozott, hogy a panaszossal semmilyen jogviszonyban nem állt, a megbízási szerződés nem a panaszos és közte, hanem Z....-vel az ...XXX Bt. vezető tisztségviselőjével jött létre. Előadta, hogy a megbízási szerződésnek maximálisan eleget tett. Előadta, hogy a megbízóval egyeztetve a fizetési felszólítás legerősebb formáját – tekintettel az eljárást megszakító hatására is –, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti eljárást kezdeményezte.
Cáfolta, hogy nem egyeztetett volna a megbízóval, állította, hogy az ügy teljes körű megismerését követően ajánlotta a megbízónak (aki nem a panaszos), a fizetési meghagyásos eljárás megindítását, aki azzal egyetértett, kérte annak beadását, és ígérte az eljárási díj utólagos megfizetését. Az ellentmondásról határidőben értesítette a megbízót, és arról is tájékoztatta, hogy ez egy új megbízás lesz, ha kéri a keresetlevél beadását. Kizárólag a megbízó döntése volt, hogy él-e a további jogérvényesítéssel.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban a Fegyelmi Biztos 1 rb., azonos sértett sérelmére, folytatólagosan megvalósított, az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe; az ÜESZ 2.1. és 13.10. pontjaiba ütköző, nem megfelelő ügyintézéssel és nem helyénvaló kommunikációval megvalósított, szándékos fegyelmi vétség alapos gyanúja miatt kezdeményezett fegyelmi eljárást az ügyvéd ellen,
Tényállás:
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg:
A bejelentő kültagja a .......... cégjegyzékszámú ...XXX Betéti Társaságnak. A bejelentő, a betéti társaság gépjárművével kapcsolatos szavatossági probléma miatt, 2021. március 2-án személyesen konzultált az eljárás alá vont ügyvéddel, és megállapodtak egy, az O......... Kft részére történő, ügyvédi felszólító levél elküldésében, és az ügyvédi munkadíjban, amire a bejelentő megbízást adott az ügyvédnek. Tekintettel arra, hogy a kültag nem képviselte a társaságot, a bt képviselője által aláírt megbízási szerződést és a meghatalmazást március 15-én küldte meg a bejelentő az ügyvédnek. Egyidejűleg megfizette az ügyvédi munkadíjat is, és március 19-én megküldte a releváns iratokat az eljárás alá vont ügyvéd által kért elektronikus formában számára.
A felszólító levelet az ügyvéd nem készítette el, és ekképpen az nem is került megküldésre az O....... Kft-nek.
A bejelentő többször is sürgette az ügy intézését, Dr. K........, az ügyvédi iroda munkatársa jelentkezett nála, hogy ő intézi az ügyet, de érdemi intézkedés nem történt. 2022. 10. 28-án Dr. K.... kórházi kezeléssel, iroda átszervezéssel, alkalmazotti változással indokolta a késlekedést, és arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtottak be, és megküldte a bejelentőnek a 2020. 11. 15–11.17-ig tartott kórházi kezelést igazoló dokumentumot, valamint az AT...........Kft kötelezettel szemben, Kétmillió Ft kártérítés megfizetése iránt kibocsátani kért fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem dokumentumot.
2023. január 9-én Dr. K.... arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy a fizetési meghagyás ellen ellentmondással éltek, és megküldte számára Dr. F....közjegyző 2022.12.15-én kelt, ellentmondásról értesítő végzését, valamint a kötelezetti nyilatkozat tartalmának rögzítését. Egyúttal arról tájékoztatta, hogy a keresetet tartalmazó iratot 2023. 01. 16-ig terjeszthetik elő, és ennek kapcsán jelentkezni fognak.
A keresetlevél nem került benyújtásra.
Dr. K.... 2023. 03. 29-én arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy már nem tagja az ügyvédi irodának.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023.07.02-án –a bejelentő türelmét megköszönve– arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy jelenlegi megbízása a peres képviseletre nem terjed ki, de új megbízás keretében azt készséggel elvállalja, és tájékoztatta a megbízási díj összegéről is. Addig is kérte megfizetni a fizetési meghagyás általa megelőlegezett eljárási díját. Egyúttal – a bejelentő kamarát emlegető levele miatt – felhívta a figyelmét a hamis vád bűncselekmény tényállásra, jelezve, hogy már többször sikerrel indított ilyen esetben büntető eljárást.
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írtakat fenntartotta. miszerint az abban hivatkozott előírások megsértése miatt, az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. fegyelmi vétséget követett el, ezért az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását kezdeményezte, és indítványozta a.... Regionális Fegyelmi Bizottság 2019.F.128 sz., jogerős határozatával kiszabott, 5 év időtartamú, kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának elrendelését.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
A Fegyelmi Tanács a tényállást, a bejelentő, és az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozatai, és a bejelentő által csatolt iratok alapján állapította meg.
A fenti tényállás alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2021 márc. 9-én ügyvédi megbízási szerződést kötött – formálisan – a ...XXX Betéti Társasággal, ténylegesen azonban a társaság képviseletében mindvégig a társaság kültagja, a bejelentő járt el, a megbízói kommunikáció az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között történt. A megbízás, a betéti társaság gépjárművével kapcsolatos szavatossági probléma miatt, az O....Kft részére történő, ügyvédi felszólító levél küldésére szólt. A megállapodás szerinti ügyvédi munkadíj megfizetésre került, a felszólító levelet az eljárás alá vont ügyvéd azonban nem készítette el, és nem küldte el, a bejelentő érdeklődéseire nem válaszolt, az elvállalt üggyel kapcsolatosan megbízóját 2022. 10. 28-ig nem tájékoztatta.
Az eljárás alá vont ügyvéd csak 2022 novemberében – közelebbről meg nem határozható időpontban – a megbízás keletkezése után húsz hónappal tett valamely jogi lépést, egy szavatossági tárgyú ügyben. Fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújtott be a közjegyzőhöz az AT.... Kft kötelezettel szemben, és abban a jogosult betéti társaságot képviselte. Tette ezt úgy, hogy ügyvédi meghatalmazása az O.......Kft előtti peren kívüli képviseletre szólt.
A fizetési meghagyással szemben a kötelezett ellentmondással élt, erről a bejelentőt az eljárás alá vont ügyvéd irodája tájékoztatta, ígérte, hogy a keresetlevél benyújtása miatt jelentkezni fognak. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban nem tett lépéseket a perré alakult eljárás folytatására, így arra nem is került sor.
A bejelentő ügyvédnek írt levelére, melyben kifogásolta az ügyvéd eljárását, és felvetette a kamara megkeresését, az eljárás alá vont ügyvéd, – a tényszerű késlekedésére, és a bejelentő levelének tartalmára figyelemmel –, indokolatlanul, és aránytalanul azt sugallta a panaszos részére, hogy netáni kamarai bejelentése következményeként eredményes büntetőeljárást indíthatna vele szemben hamis vád miatt.
A fenti tényállást bizonyítja az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli nyilatkozata, valamint a bejelentő által becsatolt megbízási szerződés; ügyvédi meghatalmazás; ügyvédi munkadíj számla; fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem; a Dr. F... közjegyző 2022.12.15-én kelt, ellentmondásról értesítő végzése, valamint a kötelezetti nyilatkozat tartalmának rögzítése; és a 2020. 11. 15–11.17-ig tartott kórházi kezelést igazoló dokumentum. Bizonyítja továbbá a bejelentő és az ügyvédi iroda közötti e-mail levelezés, amit a bejelentő az eredeti e-mailekből kimásolt levéltörzseknek a bejelentésébe beillesztve, azokat színes szövegrészletekként kiemelve ismertetett.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti tényálláselemek kapcsán felelősségét ugyan vitatta, de előadása tényszerűen alátámasztotta azok megtörténtét. Iratokat nem csatolt, kijelentette, hogy a releváns iratokat a panaszos már megküldte, azokat nem vitatta. Következésképp elismerte, hogy 2021. márc. 9-én jött létre a tárgybani megbízás, a bejelentő által csatot megbízási szerződés és ügyvédi meghatalmazás szerinti tartalommal. Elismerte, hogy a megbízás tárgyát képező felszólító levelet nem készítette el, és nem küldte meg az ellenfélnek, helyette, a megbízás keletkezése után húsz hónappal, egy fizetési meghagyás iránti kérelmet nyújtott be az AT.... Kft kötelezett ellen. Elismerte, hogy az ellentmondás miatt perré alakult eljárás folytatására nem került sor.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által csatolt iratokat, a bejelentésbe illesztett e-mail levelezések megtörténtét, valóságát nem vitatta.
Állítását, miszerint az ügy teljes körű megismerését követően ő ajánlotta a megbízónak (nem a panaszosnak), a fizetési meghagyásos eljárás megindítását, aki azzal egyetértett, semmivel nem támasztotta alá, és semmilyen indokát nem adta annak, hogy erre miért 20 hónappal később került sor. Azon állítását sem támasztotta alá semmivel, hogy megbízója kérte volna az eljárási díj megelőlegezését, és ígérte annak utólagos megfizetését, továbbá azt sem, hogy az ellentmondásról határidőben értesítette a megbízót, tájékoztatva őt arról, hogy ha kéri a keresetlevél beadását, az egy új megbízás lesz, és így a megbízó döntése volt, hogy nem élt a további jogérvényesítéssel.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd – ekörben – előadott védekezését, azt nem tekintette bizonyítottnak. Amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd rendelkezett volna bármilyen, az állítását alátámasztó irattal (megállapodás a megbízóval, különös tekintettel az ügyvéd által történő eljárási díj megelőlegezése tárgyában, másik érvényes meghatalmazás, bármi egyéb), azt nyilván a fegyelmi tanács rendelkezésére bocsátotta volna. Éppen ellenkezőleg, a bejelentő által csatolt iratokat nevezte meg az ügyben keletkezett iratoknak.
Továbbá az eljárás alá vont ügyvéd meg sem próbálta a megbízás teljesítésében történt kimagasló késlekedésének okát, nem csak bizonyítani, de még okát sem adni.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében hivatkozott arra is, hogy a panaszos nem azonos a megbízó személyével, a panaszossal semmilyen jogviszonyban nem állt.
A Fegyelmi Tanács ekörben osztja a Fegyelmi Megbízott, fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglalt álláspontját, miszerint a panaszos, mint bejelentő és a sérelmet szenvedett ügyfél személyének nem kell azonosnak lennie: adott panaszos bármely ügy vonatkozásában tehet fegyelmi bejelentést. Amennyiben a panaszos és a sérelmet szenvedett (ügyfél) között jogi kapcsolat nem mutatható ki, a kamara – fegyelmi vétség esetleges gyanúja esetén – hivatalból jár el. Jelen esetben azonban az ügyfél és a panaszos között a jogi kapcsolat kimutatható, illetve – az ügyvéd által sem vitatottan, a panaszos által csatolt iratok alapulvételével – az ügyvéd és a panaszos között megbízói kommunikáció volt, ezért az eljárás lefolytatásának – a panaszos ebbéli minőségének elismerése mellett – nincs akadálya.
A Fegyelmi Tanács bizonyítottnak tekintette a bejelentő előadását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, a 2021 márc. 9-én kötött ügyvédi megbízás alapján, attól számított 20 hónapon át semmit nem intézett a megbízás tárgyában, 20 hónap elteltét követően a megbízóval történt külön egyeztetés nélkül nyújtott be fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, a megbízással kapcsolatban ezen idő alatt semmilyen érdemi tájékoztatást nem adott megbízójának, és nem tett semmilyen érdemi lépést a perré alakult eljárás folytatása céljából.
A becsatolt iratok, és az iratok tükrében a megtett nyilatkozatok értékelése a fentieket kétséget kizáróan bizonyítják.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ilyen késlekedés egy ügyben sem megengedhető.
A Fegyelmi Tanács bizonyítottnak tekintette a bejelentő előadását abban a tekintetben is, hogy az esetleges, kamarai megkeresést emlegető levelére válaszul az eljárás alá vont ügyvéd felhívta a figyelmét a hamis vád bűncselekmény tényállásra, és azt sugallta részére, hogy netáni kamarai bejelentése következményeként eredményes büntetőeljárást indíthatna vele szemben hamis vád miatt.
A Fegyelmi Tanács bizonyítottnak tekintette, a bejelentő és az ügyvédi iroda közötti e-mail levelezés megtörténtét is, (amit az eredeti e-mailekből kimásolt levéltörzseknek a bejelentésébe illesztve ismertetett a panaszos), egyrészt, mert azt az eljárás alá vont ügyvéd sem vitatta, másrészt az ügyvédi iroda részéről küldött üzenetek szöveghasználata megegyezik az eljárás alávont ügyvéd, és irodája – más ügyekből ismert – szöveghasználatával, valamint a bejelentő által csatolt, a 2020. 11. 15–11.17-ig tartott kórházi kezelést igazoló dokumentumot a bejelentő máshonnan nem kaphatta.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-a értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tényállás szerinti magatartásával megszegte az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdésében foglaltakat miszerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”, és megszegte továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1. pontjában foglaltakat, miszerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, valamint megszegte az ÜESZ) 2.4. pontjában foglaltakat, miszerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével” és az ÜESZ 13.10. pontjában foglaltakat, miszerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.”, ezért e magatartásával az eljárás alá vont ügyvéd, az 1–2023F–32 sz. fegyelmi ügyben 1 rb., folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a rendelkező rész szerinti, pénzbírság fegyelmi büntetésben részesítette.
A Fegyelmi Tanács a rendbeliséget a megbízások száma alapján állapította meg, az egy megbízási jogviszony keretein belül azonos megbízó sérelmére elkövetett egy vagy több olyan magatartás, amely több kötelességszegést is megvalósít, az egy rendbeli folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a megállapított összeg szerint találta a fegyelmi vétség súlyával arányban állónak, és szem előtt tartotta a büntetés kiszabása során a fokozatosság elvét, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen jogerősen megállapított 250000 Ft és jogerősen megállapított 300000 Ft pénzbírság kiszabása történt már.
A büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács figyelemmel volt az elkövetett fegyelmi vétség súlyára, mert az eljárás alá vont ügyvéd szakmája alapvető normáival ellentétesen járt el, és ezzel súlyosan megsértette a társadalom tagjainak az ügyvédi hivatás képviselőivel szemben támasztott elvárásait.
Értékelésre került, hogy az eljáró ügyvéd a fegyelmi vétséget szándékosan követte el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, ezen okból a fegyelmi tanács nem tudta megkérdezni személyi körülményeiről, ezért ezt a büntetés kiszabása során nem tudta figyelembe venni. Ekörben iránymutatásként csak a megbízási szerződésekben szereplő ügyvédi megbízási díjakat, az ott rögzített, nagy üzleti forgalmat tudta figyelembe venni.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabása során, súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban megállapításra került két fegyelmi büntetés tényét, továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen két ízben történt már figyelmeztetés, valamint, hogy több esetben, hasonló tényállású cselekmény miatt történt az elmarasztalás, mely elmarasztalások a visszatartás szempontjából sikerteleneknek tekinthetők.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményeket nem értékelt a fegyelmi büntetés kiszabása során.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jelen fegyelmi ügy szerinti fegyelmi vétséget – tekintve annak folytatólagos elkövetését is – a ....i Regionális Fegyelmi Bizottság 2019.F.128 sz., jogerős határozatával kiszabott, 5 év időtartamú, kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt követte el.
Az Üttv. 111. § (2) értelmében a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti.
A Fegyelmi Tanács tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi életére, hogy a hivatkozott súlyos fegyelmi büntetés ellenére, az eljárás alá vont ügyvéd újabb és újabb fegyelmi vétségeket követ el, – köztük az 1–2022–27.sz ügyben megállapított fegyelmi vétséget ugyan a kizárás fegyelmi büntetés végrehajthatóvá válása előtt, de időben annak meghozatalát követően, az 1–2023–06.sz ügyben és a jelen határozattal elbírált fegyelmi vétségek esetében azonban azokat már a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt követte el – a Fegyelmi Tanács szükségesnek ítélte a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását elrendelni, ezért arról a rendelkező részben írtak szerint döntött.
Az Üttv. 130. § (2) értelmében ha az elsőfokú fegyelmi tanács kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, a határozatban az ügyvédi tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni. Értelemszerűen a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának elrendelésekor is ez az előírás.
Az elsőfokú eljárási költség megállapítása a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 40.2.a) pontján alapul.
Az eljárási költség viselésére, a fegyelmi vétség folytán, az eljárás alá vont ügyvéd köteles.
A fegyelmi tanács I. határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
Az ügyvédi tevékenység fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig történt felfüggesztése, és a felfüggesztés elleni elleni, – halasztó hatállyal nem bíró – külön fellebbezési jog az Üttv. 130. § (2) bek.-en alapszik.
Az ügyvédi igazolvány és a szárazbélyegző haladéktalan leadására történő kötelezés az Üttv. 184. § (3) bek.-en és a 20/2018. MÜK szabályzat 27.5.pont i) alpontján alapszik.
A határozat 2024.03.07-én jogerős és a kizárás tekintetében 2024.03.07-én, a pénzbírság tekintetében pedig 2024. 04. 08-án végrehajtható.