2023. november 24.
Év: 2023.
Típus:
Jogkövetkezmény: Írásbeli megrovás
Jogerős: 2024. január 23.
Végrehajtható: 2024. január 23.
A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év november hó 24. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11713005–20403120 sz. bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papíralapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A Fegyelmi Tanács tájékoztatja eljárás alá vont ügyvédet, hogy fellebbezését az „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelölésével terjesztheti elő.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Dr. a Pest Megyei Ügyvédi Kamara tagja. Személyi körülményeire az eljárás során nem tett nyilatkozatot.
....... lakos 2023. április 13-án érkezett bejelentésében ügyvéd ellen tett bejelentést, mivel álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd a sérelmére jelentős mértékű kárt okozó fegyelmi vétséget követett el.
A bejelentésben előadta, hogy 2020. február 18. napján kötött ügyvédi megbízási szerződést eljárás alá vont ügyvéddel. A megbízás tárgya egy macskára kötött adásvételi szerződés megtámadása, valamint az azzal kapcsolatban felmerült kár megtérítése iránti peres eljárás megindítása, perben való jogi képviselet ellátása.
A peres eljárás előtt folyt. A peres eljárás első szakaszában a bejelentőt egy ügyvédjelölt képviselte, az ügyvédjelölt tartotta a kapcsolatot a bejelentővel. A bejelentő az ügyvédjelölt munkájával elégedett volt. Az ügyvédjelölt munkaviszonya az ügyvédi irodával azonban megszűnt, ezért a peres ügyét ügyvéd folytatta tovább.
A bíróság 2021. április 1. napján ítéletet hozott, amelyben a keresetnek helyt adott, kimondta a szerződés érvénytelenségét, rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról, szerződésen kívül okozott kár megtérítéséről, valamint kötelezte az alperest a perköltség megfizetésére is.
Az alperes fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen. Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezési ellenkérelmét napján terjesztette elő, amelyben a keresettől történő részbeni elállást jelentett be, a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelemtől elállt, fenntartva a kártérítési igény iránti kereseti kérelmet. A fellebbezési ellenkérelem benyújtása előtt – a bejelentő előadása szerint – dr. vele, az ügyfelével előzetesen nem egyeztetett.
Bejelentő előadta, hogy a keresettől való részbeni elállásról csak a másodfokú tárgyaláson szerzett tudomást. A teljes kárának megtérítését igényli eljárás alá vont ügyvéddel szemben, mivel álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd hibája miatt nem került sor arra, hogy a másodfokon is pernyertes legyen.
Előzetes vizsgálat elrendelése:
A bejelentés alapján az előzetes vizsgálat elrendelése 2023. május 10. napján megtörtént.
Igazoló jelentés:
Eljárás alá vont ügyvéd részletes igazoló jelentést terjesztett elő, csatolta igazoló jelentéséhez a peres eljárás teljes iratanyagát, valamint a bejelentővel folytatott e-mail váltásának anyagát is.
Eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében vitatta, hogy fegyelmi eljárást követett el. Vitatta azt is, hogy az ügyvédi tevékenysége miatt veszítette el a peres eljárást másodfokon a bejelentő, e körben hivatkozott a másodfokú ítélet 31–33 pontjaira.
Előadta, hogy ügyfelével rendszeresen kapcsolatot tartott, tájékoztatta az eljárás menetéről, az ítéletet és a fellebbezést is megküldte ügyfelének. A fellebbezési ellenkérelmet az ügyfél kérelmének megfelelően fogalmazta meg, erről személyesen és részletesen egyeztettek.
A bejelentő egyértelmű kérése az volt felé, hogy a macskát ne kelljen visszaadnia az alperesnek, mivel az állatot nagyon megszerette, továbbá a macska kiszakítása a megszokott környezetéből súlyos lelki sérülést, és egészségromlást okozna az állatnak. A bejelentő ezért még állatpszichológus tanácsát is kikérte.
Fegyelmi eljárás kezdeményezése:
A fegyelmi biztos a 2023. július 10. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az alábbi tényállás állapítható meg:
Bejelentő 2020. február 18. napján kötött ügyvédi megbízási szerződést eljárás alá vont ügyvéddel. A megbízás tárgya egy macskára kötött adásvételi szerződés megtámadása, valamint az azzal kapcsolatban felmerült kár megtérítése iránti peres eljárás megindítása, perben való jogi képviselet ellátása.
A bíróság 2021. április 1. napján ítéletet hozott első fokon az ügyben, amelyben a bejelentő keresetének helyt adott, kimondta a szerződés érvénytelenségét, rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról, szerződésen kívül okozott kár megtérítéséről, valamint kötelezte az alperest a perköltség megfizetésére is.
Az alperes fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen. Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezést megküldte a bejelentőnek, aki több ízben, e-mailben is kifejezte eljáró ügyvéd felé, hogy kérje a bíróságtól, a macskát ne kelljen visszaadnia az alperesnek, mert az állatot nagyon megszerette. Állatpszichológussal is egyeztetett ezügyben.
A bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd erről 2021. október 18-án személyesen az ügyvédi irodában egyeztetett.
2021. november 2-án küldött e-mailjében a bejelentő arra kérte eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kereset módosításba írja le a bíróság felé, hogy az állat kiszakítása a megszokott környezetéből súlyos lelki sérülést, egészségromlást okozna az állatnak.
Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezési ellenkérelmét 2021. november 5. napján terjesztette elő, amelyben a keresettől történő részbeni elállást jelentett be, a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelemtől elállt, fenntartva a kártérítési igény iránti kereseti kérelmet. Az elállás indokát abban jelölte meg, hogy a felperes 4 éve gondoskodik a beteg cicáról, erős érzelmi kötődés alakult ki közöttük.
Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezési ellenkérelmét utóbb oly módon módosította, hogy fenntartja a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelmet azzal, hogy ennek jogkövetkezménye körében kért a másodfokú bíróságtól változtatást, a bíróság csak a macska visszaadási kötelezettsége alól mentesítse a felperest. Fenntartotta továbbá a szerződésen kívül okozott kár megtérítésére irányuló felperesi igényt is.
A Budapesti Környéki Törvényszék 2022. február 18. napján kelt végzésében megszüntette a peres eljárást a szerződés érvénytelenségének tárgyában kifejtve azt, hogy a kereseti kérelemtől történő elálló nyilatkozatot utóbb nem lehet visszavonni. A Fővárosi Ítélőtábla a Budapest Környéki Törvényszék végzését helybenhagyta.
A Budapest Környéki Törvényszék ezt követően, 2022. október 4. napján ítéletével elutasította a felperesnek a szerződésen kívül okozott kára megtérítésére vonatkozó igényét tekintettel arra, hogy annak jogalapja megszűnt azzal hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása elmaradt a felperesi kereseti elállás folytán.
A másodfokú bíróság ezen felül kifejtette azt is, hogy az első fokú bíróság a bizonyítékokat, így különösen a szakértői véleményt (amely alapját képezte az első fokú ítéletnek) a – Pp. 279. § (1) bekezdésének megsértésével – tévesen értékelte.
A bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd 2022. október 12. napján átvételi elismervényt írt alá. Az átvételi elismervény tartalmazza azt, hogy bejelentő azon a napon átvett dr. ügyvédtől 1.000.000 Ft-ot a Ráckevei Járásbíróságon indult ügyre vonatkozóan és ez az összeg kártérítési előlegként szolgál arra az esetre, ha a bírósági ügy a felperes jogi képviselő dr. mulasztása folytán nem zárul pernyertességgel. Ha a pernyertesség elmaradásának oka az eljáró ügyvéd mulasztása, úgy vállalja, hogy megfizeti az ügyfél helyett az ügyben jogerősen megítélt perköltséget is. Ha az ügyben további jogorvoslatnak, vagy eljárásnak van helye, úgy a felek ennek érdekében mindent megtesznek.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd nem tudta igazolni, hogy tájékoztatta a bejelentőt a keresettől való részleges elállás jogkövetkezményeiről, így eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során azt sem tudta igazolni, hogy a keresettől való részleges elállással az ügyfele egyetértett-e vagy sem.
Erre való tekintettel a fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el és indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács pénzbírságot szabjon ki eljárás alá vont ügyvéddel szemben, valamint kötelezze őt a költségátalány megfizetésére is.
A fegyelmi tárgyalás
A 2023. szeptember 29. napján megtartott tárgyaláson megjelent eljárás alá vont ügyvéd, azonban a tárgyalást a Fegyelmi Tanács elhalasztotta, mert a bejelentő idézése nem volt szabályszerű, amely a tárgyalás megtartásának akadályát képezte.
A Fegyelmi Tanács ezt követően 2023. november 24. napjára tűzött ki fegyelmi tárgyalást, amelyen szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg eljárás alá vont ügyvéd, a bejelentő azonban megjelent.
A bejelentő a tárgyaláson előadta, hogy azért tett bejelentést eljárás alá vont ügyvéddel szemben, mert elsőfokon a pert megnyerte, de másodfokon eljárás alá vont ügyvéd beadványa következtében elvesztette. Előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd a beadványát annak benyújtása előtt nem küldte át a részére. Kérdésre a bejelentő előadta, hogy nem akarta, hogy a macskát esetleg elaltassák ezért tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy az alperest nem a macska vételárának visszafizetésére, hanem csak kártérítésre kéri kötelezni.
Bejelentő előadta, hogy telefonon ritkán tudott eljárás alá vont ügyvéddel beszélni, email útján tudták a kapcsolatot tartani, de a másodfokú eljárásban benyújtott beadványról nem egyeztettek.
Előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéddel az elsőfokú ítélet átvételét követően, de a másodfokú tárgyalás előtt beszélt arról, hogy a macskát szeretné megtartani. Ekkor arról tájékoztatta őt eljárás alá vont ügyvéd, hogy van mód arra, hogy a macskát a bejelentő megtarthassa és csak a kártérítést követelje alperestől. Ezt követően bejelentő előadása szerint eljárás alá vont ügyvéd nem ezt írta meg a bíróság részére, hanem elállt a keresettől. Bejelentő előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéddel keresetmódosításról beszéltek, amivel szemben keresettől elállás történt.
Bejelentő megerősítette, hogy eljárás alá vont ügyvéd részben megtérítette a kárát, 1.000.000 Ft-ot, valamint a perköltséget is megfizette.
A tárgyaláson eljáró fegyelmi biztos fenntartotta az írásban előterjesztett indítványát és enyhe mértékű pénzbírság kiszabását kérte. A fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta tájékoztatni a bejelentőt arról, hogy a macska megtartása és kártérítés igénylése a folyamatban lévő per keretei között nem lehetséges. Ezzel a fegyelmi biztos álláspontja szerint enyhe súlyú fegyelmi vétséget valósított meg. Enyhítő körülményként kérte értékelni azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd jelentős pénzösszeget adott át a bejelentőnek, valamint azt, hogy bejelentő perköltségét is megfizette.
A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a tényállást a fegyelmi biztos által megállapított tényállással részben egyezően, az alábbiak szerint állapította meg:
Bejelentő 2020. február 18. napján kötött ügyvédi megbízási szerződést eljárás alá vont ügyvéddel. A megbízás tárgya egy macskára kötött adásvételi szerződés megtámadása, valamint az azzal kapcsolatban felmerült kár megtérítése iránti peres eljárás megindítása, perben való jogi képviselet ellátása.
A Ráckevei Járásbíróság 2021. április 1. napján ítéletet hozott első fokon az ügyben, amelyben a bejelentő keresetének helyt adott, kimondta a szerződés érvénytelenségét, rendelkezett az eredeti állapot helyreállításáról, szerződésen kívül okozott kár megtérítéséről, valamint kötelezte az alperest a perköltség megfizetésére is.
Az alperes fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen. Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezést megküldte a bejelentőnek, aki több ízben, e-mailben is kifejezte eljáró ügyvéd felé, hogy kérje a bíróságtól, a macskát ne kelljen visszaadnia az alperesnek, mert az állatot nagyon megszerette. 2021. november 2-án küldött e-mailjében a bejelentő arra kérte eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kereset módosításban írja le a bíróság felé, hogy az állat kiszakítása a megszokott környezetéből súlyos lelki sérülést, egészségromlást okozna az állatnak.
Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezési ellenkérelmét 2021. november 5. napján terjesztette elő, amelyben a keresettől történő részbeni elállást jelentett be, a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelemtől elállt, fenntartva a kártérítési igény iránti kereseti kérelmet. Az elállás indokát abban jelölte meg, hogy a felperes 4 éve gondoskodik a beteg cicáról, erős érzelmi kötődés alakult ki közöttük. Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezési ellenkérelmét utóbb oly módon módosította, hogy fenntartja a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelmet azzal, hogy ennek jogkövetkezménye körében kért a másodfokú bíróságtól változtatást, a bíróság csak a macska visszaadási kötelezettsége alól mentesítse a felperest. Fenntartotta továbbá a szerződésen kívül okozott kár megtérítésére irányuló felperesi igényt is. A Budapesti Környéki Törvényszék 2022. február 18. napján kelt végzésében megszüntette a peres eljárást a szerződés érvénytelenségének tárgyában kifejtve azt, hogy a kereseti kérelemtől történő elálló nyilatkozatot utóbb nem lehet visszavonni. A Fővárosi Ítélőtábla a Budapest Környéki Törvényszék végzését helybenhagyta.
A Budapest Környéki Törvényszék ezt követően, 2022. október 4. napján ítéletével elutasította a felperesnek a szerződésen kívül okozott kára megtérítésére vonatkozó igényét tekintettel arra, hogy annak jogalapja megszűnt azzal hogy a szerződés érvénytelenségének megállapítása elmaradt a felperesi kereseti elállás folytán. A másodfokú bíróság ezen felül kifejtette azt is, hogy az első fokú bíróság a bizonyítékokat, így különösen a szakértői véleményt (amely alapját képezte az első fokú ítéletnek) a – Pp. 279. § (1) bekezdésének megsértésével – tévesen értékelte, amelyre való tekintettel a kereset elutasításának lett volna helye.
A bejelentő 2022. október 12. napján átvett eljárás alá vont ügyvédtől 1.000.000 Ft-ot a Ráckevei Járásbíróságon indult ügyre vonatkozóan azzal, hogy ez az összeg kártérítési előlegként szolgál arra az esetre, ha a bírósági ügy a felperes jogi képviselő mulasztása folytán nem zárul pernyertességgel. Bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd rögzítette a pernyertesség elmaradásának oka az eljáró ügyvéd mulasztása, úgy vállalja, hogy megfizeti az ügyfél helyett az ügyben jogerősen megítélt perköltséget is.
A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a jelen ügyben rendkívül nagy mennyiségű irat került becsatolásra, azonban a felek előadásán kívül érdemi jelentősége az első és másodfokú ítéletnek, eljárás alá vont ügyvéd másodfokú eljárásban előterjesztett beadványainak, valamint a felek közötti email levelezésnek van.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd alapvetően a bejelentő érdekeit szem előtt tartva kívánt az ügyben eljárni, azonban nem tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a keresettől való részbeni elállás milyen jogkövetkezménnyel járhat. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a jelen üggyel is érintetthez hasonló esetben különösen indokolt lehet az ügyfél írásban történő tájékoztatása (például a beadvány és egy rövid magyarázat megküldésével) és az ügyfél nyilatkozatának beszerzése és írásbeli rögzítése. E körben a Fegyelmi Tanács kizárólag a bejelentő előadását vehette figyelembe, ugyanis eljárás alá vont ügyvéd nem szolgáltatott okirati bizonyítékot annak alátámasztására, hogy a bejelentő a lehetséges jogkövetkezményekről való tudomásszerzést követően is mindenképpen meg kívánta volna tartani a macskát. Amennyiben egy kérdéskörben kizárólag a bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd előadása áll a Fegyelmi Tanács rendelkezésére, úgy a bejelentő által előadottak, tekintettel arra, hogy a bejelentő az eljárásban tanúként vesz részt, nagyobb súllyal esnek latba a bizonyítékok értékelése során. Erre való tekintettel a Fegyelmi Tanács nem tudta teljes körűen elfogadni eljárás alá vont ügyvéd védekezését a tájékoztatás megtörténtéről.
A fentiekre tekintettel megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta megfelelően az ügyfelét megsértette az Üttv. 39. § (5) bekezdését és ezzel 1 rendbeli, az Üttv. 107. § a) pontja szerinti szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
„Üttv. 107. § fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló szüneteltető, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: Alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.”
„Üttv. 39. § (5) Ha az ügyfél utasítása az ügyfél érdekeire nézve célszerűtlen, annak végrehajtása előtt az ügyvéd az ügyfél figyelmét erre a körülményre köteles felhívni.”
Kiemelendő, hogy a másodfokú ítélet szerint a keresetet érdemben el kellett volna utasítani, így a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a bejelentőnek olyan kára, amelyért eljárás alá vont ügyvéd lett volna a felelős, nem keletkezett, így a fegyelmi eljárás tárgyát képező cselekmény csekély tárgyi súlyúnak minősül. Ennek ellenére eljárás alá vont ügyvéd megfizetett a bejelentő részére, illetve helyette összesen 1.300.000 Ft-ot, amelyet a Fegyelmi Tanács különösen enyhítő körülményként értékel. A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előzményét, azonban az ügy összes körülményére is tekintettel eltúlzottnak tartotta a fegyelmi biztos indítványának helyt adva pénzbírság kiszabását eljárás alá vont ügyvéddel szemben. A fegyelmi vétség súlyára és az ügy körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint írásbeli megrovást indokolt alkalmazni eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság hatásköre az Üttv. 114. § (1) bekezdésén, illetékessége az Üttv. 114. § (2) bekezdésén alapul.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
Üttv. 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft,
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be kérelmüket, fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A kérelmet, fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)
– 16/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai Kódex)
Kihirdetve: Budapesten, 2023.11.24. napján, írásba foglalva: 2023.12.06. napján
Jogerőre emelkedett: 2024. január 23. napján.