A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. .... volt ügyvéd fegyelmi ügyében a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. február 21. napján RFK 13/2022/8. szám alatt hozott határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont volt ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. szeptember 8. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának RFK 13/2022/8. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Kecskeméti Ügyvédi Kamara pénztárába 30.000 Ft, azaz Harmincezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Kecskeméti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
1. Dr. (...) volt ügyvéd ellen (...) és (...) panaszosok terjesztettek elő fegyelmi eljárás elrendelésére irányuló bejelentést a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarához 2022. június 3. napján érkezett beadványukban. A bejelentésben a panaszosok azt kifogásolták, hogy – az általuk vevőként 2020. június 15. napján megkötött – adásvételi szerződés kapcsán létrejött ügyvédi megbízással összefüggésben kifogásolták az eljárás alá vont volt ügyvédnek az ügyvédi tevékenységéből eredő kötelezettségszegését.
2. A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2022. június 8. napján, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017.évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-ában meghatározott fegyelmi vétség gyanúja miatt előzetes vizsgálatot rendelt el, egyben felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet nyilatkozattételre és a releváns iratok csatolására.
3. Az ügyben közvetítői eljárásra nem került sor.
4. A 2022. június 28. napján kelt igazoló jelentését az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette és felelősségét vitató észrevételeket tett, valamint az ügyre tartozó iratokat csatolt.
5. Ezt követően, a fegyelmi biztos 2022. szeptember 5. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot meghosszabbította, majd 2022. december 8. napján kelt határozatával az Üttv. 107. § a) pontja alapján, 2 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott. A fegyelmi eljárás alapját az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, továbbá az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 159. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésében jelölte meg.
6. A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság (a továbbiakban: Elsőfokú Fegyelmi Tanács) az eljárást a MÜK fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI.26.) MÜK szabályzata (a továbbiakban FESZ) alapján folytatta le. Ennek során 2023. február 21. napján tárgyalást tartott, melyen az eljárás alá vont volt ügyvéd – egészégi állapotára hivatkozva – nem jelent meg.
7. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a 2023. február 21. napján kelt, RFK 13/2022/7. szám alatt meghozott határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
8. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az általa lefolytatott bizonyítási eljárást követően az alábbi tényállást állapította meg.
8.1. Az eljárás alá vont ügyvédet 2007. évben jegyezték be a kamarai névjegyzékébe, ahonnan 2021. évben törölték, tevékenységét egyéni ügyvédként végezte.
Személyi körülményeire nézve az ügyvéd a fegyelmi eljárásban nem tett nyilatkozatot.
Eddig öt esetben marasztalta el a fegyelmi tanács. 4 esetben pénzbírság, 1 esetben 3 év kizárás fegyelmi büntetéssel sújtották, melynek végrehajtását 3 évre felfüggesztették.
8.2. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont ügyvéd 2020. június 15. napján adásvételi szerződést szerkesztett a (...), külterület (...). helyrajzi számú tanya, szántó, szőlő művelési ágú ingatlanra vonatkozóan. A szerződés szerint bejelentők 1.400.000 Ft vételárért megvásárolták az ingatlant, amely vételárat a vevők a szerződés aláírásakor megfizették az eladók részére, akik erre tekintettel hozzájárultak a vevők tulajdonjogának bejegyzéséhez. A szerződés VIII/I. pontja szerint a szerződő felek – így a bejelentők is – megbízták eljárás alá vont ügyvédet az adásvételi szerződés elkészítésével, ellenjegyzésével és az illetékes földhivatal, gyámhivatal előtti eljárásban ellátandó teljes körű jogi képviselettel, különösen a tulajdonjog bejegyzésével, továbbá a kiskorú tulajdonos tulajdonszerzésével, a törvényes elővásárlási jog érvényesítésével kapcsolatos eljárásokban való teljes körű jogi képviselet ellátásával.
8.3. Eljárás alá vont ügyvéd a szerződést megszerkesztette, majd a gyámhivatal előtti eljárásban, továbbá az elővásárlási joggal kapcsolatos eljárásban ugyan eljárt, a tulajdonjog bejegyzése érdekében azonban az illetékes földhivatal előtt már nem járt el, ilyen kérelmet nem terjesztett elő, emiatt a vevők tulajdonjoga nem került bejegyzésre az ingatlannyilvántartásba.
8.4. Az adásvétel tárgyát képező ingatlanra 2021. április 13. napján végrehajtási jog került bejegyzésre.
8.5. Bejelentők a szerződés aláírásakor 100.000 Ft ügyvédi díj megfizetését vállalták, mely vállalásuknak eleget is tettek, az eljárás alá vont ügyvéd a megfizetett díjról bizonylatot nem adott bejelentők részére.
9. Eljárás alá vont volt ügyvéd az eljárás során a fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Ténybelileg azonban előadta, hogy az egyik bejelentő fia és lánya, és a másik bejelentő is adósságba keveredett, és kérésre ezért nem került a szerződés a földhivatalba benyújtásra. Amikor az ügyvéd felfüggesztése megtörtént, az irodagondnoknak átadott ügyek közé ez az ügy – állítása szerint – véletlenül nem került be. Amikor az egyik bejelentő értesítette, hogy a tulajdonjog bejegyzésre kerülhet, ezt követően az aktát átadta az irodagondnoknak, aki tudomása szerint haladéktalanul intézkedett a Földhivatal felé. Hivatkozott arra is, hogy a Magyar Ügyvédek Kölcsönös Biztosító Egyesülete előtt ugyanezen tárgykörben vizsgálat volt folyamatban, amely megszüntetésre került, vétkességét nem állapították meg, az eljárás elmarasztalása nélkül lezárult. Előadta továbbá, hogy a vevő tulajdonjoga bejegyzésre került, az eladó vállalta a végrehajtási jog töröltetésének rendezését.
10. Az ingatlannak az elsőfokú tárgyalás napján beszerzett teljes tulajdoni lap másolata szerint vevők tulajdonjogának bejegyzése 2022. június 7. napján a földhivatalhoz érkezett kérelem alapján megtörtént, valamint az ingatlant terhelő végrehajtási jogot is törölték.
11. A megbízási díjjal kapcsolatban eljárás alá vont volt ügyvéd előadta, hogy az 100.000 Ft volt, ezen összeg került részére megfizetésre. Erre nézve csatolta az ezt rögzítő ügyvédi megbízást és tényvázlatot. A csatolt okirat 1/3. pontja tartalmazza, hogy 100.000 Ft volt az adásvételi szerződés kapcsán létrejött ügyvédi megbízás munkadíja.
12. Eljárás alá vont volt ügyvéd az ügyvédi díj megfizetésére vonatkozóan számla-, illetve bizonylatmásolatot azonban nem csatolt.
13. A fentiek alapján az első fokon eljáró fegyelmi tanács a 7. pontban meghozott határozatában eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 2 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétség elkövetésében állapította meg, emiatt 200.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, kötelezte továbbá az eljárás során felmerült eljárási költségek megfizetésére.
14. Az elsőfokú fegyelmi határozat megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd nem teljesítette maradéktalanul az ingatlan adásvételének jogi lebonyolítására vonatkozó általa vállalt megbízást, nem járt el a földhivatal előtt a vevők tulajdonjogának bejegyzése érdekében, a vevők által megfizetett ügyvédi munkadíjról pedig nem állított ki számlát. Eljárás alá vont volt ügyvéd előadását, miszerint kérésre nem nyújtotta be a földhivatalba a szerződést, semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. Megjegyezte az Elsőfokú Fegyelmi Tanács, hogy ha vevők részéről ilyen kérés meg is fogalmazódott, azt mindenképpen írásba kellett volna foglalni, az ügyvédi megbízási szerződés és tényvázlat kiegészítéseként, és az ügyfeleket a vonatkozó megfelelő tájékoztatással is el kellett volna látni, csak ezt követően lehetett volna esetleges kérésüket teljesíteni.
15. Eljárás alá vont volt ügyvédnek a MÜBSE előtti eljárásra történő hivatkozásával kapcsolatban az Elsőfokú Fegyelmi Tanács utalt arra, hogy a biztosító egyesület előtti eljárásban született határozatok a fegyelmi tanácsot nem kötik, mindkét szervezet a saját hatáskörében eljárva a saját szempontrendszere alapján folytat le vizsgálatot, emiatt az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozathozatalához a MÜBSE határozatok rendelkezésre állása nem volt szükséges.
16. Jogi indokolásában a fegyelmi tanács részletesen kitért arra, hogy az Üttv. 107. §-a szerint: fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
17. Eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem járt el a földhivatal előtt a vevők tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében, megszegte az Üttv.1. § (3) bekezdésében írtakat. Az 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Ezzel a magatartásával az eljárás alá vont volt ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
18. Eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem gondoskodott a megbízók által megfizetett ügyvédi díjról számla kiállításáról, megszegve az Áfa tv. 159. § (1) bekezdésében foglaltakat, – amely szerint az adóalany köteles a szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltatás igénybe vevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni – megszegte az Üttv.1. § (3) bekezdésében írt azon szabályt, amely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet a jogszabályok betartásával kell gyakorolni. Ezzel a magatartásával eljárás alá vont volt ügyvéd további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
19. Végezetül tartalmazza a határozat a törvény (Üttv.) egyéb kötelező rendelkezésire történő tájékoztatást, jogi indokolást és figyelemfelhívást is.
20. Az elsőfokú fegyelmi határozattal szemben az eljárás alá vont volt ügyvéd – törvényes határidőben – a 2023. május 12. napján érkezett beadványában jelentett be fellebbezést, melyben elsődlegesen kérte az elsőfokú határozat megváltoztatását és a vele szemben indult fegyelmi eljárás megszüntetését, másodlagosan pedig az elsőfokú határozat megváltoztatását akként, hogy a terhére rótt magatartások gondatlan elkövetésként kerüljenek minősítésre, és kerüljön mérséklésre a kiszabott pénzbírság összege jövedelmi és szociális körülményeire tekintettel.
21. A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa az észrevételében utalt arra, hogy álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozata megalapozott, a tényállás tisztázott, mely alapján a két rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítása indokolt, okszerű és helyes volt. Mindezekre tekintettel indítványozta, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatát hagyja helyben és kötelezze az eljárás alá vont volt ügyvédet a másodfokú fegyelmi eljárással felmerült költségek megfizetésére azzal, hogy a FESZ 40.9/C. pontjára figyelemmel méltányolható ok megállapítása esetén a másodfokú átalányköltség mértékét mérsékelje.
22. A jogorvoslatra figyelemmel a Másodfokú Fegyelmi Tanács 2023. szeptember 8. napjára tárgyalást tűzött ki. A megtartott másodfokú tárgyalást megelőzően eljárás alá vont volt ügyvéd becsatolta a 2021. és 2022. évre vonatkozó, NAV által kiállított jövedelemigazolásokat, illetőleg édesanyja nyugellátási utalvány szelvényét, ismételten kérve felelőssége megállapítása esetére a kiszabott pénzbírság és átalányköltség mérséklését.
23. Az eljárás alá vont volt ügyvéd fellebbezése nem alapos.
24. A Másodfokú Fegyelmi Tanács mindenekelőtt utal arra, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás a másodfokú eljárásban is teljeskörűen irányadó volt. Az ügyben nem észlelhető olyan körülmény, nem állt rendelkezésre olyan – az elsőfokú eljárásban nem értékelt – bizonyíték, ami alapján az elsőfokú határozatot ki kellene egészíteni. Szintúgy ez állapítható meg a ténybeli és a jogi indokolás körében is.
25. A rendelkezésre álló adatok alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd tagadásával szemben kétségtelenül megállapítható, hogy a kérdéses adásvételi szerződést megszerkesztette, majd a gyámhivatal előtti eljárásban, továbbá az elővásárlási joggal kapcsolatos eljárásban közreműködött, azonban a tulajdonjog bejegyzése érdekében az illetékes földhivatal előtt már nem járt el, ilyen kérelmet nem terjesztett elő, így a vevők tulajdonjoga nem került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Abbéli hivatkozása, miszerint a megbízók részéről kifejezett külön kérés volt a tekintetben, hogy további értesítésig az adásvételi szerződés ne kerüljön az illetékes földhivatal részére benyújtásra, sem az elsőfokú, sem pedig a másodfokú eljárásban bizonyítást nem nyert, erre vonatkozó bizonyítási indítványt az eljárás alá vont volt ügyvéd maga sem terjesztett elő. Azt pedig, hogy a számlaadási kötelezettség teljesítése az ügyvédi tevékenység gyakorlása során megsértésre került, az eljárás alá vont volt ügyvéd maga sem tagadta.
26. Mindezekre tekintettel a Másodfokú Fegyelmi Tanács egyetértett az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatában foglaltakkal, miszerint eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem járt el a földhivatal előtt a vevők tulajdonjogának ingatlannyilvántartási bejegyzése érdekében, megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében írtakat, továbbá azzal, hogy nem gondoskodott a megbízók által megfizetett ügyvédi díjról számla kiállításáról, megszegve az Áfa tv. 159. § (1) bekezdésében foglaltakat, – amely szerint az adóalany köteles a szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltatás igénybe vevője részére számla kibocsátásáról gondoskodni – megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdésében írt azon szabályt, amely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet a jogszabályok betartásával kell gyakorolni.
27. Ezen kötelezettségszegésekkel az eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Mindkét ügyvédi kötelezettséget a jogi képviselőre vonatkozó szabály ismeretében szegte meg, mely magatartás szándékos elkövetetésnek minősül.
28. Mindezt az érvendszert az elsőfokú határozat világosan és átfogóan tartalmazza. Ezzel az indokolással szemben az eljárás alá vont ügyvéd nem hozott fel sem ténybeli, sem jogi okfejtést, nem szegezett szemben olyan logikai láncot az elsőfokú eljárás során, aminek mentén a Másodfokú Fegyelmi Tanács az iratok tartalma, a felvett bizonyítás alapján átértékelhette volna az elsőfokú döntést, netalán olyan eljárási hibát tapasztalt volna, ami az eljárás megismétlését vonta volna maga után.
29. A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a FESZ rendelkezései alapján, annak 35.2. pontjában írtak alapján a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül.
30. Az elsőfokú határozatban a tényállás kellő mértékben felderítésre került, a rendelkezésre álló iratok alapján helyesen állapította meg az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét, az indokolási kötelezettségének eleget tett.
31. A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a fegyelmi vétség tárgyi súlya és az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előélete alapján a középmérték alatti pénzbírság kiszabása megalapozott volt. A büntetés megállapítása során a fegyelmi tanács valamennyi rendelkezésére állt adatot értékelte, a fellebbezésben hivatkozott jövedelmi helyzetről információval nem rendelkezett.
32. A Másodfokú Fegyelmi Tanács olyan eljárási szabályszegést nem észlelt, amely az elsőfokú fegyelmi határozatra érdemi kihatással lett volna.
33. Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységét lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
34. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy helyesen jutott arra következtetésre a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd magatartásával 2 rendbeli fegyelmi vétséget megalapozó kötelezettségszegést követett el, az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja szerint a meglapozott elsőfokú határozatot a részletezett indokokra való tekintettel helybenhagyta.
35. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a FESZ 40.9. pontjában írtakra is figyelemmel az eljárás alá vont volt ügyvéd által a másodfokú eljárás során előadott és igazolt méltányolható okból az őt terhelő kamarai átalányköltséget mérsékelte.
36. A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv.139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat 2023. szeptember 8. napján jogerős és 2023. december 2. napján végrehajtható.