(2023. június 30.)
Év: 2023.
Típus: elsőfokú határozat, megállapító
Jogkövetkezmény: pénzbírság
Jogerős: 2023. július 29.
A Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárásban a 2023. június 30. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, megállapítja, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző egyrendbeli szándékos fegyelmi vétséget és egyrendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, ezért vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerint pénzbírság fegyelmi büntetést szab ki.
A pénzbírság összege 200.000 Ft (kétszázezer forint).
Az eljárási költséget 80.000 Ft azaz nyolcvanezer forint összegben állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül fizesse be a 200.000 Ft (kétszázezer forint) pénzbírság összegét és a 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 11713005–20403120 sz. bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A Kamara Elnöke a fegyelmi biztost fellebbezés előterjesztésére utasíthatja. A Fegyelmi Tanács tájékoztatja eljárás alá vont ügyvédet, hogy fellebbezését az „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelölésével terjesztheti elő.
A Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a nem nyilvános tárgyalás során a lefolytatott bizonyítás, az eljárás alatt tett nyilatkozatok és az eljárás anyagává tett iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd adatai: ...................
Az eljárás fontosabb adatai:
Bejelentés:
Eljárás alá vont ügyvéd ellen XY bejelentő terjesztett elő panaszt 2023. április 26-i keltezéssel, amely a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2023. május hó 5. napján érkezett.
Panaszában előadta, hogy adás-vételi szerződést kötött vevőként 2021. augusztus 9-én, és miután az adás-vétel létrejöttét megelőző 1 éven belül egy lakóház ingatlant értékesített, ezért kérésére panaszolt ügyvéd belefoglalta a szerződésbe, hogy a vásárlás során illetékkedvezménnyel szeretne élni. A szerződéskötés folyamán és azt követően sem adott tájékoztatást a panaszolt ügyvéd arról, hogy az általa kért kedvezmény nem vehető igénybe, mert a 2021. augusztus 9-én megvásárolt ingatlan besorolása kivett hétvégi ház.
A panaszos álláspontja szerint ebből a mulasztásból adódóan a NAV határozatából nem várt 1.800.000 Ft többletköltséggel szembesült 2022. december elején. Előadta, hogy december elején személyesen egyeztetett panaszolt ügyvéddel, aki elismerte, hogy elkerülte a figyelmét a szerződés erre vonatkozó pontja. Panaszolt ügyvéd javaslatot tett az ügy megoldására azonban ezt a javaslatot a panaszos kockázatosnak találta és nem fogadta el.
Ezt követően többször próbálta felvenni a kapcsolatot panaszolt ügyvéddel, akit nem tudott elérni. A fentiek miatt jelentette be panaszát és kérte ügyének kivizsgálását.
Előzetes vizsgálat:
A vezető fegyelmi biztos 2023. május 16. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot panaszolt ügyvéddel szemben hivatalból elrendelte.
Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd 2023. május 25. napján kelt beadványában megküldte a vezető fegyelmi biztos részére az ügyre vonatkozó ügyiratokat és észrevételeit, azonban ezek az ügyiratok megbízási szerződést, ügyvédi tényvázlatot nem tartalmaztak. A fegyelmi felelősségét elismerte, hivatkozott arra, hogy megoldásra törekedett, de attól a panaszbejelentő elzárkózott.
Fegyelmi eljárás elrendelése:
2023. június hó 12. napján kelt határozatával a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi biztos határozata tartalmazta, hogy a panaszos bejelentésében foglaltakra tekintettel megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a téves tájékoztatás adásával megszegte az ügyvédi etikai szabályzat több előírását. Az eljárás alá vont ügyvéd az általa szerkesztett és ellenjegyzett adásvételi szerződéssel összefüggésben felmerülő illetékfizetési kötelezettségre vonatkozó téves jogi tájékoztatással 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
A fentiek alapján indítványozta, hogy az eljáró Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el, és indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi büntetésként az Üttv. 108. § c) pontjában meghatározott pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, és kötelezze eljárás alá vont ügyvédet a FE 40.2. a) pontjában meghatározott 80.000, – Ft összegű kamarai átalányköltség viselésére.
Tárgyalás
Az ügyben a Fegyelmi Tanács 2023. június 30. napján tartott tárgyalást, amelyen szabályszerű idézésre a panaszolt ügyvéd megjelent. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a kamarához benyújtott ügyiratban foglalt nyilatkozatát fenntartotta és egyben fegyelmi felelősségét elismerte. Hivatkozott arra, hogy a szerződéskötés során a felek részére ismertetésre került az a tény, amely a tulajdoni lap tartalmából is megállapítható volt mindenki számára, hogy az adásvétel tárgyát képező ingatlan hétvégi ház besorolású.
Előadta, hogy a vevő kifejezett szándéka volt ennek az ingatlannak a megvásárlása, Kiskunlacháza Duna parti részén viszont 2022. október 27. napjáig nem volt lehetséges a hétvégi házakat átminősíteni lakóházzá, mert a helyi építési szabályzat ezt nem tette lehetővé.
A tárgyaláson becsatolta az igazolást Kiskunlacháza jegyzőjétől (KKL1545/2/2023.; kelt: 2022.06.27., helyesen 2023.06.27.), miszerint a Kiskunlacháza ............. alatti ingatlan hétvégi ház és udvar rendeltetés változását lakóház és udvar rendeltetésre a 20/2022. (X. 26.) október 26-i Önkormányzati rendelet (HÉSZ) teszi lehetővé. Így a hétvégi ház lakóingatlanná minősítésére 2022. október 27-től van csak lehetőség.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy több, mint 40 éve praktizál ügyvédként és ő maga is megkísérelte felvenni a kapcsolatot a bejelentő panaszossal. Az előfordulhatott, hogy átmenetileg nem volt elérhető, de mindenképpen együttműködni kívánt a helyzet megoldása érdekében.
Sajnálatát fejezte ki a téves felvilágosítás adás miatt.
Elismerte, hogy megbízási szerződés nem készült az ügyben.
A Fegyelmi Tanács tanúként meghallgatta XY bejelentőt is. A bejelentő tanúként a bejelentésében foglaltakat fenntartotta és kérte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének a megállapítását. Előadta, hogy szerettek volna illetékkedvezményt érvényesíteni az eladott és vásárolt ingatlan kapcsán, tudták, hogy hétvégi ház, amit vásárolnak, ismerték az ingatlan tulajdoni lapját. Az ingatlan közvetítő is mondta, hogy az ingatlan hétvégi ház, azonban nem volt tudomásuk arról, hogy ez esetben nem élhetnek az illetékkedvezménnyel.
Az ügyvédnő valóban javasolt nekik egy megoldást, a hétvégi ház lakóingatlanná minősítését, amit kockázatosnak találtak, nem fogadtak el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a panaszos felé is nyilatkozott a tárgyaláson, hogy nagyon sajnálja a történteket, a téves felvilágosítást.
A Fegyelmi Biztos végindítványában kettő rendbeli fegyelmi vétség megállapítására tett indítványt. Az eljárás alá vont ügyvéd a téves illetékkedvezményről való tájékoztatás körében az Üttv. 107. § a) pontja szerinti egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el. A külön megbízási szerződés felvételének hiánya viszont az Üttv. 107. § a) pontja szerinti önálló, szándékos fegyelmi vétség, amely az Üttv. 29. § (1) bekezdésében írt rendelkezés megsértése.
Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § b) pontjában meghatározott pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, a középmértékhez igazodó mértékben, és 80.000 Forint összegű kamarai átalányköltség viselésére kérte kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet.
Az eljárás alá vont ügyvéd zárszavában arra hivatkozott, hogy 43 éve ügyvédként dolgozik, a korábbi fegyelmi eljárások több mint 12 évvel ezelőtt voltak, a 2022-ben indult eljárás fel van függesztve, álláspontja szerint igazolódni fog az ártatlansága, ezért kérte, hogy ne tekintse a fegyelmi tanács súlyosító körülményként a fegyelmi előzményt.
Hivatkozott arra, hogy több súlyos betegségen esett át, mindezeket kérte enyhítő körülményként figyelembe venni.
Megállapított tényállás:
A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a történeti tényállást az alábbiak szerint állapítja meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte a Dunaharasztiban, 2021. augusztus 9. napján kelt, ZZS eladó és XY vevő között létrejött adásvételi szerződést, amelynek tárgyát képezte a Kiskunlacháza belterület .......... hrsz. alatt felvett kivett hétvégi ház, udvar megnevezésű, 348 m2 területű, természetben pedig a 2340 Kiskunlacháza, ........... szám alatt található belterületi ingatlan. XY vevő megelőző egy éven belül értékesítette a ............... hrsz.-alatt felvett belterületi lakóházas ingatlant, illetékkedvezménnyel élni kívánt, ezért okiratszerkesztő ügyvéd az adás-vételi szerződés 8. pontjának utolsó bekezdésébe az illeték kedvezménre utalást tévesen belefoglalta.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta XY vevőt, hogy az általa kért illetékkedvezmény nem vehető igénybe, mert a megvásárolt ingatlan besorolása kivett hétvégi ház.
2022. decemberében XY megkapta a NAV-tól az illetékkiszabásáról szóló határozatot, amely határozat illeték befizetését írta elő.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem készített ügyvédi megbízási szerződést.
Döntéshozatal:
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a kijelölt fegyelmi biztos végindítványa mind a tényállás, mind a jogkövetkezmények tekintetében megalapozott.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványában foglaltakkal egyezően állapította meg a tényállást. A Fegyelmi Tanács figyelembe vette XY vevő nyilatkozatát, miszerint a megvásárolni kívánt ingatlant ő választotta ki, tudta, hogy a nyilvántartásban hétvégi ház a jogi minősítése, de nem tudta, hogy nem jár illeték kedvezmény, mert a szerződésbe belefoglalta az eljárás alá vont ügyvéd a kedvezményre vonatkozó jogosultságot.
Az eljárás alá vont ügyvéd tévesen nem tájékoztatta arról a vevőt, hogy a kért illetékkedvezmény nem vehető igénybe, mert a megvásárolt ingatlan besorolása kivett hétvégi ház.
Ez a téves tájékoztatás egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget valósít meg, azonban nem az eljárás alá vont ügyvéd tévedése miatt keletkezett az illeték fizetési kötelezettség, hanem ez az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény visszterhes vagyonszerzésre vonatkozó szabályai szerint fennálló kötelezettség. (18. §–19. §)
Az eljárás alá vont ügyvéd nem készített ügyvédi megbízási szerződést, az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, ilyen esetben azonban a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli. Ezzel a mulasztással az Üttv. 29. §-ba ütköző egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg az eljárás alá vont ügyvéd.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. MÜK szabályzat 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával köteles ellátni.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezeket a szabályokat megszegte.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 107. § a) pontja akként rendelkezik, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenység gyakorlója, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanul megszegi.
A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményére tekintettel indokoltnak találta az Üttv. 108. § b) pont szerinti pénzbírság alkalmazását, annak mértékét 200.000, azaz kettőszázezer forintban határozta meg. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az alkalmazott joghátrány alkalmas arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a jövőben tartózkodjon fegyelmi vétséget megalapozó cselekményektől.
A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács nyomatékos enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd tényeket elismerő és a fegyelmi felelősséget is elismerő nyilatkozatát, a megbízási szerződés hiánya miatti feltáró nyilatkozatát, az elkövetett vétség miatti őszinte megbánását.
A Fegyelmi Tanács nem értékelte súlyosbító körülményként a több mint tíz évvel ezelőtti fegyelmi eljárásokat, sem pedig a jelenleg felfüggesztett állapotban lévő fegyelmi eljárást az ártatlanság vélelmére figyelemmel.
A Fegyelmi Tanács határozatában mindezekre tekintettel a pénzbírság kiszabásánál a középmértéknél alacsonyabb összeget határozott meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 40. § (2) bekezdés a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére:
Üttv. 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészben vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FE: 40.2 A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FE) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FE 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
A kérelmet, fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE)
– 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ)
Kihirdetve: Budapest, 2023. június 30.
Írásba foglalva 2023. július 11. napján
Jogerős: 2023. július 29. napján