A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa Dr. .... ügyvéd fegyelmi ügyében a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. április 18. napján 193/2023. PRFB sz. alatt hozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. augusztus 25. napján tartott tárgyalásán meghozta a következő
határozatot.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 199/2023. PRFB sz. határozatát megváltoztatja, és az eljárást megszünteti.
A másodfokú eljárás átalányköltségének (50.000.-Ft, azaz ötvenezer forint) viselésére a Pécsi Ügyvédi Kamarát kötelezi. A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pécsi Ügyvédi Kamara tizenöt napon belül köteles átutalni a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, képviselője és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
1. Eljárás alá vont ügyvéd 2015. november 1. napjától a kamara tagja. Korábban vele szemben fegyelmi büntetés kiszabására nem került sor.
2. A Rendőr-Főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Vizsgálati Osztály .../2022. bü. számú, 2022. március 26. napján kelt, a Pécsi Ügyvédi Kamarához 2022. március 28-án érkezett bejelentésében tájékoztatta a Pécsi Ügyvédi Kamara elnökét, hogy dr. ... ügyvéd 2022. január 15. napján az általa képviselt .... lakos nevében feljelentést tett hamis tanúzás bűntettének elkövetése miatt édesanyja, .... lakos ellen. A feljelentés szerint ... a ... Rendőrkapitányságon ..../2021. bü. szám alatt, hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt folyamatban volt eljárás során hamis tanúvallomást tett. Dr. .... ügyvéd a feljelentéshez mellékelte az ügyvédi irodájában 2021. június 30-án készült azon nyilatkozatot, melyben .... kijelentette, hogy az eljárás tárgyát képező 2018. december 30-án kötött felesbérleti megállapodásról nem volt tudomása, a szerződés megkötésénél nem volt jelen, a szerződésen nem az ő aláírása szerepel, továbbá az okiraton szereplő tanúkat sem ismeri. ...... gyanúsítottként történő kihallgatása során úgy nyilatkozott, hogy nem járult hozzá ahhoz, hogy eljárás alá vont ügyvéd ezen nyilatkozatát más eljárásban felhasználja, továbbá nem adott eljárás alá vont ügyvédnek felmentést az erre vonatkozó titoktartás alól. Ezen körülményekre tekintettel fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja miatt a Vizsgálati Osztály szignalizációval élt a Pécsi Ügyvédi Kamara felé.
3. A vezető fegyelmi biztos 2022. április 12-én kelt B....2022. számú határozattal a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) sz. szabályzata (továbbiakban: FESZ) 8.2. pontja alapján előzetes vizsgálatot rendelt el az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjában meghatározott fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt. A vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint dr. .... ügyvéd úgy csatolt a feljelentés mellékleteként okiratot, hogy ahhoz a jogosult nem járult hozzá, előzetesen az ügyvédi titoktartás alól felmentést nem adott részére. Ezen körülmények az Üttv. 9. § (1)–(2) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértésének, fegyelmi vétség elkövetésének gyanúját alapozzák meg.
4. Dr. ..... ügyvéd a .... Ügyvédi Kamarához 2022. április 22. napján érkezett igazoló jelentésében előadta, hogy a bejelentésben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. .... és fia 2021. június 30. napján megjelentek az irodájában, ahol .... megbízást adott részére a bejelentésben megjelölt nyilatkozat elkészítésére és ellenjegyzésére. A megbízás és tényvázlat az ügyvédi megbízási szerződésben rögzítésre került. Eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott az általa csatolt megbízási szerződés 1.5. pontjában foglaltakra, mely tartalmazza, hogy ... megbízó kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy a megbízás tárgyát képező okiratot fia, valamint a képviseletében eljáró személy bármely ügyben felhasználhatja, s a megbízó ily módon felmenti a megbízottat a titoktartási kötelezettség alól. Eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint részére a megbízó ily módon felmentést adott az ügyvédi titoktartási kötelezettség alól, ezért nem sértette meg az Üttv. 9. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat. Eljárás alá vont ügyvéd előadta továbbá, hogy .... 2022. január 5. napján megjelent az irodájában azzal a céllal, hogy megbízást adjon számára .... ellen büntetőeljárás megindítására, feljelentés elkészítésére és a büntetőeljárás alatti képviselet ellátására. Eljárás alá vont ügyvéd megállapította, hogy az új megbízás elvállalása összeütközésbe kerülne a korábbi megbízójával szemben vállalt kötelezettségeivel, ezért tájékoztatta ....-t, hogy a megbízást csak ..... hozzájárulása esetén tudja elfogadni. ..... 2022. január 14. napján megjelent az eljárás alá vont ügyvéd irodájában és átadta .... teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát, melynek birtokában eljárás alá vont ügyvéd az új megbízás ellátását elvállalta.
Eljárás alá vont ügyvéd kiemelte, hogy a feljelentéshez .... nyilatkozatának ..... birtokában lévő eredeti példányát csatolta, ugyanis .... a vele megkötött megbízási szerződés 1.4. pontjában hozzájárult ahhoz is, hogy nyilatkozata egy eredeti példányát eljáró ügyvéd ..... részére is kiadja. Eljárás alá vont ügyvéd hivatkozott arra, hogy a feljelentés folytán bejelentő előtt indult büntetőügy megszüntetésre került, tisztázódott, hogy .... tévesen nyilatkozott a titoktartási kötelezettség alóli felmentés és az általa készíttetett nyilatkozat felhasználása kérdésében. Eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentésében foglaltak alátámasztására csatolta a megbízási szerződést és tényvázlatot, az általa szerkesztett okiratot, .... hozzájáruló nyilatkozatát, a feljelentést, valamint a büntetőeljárást megszüntető határozatot.
5. A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2022. július 11. napján hozott határozatával 3 hónappal meghosszabbította. Ezt követően a 2022. október 3. napján meghozott, B....2022. számú határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntette, egyben megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem sértette meg az ügyvédi titoktartási kötelezettséget, mert ..... a 2021. június 30. napján kelt megbízási szerződés 1.5. pontjában hozzájárult ahhoz, hogy fia, valamint az őt képviselő személy az általa tett nyilatkozatot bármilyen eljárásban felhasználhatja, ily módon a titoktartási kötelezettség alól eljárás alá vont ügyvédet felmentette. Vezető fegyelmi biztos megállapította továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd úgy indított büntetőeljárást ....-val szemben, hogy ehhez .... a 2022. január 13. napján kelt nyilatkozatában hozzájárult. A vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd terhére nem volt megállapítható fegyelmi vétség elkövetése, ezért az eljárást megszüntette.
6. A Pécsi Ügyvédi Kamara elnöke 2022. október 4. napján a vezető fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. A Kamara Elnöke az eljárás alá vont ügyvéd igazolójelentésében és az annak alátámasztására becsatolt iratok tartalmában lévő ellentmondásokra hívta fel a figyelmet. Az iratok tartalmának összevetéséből megállapította, hogy .... nem is volt jelen a ..... megbízóval 2021. június 30. napján megkötött megbízási szerződés és tényvázlat felvételekor, illetve aláírásakor. A megbízási szerződés 1.4. pontja viszont úgy rendelkezik, hogy a megbízó jelenlévő fia részére kiadható a megbízás tárgyát képező okirat, az felhasználható bármely ügyben, s a megbízó ily módon felmenti eljárás alá vont ügyvédet a titoktartási kötelezettség alól. A ..... által 2021. június 30. napján aláírt nyilatkozat azt tartalmazza, hogy a nyilatkozat az abban foglalt üggyel kapcsolatban büntető eljárás során felhasználható. A Kamara Elnöke tisztázni látta szükségesnek azon körülményt is, hogy ...-tól származó, 2022. január 13. napján .... (helységben) tett nyilatkozat megtételére milyen körülmények között került sor, a nyilatkozó tisztában volt-e azzal, hogy ezen nyilatkozat birtokában eljárás alá vont ügyvéd xy képviseletében büntető eljárást indíthat vele szemben, továbbá felfogta-e, hogy egy büntető eljárás során milyen hátrányok érthetik őt. A Kamara Elnöke kivizsgálni tartotta szükségesnek azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd meggyőződött-e arról, hogy a fenti nyilatkozatok tartalmával .... tisztában volt-e.
7. A vezető fegyelmi biztos 2022. október 5. napján B..../2022. sz. határozattal az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát visszavonta, egyben fegyelmi eljárást rendelt el eljárás alá vont ügyvéddel szemben. A vezető fegyelmi biztos – az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatában megállapított tényállás alapján – ismételten arra a megállapításra jutott, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem sértette meg a titoktartási kötelezettséget ..... megbízó vonatkozásában, mert a megbízási szerződés 1.5. pontja szerint .... kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a megbízás tárgyát képező okiratot fia, valamint a képviseletében eljáró személy bármely ügyben, különösen büntető, polgári és közigazgatási eljárás során felhasználja, s megbízó ily módon felmentette megbízottat a titoktartási kötelezettség alól. Ezen rendelkezés alapján tehát megállapítható volt, hogy eljárás alá vont ügyvéd a felmentés okán ügyvédi titkot nem sértett. A vezető fegyelmi biztos a rendelkezésre álló iratok alapján azonban azt is megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a ... megbízótól elfogadott megbízást megelőzően nem megfelelően járt el korábbi megbízójával szemben az alábbiak miatt. Megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd feljelentést kezdeményezett ....-val szemben, ..... 2022. január 13. napján kelt nyilatkozatában hozzájárult ahhoz, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jogi képviseletet a vele szemben indított eljárásokban ellássa. Megállapította, hogy ..... 2022.01.13. napján kelt nyilatkozatát nem az eljárás alá vont ügyvéd készítette el, ........ nem eljárás alá vont ügyvéd előtt nyilatkozott arról, hogy hozzájárul az ellene indítandó büntető eljárásban való képviselet ellátásához. Megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, mint ....... korábbi jogi képviselője, nem győződött meg arról, hogy az okiratban foglaltak tartalmát és lényegét .... megismerte-e, azt megértette-e. Az Üttv. 20. § (4) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatását követően – hozzájárult. A vezető fegyelmi biztos megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta korábbi megbízóját ezen Üttv.-i rendelkezésben foglaltakról, hanem egy nem általa szerkesztett okiratba foglalt nyilatkozat alapján vállalta el a képviseletet a korábbi ügyfelével szemben, ezzel pedig 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
8. Az első fokú fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi ügy iratait 2023. január 16. napján vette át, az első fokú fegyelmi tanács tagjai részéről kizáró ok nem merült fel. A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság (továbbiakban első fokú fegyelmi tanács) 2023. március 21. napján fegyelmi tárgyalást tartott, melyen az eljárás alá vont ügyvéd személyesen megjelent és előadta, hogy a tárgyalásig megtett valamennyi nyilatkozatát fenntartja. Kihangsúlyozta, hogy ..... régi ügyfele, vele szemben a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. Az első fokú fegyelmi tanács részére bemutatta a – fegyelmi ügy iratai között elfekvő – dr. ..... közjegyző által készített okirat eredeti példányát, melyről az első fokú fegyelmi tanács elnöke megállapította, hogy az megegyezik az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt másolati példány tartalmával. Az eljárás alá vont ügyvéd akként nyilatkozott, hogy nincs tudomása arról, hogy hogyan készült ez a közjegyzői okirat, kérdésre elmondta továbbá, hogy ...-t személyesen és telefonon tájékoztatta arról, hogy nem vállalhat képviseletet ellene a hozzájárulása nélkül. Úgy ítélte meg, hogy ugyan idős korú személyről van szó, de a belátási képessége birtokában volt. Eljárás alá vont ügyvéd kérdésre elmondta, hogy a ..... készült nyilatkozat azért nem tartalmazza az Üttv. által előírt tájékoztatást, mert az már korábban megtörtént. Az eljárás alá vont ügyvéd elmondta, hogy nem kérte meg ...-t, hogy menjen el közjegyzőhöz, miután személyesen többször beszélt vele, nem tartotta szükségesnek, hogy ellenjegyzett okiratba foglalja ....... hozzájárulását. Kérdésre elmondta, hogy a közjegyzői okirat másolatát e-mail útján kapta meg -tól, az eredeti példányt pedig, amit bemutatott, a postaládájába dobták be. Az eljárás alá vont ügyvéd kérdésre akként nyilatkozott, hogy a ...... készült hozzájáruló nyilatkozatot a fiától kapta.
A vezető fegyelmi biztos bizonyítási indítványt terjesztett elő, ismételten kérte a meg nem jelent ........ tanúkénti megidézését, továbbá fiát tanúkénti megidézésére is indítványt tett. Az első fokú fegyelmi tanács a tárgyalást bizonyítás kiegészítése okán elhalasztotta, majd 2023. április 18. napján a folytatólagosan megtartott tárgyaláson megállapítást nyert, hogy az idézett ........ tanú ismételten nem jelent meg, továbbá fia, mint tanú sem jelent meg, mindkét tanú vonatkozásában megállapítható, hogy az idézésük szabályszerű volt. Nem jelent meg a tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd sem. A vezető fegyelmi biztos végindítványában kérte eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását. Álláspontja szerint nem állapítható meg az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerűen tájékoztatta volna régi megbízóját arról, hogy vele szemben vállal el jogi képviseletet, továbbá arról sem tájékoztatta, hogy ennek milyen jogkövetkezményei lehetnek. Álláspontja szerint még a hozzájáruló nyilatkozat rendelkezésre állása esetén is fennáll eljárás alá vont ügyvéd felelőssége, mert a korábbi ügy és az új ügy között összefüggés áll fenn. Pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta.
9. Az első fokú fegyelmi tanács, a 2023. április 18-án kelt 199/2023. PRFB számú határozatában eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében állapította meg, s emiatt 300.000 Ft, azaz Háromszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta. Kötelezte továbbá az eljárás során felmerült 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére is.
10. A fegyelmi határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, törvényes határidőn belül, 2023. május 26-án előterjesztett beadványában részletes ténybeli és jogi indokolással ellátott írásbeli fellebbezést terjesztett elő, melyben az első fokú határozat megváltoztatását és az eljárás megszüntetését indítványozta. Az Üttv. 20. § (4) bekezdésében foglaltakra hivatkozással előadta, hogy az abban írt tájékoztatás módjára vonatkozóan a jogszabályhely nem tartalmaz konkrét meghatározást. Magyarország Alaptörvényének 28. cikkére, illetve az Üttv. 1. § (1) bekezdésére hivatkozással azt látta megállapíthatónak, hogy az ügyvéd-ügyfél kapcsolat bizalmi kapcsolat, az ügyvédi tevékenység esetében nem érvényesül szigorú szabályozás, írásbeli dokumentálás nincs előírva. Megismételte az első fokú eljárásban előadott hivatkozását, mely szerint a korábbi ügyfelét szóban, részletesen tájékoztatta az új ügy elvállalásának következményeiről. A korábbi, régi ügyfelével való viszonya nem indokolta az írásbeli dokumentálást.
A fegyelmi eljárásban általa becsatolt közjegyzői okiratra hivatkozással előadta, hogy az közokirat, így teljes bizonyító erővel bizonyítja a nyilatkozattevő nyilatkozatát, így azt bizonyítékként el kell fogadni. A közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozat nem egy utólagos tájékoztatásról szól, hanem a korábbi ügyfél saját nyilatkozatáról, mely szerint az új ügy elvállalását megelőzően milyen tartalmi tájékoztatásban részesítette az eljárás alá vont ügyvéd korábbi ügyfelét. Idézi a korábbi ügyfél közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatát, mely álláspontja szerint egyértelműen alátámasztja, hogy tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, így fegyelmi vétséget nem követett el. Hivatkozott arra is, hogy a fegyelmi eljárásban a fegyelmi felelősség bizonyítása a fegyelmi biztost terheli (ami nem történt meg), ellenben Ő közokirattal bizonyította, hogy fegyelmi vétséget nem követett el.
11. A jogorvoslatra figyelemmel a Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács) 2023. augusztus 25-re tárgyalást tűzött ki, melyről az eljárás alá vont ügyvédet és az országos fegyelmi főbiztost (a továbbiakban: fegyelmi főbiztos) szabályszerűen idézte.
12. A fegyelmi főbiztos 2023. június 26-án kelt beadványában terjesztette elő a fellebbezésben foglaltakkal kapcsolatos észrevételeit. A rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy a bejelentés megtételére a nyomozóhatóság részéről azért került sor, mert ...., az eljárás alá vont ügyvéd korábbi megbízója úgy nyilatkozott a bejelentő hatóság előtt, hogy “nem járult hozzá az eljárás alá vont ügyvéd előtt 2021. június 30-án tett nyilatkozatának jelen eljárásban történő felhasználásához, továbbá nevezett ügyvédnek nem adott az őt terhelő titoktartás alál felmentést ezen okirat becsatolására.” Mindezzel ellentétes ...... 2022. január 13. napján, az eljárás alá vont ügyvéd előtt tett nyilatkozata, amelyben hozzájárul ahhoz, hogy az eljárás alá vont ügyvéd .... képviseletét ellássa. Az iratok között elfekszik továbbá .... 2022. október 19. napján kelt, azaz a nyomozóhatóság előtti eljárásban tetthez képest időben későbbi, közokiratba foglalt nyilatkozata, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd korábbi ügyfeleként hozzájárulását adja az eljárás alá vont ügyvéd azon képviseleti tevékenységéhez, mely a bejelentés alapját képezte.
Szintén rendelkezésre áll a Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Vizsgálati Osztály ..../2022. bü. sz. eljárás megszüntetéséről rendelkező határozata, amely tartalmazza, hogy ...... feledékenységből, az eljárás korábbi szakaszában olyan nyilatkozatot tett, amelyeket utóbb, rossz emlékezetére hivatkozva visszavont. Álláspontja szerint ezen ellentmondásokat kellő súllyal értékelésbe kell vonni. Osztotta az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében foglalt azon érvelését, mely szerint az ügyvédi normák egyike sem tartalmazza, hogy az Üttv. 20. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulást a volt megbízónak mikor és milyen formában kell megadnia. Az összeférhetetlen ügyvállalás a korábbi megbízó számára okozhat érdeksérelmet. Ha a volt megbízó több alkalommal is kifejezetten megadja a hozzájárulást, álláspontja szerint nincs jogi relevanciája annak, hogy ez időben mikor történt meg. Álláspontja szerint az a tény, hogy a bejelentést az összeférhetetlen ügyvállalásról nem a volt ügyfél tette és a fegyelmi eljárástól is távol maradt, mind azt látszik alátámasztani, hogy számára az eljárás alá vont ügyvéd eljárása érdeksérelmet nem okozott, az ügyvállalását nem kifogásolja, azzal szemben belső, szubjektív negatív érzés benne nem alakult ki. Véleménye szerint az Üttv. 107. §-ban foglalt ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő kötelezettszegés nem állapítható meg, ezért az elsőfokú fegyelmi tanács határozatának megváltoztatását és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárás megszüntetését, valamint a Pécsi Ügyvédi Kamarának a másodfokú eljárással felmerült költség megfizetésére kötelezését indítványozta.
13. A másodfokú fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi főbiztos az indítványában foglaltakat fenntartotta.
14. Az első fokú fegyelmi tanács a tényállás tekintetében megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 2021. június 30. napján kelt megbízási szerződés alapján .... megbízó részére a fegyelmi ügy irataihoz csatolt egyoldalú nyilatkozatot készítette és jegyezte ellen. Ezen nyilatkozat csatolásra került eljárás alá vont ügyvéd által kezdeményezett – fentebb megjelölt .../2022. bü. számú – büntetőeljárásban, melynek során az eljáró nyomozó hatóság szignalizációval élt a Pécsi Ügyvédi Kamarához ügyvédi titoksértés gyanúja miatt. Eljárás alá vont ügyvéd által csatolt megbízási szerződés 1.5. pontja szerint ..... megbízó kifejezetten hozzájárult ahhoz, hogy a megbízás tárgyát képező okiratot fia, valamint a képviseletében eljáró személy bármely ügyben, különösen büntető-, polgári- és közigazgatási eljárás során felhasználja, s megbízó ily módon felmentette megbízottat a titoktartási kötelezettség alól. A Bejelentő .../2022.bü. számú ügyet megszüntető határozata indokolása megállapította, hogy ....... a 2021. június 30-i nyilatkozat megtételekor tévedésben volt, s a Rendőrkapitányság előtt folyamatban volt ......./2021.bü. eljárás során tisztázódott, hogy elfelejtette a felesbérleti szerződés módosításának körülményeit, ezért kerülhetett sor arra, hogy eljárás alá vont ügyvéddel a csatolt tartalmú nyilatkozatot készíttette.
15. Az első fokú fegyelmi tanács a tényállás körében ugyanakkor megállapította azt is, hogy 2022. január 5. napján eljárás alá vont ügyvéd irodájában megjelent ........, aki megbízást kívánt adni édesanyja, .......... elleni feljelentés készítése és képviselet ellátására. Megállapítható, hogy ....... 2022. január 14. napján átadott eljárás alá vont alá ügyvédnek egy, a ......... korábbi megbízó aláírásával ellátott, két tanú által is aláírt nyilatkozatot. Ezen nyilatkozat tartalma szerint ........ hozzájárult ahhoz, hogy az ő ellene indított összes eljárásban eljárás alá vont ügyvéd ellássa ..... képviseletét. A nyilatkozat nem tartalmaz eljárás alá vont ügyvédtől származó és arra vonatkozóan tájékoztatást, hogy a korábbi megbízóval szemben milyen eljárást kíván indítani, a ......... képviseletének elvállalása milyen jogkövetkezményekkel járhat ......... számára, érheti-e őt ezen eljárás eredményeképpen bármilyen hátrányos következmény.
16. Az első fokú fegyelmi tanács jogi indokolása körében megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvédnek a 14. pontban és a 15. pontban részletezett ügyvállalása egymással összefügg, ezért az eljárás alá vont ügyvéd a 15. pontban részletezett magatartásával 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Fegyelmi felelőssége megállapítható abban, hogy úgy vállalt el korábbi megbízójával szemben képviseletet, hogy elmulasztotta megvizsgálni azt, hogy az Üttv. 20. § (4) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi feltételek fennállnak-e, illetve az ügyvállalás megengedett-e.
17. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson személyes meghallgatása során elmondta, hogy telefonon tájékoztatást adott korábbi megbízójának arról, hogy ellene csak hozzájárulása esetén vállalhat képviseletet, azonban ezen szóbeli tájékoztatás megtörténtét, annak pontos tartalmát a fegyelmi eljárás során bizonyítani nem tudta. A ...., 2022. január 13. napján kelt teljes bizonyító erejű okiratból az állapítható meg, hogy ......... hozzájárult ahhoz, hogy az ő ellene indított összes eljárásban eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseletet lásson el. Ezen okirat – melyet nem is eljárás alá vont ügyvéd készített – nem bizonyítja azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a korábbi megbízóját részletesen tájékoztatta volna arról, hogy a hozzájárulás megadása milyen következményekkel, büntetőeljárás esetében akár büntetés kiszabásával is járhat.
18. Az első fokú fegyelmi tanács jogi indokolása szerint megállapítható, hogy a 2021. június 30. napján ......-tól származó megbízás és a 2022. január 15. napján az ő fiától, ....-tól származó megbízás tárgya között összefüggés áll fenn az alábbiak miatt. A rendelkezésre álló igazoló jelentés és annak mellékleteiből megállapítást nyert, hogy eljárás alá vont ügyvéd a (.....) 2021. június 30-i nyilatkozatára alapítottan, hamis magánokirat felhasználásának vétsége és közokirat-hamisítás bűntette miatt, 2021. év folyamán feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a Rendőrkapitányságon ....../2021. bü. szám alatt. Ezen eljárás során tisztázódott azonban, hogy ...... elfelejtette, vagy rosszul emlékezett azon körülményekre, amikor hozzájárulását adta sógorána, hogy a felesbérleti szerződést helyette aláírja. Megállapítható továbbá, hogy – a fenti nyilatkozattételt követő 6 hónap elteltével – eljárás alá vont ügyvéd 2022. január 14. napján ........ megbízása alapján feljelentést készített és büntetőeljárást indított bejelentő előtt, mely eljárásban bizonyítékként hivatkozott a ........ 2021. június 30-i nyilatkozatára és az ez alapján indított büntetőeljárás során tudomására jutott adatokra. Az első fokú fegyelmi tanács arra a következtetésre jutott, hogy a korábbi ügy és az új ügy tárgya egymással összefügg, eljárás alá vont ügyvéd erre tekintettel nem is vállalhatta volna el a ....-tól származó megbízást. Az új ügy elvállalása az első fokú fegyelmi tanács megítélése szerint kirívóan etikátlan és jogszabálysértő volt, ezért eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége megállapítható. Hivatkozott arra, hogy az Üttv. 20. § (4) bekezdésére vonatkozó Nagykommentár (110. oldal 4. pont) külön kiemeli – az Etikai Szabályzat 4.2. pontjában foglalt szabályra is figyelemmel –, hogy még abban az esetben is szűken kell értelmezni a kivételre vonatkozó szabályt, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefügés.
19. Megállapította, hogy a tanúként megidézett ........ egyik tárgyaláson sem jelent meg, így az első fokú fegyelmi tanács bizonyítási eljárást lefolytatni nem tudott annak tisztázása érdekében, hogy az új ügyvállalással kapcsolatos hozzájárulás megadása milyen körülmények között történt, annak megadása előtt az eljárás alá vont ügyvéd kellő tájékoztatást nyújtott-e számára, azt ő megértette-e és tisztában volt-e az őt érhető hátrányos jogkövetkezményekkel.
20. Az első fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a (...)–tól származó 2021. június 30-án kelt nyilatkozat vonatkozásában a büntetőeljárás során tisztázódott, hogy ........ annak megtételekor tévedésben volt. A 2022. január 13-án kelt új ügyvállalással kapcsolatosan tett hozzájáruló nyilatkozatnak az első fokú fegyelmi tanács csak a tartalmát volt jogosult vizsgálni, melynek eredményeképpen arra a fenti megállapításra jutott, hogy az hiányos, nem felel meg a tájékoztatás ilyenkor szükséges mértékének. A nyilatkozó akaratának vizsgálata ez esetben sem volt lehetséges, tekintettel arra, hogy sem a nyilatkozó ......., sem fia ........ nem jelentek meg a tárgyalásokon. Az első fokú fegyelmi tanács a bizonyítékok mérlegelése során megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által utólag becsatolt közjegyzői okirat nem alkalmas bizonyíték arra, hogy őt a fegyelmi felelősség alól mentesítse. Az Üttv. vonatkozó rendelkezéseiből az következik, hogy az új ügy elvállalása előtt kell a korábbi megbízó ehhez megadott hozzájárulását beszerezni, ezért utólag, egy évvel későbbi időpontban a hozzájárulás közjegyzői okiratba foglalása irreleváns, az a fegyelmi felelősség alól mentesítést nem adhat. Az első fokú fegyelmi tanács a hozzájáruló nyilatkozat további vizsgálatát azonban szükségtelennek tartotta, mert a korábbi és az új ügy tárgya között összefüggés állt fenn, eljárás alá vont ügyvéd már eleve nem is vállalhatta volna el az új megbízást, ezért az első fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint nincs jelentősége a jelen esetben a hozzájáruló nyilatkozat meglétének. Az első fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd figyelmen kívül hagyta az Üttv. 20. § (7) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálatát is, amelyek közül mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy az új ügyvállaláshoz egyáltalán hozzájárulás kérhető legyen. Jelen esetben az első fokú fegyelmi tanács meglátása szerint az új és régi megbízónak egyáltalán nem voltak azonos érdekei, mert az új ügyfél a korábbi ügyfél büntetőjogi felelősségre vonását kérte, nem nyert bizonyítást az, hogy az összeütközés tudatában egyezett bele ebbe a korábbi ügyfél, a feljelentés alapján indult büntetőügyben a korábbi ügyfél érdekeinek képviselete eljárás alá vont ügyvéd részéről kizárt volt.
21. A jogi háttér kapcsán az első fokú fegyelmi tanács az alábbi jogszabályhelyekre és kamarai szabályzati rendelkezésekre hivatkozott.
Az Üttv. 107. § a) bekezdése alapján:
„107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy”
Az Üttv. 20. § (4) bekezdése alapján:
„20. § (4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatást követően – hozzájárult.”
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 4.2. pontja alapján:
„4.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az Üttv. szerinti összeférhetetlenség bármely formája.”
22. Az első fokú fegyelmi tanács véleménye szerint eljárás alá vont ügyvéd magatartása a fegyelmi felelősség elbírálása szempontjából szándékosnak minősül, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek ismernie kell a jogszabályokat és a rá vonatkozó hivatásrendi normákat, így ezen szabályokat megsérteni csak szándékosan lehet. Fegyelmi Tanács álláspontja szerint egyszeri szabályszegés valósult meg, ezért egy rendbeli fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.
23. A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2023. augusztus hó 25. napján tartott fellebbezési tárgyalást. A tárgyalás megtartására a Fegyelmi Eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 37/A–37/D. pontjai alapján elektronikus hírközlési rendszer igénybevétele útján került sor. A másodfokú fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem vett részt, míg a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa megjelent.
24. A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot a FESZ 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között teljes terjedelmében felülbírálta.
25. A másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi testület által megállapított tényállást – a már az első fokú eljárásban is rendelkezésre álló iratok tartalma alapján – alábbiakkal egészíti ki.
Eljárás alá vont ügyvéd 2022. november 8. napján kelt beadványában nyilatkozott, hogy az általa mellékelt közokirat alapján megállapítható, hogy .... a 2022. január 13. napján kelt nyilatkozatát annak tartalmának és lényegének megismerését követően, a következmények teljes tudatában, szabad elhatározásból tette meg, mindezek alátámasztják, hogy tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. A 2023. március 21. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson előadta, hogy ...... régi ügyfele, a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, elsősorban személyesen, de telefonon is tájékoztatta (........). (...) a fegyelmi eljárástól távol maradt, ily módon nem cáfolta az eljárás alá vont ügyvéd által előadottakat. Ellenben az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt, dr. .... közjegyző által 2022. október hó 19. napján készített közokirat tartalmazza ..... azon nyilatkozatát, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd mind az általa 2021. június 30. napján készített okirat ellenjegyzésekor, mint 2022. január 13. napján szóban részletes tájékoztatást adott arra vonatkozóan, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatást követően – hozzájárult. (......) a közokiratban kijelentette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatását megértette és azt tudomásul vette, sőt tudomással bírt arról, hogy a fia büntetőeljárást kíván kezdeményezni ellene, s ehhez az eljárás alá vont ügyvéd közreműködését szeretné kérni. A 2022. január 13. napján kelt hozzájáruló nyilatkozatát ezek ismeretében tette meg. Mindezek alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 20. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
26. A másodfokú fegyelmi tanács a jogi indokolás körében mindenekelőtt kiemeli, hogy az első fokú tanács helytállóan mutatott rá arra, hogy a jelen fegyelmi eljárásban az Üttv. 20. § (4) bekezdésének rendelkezéseit kell értelmezni és alkalmazni.
Üttv. 20. § (4) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatást követően – hozzájárult.
27. Az első fokú fegyelmi tanács azt is megfelelően rögzítette, hogy a ...., 2022. január 13. napján kelt teljes bizonyító erejű okiratból az állapítható meg, hogy ..... hozzájárult ahhoz, hogy az ő ellene indított összes eljárásban eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseletet lásson el. Ezen okirat ugyanakkor nem bizonyítja azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a korábbi megbízóját részletesen tájékoztatta volna.
28. Helyes az első fokú fegyelmi tanács azon megállapítása is, mely szerint a 2021. június 30. napján .....-tól származó megbízás és a 2022. január 15. napján az ő fiától származó megbízás tárgya között összefüggés áll fenn.
29. Téves ugyanakkor az első fokú fegyelmi tanács álláspontja abban a tekintetben, hogy mivel a korábbi ügy és az új ügy tárgya egymással összefügg, az eljárás alá vont ügyvéd erre tekintettel nem is vállalhatta volna el a (...)–tól származó megbízást. A fentebb már többször idézett Üttv. 20. § (4) bekezdésének helyes értelmezése szerint ugyanis az ügyvédi tevékenység gyakorlója kettő esetben folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével. Az egyik eset az, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés. A másik eset az, ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatást követően – hozzájárult. A két különálló esetet nem lehet összemosni, nem konjunktív feltételekről van szó, hiszen a jogszabály nem az „és” szóval köti őket össze. Az Üttv. által használt „vagy” kötőszó éppen arra utal, hogy vagylagos feltételekről van szó, elég az egyiknek teljesülnie ahhoz, hogy az ügyvéd folytathasson olyan tevékenységet, amely összeütközésbe kerül korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével. Mivel az első fokú fegyelmi tanács azt már helyesen megállapította, hogy a (...), 2022. január 13. napján kelt teljes bizonyító erejű okiratban (...)–tól az ügyvállaláshoz hozzájárult, már csak azt kellett vizsgálni, hogy ezen hozzájárulására tájékoztatást követően került-e sor?
30. Nem értett egyet a másodfokú fegyelmi tanács azzal, hogy az első fokú fegyelmi tanács (....)–nak a fegyelmi tárgyalásoktól való távolmaradását az eljárás alá vont ügyvéd terhére értékelte azzal, hogy így a fegyelmi tanács nem tudott bizonyítási eljárást lefolytatni annak tisztázása érdekében, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az új ügy vállalása előtt kellő tájékoztatást nyújtott-e részére. Éppen ellenkezőleg, (...) távolmaradását úgy kellett volna értékelni, hogy negligálja a fegyelmi eljárást, közömbös azzal szemben, ergo sérelmet nem szenvedett, nem vitatta az eljárás alá vont ügyvéd által előadottakat, így ez is abba az irányba mutat, hogy az eljárás alá vont ügyvédtől a kellő tájékoztatást az ügyvállalás előtt megkapta.
31. A másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi tanács azon megállapítását sem osztotta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által utólag becsatolt közjegyzői okirat nem alkalmas bizonyíték arra, hogy őt a fegyelmi felelősség alól mentesítse. Ebben a körben a jogi indokolás is félre siklott, amikor az első fokú fegyelmi tanács arra hivatkozott, hogy utólag, egy évvel későbbi időpontban az új ügy elvállalásához szükséges hozzájárulás közjegyzői okiratba foglalása irreleváns. Egyrészről az első fokú fegyelmi tanács már korábban megállapította, hogy a (...), 2022. január 13. napján kelt teljes bizonyító erejű okiratban (...) hozzájárult ahhoz, hogy az ő ellene indított összes eljárásban eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseletet lásson el. Másrészről az eljárás alá vont ügyvéd nem is a hozzájárulás megadásának szükségtelen ismételt igazolására, hanem annak bizonyítására csatolta a közjegyzői okiratot, hogy “(...) a 2022. január 13. napján kelt nyilatkozatát annak tartalmának és lényegének megismerését követően, a következmények teljes tudatában, szabad elhatározásából tette meg. Mindezek alátámasztják, hogy tájékoztatási kötelezettségemnek eleget tettem...” A csatolt közjegyzői okiratban (...) nyilatkozta (elismerte), hogy az eljárás alá vont ügyvéd mind az általa 2021. június 30. napján készített okirat ellenjegyzésekor, mint 2022. január 13. napján szóban részletes tájékoztatást adott arra vonatkozóan, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló törvény szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatást követően – hozzájárult. (...) a közokiratban kijelentette azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatását megértette és azt tudomásul vette, sőt tudomással bírt arról, hogy a fia, (...) büntetőeljárást kíván kezdeményezni ellene, s ehhez az eljárás alá vont ügyvéd közreműködését szeretné kérni. A 2022. január 13. napján kelt hozzájáruló nyilatkozatát ezek ismeretében tette meg. A másodfokú fegyelmi tanács rá kíván mutatni arra, hogy a közjegyzői okirat azért is felhasználható bizonyítékként, mert abban a közjegyzői kijelentette, hogy azt az ügyfél kérésére készítette el, az ügyfél előtt felolvasta, mire az ügyfél kijelentette, hogy az okiratot a fenti tartalommal kérte kiállítani, továbbá, hogy az okirat minden jognyilatkozatát tartalmazza, valóságos akaratának megfelel. Ennek tükrében kétség nem férhet hozzá, hogy a közjegyzői okirat (...) valós nyilatkozatát tartalmazza.
32. Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt dr. (...) közjegyző által 2022. október hó 19. napján készített közokirat a másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint minden kétséget kizáróan alátámasztja, hogy a eljárás alá vont ügyvéd az új ügy vállalása előtt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett. A közjegyzői okirat ugyan az ügyvállalást követően (2022.10.19.) készült, de a tartalma szerint az eljárás alá vont ügyvéd részéről a tájékoztatásra mind 2021. június 30. napján, mind 2022. január 13. napján, tehát az új ügy vállalása előtt került sor. Mindezek alapján az Üttv. 20. § (4) bekezdésében írt feltételek teljesületek, hiszen az új ügy vállalásához .... hozzájárult (ezt az első fokú fegyelmi tanács is megállapította a ..., 2022. január 13. napján kelt nyilatkozat alapján) és ezen hozzájárulását az eljárás alá vont ügyvéd részéről a szükséges tájékoztatás megelőzte a dr. (...) közjegyző által 2022. október hó 19. napján készített közokirat tanúsága szerint. Mindezt tovább erősíti az eljárás alá vont ügyvéd azon következetes előadása, hogy tájékoztatási kötelezettségének az új ügy elvállalása előtt eleget tett, amit (...) maga sem cáfolt, sőt erősített azzal, hogy a fegyelmi eljárás során idézés ellenére sem jelent meg. A bizonyítékok összevetése, mérlegelése alapján a másodfokú fegyelmi tanács arra a következtetésre jutott, hogy az új ügy vállalására az eljárás alá vont ügyvéd által előzetes tájékoztatást követően, hozzájárulással került sor.
33. Teljes mértékben egyetért a másodfokú fegyelmi tanács a fegyelmi főbiztos észrevételében foglalt okfejtéssel abban a tekintetben, hogy a bejelentést nem az ügyfél tette és a fegyelmi eljárástól többszöri idézés ellenére is távol maradt, melyből arra lehet következtetni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd eljárása számára érdeksérelmet nem okozott, az ügyvállalást nem kifogásolja.
34. Mind az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében, mind a fegyelmi főbiztos az észrevételében helyesen hivatkozott arra, hogy az ügyvédi normák egyike sem szabályozza, hogy az Üttv. 20. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztatást az ügyvédnek a volt megbízónak mikor és milyen formában kell megadnia. Ennek megfelelően az eljárás alá vont ügyvéd által hivatkozott, az ügyfél általa szóban történő, részletes tájékoztatása is megfelel a jogszabályban foglaltaknak. A másodfokú fegyelmi tanács ugyanakkor kénytelen rámutatni arra, hogy ilyen esetekben is célszerű a tájékoztatás írásbeli dokumentálása, hiszen – mint a jelen fegyelmi eljárásban is – később szükség lehet a tájékoztatás tényének igazolására. Ilyen esetekben az ügyvédnek kell bizonyítania azt, hogy a tájékoztatás megtörtént, melynek legegyszerűbb formája, ha ezt tényvázlattal, feljegyzéssel vagy egyéb általa felvett ügyfél nyilatkozattal tudja igazolni. Ha ez a jelen esetben is így történt volna, nem lett volna szükség arra, hogy az ügyfél utólag közokirat formájában nyilatkozzon arról, hogy a tájékoztatás már korábban megtörtént.
35. Mindezek alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, nem sértette meg az Üttv. 107. § a.) bekezdését, az Üttv. 20. § (4) bekezdését és a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 4.2. pontjában foglaltakat.
36. A fentebb kifejtettekre tekintettel a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú határozatot az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontjára és a FESZ 35. 3. bekezdésében foglaltakra figyelemmel, az iratok alapján kiküszöbölhető megalapozatlanságot orvosolva, az első fokú döntést megváltoztatta és a fegyelmi eljárást megszüntette. A másodfokú eljárás átalányköltségének a mértékére és viselésére vonatkozó rendelkezés a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 40.2. c) pontján és a 40.6.pontján alapul.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja ....
A határozat 2023. augusztus 25. napján jogerős és 2023. október 9. napján végrehajtható.