A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa Dr. ... volt ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. május 15. napján 2022.F.229. sz. ügyben meghozott 17. sorszámú határozata ellen, eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. augusztus 30. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. május 15. napján 2022.F.229. sz. ügyben meghozott 17. sorszámú határozatát részben megváltoztatja, az elkövetett fegyelmi vétséget I. rendbeli folytatólagos cselekménynek minősíti, egyebekben helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000.Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont volt ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédi névjegyzékébe ügyvédként 2016. november 7. napján került bejegyzésre.
Vele szemben több fegyelmi eljárás indult, amelyek alapján ügyvédi tevékenysége felfüggesztésre került, továbbá jogerős kizárás fegyelmi büntetés került kiszabásra, amelyre tekintettel – 2021. június 1. napjától – a kamarai névjegyzékből törölték.
Eljárás alá vont ügyvédi személyi és vagyoni viszonyaira, érdemi információ nem áll rendelkezésre.
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata:
II.1 Bejelentő 2022. március 25. napján fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához. Panaszában előadta, hogy a (...) Ügyvédi Irodával (eljáró ügyvéd: (eljárás alá vont ügyvéd) 2016. január 29én összesen két megbízási, majd 2017 október 20. napján a megbízásokhoz kapcsolódóan két letéti szerződést kötött, amelyekben az ügyvédi iroda sikerdíj ellenében vállalta a bejelentő devizahitel-tartozásaival kapcsolatos ügyekben egyezség létrehozását a hitelező bankokkal.
A vonatkozó megbízási szerződések értelmében a 10% mértékű sikerdíjból az egyik ügyben 350.000 Ft, a másik ügyben 400.000 Ft előlegösszeg került letétként átutalásra a megbízási szerződésben megjelölt letéti számlára. A megbízási szerződések rendelkezései szerint „Megbízott és a nevében eljáró, fent említett ügyvéd az átadott előleget – a letét jóváírásától számított egy éves sikertelen egyezkedés után – köteles visszaszolgáltatni.”
Bejelentő előadta, hogy az ügyekben a várt eredmény elérésére nem került sor, az egyezkedés eredménytelen maradt (a devizahitel-szerződések, melyek közül az egyik vonatkozásában végrehajtásra került sor, teljesítéssel szűntek meg). A letétbe helyezett összegek visszafizetésére azonban nem került sor, a Bejelentő ezzel kapcsolatos megkeresései válasz nélkül maradtak, illetve utóbb a Bejelentő tudomást szerezett a tényről, hogy eljárás alá vont a kamarai nyilvántartásból törlésre került.
II.2 Az előzetes vizsgálat a megbízás megkötésekor a (...) és Társa Ügyvédi Irodában tag dr. (...) ügyvéd és eljárás alá vont volt ügyvéd vonatkozásában 2022. április 11. napján egyaránt elrendelésre került.
Az előzetes vizsgálat során dr. (...) ügyvéd az ügyvédi iroda alapító okiratának csatolásával úgy nyilatkozott, hogy az irodavezető tagok önállóan, saját felelősség mellett, egymástól függetlenül vállaltak ügyeket, külön letéti számlát tartottak fenn.
A panaszbejelentés kapcsán – tekintettel arra is, hogy eljárás alá vont ügyvéd időközben törlésre került a kamarai névjegyzékből – eljárt a bejelentő felé az érintett ügyvédi megbízás megszüntetése érdekében, azt megállapodással megszüntette és a szerződésben megjelölt összegeket megállapodás szerinti munkadíj levonását követően a bejelentő részére saját forrásból visszafizette.
Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárásban nyilatkozatot nem tett.
Az előzetes vizsgálat – melynek határideje mindkét érintett vonatkozásában meghosszabbításra került – dr. (...) vonatkozásában megszüntetésre került, eljárás alá vont vonatkozásában a fegyelmi eljárás elrendelték. Az eljáró szervek a rájuk előírt eljárási határidőket megtartották.
II.3 Az eljáró fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatával eljárás alá vont volt ügyvéd terhére rótta:
1. a letéti szerződés rendelkezéseinek megsértését és a bejelentővel, mint megbízóval a letéti szerződés vonatkozásában az elszámolás elmaradását (ami sem a szerződés szerinti egy év leteltével, azaz 2018. október 28. napjáig, sem pedig ügyvédi tevékenységének 2021. június 1-i megszüntetéséig nem történt meg)
2. a letéti nyilvántartás vezetésének elmaradását
3. a letétek kamarai nyilvántartásba történő bejelentésének elmaradását
4. valamint a bejelentőnek az ügyvédi tevékenység megszűnésére vonatkozó tájékoztatásának elmaradását
II.4 Az ügyben a fegyelmi tanács több tárgyalást tartott, a bizonyítás keretében irodavezető ügyvéd tanúként meghallgatásra került.
Az eljárás során a fegyelmi biztos a tényállást – irodavezetőnek az eljárás alá vont volt ügyvédi letéti számla záróegyenlegének összegére vonatkozó tájékoztatása alapján – kiegészítette azzal, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd letéti számlájának egyenlege a megszüntetéskor 750.000 Ft-nál 378.657 Ft-tal kevesebb volt, így ezen összeggel eljárás alá vont volt ügyvéd sajátjaként rendelkezett, amellyel további egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont az eljárás során előterjesztett nyilatkozataiban, vitatta a fegyelmi tanács hatáskörét és eljárási jogosultságát, hivatkozott arra, hogy fegyelmi felelősség őt a megbízás kapcsán nem terhelheti, tekintettel arra, hogy az ügyvédi iroda volt a megbízott, utalt arra, hogy a bejelentő bejelentését utóbb visszavonta, továbbá vitatta, hogy az ügyvédi irodában külön letéti számlája lett volna a tag ügyvédeknek. Ezen felül arra utalt, hogy a megbízási szerződés megkötésének időpontjára tekintettel a fegyelmi vétség kapcsán időmúlás miatt határozat nem hozható.
II.5 Az elsőfokú fegyelmi tanács 4.rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében megállapította az eljárás alá vont volt ügyvéd felelősségét és őt 10 év kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, továbbá az eljárás 80.000 Ft összegű átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos indítványának részben adott helyt, tekintettel arra, hogy jogi álláspontja a fegyelmi biztos álláspontjától némileg eltért. A fegyelmi tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy a fegyelmi vétség elbírálása kapcsán alkalmazandó jogszabályok – az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. (Ügyvédi tv.), az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1998. (III. 22.) MÜK Szabályzat (rÜESZ), továbbá a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 1/2014. (XI. 3.) MÜK szabályzat (Letéti szabályzat) – rendelkezései alapján a letét megjelöléssel átvett összeg letétként nem volt értelmezhető, az ügyvéd letéteményesként saját javára, mint jogosult javára letétet nem fogadhat el, és nem kezelhet.
A letéti szerződésnek nevezett szerződéssel az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint színlelt szerződéskötés történt, amely tartalma szerint óvadék (kézizálog) alapításának felel meg. A színlelt szerződés megvalósítja az Ügyvédi tv. 1. §, 3. § (2) bekezdés, valamint a rÜESZ 3/1, 3/2 és 3/4 pontjainak megsértését.
Tekintettel arra, hogy az átadott pénzösszeget nem tekintette letétnek, az elsőfokú fegyelmi tanács nem tartotta indokoltnak a letéti számlák elkülönült voltának vizsgálatát.
A fegyelmi vétség elévülése vonatkozásában az elsőfokú fegyelmi tanács utalt a jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló fegyelmi vétségek elévülési szabályaira, amelyre tekintettel az elévülésre vonatkozó hivatkozást megalapozatlannak értékelte.
Mindezek alapján a fegyelmi tanács – rögzítve, hogy a fegyelmi biztos indítványa a minősítést illetően nem köti – az alábbi 4 rendbeli fegyelmi vétség elkövetését állapította meg az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére:
1. olyan összeget vett át és kezelt letétként, amelynek a letétkénti kezelésére az ügyvédi tevékenység gyakorlása keretében nem volt jogosult
2. az átvett összeget letétként nevesítve színlelt szerződést kötött
3. az átvett sikerdíj összegével nem számolt el
4. a megbízó felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget
Rögzítette a határozat, hogy az állandó fegyelmi eljárási gyakorlatban az ügyvédi letétekre vonatkozó szabályok megszegése, megsértése az egyik legsúlyosabb fegyelmi vétségnek minősül.
A kiszabott büntetés mértéke körében a cselekmények rendbeliségét, az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét értékelte a fegyelmi tanács.
Rögzítette, hogy enyhítő körülményt nem tudott értékelni, a Bejelentő által sérelmezett hiányosság, azaz az átadott összeg elszámolásának és visszafizetésének elmaradása kizárólag irodavezető ügyvéd aktív közreműködésének eredményeként került orvoslásra.
II.6 Eljárás alá vont ügyvéd a határozattal szemben határidőben, e-Papír szolgáltatás igénybevételével, elektronikus úton fellebbezést terjesztett elő, amelyben
1. a határozat megváltoztatását és a kizáró határozat megsemmisítését
2. ennek hiányában a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú fegyelmi tanács új eljárásra utasítását
kérte.
Fellebbezésében a fegyelmi eljárás lehetőségének jog- és alkotmánysértő voltára, az eljáró fegyelmi bizottság – mint neki kárt okozó szerv – összeférhetetlenségére hivatkozott, továbbá a tényállás-megállapítást tévesnek és iratellenesnek tartotta.
E körben ismét utalt arra, hogy az ügyben érintett letéti számla nem volt elkülönült letéti számla, az irodavezető előadása e körben nem elegendő bizonyíték, szükség lett volna a letéti számlát kezelő bank megkeresésére. Hivatkozott arra, hogy a letétkezeléssel kapcsolatos felelősség nem őt, mint ügyvédet, hanem az ügyvédi irodát terheli.
Vitatta, hogy ne köthetne a saját javára letéti szerződést, illetve, hogy a megkötött szerződés színlelt lett volna.
Állította, hogy alaptalanul hárította rá a fegyelmi eljárás az iratok csatolásának kötelezettségét, holott ő ezekkel az iratokkal, mint törölt ügyvéd már nem rendelkezett.
Az országos fegyelmi főbiztos indítványában rögzítette, hogy az elsőfokú határozatban a tényállás megállapításra került, és abból helyes a levont jogi következtetés, amelyre tekintettel a határozat helyben hagyását indítványozta.
II.7 A másodfokú fegyelmi tanács az ügyben 2023. augusztus 30. napjára tárgyalást tűzött.
A másodfokú eljárásban eljárás alá vont 2023. július 19-i beadványában nyilatkozott, hogy az eljáró tanács tagjai, jegyzőkönyvvezetője vonatkozásában kifogása nincsen, majd 2023. augusztus 16. napján emailben elfogultságot jelentett be a tanács egyik tagjával szemben, arra hivatkozva, hogy vele szemben perbeli képviseletet lát el, valamint a tanáccsal szemben, arra hivatkozva, hogy korábbi fegyelmi ügyében elmarasztaló határozatot hozott a tanács.
Ugyancsak 2023. július 19. napján kelt és előterjesztett – fellebbezés kiegészítésként megjelölt – beadványában eljárás alá vont csatolta a Bank által kiállított bankszámla-kivonatot, melynek kapcsán rögzítette, hogy a letéti számla tulajdonosa nem ő, hanem az ügyvédi iroda volt, így annak vonatkozásában (törölt ügyvédként) már nem volt rendelkezési jogosultsága.
Eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson nem jelent meg.
A másodfokú tanács a tárgyaláson meghozta jelen határozatát.
III. A tényállás
A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában a tényállást helytállóan állapította meg, így azt a másodfokú tanács a másodfokú eljárásban is irányadónak tekinti.
A tényállást az elsőfokú határozatban rögzítettekkel egyezően, az alábbiak szerint állapítja meg:
Az Ügyvédi Irodának 2002. április 3. napjától kezdődően a mai napig dr. ... budapesti ügyvéd is tagja, valamint önálló aláírási joggal rendelkező törvényes képviselője.
A bejelentő 2016. január 29. napján kötött megbízási szerződést az Ügyvédi Irodával, amely megbízási szerződést az eljárás alá vont volt ügyvéd jegyzett, mint eljáró ügyvéd: a megbízás tárgya két bankkölcsönszerződés volt, amellyel kapcsolatban a cél az volt, hogy a megbízott lehetőség szerint peren kívül érje el a követelés törlését vagy csökkentését. A szerződő felek az ügyvédi munkadíjat sikerdíjban, az elért vagyoni előny 10%-ban határozták meg.
2017. október 20. napján a bejelentő és az Ügyvédi Iroda képviseletében az eljárás alá vont volt ügyvéd kettő, külön okiratba foglalt ügyvédi letéti szerződést is kötött, amelynek alapján a bejelentő mindkét devizahiteles ügyben letétbe helyezte a sikerdíjat, összesen 750.000 Ft öszszegben.
A letéti szerződésekben a szerződő felek abban állapodtak meg, hogy „Megbízott és a nevében eljáró, fent említett ügyvéd az átadott előleget – a letét jóváírásától számított egy éves sikertelen egyezkedés után – köteles visszaszolgáltatni.”
A két devizahiteles ügyben nem jött létre egyezség a bankkal: az egyikben végrehajtási eljárás is indult a bejelentővel szemben, illetőleg a bejelentő időközben mindkét bankkölcsönt teljes mértékben visszafizette. Mindezeket követően a bejelentő kérte a letét visszautalását, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd azonban nem tett eleget.
A bejelentő csak később szerzett tudomást arról, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 1. napjától kezdődően nem folytat ügyvédi tevékenységet, ezért igényét irodavezető ügyvéddel kísérelte meg rendezni.
A bejelentő és dr. ... ügyvéd a 2022. április 10., illetve április 29-i keltezésű okiratban megállapodtak a megbízások és a letéti szerződések azonnali hatályú megszüntetésében és abban, hogy 45.000 Ft + ÁFA, összesen 57.150 Ft ügyvédi munkadíj beszámítását követően a 750.000 Ft letéti összegből fennmaradó 692.850 Ft visszautalásra kerül a letevőnek a megállapodás szerinti határidőben és az abban megjelölt kedvezményezetti bankszámlára.
Dr. ... ügyvéd a letét visszautalását 2022. május 2. napján teljesítette és azt e-mailben a bejelentő is nyugtázta.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd az általa kezelt – letéti szerződés alapján, ügyvédi letétként átvett – letétekről nyilvántartást nem vezetett, a letétet a kamarai elektronikus nyilvántartásba nem jelentette be.
Ügyvédi tevékenységének befejezését követően letéti számláját dr. ... megszüntette, az azon lévő 371.343 Ft-ot az iroda letéti számláján őrzés céljára elhelyezte, és ezt a Letétkezelő Nyilvántartási Rendszerben 2023. február 9. napján bejelentette.
A bejelentő 5. sorszám alatti bejelentését visszavonta és kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a vizsgálati szakban a vezető fegyelmi biztos felhívásának nem tett eleget, nem terjesztette elő észrevételeit és nem mellékelte az alapügy iratait.
IV. A másodfokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása
IV.1 A másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatot az FE 35.2. pontjának rendelkezései szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül.
A másodfokú fegyelmi tanács egyetért az elsőfokú fegyelmi határozatnak az alkalmazandó jogszabályok meghatározása körében kifejtett álláspontjával, melynek értelmében – a bejelentéssel érintett megbízási szerződés megkötésének időpontjára tekintettel – az elbírálás során alkalmazandó anyagi jogi rendelkezéseket az Ügyvédi tv. és az annak alapján megalkotott kamarai szabályzatok, míg az eljárásjogi rendelkezéseket az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) és annak alapján megalkotott kamarai szabályzatok határozzák meg az Üttv. 208. § (22) bekezdésében foglaltakra tekintettel.
IV.2 A másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd által a fegyelmi eljárás intézményével szemben megfogalmazott kijelentéseket, a fellebbezési eljárás tárgya vonatkozásában értelmezhetetlennek és irrelevánsnak értékelte, és erre tekintettel érdemben nem vizsgálta.
IV.3 A másodfokú fegyelmi tanács rögzíti, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd élt a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 6.2. pontjában biztosított választás lehetőségével és elektronikus kapcsolattartás alkalmazásáról döntött, a másodfokú eljárást kezdeményező fellebbezését, illetve a másodfokú eljárás során előterjesztett egyéb beadványait e-Papír szolgáltatás útján terjesztette elő.
Kivételt képezett ez alól a 2023. augusztus 16. napján email útján előterjesztett összeférhetetlenségi nyilatkozat, amelyet a másodfokú fegyelmi tanács a FE. 6.3. b) pontjában és 6.4. pontjában foglaltakra tekintettel hatálytalannak értékelt.
IV.4 Fellebbezésében az eljárás alá vont volt ügyvéd arra hivatkozott, hogy a bejelentéssel érintett letéti számla nem az ő, hanem az ügyvédi iroda nevén volt. Kifejtette, hogy ezért annak vonatkozásában az ügyvédi iroda, mint jogi személy jogosult a letét kezelésére, annak vonatkozásában tehát fegyelmi felelőssége sem állhat fenn.
A hivatkozást a másodfokú fegyelmi tanács alaptalannak értékelte,
Az ügyvédi iroda keretei között tevékenykedő ügyvédek esetében a vagyoni helytállási kötelezettség szabályai vonatkozásában merül fel eltérés, lévén, hogy a megbízás az ügyvédi irodával jön létre. Azonban az ügyben ténylegesen eljáró ügyvéd vagyoni felelőssége ilyen esetben is fennáll a tevékenység következményei kapcsán.
Az Ügyvédi tv. 5. § (1) bekezdésében és a 37. §-ban foglaltakra is figyelemmel az ügyvédi tevékenység végzésére vonatkozó előírások megtartásával kapcsolatos kötelezettségek minden esetben a természetes személy ügyvédhez kapcsolódnak.
Tekintet nélkül arra, hogy a megbízás az ügyvédi irodával jött létre, a konkrét ügyvédi tevékenységet az adott ügyben eljáró ügyvéd végzi, akinek fegyelmi felelőssége ezen tevékenysége során egyértelműen fennáll.
Az ügyvédi irodai keretek között történő működés – ellentétben az eljárás alá vont volt ügyvéd álláspontjával – semmilyen körülmények között nem értelmezhető akként, hogy az az eljáró ügyvédet a tevékenysége során tanúsított szabályszegések miatti fegyelmi felelősség alól mentesítené.
A fegyelmi eljárás során nem merült fel adat arra vonatkozóan, hogy a dr. ... volt ügyvéd, mint irodavezető által aláírt ügyvédi letéti szerződésben megjelölt bankszámla felett dr. ... ne lett volna jogosult rendelkezni.
Eljárás alá vont volt ügyvéd azt állította, hogy a hivatkozott ügyvédi letéti számla vonatkozásában a bankkal szerződő fél a ...és Társa Ügyvédi Iroda, amely az iratok alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, e körben további bizonyítás lefolytatása, a bank eljárás alá vont ügyvéd által indítványozott megkeresésének teljesítése szükségtelen volt.
Rögzíti a másodfoú fegyelmi tanács, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd védekezésében nem állított olyat, hogy a hivatkozott letéti számlán kezelt összeg visszafizetésében – a visszafizetési kötelezettség objektív esedékessé válása és ügyvédi kamarai tagsága megszűnése közötti időszakban – bármilyen körülmény akadályozta volna, mindössze az ezzel kapcsolatos felelősséget igyekezett az Ügyvédi Irodára hárítani.
IV.5 A másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére megállapított fegyelmi vétség értékelése vonatkozásában nem osztotta maradéktalanul az elsőfokú fegyelmi tanács jogi álláspontját.
Az elsőfokú határozat arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a letéti szerződésként megjelölt megállapodások alapján átvett összeget ügyvéd letétként nem kezelhette, az erre vonatkozó szerződés egy színlelt biztosítéki (óvadék/kézizálog) szerződés volt.
A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a fegyelmi tanács nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy az ügyvéd által – tevékenységéhez kapcsolódóan – megkötött szerződés tartalmát felülvizsgálja, és az abban foglaltakat eltérő polgári jogi szerződésnek minősítse.
Ez egyfelől – a szerződésben foglalt polgári jogi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos, a szerződésben részes felek közötti jogvita felmerülése esetén – a bíróság hatáskörébe tartozó kérdés.
Másfelől, ha a fegyelmi tanács eljárása során polgári jogi szempontból minősíti az ügyvéd által megkötött szerződést, majd a jogviszony eltérő minősítése alapján vizsgálja az ügyvédet terhelő magatartási követelmények megtartását, az nyilvánvalóan sértené a jogbiztonság követelményét.
Ennek megfelelően a másodfokú fegyelmi tanács a bejelentéssel érintett szerződéseket – megnevezésüknek, és az azokban rögzített kötelezettségeknek megfelelően – letéti szerződésként vizsgálta.
Az eljárás során tett nyilatkozatokban, és a fellebbezésben kifejtettek alapján is egyértelmű, hogy a szerződés alapján megbízójával létrehozott jogviszonyt az eljárás alá vont volt ügyvéd maga is letétkezelésnek tekintette.
IV.6 Annak ellenére azonban az eljárás alá vont volt ügyvéd úgy tekintette, hogy letéti szerződést köt ügyfelével, azzal kapcsolatos eljárása során a letétkezelésre vonatkozó szabályokat teljes mértékben figyelmen kívül hagyta, illetve megszegte, amikor
1. saját javára, – jövőbeni feltétel bekövetkezésétől függő – munkadíjára vonatkozóan kötött letéti megállapodást, akként, hogy egyidejűleg volt a letét kezelője és kedvezményezettje
2. a letétről az elektronikus letéti nyilvántartásba bejelentést nem tett
3. sem a szerződés rendelkezései szerinti elszámolási határidőben, sem pedig ügyvédi tevékenysége megszűnéséig nem számolt el a Megbízóval
4. sem a szerződés rendelkezései szerinti elszámolási határidőben, sem pedig ügyvédi tevékenysége megszűnéséig nem utalta vissza a Megbízó részére az őt illető összeget
5. a letét kezelésére használt ügyvédi letéti számla egyenlege annak megszüntetésekor nem érte el a Megbízó által letét címén átadott összeget, azaz a letétként átvett összeg a letétkezelés időtartama alatt anélkül csökkent, hogy a csökkenés alapja megállapítható vagy alátámasztott lett volna.
Az Ügyvédi tv. 30. § (1) bekezdése értelmében az ügyvéd az 5. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügyvédi letétet
a) a megbízás teljesítéseként,
b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére,
c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre
fogadhat el.
A Letéti szabályzat 6. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében az ügyvéd a megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a letéti szerződés szerint fizesse ki vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse vagy adja vissza (teljesítési letét).
A hivatkozott rendelkezés alapján „önszerződés” nem lehetséges, az ügyvédnek harmadik személy részére kell a kifizetést teljesíteni.
A Letéti szabályzat 7. § (1) bekezdése értelmében az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének fedezeteként és azok teljesítésére szolgáló letétet (költségletét) rendeltetése szerinti célra (pl. szakértői díj, perilleték stb.) fogadhatja el.
Figyelemmel arra, hogy a hivatkozott rendelkezés egyfelől példálózó felsorolást tartalmaz a költségek megjelölésére vonatkozóan, másfelől pedig a sikerdíj formájában meghatározott ügyvédi munkadíj – az Ügyvédi tv. 9. § (1) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – nevesítetten nem minősül költségnek, a letéti konstrukció a költségletétre vonatkozó szabályoknak sem felel meg.
A Letéti szabályzat 8. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján az ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre szolgáltatott letétet azzal a rendeltetéssel fogadhat el, hogy azt a letéti szerződés rendelkezései szerint a letevőnek adja vissza (őrzési letét).
A hivatkozott rendelkezés alapján a megbízó által előre megfizetett sikerdíj letéti kezelése az őrzési letét fogalmi követelményeinek sem feleltethető meg.
A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint tehát az eljárás alá vont volt ügyvéd az ügyvédi letétkezelés tárgykörébe nem tartozó összegre kötött letéti szerződést, amellyel megsértette az ügyvédi letétkezelésre vonatkozó, fentiekben idézett szabályokat.
A szerződések minősítésével kapcsolatos hatáskört illető, fentiekben részletezett álláspontjára, valamint a fegyelmi eljárás ügyvédi normák – ld. Üttv. 107. § a) bekezdés – megtartásának ellenőrzésére vonatkozó tárgyára tekintettel a másodfokú fegyelmi tanács azt tartotta vizsgálhatónak, hogy sérült-e ügyvédi tevékenyég gyakorlására vonatkozó előírás?
A másodfokú fegyelmi tanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a vonatkozó ügyvédi normákat sértő módon kötött ügyvédi letéti szerződést és vett át letétként pénzösszeget saját megbízójától, és ezzel fegyelmi vétséget valósított meg.
Az Ügyvédi tv. 30/A. § (4) bekezdése értelmében az ügyvéd a letét átvételével egyidejűleg köteles a letéti szerződés (2) bekezdés a)–d) pontjában megjelölt adatait a letéti nyilvántartásban rögzíteni és a rögzítés tényét igazoló – a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó – iratot a letevőnek átadni. Ha a pénzletétet átutalással fizetik meg, a letét letéti nyilvántartásban történő rögzítésére az ügyvéd a letéti számlán történő jóváírását követő napon köteles.
Az Ügyvédi tv. 30. § (2) bekezdése értelmében a vagyontárgy és pénz letétként való átvételére vonatkozó jogügyletet az ügyvéd írásban, a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában meghatározott tartalmi elemeket is magában foglaló letéti szerződésben köteles rögzíteni.
A Letéti szabályzat 11. § m) pontja értelmében a letéti szerződés kötelező tartalmi eleme az elszámolás módjának meghatározása. A letéti szerződés – kifejezetten az azt aláíró eljárás alá vont volt ügyvéd kötelezettségeként megjelölve azt – rendelkezett az elszámolás határidejéről és módjáról, továbbá a letétbe helyezett összeg visszautalásának kötelezettségéről. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a kötelezettségnek sem a szerződés szerinti határidőben, sem ügyvédi tevékenységének fennállása alatt nem tett eleget.
Az Ügyvédi tv. 30. § (3) bekezdésében foglaltak értelmében az ügyvéd az átvett pénzt és vagyontárgyat kizárólag letétként kezelheti, azt nem hasznosíthatja, és nem fogadhat el olyan megbízást, amely a letét felhasználására hatalmazza fel.
Az a körülmény, hogy a letéti szerződésben megjelölt letéti számla zárásakor rendelkezésre álló egyenleg alacsonyabb volt, mint a letétként átvett összeg, az Ügyvédi tv. hivatkozott rendelkezésének megsértését egyértelműen alátámasztja.
IV.7 Jelen másodfokú fegyelmi tanács következetes gyakorlata értelmében a fegyelmi vétségek rendbeliségét a jogsértő magatartással érintett védett jogtárgyak száma határozza meg.
A fegyelmi ügy tényállása alapján megsértett rendelkezések mindegyike az ügyvédi működés szempontjából kiemelt védelmet élvező ügyvédi letétkezeléshez kapcsolódik, a jogsértések megvalósulása a megbízás kezdetétől az eljárás alá vont volt ügyvéd kamarai tagságának megszűnéséig folyamatos volt, amelyre tekintettel a másodfokú fegyelmi tanács 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétség megállapítását tartotta indokoltnak.
IV.8 A büntetéskiszabás körében a másodfokú fegyelmi bizottság a 10 év időtartamú kizárás, mint az alkalmazható legsúlyosabb fegyelmi jogkövetkezmény alkalmazásával egyetértett, az intézkedés alkalmazásának indokait az alábbiak szerint pontosítja.
Eljárás alá vont volt ügyvéd rendkívül terhelt fegyelmi előélettel rendelkezett, vele szemben több ügyben is sor került kizárás fegyelmi büntetés kiszabására.
A fegyelmi büntetések az adott magatartásra vonatkozó negatív értékítélet kifejezésén túl a prevenciót is hivatottak szolgálni, azáltal, hogy visszatartják az érintett ügyvédet további fegyelmi jogkövetkezménnyel járó cselekmények elkövetésétől.
Ha egy ügyvéddel szemben több, egyre súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabására kerül sor, amennyiben az érintett személy a továbbiakban is az ügyvédi kamara tagja kíván maradni, és ügyvédként kíván praktizálni, elvárható, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy további fegyelmi eljárások ne induljanak vele szemben. E körben indokolt és elvárható egy kockázatfelmérés végzése a folyamatban lévő, le nem zárt ügyekben, és ahol intézkedés szükséges, ott aktív magatartás tanúsítása a fegyelmi kockázat kiküszöbölése vagy csökkentése érdekében.
Megjegyzi a másodfokú fegyelmi tanács, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédnek – amennyiben szándékában áll a kamara tagjai közé visszatérni – kamarai tagságának megszűnését követően is lehetősége lett volna az általa vitt ügyek vonatkozásában korábbi irodatársával egyeztetni a szükséges intézkedésekről annak érdekében, hogy a jelen ügyhöz hasonló problémák megelőzhetőek legyenek.
Eljárás alá vont volt ügyvéd részéről ilyen szándék nem volt azonosítható. A konkrét ügyben az általa megfogalmazott szerződésben rögzített objektív időhatározás ellenére semmilyen intézkedést nem tett a helyzet orvoslása érdekében, amely egyértelműen alátámasztja az együttműködési és a kamarai normák tiszteletben tartására vonatkozó szándék hiányát.
Eljárás alá vont volt ügyvéd magatartásával kiemelt ügyfélbizalmi érdekeket sértett, részben azáltal, hogy a sikerdíjként kikötött összeg előzetes letétbe helyezésének kikötése mellett azt saját maga vette letétbe, részben pedig azáltal, hogy az ügyféli bizalommal visszaélve a szerződés egyértelmű rendelkezése ellenére nem fizette vissza az összeget. Magatartása az ügyvédségbe vetett bizalom általános rombolására egyértelműen alkalmas volt.
Mindezek alapján a másodfokú fegyelmi tanács egyetértett a legsúlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazásának szükségességével.
V. Költségekre vonatkozó és keresetindítási lehetőségre vonatkozó rendelkezés indokolása
A határozat rendelkező részének helybenhagyást kimondó rendelkezése az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontján alapul.
A megállapított másodfokú átalányköltség mértéke a FE 40.2. c) pontján alapul.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a másodfokú költségek viselésére köteles az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján.
A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése a FE 35.5. és 38.1. pontján alapul.
A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja.
A határozat jogerős és 2023. október 26. napján végrehajtható.