A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) fegyelmi ügyében a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. június 2. napján P.30/2022. sz. ügyben meghozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. október 4. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. június 2. napján P.30/2022. sz. ügyben meghozott határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartásszabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes Fővárosi Törvényszéknek címezve előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E- ügyintézési törvény) alapján az elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
Eljárás alá vont volt ügyvédet 1993. évben jegyezték be a Zala Vármegyei Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Ellene fegyelmi eljárás korábban nem indult.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire további adat nem lelhető fel, arra nézve az elsőfokú fegyelmi tárgyaláson sem nyilatkozott.
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata
II.1. Bejelentés és előzetes vizsgálat, valamint a fegyelmi eljárás elrendelése
Bejelentő eljárás alá vont ügyvéddel szemben, 2022. november 17. napján panaszt terjesztett elő iratkiadás megtagadása miatt. Előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett és ellenjegyzett „zálogszerződés, kölcsönszerződésből eredő követelés biztosítására” elnevezésű okiratok (kölcsönszerződés valamint a zálogszerződés) csak másolatban álltak rendelkezésére, ezért kérte okiratszerkesztő, egyben eljárás alá vont ügyvédtől a szerződések eredeti példányának kiadását. Eljárás alá vont ügyvéd azonban a zálogszerződés kiadását megtagadta, figyelemmel arra, hogy a szerződésben mindkét felet egyaránt képviselte. Álláspontja szerint annak kiadásához mindkét fél hozzájárulása szükséges. Erre figyelemmel kérte, hogy bejelentő csatolja a másik fél erre vonatkozó hozzájárulását. Bejelentő eljárás alá vont ügyvéd magatartása miatt, panaszt terjesztett elő és kérte vele szemben a fegyelmi eljárás lefolytatását.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2022. december 21. napján elrendelte. Eljárás alá vont ügyvéd – felhívásra – védekezését előterjesztette. Előadta, hogy a „kölcsönszerződés” készítésében ellenjegyzésében nem vett részt, megbízása csak a „zálogszerződés” szerkesztésére és ellenjegyzésére terjedt ki, melynek kiadásához a másik fél hozzájáruló nyilatkozatát kérte bejelentőtől, tekintettel arra, hogy jogszabály értelmezése folytán szükséges akkor, ha mindkét felet képviselte a szerződés szerkesztése és ellenjegyzése kapcsán.
Bejelentő további panaszt terjesztett elő eljárás alá vont ügyvéddel szemben fizetési meghagyásos eljárások során fennálló, ügyvédi összeférhetetlenségre hivatkozva. Etikátlannak tartotta azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd vele szemben fennálló ügyvédi megbízási díjigényét fizetési meghagyással érvényesítette, mely benyújtását megelőzően felszólítást nem küldött.
Eljárás alá vont ügyvéd, újabb felhívásra továbbra is fenntartotta álláspontját azzal a kiegészítéssel, hogy vitatta bejelentő összeférhetetlenségre történt hivatkozását. Hivatkozott arra, hogy semmi sem zárja azt ki, hogy megbízási díjigényét milyen jogi eszközzel érvényesítse. Nincs arra kötelezés, hogy felszólítást kell eszközölnie fizetési meghagyás kibocsátását megelőzően.
II.2. Az I. fokú fegyelmi eljárás leírása
A fegyelmi biztos 2023. február 20. kelt határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntette, mellyel szemben bejelentő kifogást terjesztett elő, arra hivatkozással, hogy a megszüntető határozat nem terjedt ki mind a 3 esetkörre: a) megbízási díjigény érvényesítése előzetes felszólítás megküldése nélkül, b) összeférhetetlenség peres eljárásban, c) iratkiadás megtagadása,
A Magyar Ügyvédi Kamara 2023. március 30. napján a Zala Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította a tényállás teljes körű felderítése érdekében, valamint álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratok alapján fegyelmi felelősség elkövetésének alaposgyanúja merült fel.
A fentiek alapján a Fegyelmi biztos a korábbi eljárás megszüntető határozatát visszavonta, egyúttal 2023. április 6. napján kelt határozatával a fegyelmi eljárást elrendelte. A Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke az eljáró tanácsot kijelölte a 2023. április 12-én kelt határozatával.
A fegyelmi bizottság 2023. június. 02. megtartott fegyelmi tárgyaláson, a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen marasztalta eljárás alá vont ügyvédet, 1. rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, ezért őt írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, és egyben kötelezte a kamarai átalányköltség megfizetésére.
Eljárás alá vont ügyvéd – határidőben – 2023. június 16. napján fellebbezéssel élt, melyben nem vitatta azt, hogy fegyelmi vétséget követett el. Álláspontja szerint, amennyiben még is fegyelmi vétséget követett volna el, magatartása gondatlan volt nem szándékos, melyre figyelemmel kérte az elsőfokú határozat ez irányú megváltoztatását.
Az Országos Fegyelmi Főbiztos az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt.
III. A tényállás
Az elsőfokú fegyelmi tanács által megállapított tényállás 3 esetkörre vonatkozott.
III.1. Megbízási díjigény követelése
Megállapította az elsőfokú tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződése alapján megbízási díjigénye érvényesítése érdekében fizetési meghagyás kibocsátását kérte korábbi megbízójával szemben, mely eljárás perré alakult.
Felek egybehangzóan kijelentették, hogy a jogérvényesítés előtt felszólítás nem történt. Az elsőfokú fegyelmi tanács hivatkozott határozatában az Üttv. 30. § (1) bekezdésére, valamint arra, hogy nincs olyan jogszabály, amely tiltaná azt, hogy az ügyvéd a megbízási szerződésben kikötött megbízási díját, akár fizetési meghagyásos vagy peres eljárásban kísérelje meg behajtani. Álláspontja szerint fegyelmi szabályszegést ezzel eljárás alá vont ügyvéd nem követett el.
III.2. Összeférhetetlenség 5 fizetési meghagyásos eljárásban
Az elsőfokú fegyelmi tanács a becsatolt okiratok, illetve nyilatkozatok alapján megállapította, hogy az öt ügy tárgyát képező szerződések elkészítésében eljárás alá vont ügyvéd nem vett részt, a követelések fennállásáról csupán a fizetési meghagyások kibocsátását követően szerzett tudomást. Megállapította, hogy bejelentő is pusztán általánosságban kifogásolta azt, hogy korábbi ügyfelével szemben vállalta az ügyeket eljárás alá vont ügyvéd, valamint megállapította azt is, hogy eljáró ügyvéd nem állt tartós megbízási jogviszonyban a bejelentővel. Eseti megbízásokkal képviselte az ügyfelét, mely a sérelmezett ügyekkel nem állt összefüggésben. Eljárás alá vont ügyvéd által vállalt ügyek vonatkozásában összefüggés nem volt megállapítható, így fegyelmi vétséget nem követett el eljárás alá vont ügyvéd.
III.3. Iratkiadási kötelezettség
Megállapította az elsőfokú tanács, hogy bejelentő mindkét okirat kiadását kérte.
Elsőfokú fegyelmi tanács vizsgálta a bejelentő által becsatolt „kölcsönszerződés” másolati példányát, mely alapján megállapította azt, hogy azon eljárás alá vont ügyvéd ellenjegyzése nem szerepelt, valamint az okirat sem tartalmaz arra vonatkozó adatot, hogy eljárás alá vont ügyvéd az okiratot szerkesztette volna. Mindezek alapján eljárás alá vont ügyvédnek nem állt fenn, iratkiadási kötelezettsége.
Tényként rögzítette azt is, hogy a „zálogszerződést” eljáró ügyvéd szerkesztette és jegyezte ellen, illetve nem tett eleget bejelentő kérelmére iratkiadási kötelezettségének. Nem köthető ezen kötelezettség ahhoz, hogy a másik szerződő féltől hozzájárulás beszerzése szükséges.
Elsőfokú fegyelmi tanács erre figyelemmel megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget az iratkiadási kötelezettségének, ezért terhére megállapította az 1. rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését az Üttv. 52. § (2) bekezdésére figyelemmel.
A másodfokú fegyelmi Tanács osztotta az elsőfokú tanács által megállapított tényállást, a rendelkezésre álló bizonyítékok és nyilatkozatok alapján. Miután III.1–2 pontokban írt esetekben eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem állapította meg az I. fokú Fegyelmi Tanács és erre irányuló fellebbezés nincs, ezért e két estkőrt a II. fokú Fegyelmi Tanács nem vizsgálta és nem értékelte a fegyelmi büntetés helybenhagyása során.
IV. A Másodfokú Fegyelmi Tanács jogi álláspontjának leírása
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárásról szóló, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül és azt állapította meg, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást részletesen felderítette, az nem ellentétes az iratok tartalmával.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta, hogy eljárás alá vont ügyvéd elkövette-e az I. fokú határozatban írt szándékos szabályszegést. Ezen vizsgálat során a Másodfokú Fegyelmi Tanács arra az álláspontra jutott, hogy az I. fokú Fegyelmi Tanács megalapozottan hivatkozott az Üttv. 52. § (2) bekezdésére, mivel eljárás alá vont ügyvéd cselekményével ezen rendelkezést szándékosan megsértette.
Eljárás alá vont ügyvéd tévesen értelmezte az Üttv. 52. § (2) bekezdését. A jogszabályhely nem tartalmaz semmilyen korlátozó rendelkezést. A kétoldalú szerződésben nincs semmi olyan kitételt, amit a másik fél ne ismerhetne meg.
Az ügyvédet terhelő titoktartási kötelezettség harmadik személyekkel szemben áll fenn, nem a szerződésben részes felek között, akiket eljárás alá vont ügyvéd együttesen képviselt. Amikor a szerződésben részes felek hozzájárultak ahhoz, hogy mindkettőjüket eljárás alá vont ügyvéd képviselje, a szerződés megszerkesztése, aláírása és őrzése során, egyben azt is tudomásul vették, hogy a másik fel a szerződést megismerheti, arról eredeti vagy másolati példány kiadását kérheti.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ügyvédet terhelő titoktartási kötelezettség nem írja felül az iratkiadás kötelezettségét a szerződésben részes felek vonatkozásában.
Mindezen kiegészített jogi indokok alapján a fegyelmi vétség megvalósult, ezért az I. fokú határozat megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács állalpontja szerint is szándékos az elkövetés módja, mert eljárás alá vont ügyvéd ismert az Üttv. előírásait, mégsem tartotta meg.
A másodfokú fegyelmi tanácsa az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjának előírása figyelembe vételével a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság elsőfokú fegyelmi tanácsának P.30/2022. számú fegyelmi határozatát helybenhagyta.
Rögzíti a másodfokú fegyelmi tanács, hogy eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése kizárólag arra terjedt ki, hogy magatartása nem szándékos, hanem gondatlan elkövetésben merült ki. Leszögezhető az, hogy eljárás alá vont ügyvéd magatartása semmiképp sem tekinthető gondatlan elkövetésnek, figyelemmel arra, hogy jogszabály téves értelmezése azt nem meríti ki. Felelőssége szándékos elkövetésen alapult, hiszen az ügyvédi tevékenység gyakorlójának tudatában kell lennie azzal, hogy az iratkiadás megbízója kérésre nem tagadható meg azon okból, hogy a másik szerződő fél beleegyezése elengedhetetlen ahhoz, amennyiben Megbízói részére közösen végez okirat szerkesztési tevékenységet.
Fentiek alapján arra a következtetésre jutott a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy az I. fokon eljárt fegyelmi tanács semmilyen eljárási szabályt nem sértett, az elsőfokú határozat megalapozott, a kiszabott fegyelmi büntetés arányban áll az elkövetett vétség súlyával. Az alkalmazott írásbeli megrovás indokolt volt a büntetés kiszabása körében figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményekre.
V. Költségekre vonatkozó és keresetindítási lehetőségre vonatkozó rendelkezés indokolása
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 bekezdése és 40.2 bekezdés c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai általány költség megfizetésére kötelezte a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a FESZ. 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A perindítás lehetőségéről szóló tájékoztatás az Üttv. 139. § illetve a 2017. évi I. törvény a – közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezésein alapul. A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az Üttv. 138. § (2) bekezdésén.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának. Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat 2023. október 4. napján jogerős és 2023. december 22. napján végrehajtható.