(2023. október 13.)
Év: 2023.
Típus: elsőfokú határozat, marasztaló
Jogkövetkezmény: írásbeli megrovás
Jogerős: 2023. november 12.
Végrehajtható: 2023. november 12.
A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. október hó 13. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, megállapítja, hogy elkövette az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget. Ezért vele szemben az Üttv. 108. § a) pontja szerint írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szab ki.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000, azaz nyolcvanezer Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 1171300520403120 sz. bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtandó, a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, indokolt fellebbezést terjeszthet elő az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint (Üttv. 135. § (1) bekezdése).
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost fellebbezés előterjesztésére utasíthatja. (Üttv. 135. § (2) bekezdése).
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papíralapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
Fegyelmi Tanács tájékoztatja eljárás alá vont ügyvédet, hogy fellebbezését az „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelölésével terjesztheti elő.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Fegyelmi előzmény: 2 pénzbírság, 1 írásbeli megrovás.
1. A bejelentés:
R budapesti lakos 2023. május hó 30. napján kelt, a Kamarához 2023. június 1. napján érkezett beadványában panaszt terjesztett elő a dr és Társai Ügyvédi Iroda (korábban: ... és Társai Ügyvédi Iroda) tevékenységével kapcsolatosan.
A bejelentő előadta, hogy megbízási szerződést kötött 2019. március hó 12. napján az akkor még korábbi. és Társai Ügyvédi Irodával a devizahitelével kapcsolatos polgári eljárásban jogi képviseletének ellátására.
Sérelmezte, hogy az ügyvédi iroda a pert másfél év után sem indította meg, ezért már 2020. augusztus 20.-án levélben fordult a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához. Az Ügyvédi Kamara közbenjárására 2020. október hónapban az ügyvédi iroda benyújtotta a keresetet a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz, de a perfelvételi tárgyaláson a keresettől elállt. A perfelvételi tárgyalás jegyzőkönyvét a panaszos mellékelte.
Az ügyintéző ügyvéd 2021. február hó 18. napján ígértet tett arra, hogy 2021. február vagy március hónapban beadásra kerül a keresetlevél, azonban hosszabb idő elteltével sem kapott tájékoztatást ügyének állásáról, a megbízás alakulásáról. Álláspontja szerint az ügyvédi iroda a megbízást a panasz keltének napjáig sem teljesítette és nem tájékoztatta őt, ezért 2023. március hó 23.-án kelt levelében a megbízást megszüntette és eljárás alá vont ügyvédet felhívta, hogy a megbízási díj összegét fizesse vissza.
Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd 2023. május hó 25. napján elszámolást küldött a panaszosnak a megbízás megszűnéséről.
A panaszos sérelmezte, hogy a teljesítetlen megbízásért is munkadíjat számolt fel az ügyvédi iroda, valamint az elszámolás során a megbízási díj vonatkozásában 150.000 Ft-tal kevesebbnek tüntette fel az általa átadott összeget.
2. Előzetes vizsgálat elrendelése:
A fegyelmi biztos a bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot 2023. június hó 6. napján kelt határozatával elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentését 2023. június 15. napján küldte meg a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara részére, amelyhez okiratokat csatolt.
A rendelkezésre álló okiratok alapján a vezető fegyelmi biztos az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 123. § (1) bekezdés c) pontja alapján, figyelemmel az Üttv. 123. § (2) bekezdés a) pontjára, az eljárást megszüntette 2023. július 10. napján meghozott határozatával.
A Kamara Elnöke nem utasította a vezető fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére.
A megszüntető határozat ellen a bejelentő kifogással élt, amelyben vitatta a megszüntető határozat megállapításait, részletes nyilatkozatot tett, és állításai alátámasztására további okiratok másolatait, az eljárás alá vont ügyvéddel tett e-mail váltást is csatolta.
A Magyar Ügyvédi Kamara V. 365/2023. ügyszám alatt a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította a vezető fegyelmi biztost, arra hivatkozva, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ÜESZ 12.1. pontja, valamint a 12.3. pontjában foglaltakkal szemben iratcsatolási kötelezettségének teljes körűen nem tett eleget, így a rendelkezésre állt adatokból a tényállást nem lehetett teljes körűen megállapítani.
3. Igazoló jelentés
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes eljárásban az igazoló jelentését 2023. június 15. napján küldte meg a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara részére, okiratokat csatolt.
Az eljárás alá vont ügyvéd „észrevétel” jelzéssel, de lényegében igazoló jelentésében előadta, hogy a panaszos még 2019. március hó 12. napján az iroda tagjával dr. .. korábbi ügyvéddel kötött megbízási szerződést és részére adott meghatalmazást. A megbízási díjban is a korábbi ügyvéd állapodott meg a panaszossal. A megbízási szerződés alapján az ügyvédi iroda az ügyet ellátta, peres eljárás is folyamatban volt a PKKB előtt 28.P.30.2808/2020. számon. Úgy tűnt azonban, hogy az első perfelvételi tárgyaláson a peres eljárás nem vezetett volna eredményre, ezért a panaszossal egyetértésben az illeték mérséklése és a további költségek elkerülése érdekében a pertől elálltak.
Ezt követően 2021. novemberében a per tárgyához szorosan kapcsolódó Európai Bírósági döntéshozatali eljárás volt folyamatban C–705/21. számon. Ezen Európai Bírósági döntésnek a lényege a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettséget, elszámolását tette kérdésessé. Erre tekintettel volt lényeges ezen döntésnek a kivárása a per indításához.
Dr. irodatárs ügyvédi kamarából történő kizárását követően az ügyet az eljárás alá vont ügyvéd átvette. A panaszos által is becsatolt 2021.12.18. napján kelt feljegyzés szerint megállapodtak, hogy későbbi időpontban viszik az ügyet perre, bevárva az EU döntést.
A panaszos a fenti Európai Bírósági döntés meghozatala előtt felmondta a megbízási szerződést. A felmondást követően a panaszos és eljárás alá vont e-mailben és postai úton tartottak egymással kapcsolatot.
Nézetkülönbség abban keletkezett közöttük, hogy az ügyvédi iroda az általa elvégzett munkák díjaként 228.600 Ft-ot vont le. Elismerte eljárás alá vont, hogy a megbízási díj összesen a panaszos által leírt 505.600 Ft.
Meglátása szerint a panaszos bejelentése legfőképpen az elszámolás vitatásából áll. Ezen „észrevételeiben” eljárás alá vont nem találta magát vétkesnek abban, hogy a tájékoztatást, a megbízás teljesítését és a személyes kapcsolattartást elmulasztotta volna.
2023. október hó 9.-én kelt és a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamarához intézett védekező iratában eljárás alá vont úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint szándékos fegyelmi vétségeteket nem valósított meg. Kérte a Kamarát, hogy amennyiben úgy ítélik meg, hogy részéről fegyelmi vétség megvalósult, abban az esetben a fokozatosság elvét is figyelembe véve egy méltányos döntést hozzanak.
4. Fegyelmi eljárás kezdeményezése:
A vezető fegyelmi biztos a Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa V/365/2023. számú utasítása alapján az előzetes fegyelmi vizsgálatot megszüntető határozatot visszavonta és fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Határozatában hivatkozott arra, hogy azzal, hogy eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatban tett felhívás és az ÜESZ 12.3. pontjában foglaltak ellenére nem tett eleget teljes körűen iratcsatolási kötelezettségének, a fegyelmi biztost szándékosan megtévesztette, ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el,
továbbá a megbízásban foglalt kötelezettségét nem teljesítette, a bejelentő kérése, többszöri ígérgetése ellenére a keresetlevelet nem nyújtotta be az illetékes bíróságra, ezzel veszélyeztette az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett bizalmát is, további 1 rb. gondatlan fegyelmi vétséget követett el,
valamint a megbízási szerződés felmondását követően elszámolást küldött, azonban a saját elszámolása alapján sem teljesítette az ügyvédi munkadíjból a visszatérítési kötelezettségért, ezzel újabb 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Mindezek alapján indítványozta, hogy az eljáró Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1. rb. gondatlan és 2 rb. szándékos az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget követett el.
Ezen fegyelmi vétségek miatt az Üttv. 108. § b) pontja szerinti, a középmértéket meghaladó pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, valamint kötelezze a fegyelmi eljárásról szóló módosított 20/2018. MÜK szabályzat 40.2. a) pontja alapján 80.000 Ft összegű költségátalány megfizetésére a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába.
Indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvédet tiltsa el ügyvédjelölt foglalkoztatásától 5 év időtartamra az Üttv. 108. § d) pontja, a 109. § (5) és (7) bekezdésének figyelembevételével.
Súlyosító körülményként kérte értékelni az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előzményét, és a fegyelmi vétségek többrendbeliségét. Enyhítő körülményre utaló adatot nem talált.
5. A fegyelmi tárgyalás
A Fegyelmi Tanács 2023. október 13. napján tárgyalást tartott.
A tárgyaláson megjelent az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a bejelentő.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a tájékoztatási kötelezettség körében őt terhelő felelősségét elismerte és szóban is kifejezte sajnálkozását a bejelentő felé. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy vállalja, hogy 8 napon belül visszautal további 150.000 Ft-ot a bejelentő részére. Az iratokhoz csatolt postai feladóvevényt, ami igazolja, hogy 127.000 Ft-ot a panaszbejelentő részére 2023. szeptember hó 13. napján visszafizetett. Előadta továbbá, hogy az első keresetlevél elkészült, a tárgyaláson részt vettek. Előadta továbbá, hogy a második keresetlevél félig-meddig szintén elkészült, azonban a bejelentő a második keresetlevél elkészítésére konkrét megbízást nem adott, úgy állapodtak meg, hogy megvárják az EU-s döntést, azonban mielőtt az EU-s döntés megszületett volna a bejelentő a megbízási szerződést felmondta. Elismerte, hogy írásban a bejelentőt nem tájékoztatta arról, hogy a második kereset még nem került benyújtásra.
A bejelentő a panaszát fenntartotta, elismerte, hogy 2023. szeptember hó 17. napján 127.000 Ft-ot az eljárás alá vont ügyvéd megfizetett, de 150.000 Ft még részére visszajár. Idős korára hivatkozott, hogy új kereset benyújtásához szükséges Európai Bizottsági döntésre ő már „hova várjon”. Előadta, hogy a ... és Társai ügyvédi irodán belül a megbízását követően eleinte a korábbi ügyvéd iroda tag járt el, azonban a későbbiek folyamán amikor az irodával felvette a kapcsolatot már eljárás alá vont ügyvédhez irányították.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozott, hogy 2022. június és 2023. május között valóban nem történt kapcsolat felvétel személyesen és írásban, arra pedig nem emlékszik, hogy telefon egyeztetés történt – e. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő szemébe mondta, hogy elismeri, hogy tájékoztatnia kellett volna őt a körülményekről, e körben a felelősségét elismerte és kifejezte a sajnálkozását.
A tárgyaláson eljáró vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás elrendelése óta becsatolt iratok és a lefolytatott eljárás alapján indítványát megváltoztatta: egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétség megállapítását indítványozta, arra hivatkozással, hogy az ügyvédi iroda, illetve az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget megfelelő módon a tájékoztatási kötelezettségének. A bejelentő joggal várhatta azt, hogy vagy megkapja az érkeztetett keresetlevelet az iroda e-mail értesítése alapján, vagy pedig tájékoztatást kap arról, hogy ez milyen okból maradt el. Álláspontja szerint ez a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása alapozza meg a gondatlan fegyelmi vétséget.
A Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a tényállást az alábbiak szerint állapította meg:
A bejelentő 2019. március 12. napján megbízási szerződést kötött a dr. és Társai Ügyvédi Irodával devizahitelével kapcsolatos polgári peres eljárás megindítására és a perben való jogi képviselet ellátására. Az Ügyvédi Iroda a PKKB-hoz keresetlevelet 2020. októberében nyújtotta be, majd a perfelvételi tárgyaláson a keresettől elállt, a bíróság PKKB számon a pert megszüntette.
A bejelentő ezt követően az ügyvédi irodában eljárás alá vont ügyvéddel konzultált, mint ügyintéző ügyvéddel, aki arról tájékoztatta, hogy várhatóan 2021. február-márciusában más jogalapon új kereseti kérelmet fognak benyújtani, mert az Európai Bíróság előtt folyó – a deviza kölcsönök visszafizetésével kapcsolatos döntéshozatali – eljárás vélhetően kérelmük elbírálására pozitív kihatással lehet. Az eljárás alá vont ügyvéd arra tett ígéretet, hogy érkeztetett keresetlevéllel fogja tájékoztatni a bejelentőt a második kereset benyújtásáról.
Ezt követően írásbeli tájékoztatás és kapcsolatfelvétel az ügy állásáról nem történt.
2023. március 23.-án a bejelentő a megbízást felmondta és az ügyvédi irodát a megbízási díj visszafizetésére hívta fel. A bejelentő által megfizetett megbízási díj 505.600 Ft volt, amelyből az ügyvédi iroda 127.000 Ft-ot fizetett vissza, a további díjat addig elvégzett munkáért járó munkadíjba számolta el.
Az eljárás alá vont ügyvéd ígéretet tett arra, hogy a bejelentő személyi körülményeire tekintettel további 150.000 Ft-ot visszautal a bejelentő részére.
A fegyelmi biztos módosított indítványa megalapozott.
A fegyelmi biztos tárgyaláson módosított indítványa alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az Eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy ügyfelét hónapokon keresztül nem tájékoztatta ügyének állásáról, vele a kapcsolatot nem vette fel, elmulasztotta a tájékoztatási kötelezettségét, ezzel a mulasztásával veszélyeztette az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
Ezzel megvalósította az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint:
Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló szüneteltető, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: Alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.
A 6/2018 (III. MÜK Szabályzat az ügyvédi hivatás magatartási szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 12.1. pontja előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
ÜESZ 13.10. kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
A 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 6.10. pontja akként rendelkezik, hogy ha a megbízás a teljesítés előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
ÜESZ 12.3. pontja rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
A MÜK határozatban foglalt utasítás szerint a Fegyelmi Tanács teljes körűen feltárta a tényállást. A fegyelmi tárgyaláson további okiratokra hivatkozott mind a bejelentő, mind az eljárás alá vont ügyvéd. A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az ügy elbírálásához szükséges releváns okiratok már rendelkezésre álltak az előzetes eljárásban, a továbbiakban benyújtott okiratoknak nem volt jogi jelentőségük a fegyelmi eljárásban. Ez a tény a fegyelmi tárgyaláson egyértelművé vált, erre tekintettel a fegyelmi biztos módosította a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban foglaltakat és már nem hivatkozott arra, hogy az okiratok csatolásának elmulasztásával tévedésbe ejtés történt volna, és nem hivatkozott iratcsatolási kötelezettség elmulasztására.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a bejelentőtől az ügyvédi megbízást a jogelőd .. és Társai ügyvédi iroda kapta. A Dr. és Társai jogutód ügyvédi iroda képviselőjeként személyesen eljárás alá vont megbízott ügyvéd fegyelmi felelősségét kellett vizsgálni.
Tényként állapítható meg, hogy az ügyvédi iroda foglalkozott az üggyel, munkát fejtett ki. A megbízás alapján a peres eljárás folyamatban volt a PKKB előtt.
A perfelvételi tárgyaláson a keresettől a felperesi megbízott 2021. február 16. napján elállt, a peres eljárás megszüntetésre került. Mindez a bejelentő tudtával, vagy utólagos jóváhagyásával történt, erről feljegyzés készült, melyben rögzítésre került a bejelentő tájékoztatása arról, hogy más jogcímen kerül majd az eljárás megindításra. Tájékoztatás történt az Európai Bíróság előtt folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásokról is. A megbízó a tájékoztatásra tekintettel kérte, hogy az EU döntések után kerüljön beadásra a kereseti kérelem. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott európai döntéshozatali eljárás a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettséget, az elszámolást érinti, ezért kihatással lehet a bejelentő ügyére is, a kereseti kérelem benyújtásának halasztását nem lehet az eljárás alá vont ügyvéd terhére írni, így fegyelmi vétség elkövetése e körben nem merül fel.
A megbízás megszűnésekor a megbízóval el kell számolni, de az elszámolás konkrét összegszerűségét nem írja elő szabályzat. A megbízás sikeréért az iroda nem tud felelősséget vállalni. A megbízás nem eredmény kötelem, hanem gondossági kötelem.
A 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 6.10. pontja akként rendelkezik, hogy ha a megbízás a teljesítés előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
A bejelentő az elszámolás tartalmát vitatta, az elszámolás tartalmának felülvizsgálata azonban nem tartozik az Ügyvédi Kamara hatáskörébe.
Az eljárás alá vont ügyvéd az iroda által a bejelentő részére már visszautalt összegen felül további 150.000 Ft visszafizetését vállalta, a Fegyelmi Tanács ezt a jóvátételre törekvést enyhítő körülménynek értékelte.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása fegyelmi vétség elkövetését a tárgyaláson elismerte, továbbá azt is, hogy ügyfelétől ezen mulasztása miatt elnézést kért, és törekedik a jóvátételre.
A Fegyelmi Tanács nyomatékosan hívta fel az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az ügyfelekkel történő kapcsolattartás, főként írásbeli kapcsolattartás szükségességére és fontosságára.
Az eljárás alá vont ügyvéd komoly ígéretet tett arra, hogy a jövőben az írásbeli tájékoztatást nem mulasztja el, azt minden vonatkozásában szorgalmazza.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az írásbeli megrovás alkalmazása eléri a fegyelmi eljárás célját, kellő visszatartó erőt jelent hasonló magatartás vagy mulasztás tanúsításától.
A Fegyelmi Tanács hatásköre az Üttv. 114. § (1) bekezdésén, illetékessége az Üttv. 114. § (2) bekezdésén alapul.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) bekezdés a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
Üttv: 142. § előírja:
(2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft,
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)
– 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól
Kihirdetve: Budapesten, 2023.10.13. napján, írásba foglalva: 2023. október 24.
Jogerőre emelkedett: 2023. november 12.