A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) volt ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. május 4. napján 2023.F.122/4. szám alatt hozott határozata ellen a fegyelmi biztos részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. október 27. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023.F.122/4. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy a pénzbírság összegét 500.000 Ft-ra módosítja, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
1. Dr. (...) volt ügyvéd ellen egy beadványban 3 bejelentő terjesztett elő fegyelmi eljárás elrendelésére irányuló bejelentést a Budapesti Ügyvédi Kamarához 2022. augusztus 5. napján érkezett beadványukban. A bejelentésben kifogásolták az eljárás alá vont volt ügyvéd jogi képviseletének nem megfelelő ellátását.
2. A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2022. szeptember 8. napján, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. §-ában meghatározott fegyelmi vétség gyanúja miatt előzetes vizsgálatot rendelt el, egyben felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet nyilatkozattételre és a releváns iratok csatolására.
3. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a vezető fegyelmi biztos határozatát 2022. szeptember 15. napján átvette, azonban nyilatkozatot, észrevételt nem terjesztett elő, iratokat nem csatolt.
4. A fegyelmi biztos 2022. november 28. napján felhívta a bejelentőket, hogy a tényállás megállapításához csatolják a bejelentésben hivatkozott ügy teljes iratanyagát.
5. Ezt követően, a fegyelmi biztos 2022. december 5. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot meghosszabbította, majd 2023. február 10. napján kelt határozatával az Üttv. 107. § a) pontja alapján, 6 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott.
6. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa (a továbbiakban: Elsőfokú Fegyelmi Tanács) az eljárást a MÜK fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzata (a továbbiakban FESZ) alapján folytatta le. Ennek során 2023. május 4. napján tárgyalás tartása nélkül meghozott, 2023.F.122/4. szám alatti határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 5 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
7. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az általa lefolytatott bizonyítási eljárást követően az alábbi tényállást állapította meg.
7.1. Eljárás alá vont ügyvédet 2001. évben jegyezték be a Budapesti Ügyvédi Kamara névjegyzékébe. Személyi körülményeire nézve eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban nem tett nyilatkozatot. Eddig öt esetben marasztalta el. (...) a Budapesti Ügyvédi Kamara 2023. május 8. napjával igazgatási úton nyilvántartásából törölte.
7.2. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás szerint a bejelentők 2021. július 12. napján meghatalmazták az ügyvédet a nyomtatott és online média megkeresésekkel, média szolgáltatásokkal kapcsolatos teljes körű jogi képviseletükkel, ideértve valamennyi szerkesztőséggel kapcsolatos levelezést, tárgyalást, általuk indított hatósági, peres és nem peres eljárást.
7.3. A Fővárosi Törvényszék előtt P. /2021. szám alatt a bejelentők, mint felperesek és a (...) Kft., mint alperes között személyiségi jogi per volt folyamatban, amelyben a felperesek képviseletét az eljárás alá vont volt ügyvéd és (másik) ügyvéd látták el. A 2022. január 18. napján megtartott folytatólagos perfelvételi tárgyaláson a bejelentők mindkét jogi képviselője személyesen jelen volt, a tárgyaláson az eljárás alá vont volt ügyvéd több alkalommal fel is szólalt. A bíróság a tárgyalást 2022. február 3. napjának 14:00 órájára halasztotta el, amelyre a jelenlévőket szóban megidézte.
7.4. (Másik) ügyvédnek a fenti per ellátására vonatkozó megbízása 2022. január 31. napján valamennyi felperes (bejelentő) vonatkozásában megszűnt.
7.5. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a 2022. február 3. napjára kitűzött tárgyaláson, anélkül, hogy magát előzetesen kimentette volna, nem jelent meg, és helyettesítésről sem gondoskodott. A bíróság a 28. számú végzésével az eljárást – figyelemmel arra, hogy a felperesek a perfelvételi tárgyalást szabályszerű idézés ellenére elmulasztották és a tárgyalás megtartásának nem volt akadálya – a Pp. 190. § (1) bekezdés b) pontja és a 240. § (1) bekezdés g) pontja alapján hivatalból megszüntette, és egyben kötelezte a felpereseket 200.000 Ft perköltség megfizetésére.
7.6. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentőket arról tájékoztatta, hogy a tárgyaláson egészségügyi okokból nem tudott megjelenni, azonban a tárgyalás elmulasztása miatt igazolási kérelmet fog előterjeszteni. Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2022. február 9. napján dr. (...), mint a bejelentők által megbízott adatvédelmi szakértőnek címzett „igazolási kérelmek” tárgyú e-mailjében érdeklődött, hogy „készíthetem akkor az igazolási kérelmeket? 15 nap van rá az akadály elhárultától, ami eltelik lassan.” Az adatvédelmi szakértő az eljárás alá vont ügyvéd fenti levelére 2022. február 10. napján azt válaszolta, hogy „persze, menjen!” 2022. február 17. napján az adatvédelmi szakértő e-mailben kérte az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy küldje meg részére a beadott igazolási kérelmet és az érkeztetést.
7.7. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentők többszöri megkeresésére nem küldte meg az igazolási kérelmet sem részükre, sem az adatvédelmi szakértő részére, továbbá nem nyújtotta be a bíróság felé.
7.8. A Fővárosi Törvényszék 2022. március 17. napján kelt, 29. sorszámú végzése alapján a Törvényszék 28. sorszám alatt meghozott eljárást megszüntető végzése 2022. március 8. napján jogerőre emelkedett. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a Fővárosi Törvényszék 28. sorszám alatt meghozott eljárást megszüntető végzéséről, valamint a 29. sorszám alatt meghozott jogerősítésről szóló végzéséről elmulasztotta a bejelentőket, valamint azok kapcsolattartóját tájékoztatni.
7.9. A bejelentők a fenti személyiségi jog megsértése miatt indult per megszüntetéséről az alperes jogi képviselőjének a 2022. március 11. napján kelt, és (egyik bejelentő) által 2022. március 28. napján átvett, 200.000 Ft összegű perköltség megfizetésére felszólító leveléből értesültek. A bejelentők megbízása alapján (időközben megbízott) ügyvéd 2022. április 4. napján kelt levelében tájékoztatta az alperes jogi képviselőjét, hogy a bejelentők eljárás alá vont ügyvéd megbízását visszavonták. A felperesek perköltség fizetési kötelezettségének (egyik bejelentő) eleget tett, és megfizette a 200.000 Ft perköltséget.
7.10. (Időközben megbízott) ügyvéd 2022. április 14. napján kelt levelében megkereste az eljárás alá vont volt ügyvédet és egyrészt tájékoztatta arról, hogy bejelentők valamennyi ügy ellátására adott megbízásukat felmondják, másrészt kérte az iratok kiadását, harmadrészt pedig az eljárás alá vont volt ügyvéd mulasztása folytán a bejelentőknek felmerült 200.000 Ft összegű perköltség kiegyenlítésére szólította fel. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a felszólító levelet 2022. április 22. napján átvette.
7.11. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentők (időközben megbízott) jogi képviselője részére megküldött e-mailjében jelezte, hogy a 200.000 Ft perköltséget az ügyvédi felelősség biztosításának terhére kívánja megfizetni, valamint kötelezettséget vállalt az iratok kiadására, melyre azonban a mai napig nem került sor.
8. A fentiek alapján az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatában eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 5 rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétség elkövetésében állapította meg, emiatt 300.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, kötelezte továbbá az eljárás során felmerült eljárási költségek megfizetésére.
9. Az elsőfokú fegyelmi határozat megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédnek a megbízás vállalása folytán kötelessége lett volna a bejelentők, mint felperesek képviseletének ellátása a Fővárosi Törvényszék előtt P./2021. szám alatt folyamatban lévő eljárásban. Az eljárás alá vont volt ügyvédnek a 2022. február 3. napjára kitűzött tárgyaláson meg kellett volna jelennie vagy akadályoztatása esetén helyettesítéséről gondoskodnia, ennek hiányában pedig igazolási kérelmet kellett volna előterjesztenie a Pp. 151. §-ban foglaltak szerint. A fegyelmi tanács rögzíti, hogy az ügyvéd köteles az általa vállalt megbízásnak eleget tenni, az ügyfél érdekeit minden törvényes eszközzel előmozdítani, a jogszabályi keretek között a legjobb tudása szerint az ügyfelet képviselni.
10. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította továbbá, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd mulasztása folytán került sor a P./2021. számú eljárás jogerős megszüntetése mellett a felperesek 200.000 Ft perköltség megfizetésére való kötelezésére, amelynek az ügyvédi felelősségbiztosító terhére történő megtérítését az eljárás alá vont volt ügyvéd vállalta, jóllehet erre igazolt módon a mai napig nem került sor.
11. A határozat jogi indokolásában az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részletesen kitért arra, hogy az Üttv. 107. §-a szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
12. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács mindezek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a megbízás ellenére a bejelentők képviseletét a 2022. február 3. napjára kitűzött perfelvételi tárgyaláson nem látta el, helyettesítéséről nem gondoskodott, majd a tárgyalás elmulasztása miatt – a bejelentők kérése ellenére – igazolási kérelmet nem terjesztett elő, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, az Üttv. 28. § (3) bekezdését, az Üttv. 39. § (3) bekezdését, valamint az ÜESZ 2.1, 2.4. és 13.10. pontjait, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
13. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács rögzítette, hogy az ügyvéd hivatásrendi normákban rögzített kiemelt kötelezettségei közé tartozik az is, hogy az ügyfelet az általa ellátott megbízással kapcsolatosan tájékoztassa, mind a megbízáshoz kapcsolódó jogszabályi környezetről, mind az ügy állásáról, várható kimeneteléről. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az a tény, hogy a bejelentőknek az ellenérdekű fél jogi képviselőjének felszólító leveléből kellett értesülnie arról, hogy az általuk indított eljárás jogerősen megszüntetésre került, alkalmas arra, hogy veszélyeztesse a bejelentők ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy nem tájékoztatta a bejelentőket az ügy állásáról, így arról, hogy benyújtotta-e a tárgyalás elmulasztása miatt az igazolási kérelmet, valamint arról, hogy a Fővárosi Törvényszék az eljárást hivatalból megszüntette, később pedig arról, hogy az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedett, megsértette az ÜESZ 2.4. és 13.10. pontjait, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
14. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a P./2021. számú ügyben az eljárás alá vont volt ügyvéd – az iratok alapján nem vitatható módon – eljárt, azonban nem készített megbízási szerződést, így megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
15. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az ügyvéd részéről történő igazolás hiányában megállapította továbbá az eljárás alá vont volt ügyvéd felelősségét abban a körben is, hogy az ügyvéd a bejelentők felszólítása ellenére nem adta ki részére az üggyel kapcsolatos iratokat, mellyel megsértette az Üttv. 52. § (2) bekezdését, így az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
16. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította továbbá, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére nem csatolta az üggyel összefüggő iratait, mely magatartásával megsértette az ÜESZ 12.3. pontjának rendelkezéseit, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Az eljárás alá vont ügyvédnek függetlenül attól, hogy tesz-e a fegyelmi eljárás során nyilatkozatot, a fegyelmi ügyben az ÜESZ 12.3. pontja alapján iratcsatolási kötelezettsége fennáll.
17. Az elsőfokú határozat tartalmazza a törvény (Üttv.) egyéb kötelező rendelkezésire történő tájékoztatást, jogi indokolást és figyelemfelhívást is.
18. Az elsőfokú fegyelmi határozattal szemben a fegyelmi biztos – törvényes határidőben – a 2023. május 18. napján érkezett beadványában jelentett be fellebbezést, melyben kérte az elsőfokú határozat megváltoztatását, és a rendelkezésre álló enyhítő és súlyosító körülmények megfelelő mérlegelésével, a cselekmények súlyával arányban álló, súlyosabb, a középmértéket meghaladó összegű pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását. A jogorvoslati kérelem az elsőfokú határozatban megállapított tényállást nem vitatta, a fegyelmi felelősségre és a kötelezettségszegés jogi minősítésére vonatkozó megállapítást okszerűnek és törvényesnek fogadta el.
19. A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa az észrevételében utalt arra, hogy álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályoknak megfelelően hozott döntést, a fegyelmi előéletet indokolásában megfelelően rögzítette. Az országos fegyelmi főbiztos észrevételében rögzítette továbbá, kirívó körülmény az eljárás alá vont volt ügyvéd tekintetében, hogy 5 esetben valósított meg fegyelmi vétséget, melyre tekintettel indítványozta, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatát az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján változtassa meg és a kiszabott pénzbírság összegénél súlyosabb pénzbírságot szabjon ki.
20. Az eljárás alá vont volt ügyvéd az elsőfokú határozattal szemben jogorvoslati kérelmet nem nyújtott be, a fegyelmi biztos fellebbezésére, az országos fegyelmi főbiztos észrevételére írásban nem nyilatkozott.
21. A jogorvoslatra figyelemmel a Másodfokú Fegyelmi Tanács 2023. október 27. napjára tárgyalást tűzött ki.
22. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot a FESZ 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálta, vizsgálta az eljárás lefolytatásának szabályszerűségét, továbbá azt a kérdést, hogy a kiszabott fegyelmi büntetés megfelel-e az irányadó rendelkezéseknek, arányban áll-e a fegyelmi vétségként értékelt kötelezettségszegések tárgyi súlyával.
A fegyelmi biztos fellebbezése alapos.
23. A Másodfokú Fegyelmi Tanács mindenekelőtt utal arra, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás a másodfokú eljárásban is teljes körűen irányadó. Az ügyben nem észlelhető olyan körülmény, nem áll rendelkezésre olyan – az elsőfokú eljárásban nem értékelt – bizonyíték, ami alapján az elsőfokú határozatot ki kellene egészíteni. Szintúgy ez állapítható meg a ténybeli és a jogi indokolás körében is.
24. A rendelkezésre álló adatok alapján kétségtelenül megállapítható, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd írásbeli megbízási szerződést nem készített, a 2022. február 3. napjára kitűzött tárgyaláson anélkül, hogy magát előzetesen kimentette volna, nem jelent meg, és helyettesítésről sem gondoskodott. A bejelentők többszöri megkeresésére az ügyvéd nem küldte meg az igazolási kérelmet, azt a bíróság részére sem nyújtotta be. A Fővárosi Törvényszék eljárást megszüntető végzéséről, annak jogerősítésről elmulasztotta a bejelentőket, valamint azok kapcsolattartóját tájékoztatni, ügyfelei részére iratkiadási kötelezettségét nem teljesítette.
25. Megállapítható továbbá, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére nem csatolta az üggyel összefüggő iratait.
26. Mindezekre tekintettel a Másodfokú Fegyelmi Tanács egyetértett az Elsőfokú Fegyelmi Tanács határozatában foglaltakkal, miszerint eljárás alá vont volt ügyvéd ezen kötelezettségszegésekkel 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Ügyvédi kötelezettségét a jogi képviselőre vonatkozó szabály ismeretében szegte meg, mely magatartás szándékos elkövetésnek minősül.
27. Mindezt az érvrendszert az elsőfokú határozat világosan és átfogóan tartalmazza. Ezzel az indokolással szemben az eljárás alá vont ügyvéd nem hozott fel sem ténybeli, sem jogi okfejtést, aminek mentén a Másodfokú Fegyelmi Tanács az iratok tartalma, a felvett bizonyítás alapján átértékelhette volna az elsőfokú döntést, olyan eljárási hibát tapasztalt volna, amely körülmény miatt az eljárást meg kellene ismételni.
28. Az elsőfokú határozatban a tényállás kellő mértékben felderítésre került, a rendelkezésre álló iratok alapján helyesen állapította meg az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét, az indokolási kötelezettségének eleget tett.
29. A Másodfokú Fegyelmi Tanács ugyanakkor megállapította, hogy a fegyelmi vétségek jelentős száma, tárgyi súlya, az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előélete, továbbá az a tény, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd magatartása összügyvédi érdekeket sért, a bejelentők ügyvédségbe vetett bizalmának aláásására alkalmas, a középmérték alatti pénzbírság kiszabása megalapozatlan volt.
30. A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által alkalmazott, az eljárás alá vont volt ügyvéd által okozott kár nagyságát is épphogy meghaladó 300.000 Ft összegű pénzbírság fegyelmi büntetés – figyelemmel arra is, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács maga sem talált enyhítő körülményt – nem alkalmas a kiemelkedő tárgyi súlyú fegyelmi vétség szankcionálására. A fenti megalapozott indokok miatt a bejelentett fellebbezés kapcsán a Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2023.F.122/4. számú határozatot megváltoztatta, és az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben kiszabott pénzbírság összegét a kiszabható mérték középszintjére módosította. Megállapította, hogy az alkalmazott mértékű pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása során nem érvényesültek maradéktalanul a büntetéskiszabás elvei, nem került megfelelően értékelésre a fegyelmi büntetés tárgyi súlya, nem kerültek kellő súllyal figyelembevételre az eljárás alá vont ügyvéddel szemben megállapított súlyosító körülmények.
31. A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú eljárás során nem észlelt olyan eljárási szabályszegést, amely az elsőfokú fegyelmi határozatra érdemi kihatással lett volna.
32. Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységét lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
33. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, helyesen jutott arra következtetésre a Budapesti Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd magatartásával 5 rendbeli fegyelmi vétséget megalapozó kötelezettségszegést követett el, a kifejtettek alapján ugyanakkor a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, és az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján a pénzbírság mértékét megváltoztatta.
34. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a FESZ 40.2. pontjában írtakra figyelemmel állapította meg a másodfokú eljárásban felmerült, és az eljárás alá vont volt ügyvédet terhelő kamarai átalányköltséget.
35. A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat 2023. október 27. napján jogerős és 2024. január 11. napján végrehajtható.