Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/054/2023. határozata

megbízási szerződés nem teljesítése [Üttv. 107. §], megbízási szerződés hiánya [Üttv. 29. § (1)–(3) bek.], személyazonosítási kötelezettség [Üttv. 32. § (7) bek.], tájékoztatási kötelezettség [Üttv. 42. § (4), (6) bek.], ellenjegyzés [Üttv. 44. § (1) bek. a) pont], okiratszerkesztéssel kapcsolatos eljárási kötelezettség [Üttv. 45. §], letéti szerződés hiánya [Üttv. 47. §, 2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.1 pont]

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa, dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2023.05.22. napján 2023.F.145/6. sz. alatt hozott határozata ellen a Fegyelmi Biztos részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. december 14. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanács a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2023.F.145/6. sz. határozatát megváltoztatja annyiban, hogy további 1 rendbeli fegyelmi vétség elkövetését állapítja meg arra alapozva, hogy Eljárás alá vont ügyvéd az ingatlanra 2022. január 25. napján megkötött adásvételi szerződést – a megbízás ellenére – nem nyújtotta be az illetékes földhivatalba.

Másodfokú Fegyelmi Tanács az 1.000.000,- forint összegű pénzbírság végrehajtásának felfüggesztését mellőzi.

Egyebekben a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000.- Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalányköltséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

Az I. fokú eljárás

1. 2022. augusztus 31-én (...) panaszos bejelentést tett a Budapesti Ügyvédi Kanara felé az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztő és ügyvédi tevékenységéből eredő kötelességszegésére vonatkozóan.

A BÜK vezető fegyelmi biztosa 2022.szeptember 26-án hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, és egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az eljárás lefolytatásához szükséges releváns iratokat köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult megküldeni a Kamarának. Az eljárás alá vont ügyvéd 2022.október 6-án észrevételt nyújtott be, és az ügyhöz kapcsolódó iratokat csatolt.

A BÜK fegyelmi biztosa 2022.december 22-én három hónappal meghosszabbította az előzetes vizsgálat időtartamát.

A BÜK fegyelmi biztosa 2023.március 13-án a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott.

A Fegyelmi Tanács elnöke az iratokat 2023.május 21-én vette át, míg május 22-én a Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott.

2. A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló okiratok és az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2022.01.25-én ingatlan adásvételi szerződést készített és ellenjegyzett a Budapest, (...)/1. helyrajzi számú, (...). alatti leendő társasház egyik, később nyilvántartásba veendő fszt. 10. számú lakása vonatkozásában a (...) Kft., mint eladó, kk. (...) vevő, (...) és a bejelentő törvényes képviselők és mint haszonélvezők között. A vételárat (...) biztosította volna. Az ingatlan tulajdoni lap másolata számos elintézetlen széljegyként feltüntetett kérelmet tartalmazott.

(...) az ingatlanra már kötött egy adásvételi szerződést, melyben vevőként az általa képviselt és tulajdonában álló Kft. szerepelt.

A bejelentő és (...) között jogvita volt folyamatban vagyonközösségük megosztásával kapcsolatban.

A szerződés aláírásakor szó esett arról, hogy (...) cége és az eladó az ingatlanra kötött korábbi szerződésüket felbontják, de ez ténylegesen nem történt meg.

A tulajdoni lapon széljegyzetben feltüntetett kérelmek alapját képező okiratok nem álltak rendelkezésre, azok tartalma nem, vagy csak csekély mértékben volt ismert.

A szerződéskötés alkalmával nem történt meg a felek JÜB rendszerrel való azonosítása.

Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi megbízási szerződését csupán az adásvételi szerződésbe foglalt utalásokkal rögzítette írásban, de ebben nem szerepeltek az ügylet jellegére vonatkozó speciális tájékoztatások, költségek, díjak, közterhek, kockázatokra való figyelmeztetések.

Nem volt megfelelő a kiskorú vevő miatt felmerült gyámhatósági hozzájárulás kérdéskörének tisztázása és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás.

A bejegyzési engedély vonatkozásában az adásvételi szerződéssel letéti szerződés is létrejött a felek között. A megfelelő letéti feltételeket sem az adásvételi szerződésben, sem külön letéti okiratban nem dolgozták ki és nem rögzítették az előírt módon.

A szerződés tévesen tartalmazza a felek állampolgársági nyilatkozatát.

Az adásvételi szerződés aláírásának körülményei a felek rossz viszonyából adódóan hektikusan alakultak. Nem tisztázott, hogy hány teljes körűen aláírt példány készült, de az tény, hogy a bejelentő legalább egyet magával vitt. (...) különböző elfoglaltságokra hivatkozva nem vett részt az ügyletkötés teljes időtartamán, majd később meggondolta magát, nem volt hajlandó a vételárat biztosítani és elállt a szerződéstől.

Az eljárás alá vont ügyvéd (...) haszonélvező és egyben a kk. vevő törvényes képviselője által, valamint a (...) Kft. eladó által aláírt elállási nyilatkozatot készített és ellenjegyzett 2022.01.31-én. Ezen okirat ellenjegyzési záradékának dátumaként 2021.01.31. szerepel.

(...) az elállási nyilatkozatban kijelentette, hogy a szerződés ingatlan-nyilvántartási benyújtását nem kéri. Az okirat szerint az eladó az elállást tudomásul vette, a meghiúsulásból igénye nem keletkezett.

A bejelentő új jogi képviselője, dr. (...) ügyvéd a kk. vevőt képviselve és bejelentő megbízásából többször megkereste az eljárás alá vont ügyvédet, számon kérve a szerződés ingatlan-nyilvántartásba történő benyújtásának elmaradását, majd a bejelentőnél lévő teljes körűen aláírt adásvételi szerződéssel kezdeményezte az ingatlan-nyilvántartási eljárást. A bejelentő kezdeményezte a gyámhivatal jóváhagyása iránti eljárást is, de ezt a hatóság megtagadta.

Az ingatlant végül (...) Kft-je vásárolta meg, szintén az eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével készült korábbi és az ingatlan-nyilvántartásba már korábban benyújtott szerződés alapján.

A bejelentő és (...) jogvitája több mint egy év elteltével lezárult és 2023.05.16-án, szintén az eljárás alá vont ügyvéd közreműködésével készült egy Közös megállapodás ingatlan-nyilvántartási eljárás megszüntetésére címmel. Ebben a felek közösen kérték a kk. vevő és (...) haszonélvező javára folyamatba tett 361427/2022.05.30. széljegyszámon feltüntetett eljárás megszüntetését és a széljegyzet törlését.

A bejelentő 2023.05.16-án kelt levélben az eljárás alá vont ügyvéddel szembeni panaszbejelentését visszavonta.

3. Az eljárás alá vont személyi körülményeinek vizsgálata eredményeként az elsőfokú fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara ügyvédjelölti tevékenységet követően 1994. évben jegyezte be az ügyvédi névjegyzékbe az eljárás alá vont ügyvédet. Tevékenységét egyéni ügyvédként folytatja, a principálisi névjegyzékben szerepel. Elvált családi állapotú, 2 kiskorú gyermek eltartására köteles, e mellett 4 nagykorú gyermeke van, akik közül 2 nagykorú gyermek egyetemista, az ő tartásukhoz hozzájárul. Az előző évi havi jövedelme

1.500.000 Ft volt.

Korábbi fegyelmi eljárások:

Megrovás – jogerős: 2000.01.10.

500.000 Ft pénzbírság – jogerős: 2019.04.24.

Írásbeli megrovás – jogerős: 2019.05.01.

4. Az eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt fegyelmi vétségek tekintetében elismerte a felelősségét.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában írt tényállást és a szabályszegések rendbeliségét a megtartott fegyelmi tárgyaláson előadott módosítással 8 rendbeli fegyelmi vétség tekintetében tartotta fenn és pénzbírság büntetés alkalmazását indítványozta.

5. A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 6 rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget elkövetésében állapította meg, s emiatt 1.000.000.- Ft pénzbírsággal sújtotta. A pénzbírság végrehajtását 3 évre felfüggesztette. Kötelezte továbbá az eljárás során felmerült eljárási költségek megfizetésére is.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége az Üttv. 44. § (1) bek. a) pont és az Üttv. 42. § (4) bekezdésben, az Üttv. 45. §-ában írt szabályon, az Üttv. 29. § (1) és (3) bekezdésben, az Üttv. 32. § (7) bekezdésben írt kötelezettségszegésen, az Üttv. 42. § (6) bekezdésben és az Üttv. 47. § (2) bekezdésben írt rendelkezésen valamint a 7/2018. (III.26.) MÜK szabályzat 2.1 pontjában írtak megszegésén alapul.

A II. fokú fegyelmi eljárás

6. A határozattal szemben a területi kamara elnökének utasítására is figyelemmel, a fegyelmi biztos 2023. július 4-én kelt fellebbezését azonos napon benyújtotta. Indokolásul előadta, hogy a fegyelmi tanács az eljárási szabályok megtartásával lefolytatott eljárása során beszerezte a bizonyítékokat, majd azok mérlegelésével állapította meg a tényállást. A fegyelmi biztos álláspontja szerint a megállapított tényállás hiányos és pontatlan, amennyiben a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján kétséget kizáróan megállapíthatók voltak a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban rögzített tényállás 6–8. és a 11. bekezdésben foglaltak. A tényállás pontosításán túl, további egy rendbeli fegyelmi vétség megvalósításának megállapítását indítványozta – amennyiben az illetékes Földhivatalhoz történő benyújtását elmulasztotta az eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződésnek –.

Az országos fegyelmi főbiztos az írásban benyújtott észrevételében azonos álláspontra helyezkedett a fegyelmi biztos által bejelentett fellebbezési indokokkal. Utalt a fokozatosság és az arányosság elvére, a nagyszámú halmazatra és a többszörösen terhelt fegyelmi előéletére az eljárás alá vont ügyvédnek. Azonos indokok alapján indítványozta az alkalmazott büntetés súlyosítását, kérte mellőzni a pénzbírság végrehajtásának felfüggesztését.

7. A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot a FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálta, és a 2023. december 14. napján megtartott tárgyaláson az ügy teljes iratanyagát áttekintette. Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályoknak, illetve a szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az első fokon eljárt tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból megfelelően járt el, és megállapította, hogy a bizonyítást a határozathozatalhoz szükséges mértékben lefolytatta.

Vizsgálta továbbá azt is, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által a határozatban megállapított tényállás megalapozott-e, az iratok tartalmával megegyező-e.

Az eljárás alá vont ügyvéd, továbbá a bejelentő által becsatolt iratokból és a ténybeli adatokból megállapítható volt, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás kiegészítésre szorul, amely a rendelkezésre álló iratok tartalma alapján teljesíthető.

8. A Másodfokú Fegyelmi Tanács tényként állapítja meg és ezzel eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában a történeti tényállást kiegészíti az alábbiakkal:

„eljárás alá vont személy feladatát képezte a szerződésnek és a tulajdonjogfenntartással történt eladás tényének és vevő tulajdoni igényének feljegyzése iránti kérelemnek az illetékes Földhivatal felé történő benyújtása is és az ennek alapján meginduló eljárás során a jogi képviselet ellátása. Eljárás alá vont személy azonban az ingatlan nyilvántartási kérelmet és szerződést nem nyújtotta be. Ehelyett a rendelkezésre álló adatok alapján eljárás alá vont személy (...) megkeresésére egy a szerződéstől történő „Elállási nyilatkozatot” készített és jegyzett ellen 2022.01.31. napjára datálva, azonban azt kizárólag (...) írta alá a kiskorú gyermeke törvényes képviselőjeként is eljárva.

(...) és Bejelentő azonban a gyermek szülői felügyeletét közösen gyakorolták, melynek része a vagyonkezelési jog is, amiből következik, hogy a gyermek vagyona feletti rendelkezéseket is csak közösen tehették volna meg, így az egyik szülő által jegyzett

Elállási nyilatkozathoz” joghatás nem fűződhetett volna. Eljárás alá vont személy a szerződés megkötésekor erre tekintettel volt, az „Elállási nyilatkozat” esetében azonban ezt nem vette figyelembe, ahogyan azt sem, hogy megbízást is a két szülőtől kapott, így mindkét szülő tájékoztatására és kioktatására köteles lett volna az „Elállási nyilatkozat” kapcsán, illetve köteles lett volna beszerezni minkét szülő aláírását is hozzá. Eljárás alá vont személy bejelentőt, mint törvényes képviselőt az általa készített Elállási nyilatkozatról” nem tájékoztatta.”

9. A másodfokú fegyelmi tanács a történeti tényállást kiegészíti továbbá azzal is, hogy:

„Eljárás alá vont személy erre válaszul 2022.06.10. napján e-mail üzenetet küldött dr. (...) ügyvéd részére, melyben közölte, hogy (...) végül nem látta el aláírásával megfelelő példányszámban a szerződést, egyben arról tájékoztatta Eladót, hogy mégsem kívánja megvásárolni gyermeke részére az ingatlant, eláll a vételi szándékától, amit mivel foglaló sem került kifizetésre Eladó tudomásul vett, így nem kerülhetett sor a szerződésnek a Földhivatal felé történő benyújtására sem. Eljárás alá vont személy tehát ekkor sem közölte, hogy az elállás tárgyában maga szerkesztett és jegyzett ellen okiratot Bejelentő tájékoztatása, aláírása nélkül, a helyzetet úgy tűntette fel, mintha maga is csak értesült volna a felek egy része között lezajlott egyeztetésről. Az elállást tartalmazó okiratot úgyszintén nem csatolta. Végül 2022.08.02. napján közvetlenül kereste meg Bejelentőt írásban és igazolhatóan csak ekkor tájékoztatta, hogy az adásvétel álláspontja szerint meghiúsult, a foglaló nem került megfizetésre, (...) elállt a szerződéstől, illetve immáron megküldte részére az „Elállási nyilatkozat” másolatát is azzal, hogy Bejelentő megkeresése szerinti eljárása joggal való visszaélés és szándékos károkozást is megvalósít.”

A fentiekkel kiegészített tényállás képezi az érdemi döntés alapját.

10. A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a fegyelmi biztos fellebbezése megalapozott.

11. Dr. (...) eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában 6 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg az Elsőfokú Fegyelmi Tanács.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló bizonyítékokat helyesen értékelte abban a körben, hogy a tényállásban írt felek közötti adásvételi szerződés aláírását megelőzően már készült egy érvényes és még hatályos korábbi adásvételi szerződés az eladó és (...) cége, mint vevő között, amit a felek nem bontottak fel. Ezért az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentés tárgyát képező okirat elkészítését és az ügyletben való közreműködést, mint jogszabályba ütközőt, az Üttv. 42. § (3) bekezdése alapján köteles lett volna megtagadni, hiszen sérti a Ptk. 5:39. § (1) bekezdésében írtakat, vagyis azt, hogy átruházással csak a dolog tulajdonosától lehet a tulajdonjogot megszerezni.

A panasz tárgyát képező szerződéstől való egyoldalú elállás, illetve annak nem minden szerződő fél általi tudomásvétele szintén nem felel meg a jogszabálynak, mert a szerződéstől való egyoldalú elállásnak jelen esetben semmilyen jogcíme nem volt, az erre vonatkozó, minden fél által elfogadott konszenzus viszont nem jött létre.

Az adásvételi szerződés állampolgárságra vonatkozó részében keveredtek és ellentmondásosak voltak a jogi személyre és a magánszemélyre vonatkozó kijelentések, az elállási nyilatkozat dátumát egy évvel megelőzte az ellenjegyzés dátuma. Ezek ugyan nyilván elírás jellegű hibák, de az okiratot ingatlannyilvántartási bejegyzésre érdemben alkalmatlanná tették.

Fentiek miatt az okiratok nemcsak jogszabályellenesek (Üttv. 44. § (1) bek. a) pont), de joghatás kiváltására is alkalmatlanok, ezért az Üttv. 42. § (4) bekezdésében írt szabállyal is ellentétesek, miszerint az ügyvéd által készített okiratnak joghatás kiváltására alkalmasnak kell lennie.

Egyetért a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatban leírtakkal abban a tekintetben, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az okiratszerkesztés során nem szerezte be és nem is ellenőrizte az ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviselet során, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat. Ezzel megsértette az Üttv. 45. §-ában írt szabályt.

Megalapozott az elsőfokú határozat azon ténymegállapításában is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződés Üttv. 29. § (1) és (3) bekezdésében írt írásba foglalási kötelezettségének csak részben tett eleget azzal, hogy annak egy részét az általa ellenjegyzett szerződés is tartalmazta, mert annak több, a tényállási részben már említett eleme hiányzott.

Helytálló az Elsőfokú Fegyelmi Tanács érvelése, amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta az Üttv. 32. § (7) bekezdésében írt azon kötelezettségét, ami szerint a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a (2)–(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.

Az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta az Üttv. 42. § (6) bekezdés szerint, a jogügylettel kapcsolatos (pld. az elintézetlen széljegyzetek, kialakulatlan albetétek, adott esetben a bejegyzést elhúzó vagy akadályozó, a gyámhatósági jóváhagyás bizonytalanságainak) kockázatokról tájékoztatni a feleket, amely magatartást szintén megalapozottan minősített fegyelmi vétségként.

Az adásvételi szerződésben írtak alapján az eljárás alá vont ügyvéd és a felek között ügyvédi letéti szerződés jött létre. Az adásvételi szerződés nem tartalmazza ennek minden kötelezően írásba foglalandó tartalmát, különösen a letéti feltételeket. Az eljárás alá vont ügyvéd utólag készített egy külön tervezetet, de azt a felek már nem kívánták aláírni. Mindebből okszerűen következik, az eljárás alá vont ügyvéd a mulasztással megszegte az Üttv. 47. § (2) bekezdésében és a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 2.1. pontjában írtakat.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács rámutat arra, hogy az ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja szerint ügyvédi tevékenységének gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, szabályszegések szándékos vagy gondatlan kötelességszegéssel követheti el a fegyelmi vétséget.

12. A Másodfokú Fegyelmi Tanács 2023. december 14. napon tárgyalást tartott, amely tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd és az Országos Fegyelmi Főbiztos is megjelent. A Fegyelmi biztos fellebbezésében, illetve az Országos Fegyelmi Főbiztos észrevételében foglaltakat az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, az iratokban foglaltakat elfogadta. Az eljárás alá vont ügyvéd következetesen elismerte a fegyelmi felelősségét, így a terhére bejelentett fellebbezésben foglalt fegyelmi vétséget is.

A személyi körülményeivel kapcsolatban akként nyilatkozott, hogy abban jelentős változás nem történt.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd további egy rendbeli fegyelmi vétséget követett el az által, hogy megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezést. Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Üttv. 28. § (1) Az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) – e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában – szabad megállapodás tárgya.

(3) A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.

Ptk. 6:272. §-ban foglaltakat. A megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.

A rendelkezésre álló okiratokból aggály nélkül megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta benyújtani az illetékes Földhivatalhoz a 2022. január 25. napján megkötött adásvételi szerződést. Az eljárás alá vont ügyvéd által is elismerten feladatát képezte a szerződésnek és a tulajdonjogfenntartással történt eladás tényének és vevők tulajdoni igényének feljegyzése iránti kérelemnek az illetékes Földhivatal felé történő benyújtása is és az ennek alapján meginduló eljárás során a jogi képviselet ellátása, amely vállalt kötelezettségének nem tett eleget.

13. A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta, hogy eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában az elsőfokon kiszabott végrehajtásában 3 évre felfüggesztett pénzbírság fegyelmi büntetés megfelel-e az irányadó rendelkezéseknek, arányban áll-e a fegyelmi vétségekként értékelt kötelességszegések tárgyi súlyával. A fegyelmi büntetés kiszabásánál és mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az enyhítő és súlyosító körülményeket, különösen a kötelességszegés súlyát és ismételtségét, a szándékosság és gondatlanság fokát, valamint az okozott kár mértékét. Mérlegelni kell, hogy az elkövetett fegyelmi vétség milyen mértékben sértette az ügyvédi kar, illetve az ügyvédi hivatás jó hírnevét és társadalmi elismertségét.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács úgy ítélete meg, hogy a kötelességszegések megállapítása jogszerű. A büntetés alkalmazásának figyelembevételekor mérlegelte az elsőfokú határozatban helyesen hivatkozott enyhítő körülményeket és azok súlyát arra is tekintettel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd személyes nyilatkozata szerint a személyi körülményeiben nem történ változás az elsőfokú határozat meghozatala óta eltelt időben.

Figyelemmel a kötelességszegések tárgyi súlyára, a szándékosság fokára, illetve a súlyosító körülmények túlsúlyára arra a következtetésre jutott a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy a végrehajtásában felfüggesztett fegyelmi büntetés súlytalan az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által számba vett és értékelt súlyosító körülményeket kiegészítve, a fokozatosság és az arányosság elvét, a megvalósított fegyelmi vétségek nagyszámú halmazatát és az eljárás alá vont ügyvéd többszörösen terhelt fegyelmi előéletét figyelembe véve arra a következtetésre jutott a Másodfokú Fegyelmi Tanács, hogy a kiszabott pénzbírság végrehajtásának felfüggesztését mellőzi.

Az így alkalmazott büntetést az ügy összes körülményére tekintettel, az Üttv. 108. § b) pontja, 109. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pontja alapján állapította meg.

A jogorvoslatra figyelemmel a Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi tanácsa (a továbbiakban: másodfokú fegyelmi tanács) 2023. január 14 napjára tárgyalást tűzött ki és a FESZ 35.2. pontja keretei között végezte el az elsőfokú határozat felülbírálatát.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontjának előírása figyelembevételével az elsőfokú határozatot – indokolásbeli kiegészítésekkel – megváltoztatta.

A fegyelmi biztos fellebbezése eredményre vezetett, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 pontja és 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000.- Ft kamarai általány költség megfizetésére kötelezte a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet.

A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a Fe. 35.5. pontja alapján rendelkezett.

14. A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)

A határozat 2023. december 14. napján jogerős és 2024. február 20. napján végrehajtható.