A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. május 19. napján F.4/2023. sz. ügyben meghozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. október 4. napján megtartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. május 19. napján F.4/2023. sz. ügyben meghozott határozatát részben megváltoztatja, a határozat fejrészéből a „Pest Megyei Ügyvédi Kamara” megjelölést törli, egyebekben helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000.-Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes Fővárosi Törvényszéknek címezve előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján az elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
Eljárás alá vont ügyvéd a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara tagja, korábban volt vele szemben fegyelmi eljárás, azonban fegyelmi felelőssége nem került megállapításra.
Személyi körülményeire vonatkozóan megállapítható, hogy egy kiskorú gyermeke eltartásáról gondoskodik.
(...) panaszos 2023. január 6. napján tett bejelentést a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamarához eljárás alá vont ügyvéd hanyag ügyintézése és jogellenes tanácsadása miatt.
Panaszos által előadottak alapján az előzetes fegyelmi vizsgálat 2023. február 4. napján került elrendelésre. Eljárás alá vont ügyvéd 2023. március 10. napján terjesztette elő igazoló jelentését, melyben csatolta az ügy iratait. 2023. március 24. napján a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az elsőfokú fegyelmi tanács 2023. május 19. napján tartott tárgyalást, melyen eljárás alá vont ügyvéd és panaszos is megjelent, és részletes bizonyítás felvételére került sor. Fegyelmi felelősségét eljárás alá vont ügyvéd elismerte.
Az elsőfokú határozat 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget állapított meg, és ezért 800.000 Ft pénzbüntetést szabott ki eljárás alá vont ügyvédre. Eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget valósított meg egyfelől a valótlan tájékoztatás nyújtásával, illetve a fellebbezés beadásának elmulasztásával.
Eljárás alá vont ügyvéd 2023. július 11. napján fellebbezést jelentett be kizárólag a kiszabott pénzbírság mérséklése iránt, hivatkozva arra, hogy az elsőfokú eljárás személyi körülményeit nem tárta fel, illetve a kiszabott pénzbüntetés – tekintettel kiskorú gyermeke eltartására is – meghaladja teljesítőképességét.
2023. július 20. napján az Országos Fegyelmi Főbiztos előterjesztette észrevételeit, mely szerint az elsőfokú határozat megalapozott, a pénzbüntetés kiszabása is megfelel a jogszabályoknak, illetve a teljesítőképesség tekintetében rámutatott, hogy eljárás alá vont ügyvéd ügyvédjelöltet is foglalkoztat. Mindezek alapján az országos fegyelmi főbiztos az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács 2023. október 4. napján tartott tárgyalást, melyen eljárás alá vont ügyvéd megjelent, és személyi körülményeire hivatkozva kérte a pénzbüntetés mérséklését, valamint részletfizetés engedélyezését. Előadta, hogy kiskorú gyermekének eltartásáról gondoskodik, emellett adótartozását is törleszti, illetve Budapesten fiókirodát tart fenn.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács – egyezően az első fokon eljárt tanáccsal – az alábbi tényállást állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd panaszos megbízása alapján keresetet nyújtott be ingatlan magához váltása tárgyában. A 2021. májusi tárgyaláson panaszos nem tudott részt venni, azonban eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta az ott történtekről. A tárgyaláson – a tárgyalási jegyzőkönyv által is igazoltan – 2021. szeptember 22. napjára tűzték a következő tárgyalást. A bíróság azonban a tárgyaláson közöltekkel szemben tárgyalást tűzött 2021. július 2. napjára, melyre eljárás alá vont ügyvédet írásban idézte.
Eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson nem jelent meg, azonban a bíróság ítéletet hirdetett, melyben panaszos keresetét elutasította. Az ítélet eljárás alá vont ügyvéd részére elektronikusan kézbesítésre került, eljárás alá vont ügyvéd azt átvette. Az ítélet 2021. szeptember 7. napján jogerőre emelkedett.
2021. szeptember elején panaszos kereste az ügyvédet, hogy egyeztessenek a szeptemberi tárgyalás előtt. 2021. szeptember 13-án eljárás alá vont ügyvéd a panaszost tájékoztatta az ítéletről, és 2021. szeptember 14. napján arról tájékoztatta panaszost, hogy fellebbezést fog benyújtani. Eljárás alá vont ügyvéd és panaszos személyesen 2021. szeptember 28. napján egyeztettek, ahol eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta panaszost, hogy nem javasolja fellebbezés benyújtását.
Eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokon megállapított tényállást nem vitatta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárásról szóló, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül, és azt állapította meg, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást részletesen és hiánytalanul felderítette és határozatba foglalta, a megállapított tényállás nem ellentétes az iratok tartalmával.
Tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd a tényállást nem vitatta, a Másodfokú Fegyelmi Tanács az első fokon megállapított tényállás irányadónak elfogadta.
Eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése, 39. § (3) bekezdése, a 6/2018. MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.4 pontjában foglaltakat, mivel ügyfele számára valótlan tájékoztatást nyújtott a fellebbezés benyújtásának lehetőségéről, illetve elmulasztotta a fellebbezés benyújtását.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megjegyzi, hogy – tekintettel a fellebbezési kérelem kereteire – nem vizsgálta az írásbeli idézés és az ítélet átvételének módját. Aggályosnak nevezhető ugyanakkor eljárás alá vont ügyvéd által előadott azon gyakorlat, miszerint ügyvédjelöltje ismerheti az ügyvéd ügyfélkapus belépéséhez szükséges adatokat. A megállapított tényállás szerint nem egyedi eset, hogy az átvétel körülményei – köztük annak pontos időpontja és módja – tisztázatlanok, hiszen a probléma felmerült mind az idézés, mind az ítélet vonatkozásában. A Másodfokú Fegyelmi Tanács rámutat, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok betartására, és az ügyvédi tevékenysége során olyan gyakorlatot kell kialakítania, mely biztosítja az adatok pontos és jogszabályszerű kezelését, valamint a határidők betartását.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács osztotta az Országos Fegyelmi Főbiztos álláspontját arra vonatkozóan, hogy a kiszabott pénzbüntetés igazodik a fegyelmi vétség tárgyi súlyához, különös tekintettel a rendbeliségre. A megállapított személyi körülmények nem olyan súlyúak, hogy indokolják a fegyelmi határozat megváltoztatását. A teljesítőképességre vonatkozóan a Másodfokú Fegyelmi Tanács értékelési körébe vonta az ügyvédjelölt foglalkoztatásának tényét – mely önmagában bevételi feltételhez van kötve –, illetve hogy eljárás alá vont ügyvéd fiókirodát is tart fenn.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács mellőzte a részletfizetésre vonatkozó kérelem elbírálását, tekintettel a FE. 39.8. és 39.9. pontjára.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az I. fokú Határozat fejrészéből törölte a Pest Megyei Ügyvédi Kamrára történő utalást. Következetes gyakorlata a másodfokú fegyelmi tanácsoknak, és jogszabályi elírás is alátámasztja, hogy I. fokon a Regionális Fegyelmi Bizottságok járnak el, akik maguk alakítanak fegyelmi tanácsokat, oly módon, hogy abban több megyéből érkezett ügyvédek járnak el. Az eljáró fegyelmi tanácsokat mindezért – valamint szabályzati rendelkezés hiányában – sem lehet külön valamely megyére utaló névvel ellátni.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján helybenhagyta, és az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint az FE 40.2. pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről, melyre eljárás alá vont ügyvédet kötelezte.
A perindítás lehetőségéről szóló tájékoztatás az Üttv. 139. § illetve a 2017. évi I. törvény a – közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezésein alapul. A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE 35.5. pontján alapul.
A határozat rendelkező részének helybenhagyást kimondó rendelkezése az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontján alapul.
A megállapított másodfokú átalányköltség mértéke a FE 40.2. c) pontján alapul.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése eredménytelen volt, ezért a másodfokú költségek viselésére köteles az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján.
A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése a FE. 35.5. és 38.1. pontján alapul.
A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja. (...)
A határozat 2023. október 4. napján jogerős és 2023. december 11. napján végrehajtható.