A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ... kamarai jogtanácsos ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év december hó 8. napján megtartott nem nyilvános fegyelmi tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács
dr. ...
eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján
megszünteti.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a felmerült eljárási költség a területi Kamara terhén marad.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd 1997. február 25. napjától tagja a Nógrád Vármegyei Ügyvédi Kamarának, 2020. február 4. napjáig ügyvéd, majd kamarai jogtanácsos. Személyi adatai a kamarai nyilvántartásból kerültek rögzítésre, fegyelmi előzménye nincs.
Bejelentés:
... bejelentő eljárás alá vont ügyvéd ellen tett panaszában előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2018. április 9. napján készített a részére egy ajándékozási szerződést, mely után meg lett fizetve az illeték díja is a Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala részére. A bejelentés szerint a bejelentő 2023. május 9. napjáig abban a tudatban volt, hogy a szerződésben foglaltak végbementek. A bejelentő kárigénnyel kívánt élni, mert eljárás alá vont ügyvéd által készített szerződés után nem történtek meg a módosítások. A bejelentőnek a bejelentés szerint 2.000.000,- Ft és annak kamataival növelt összegű kárigénye van, amely az ajándékozási szerződés tárgyát képező ingatlanhányad forgalmi értékeként került feltüntetésre.
A bejelentése mellé a bejelentő csatolta az ajándékozási szerződés másolatát, dr. .... önálló bírósági végrehajtó .... számú, végrehajtási jog bejegyzésére vonatkozó megkeresését és a S belterület ... hrsz. alatt ingatlan tulajdoni lapját, melyre a fenti számú végrehajtási eljárásban kiadott megkeresésre a bejelentő ¼-ed tulajdoni hányadára a végrehajtási jog (jogosultja: MKK Zrt.) bejegyzésre került.
Bejelentés kiegészítése
A vezető fegyelmi biztos a 2023. június 13. napján kelt levelével felhívta a bejelentőt arra, hogy a bejelentését teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglaltan terjessze elő. Tájékoztatta továbbá arról a bejelentőt, hogy a fegyelmi eljárás keretében kártérítés megállapításának nincs helye.
Bejelentő a Kamarához 2023. június 28. napján érkezett levelében teljes bizonyítóerejű magánokirati formában is előterjesztette a panaszát, amelyben előadta azt is, hogy a Földhivatal tájékoztatása szerint maga a szerződés is hibás.
Előzetes vizsgálat elrendelése
A vezető fegyelmi biztos a 2023. július 3. napján kelt határozatával elrendelte az előzetes vizsgálatot és felhívta eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy az ügyre vonatkozó iratait 8 napon belül terjessze elő.
Igazoló jelentés
Eljárás alá vont ügyvéd 2023. augusztus 8. napján részletes igazoló jelentést terjesztett elő, valamint csatolta az ügyben rendelkezésére álló iratokat is.
Eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentésében előadta, hogy a fegyelmi felelősségét nem ismeri el. Bejelentőt és élettársát, ..... több ügy kapcsán is képviselte. Eljárás alá vont ügyvéd képviselte a bejelentőt a házastársi vagyonközösség megszüntetésére irányuló perében, valamint az MKK Zrt. által a bejelentő ellen indított perben is a 2017–2019 években. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy ezen időszak alatt rendszeresen tartotta a kapcsolatot a bejelentővel.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a bejelentőnek számos tartozása volt és éppen a végrehajtási eljárások elkerülése miatt került sor 2018. áprilisában az ajándékozási szerződés megkötésére. A bejelentőnek tudomása volt arról, hogy az ingatlanhányadát özvegyi jog terheli, amelynek jogosultja az édesapja volt. Tekintettel arra, hogy a haszonélvező az ingatlanban lakott, nyilvánvaló volt, hogy az özvegyi jog fennmarad, ahogyan azt a szerződés is tartalmazta. Eljárás alá vont ügyvéd a szerződést a Földhivatalba benyújtotta, a bejelentő pedig az eljárási díjat befizette.
Eljárás alá vont ügyvéd rögzítette, hogy a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet a Földhivatal a ...../2018.04.16. számú végzésével elutasította. Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt az elutasítás tényéről és annak okairól. Előadása szerint tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy eseti gyám kirendelése valamint gyámhatósági engedély szükséges a jogügylethez, amelyet követően a szerződést újból be kell nyújtani a Földhivatalba. Eljárás alá vont ügyvéd arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy a gyámhatósági eljárást a törvényes képviselőnek kell kezdeményeznie. Eljárás alá vont ügyvéd kiemelte, hogy az ügyvédi megbízása a gyámhatósági eljárásra nem terjedt ki. Eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint a bejelentő ígéretet tett a szükséges intézkedések megtételére, de ez nem történt meg.
Eljárás alá vont ügyvéd részletezte, hogy 2019. év nyaráig milyen ügyekkel kapcsolatban találkozott több alkalommal is a bejelentővel, akinek szerinte a találkozásaik alkalmával lett volna lehetősége érdeklődni eljárás alá vont ügyvédnél az ajándékozás állását illetően.
Eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot tett a kárigény kapcsán is.
Gondatlanságát annyiban ismerte el, hogy az ügyvédi meghatalmazást elfogadó nyilatkozata valóban kimaradt a szerződésből, bár ez szerinte nem képez elutasítási okot. Előadta továbbá, hogy álláspontja szerint eseti gondnok kirendelésére nem volt szükség, ugyanis a Földhivatal álláspontjától eltérően nem állt fenn érdekellentét a gyermek és a szülő között. Előadása szerint a bejelentő nem kívánt hosszadalmas fellebbezési eljárásba belemenni, a kérelem ismételt benyújtása mutatkozott célszerűnek.
Eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentéséhez csatolta a Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala függő hatályú döntéséről szóló végzését, valamint az elutasító határozatát.
A vezető fegyelmi biztos a 2023. szeptember 5. napján kelt levelével felhívta eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy csatolja az ügyre vonatkozó megbízási szerződést, valamint az arra vonatkozó bizonyítékait, amellyel alá tudja támasztani a bejelentő tájékoztatását.
A felhívásra eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a gyakorlata szerint a megbízást az ellenjegyzett okiratba foglaltan készíti el, így jelen ügyben is ekként járt el. Előadta továbbá, hogy a tájékoztatást telefonon adta meg a bejelentő részére.
Bejelentő meghallgatása
A vezető fegyelmi biztos 2023 október 25. napján meghallgatta a bejelentőt, amelyről jegyzőkönyv áll rendelkezésre.
Bejelentő előadta, hogy eljárás alá vont ügyvédet az ajándékozási szerződés keltét megelőzően már ismerte. Kérte a segítségét egy vagyonmegosztási perben.
Bejelentő előadta továbbá, hogy volt egy MKK -s tartozása és a követeléskezelővel szembeni perben képviselte őt eljárás alá vont ügyvéd. Ezen per során már az MKK végrehajtással fenyegette bejelentőt, aki tanácsot kért eljárás alá vont ügyvédtől, mert féltette a lakását.
Eljárás alá vont ügyvéd azt a tájékoztatást adta a bejelentőnek, hogy a végrehajtási eljárásba várhatóan bevonásra kerül majd az ingatlan, ezért javasolta, hogy az ingatlant a bejelentő ajándékozza el a lányának. Bejelentő elfogadta ezt a megoldást, ezért került sor az ajándékozási szerződés megkötésére. Bejelentő előadta, hogy előbb-utóbb úgyis a gyermekéé lett volna az ingatlan, így a szándékának megfelelt az ajándékozás.
A szerződés eljárás alá vont ügyvéd ... irodájában készült. Ekkor eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt arról tájékoztatta, hogy teljes körűen eljár.
Bejelentő előadta, hogy általában telefonon tartotta vele a kapcsolatot, illetve a bejelentő élettársa e-mailben. Ebben az ügyben e-mailes levelezés nem volt.
Bejelentő előadta, hogy amikor az ajándékozási szerződést megkötötték, akkor gyámhatóságot, gyámot, jóváhagyást eljárás alá vont ügyvéd nem említett. Csak azt mondta, hogy teljes körűen eljár, illetve ez van a szerződés 9. pontjában.
Bejelentő a gyámhatóság közreműködésének szükségességét csak utólag, azaz akkor tudta meg, amikor a földhivatal küldte a levelet, hogy elutasította a tulajdonjog bejegyzését.
Bejelentő előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd az elutasítást követően mondott neki valamit a gyámüggyel kapcsolatban, de azt mondta, hogy azt ő intézi. Bejelentő visszaemlékezése alapján eljárás alá vont ügyvéd nem említett olyat, hogy a gyámhivatali eljárást a bejelentőnek kellene intéznie. A földhivatali határozatról való tudomásszerzését követően bejelentő nem foglalkozott a szerződés ügyével, mert bízott benne, hogy megvalósult.
Bejelentő az eltelt idő alatt nem találkozott eljárás alá vont ügyvéddel, nem volt már közös ügyük.
Bejelentő előadta, hogy 2018. áprilisában az MKK felé még jogerős, végrehajtható tartozása nem volt. Ebben az időben az MKK felé csak levelezett, még per sem volt.
Fegyelmi eljárás elrendelése
A vezető fegyelmi biztos a 2023. október 26. napján kelt határozatával elrendelte a fegyelmi eljárást az ügyben.
A vezető fegyelmi biztos a határozatában összefoglalta az eljárás addigi eseményeit. Mindkét fél egyező előadása alapján megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt az elutasító határozat tartalmáról, azonban a hibák orvoslására és így a szerződés érvényességéhez szükséges gyámhivatali eljárásról, annak lényegéről szóló tájékoztatás ténye vitatott a bejelentés kapcsán.
A vezető fegyelmi biztos megállapította, hogy a tulajdonjogváltozás és a holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzésére irányuló szerződés a földhivatali határozatban rögzített hibák orvoslása esetén lett volna alkalmas joghatás kiváltására és a kérelem elintézésére, azonban jelen ügyben álláspontja szerint nem bizonyítható, hogy a gyámhivatal előtti eljárás kezdeményezésére mely félnek felróhatóan nem került sor.
Eljárás alá vont ügyvéd állítását alátámasztja az a kialakult gyakorlat, mely szerint a törvényes képviseltre jogosult szülők kezdeményezik személyesen a gyámhatósági eljárást, valamint az ajándékozási szerződés is, mely a földhivatal előtti eljárásban ad teljeskörű meghatalmazást az ügyvéd részére, a gyámhivatal előtti eljárás megemlítésre sem kerül.
A vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvédnek azon magatartása, mely szerint a rendelkezésre álló adatok alapján nem bizonyítható a kellő tájékoztatás nyújtása a bejelentő, mint ajándékozó részére, ezért magatartása (mulasztása) alkalmas 1 rendbeli fegyelmi vétség elkövetésének a megállapítására. Indítványozta a középmértéktől alacsonyabb pénzbírság kiszabását.
Fegyelmi tárgyalás
A Fegyelmi Tanács 2023. december 8. napján tartott tárgyalást az ügyben. A tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő sem jelent meg.
A tárgyaláson jelen lévő vezető fegyelmi biztos a tárgyaláson előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd részéről nem sikerült bizonyítani azon állítását, amely szerint a földhivatali elutasító határozat kézhez vételét követően tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a gyámhatóság bevonása szükséges és ezt a bejelentőnek kell elintéznie. Eljárás alá vont ügyvéd ezen cselekménye miatt 1 rendbeli fegyelmi vétség megállapítását kérte és végindítványában megrovás alkalmazására tett indítványt.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapítja meg.
Eljárás alá vont ügyvéd ...., 2018. április 9. napján ellenjegyezte az általa szerkesztett ajándékozási szerződést, amely alapján bejelentő, mint ajándékozó elajándékozta a S... ... hrsz. alatti ingatlannak a bejelentő tulajdonát képező ¼ arányú tulajdoni hányadát a bejelentő gyermeke, ..... megajándékozott részére. Az ingatlanhányadot özvegyi jog terhelte, valamint az ajándékozó is holtig tartó haszonélvezeti jogot tartott fenn az ingatlanon.
A Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Földhivatali Osztálya ...2018.04.16. számú, S..., 2018. június 7. napján kelt határozatával a tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzését elutasította. A Földhivatal álláspontja szerint a szerződéshez gyámhatósági hozzájárulás, valamint eseti gyám részvétele lett volna szükséges. A Földhivatal ezen túlmenően megállapította, hogy az ajándékozási szerződés nem tartalmazta eljárás alá vont ügyvédnek az ügyvédi meghatalmazást elfogadó nyilatkozatát.
Bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd 2018. június 7. napját, illetve a határozat átvételének időpontját követően telefonon egyeztetett, amely során a felek kétséget kizáróan nem tisztázták azt, hogy a gyámhatósági eljárás megindítását a bejelentő vagy eljárás alá vont ügyvéd intézi.
A Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentő előadása, valamint a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által becsatolt iratok alapján állapította meg. További bizonyítási indítványok hiányában a Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló adatok alapján vizsgálta az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét.
Arra való tekintettel, hogy a fegyelmi biztos indítványában szereplő, eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmény a 2018. évben valósult meg, a Fegyelmi Tanács az ügy érdemi megítélését megelőzően az elévülés kérdésével foglalkozott.
„Üttv. 112. § (2) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja
a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá
c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.”
Az Üttv. 112. § (2) bekezdés c) pontja irányadó a jelen ügyben, ugyanis az ajándékozási szerződés földhivatali elutasítását követően nem indult meg határidő [(a) pontban foglalt eset], valamint a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvédnek az indítvány tárgyát képező cselekménye, miszerint elmulasztott eleget tenni a tájékoztatási kötelezettségének, nem idézett elő, valamint nem tartott fenn jogellenes állapotot.
Az elévülés kezdő időpontja a c) pont alapján tehát a fegyelmi vétség megvalósulásának napja, amely azonban kétséget kizáró pontossággal nem határozható meg. A Földhivatal elutasító határozata 2018. június 7. napján kelt, eljárás alá vont ügyvéd a határozatot ezt követően vette át és beszélt telefonon a bejelentővel. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a bejelentővel lefolytatott telefonbeszélgetésnek reálisan legkésőbb 2018. július 31. napjáig meg kellett történnie. Eszerint az elévülés 2021. augusztus 1. napján bekövetkezett. Jelen ügyben az előzetes vizsgálat 2023. július 3. napján, tehát csaknem két évvel a fegyelmi vétség elévülését követően indult meg. A Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy a bejelentő a telefonhívással kapcsolatban akként nyilatkozott, hogy „a gyámhatóság közreműködésének szükségességét csak utólag, azaz akkor tudtam meg, amikor a földhivatal küldte a levelet, hogy elutasította”. A bejelentő előadása alapján a felek közötti telefonbeszélgetés az elutasító határozat kézhez vételét követően rövid időn belül történt meg, a bejelentő nem tett olyan nyilatkozatot, amely szerint a beszélgetés csak jóval később (akár közel 2 évvel később) történt volna meg, így a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az elévülés a fentiek szerint bekövetkezett.
A Fegyelmi Tanács az eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján, figyelemmel a fegyelmi vétség elévülésére, megszüntette.
Az elévülésre tekintettel a Fegyelmi Tanács az ügyet érdemben nem vizsgálta.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdésében foglaltak alapján, figyelemmel az eljárás megszüntetésére, az eljárás alá vont ügyvédet nem kötelezte az eljárási költség megtérítésére.
A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
„135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.”
Alkalmazott jogszabályok:
– az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat
A határozat jogerős: 2024.03.12.
A határozat végrehajtható: 2024.03.13.