A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. május 22. napján 2023.F.128/13. szám alatt hozott határozata ellen a fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. október 27. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023.F.128/13. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
(...)
(...) bejelentő 2022. november 20. napján beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben dr. (...) budapesti ügyvéd okiratszerkesztését kifogásolta.
A bejelentés nyomán 2022. december 15. napján került sor az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére, majd a fegyelmi biztos 2023. február 20. napján fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott. A fegyelmi biztos álláspontja szerint a bejelentés megalapozott volt, mivel az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a céges változásbejegyzési eljárást úgy kezdeményezte, hogy taggyűlési hozzájárulás nem állt rendelkezésre, megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat, miszerint az ügyvéd munkáját lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával végzi, amellyel az Üttv. 107. § (1) a) pontjában meghatározott szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi tanács 2023. április 17. napjára majd május 22. napjára tűzött tárgyalást. Az ügyvéd, a bejelentő és a társaság ügyvezetője, mint tanú is becsatolta érveit, bizonyítékait, iratait, az ügyvéd megtette nyilatkozatát.
A 2023. május 22. napi tárgyaláson a fegyelmi tanács határozatot hozott és az alábbi tényállást állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a (...) Kft. képviseletére kötelezett átalánydíjas megbízás keretében. A Kft. tagjai között közel 10 éve különféle jogi viták és eljárások vannak folyamatban. (...) tag a társaságban fennálló 1.500.000 Ft névértékű üzletrészéből 150.000 Ft névértékű üzletrészt (...) részére ajándékozta 2022. július 14. napján.
Az egyik okirati tanú az eljárás alá vont ügyvéd volt. Az eljárás alá vont ügyvéd képviselte a társaságot a cégbíróság előtt a változásbejegyzési eljárásban, amelyben a változásbejegyzés alapját képezte a fenti ajándékozási szerződés.
Az eljárás alá vont ügyvéd a változásbejegyzési eljárás kezdeményezésekor a 2022. július 14. napján kelt üzletrész ajándékozási szerződést, az ügyvédi meghatalmazását és a tagváltozást rögzítő tagjegyzéket csatolta a kérelme mellékleteként. A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a változásokat 2022. július 19. napján kelt 67. sorszámú végzésével átvezette a cégjegyzéken.
A bejelentő 2022. november 14. napján törvényességi felügyeleti eljárást indított az ügyben a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága előtt és kérte az eredeti állapot helyreállítását. Ezen túlmenően a bejelentő 2023. március 29. napján szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt is pert indított, amely eljárás a Törvényszék előtt van folyamatban.
A bejelentő sérelmezte, hogy az üzletrész átruházás kapcsán taggyűlés tartására nem került sor, annak ellenére, hogy a társaság létesítő okirata az üzletrésznek a kívülálló személyre történő átruházásához a taggyűlés hozzájárulását kívánja meg, valamint az üzletrész felosztásához szintén a taggyűlés hozzájárulására lett volna szükség.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésében előadta, hogy álláspontja szerint fegyelmi vétséget nem követett el, mivel a cégbíróság a változásbejegyzési kérelemnek eleget tett. Az üzletrész ajándékozási szerződést pedig nem ő készítette és ellenjegyezte, azon ő csak tanúként van megjelölve.
A fegyelmi szakban 2023. május 2-án benyújtott beadványában az eljárás alá vont ügyvéd a Törvényszék ...G..../2014. számú jogerős ítéletére hivatkozott, amely a cégnél korábban lebonyolított ajándékozási szerződés kapcsán kimondta, hogy ahhoz nincs szükség a taggyűlés jóváhagyó határozatára.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Előadta, hogy az előzmények is nagyon fontosak, mert volt egy előző ajándékozás is (...) esetében, ott sem volt taggyűlési hozzájárulás, és ő abból indult ki, hogy ahhoz sem kellett. Arra hivatkozott, hogy a korábbi ajándékozási szerződés bíróság előtt megtámadásra került, és a bíróság ítélete szerint az ajándékozásra szabályszerűen került sor. Az üzletrész felosztásával kapcsolatban előadta, hogy szóban jelezte az ügyvezetőnek, hogy kellene ehhez a taggyűlés, aki azt mondta, hogy nyújtsák be így – taggyűlés tartása nélkül – a cégbírósághoz az iratokat, neki csak ez a feladata, és ha hiánypótlási kötelezés lesz a bíróság részéről, akkor majd pótolják a taggyűlést. (...) ügyvezető a fentieket írásbeli nyilatkozatában megerősítette.
A fegyelmi biztos a tárgyaláson előterjesztett végindítványában fenntartotta álláspontját, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd úgy nyújtotta be a cégbírósághoz a tagjegyzéket, hogy annak feltételei nem álltak fenn, hiszen azt a taggyűlés nem hagyta jóvá.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése szerint az ügyvédi hivatás az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
A Ptk. 3:167. § (6) bekezdése értelmében, ha az üzletrésznek kívülálló személyre történő átruházását a létesítő okirat a taggyűlés beleegyezéséhez köti, úgy az átruházáshoz való hozzájárulásról a taggyűlés dönt.
A Ptk. 3:173. § (2) bekezdése értelmében az üzletrész felosztásához a taggyűlés hozzájárulása szükséges.
A fegyelmi tanács egyetértett a fegyelmi biztos álláspontjával.
A fegyelemi tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd hivatkozását a Törvényszék ....G..../2014. sz. ítéletére, mivel az eltér a jelen tényállástól. A fegyelmi tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését sem, amely szerint az ügyvezető utasította arra, az eljárás alá vont ügyvéd által adott tájékoztatás ellenére az üzletrész felosztása nélkül adja be az iratokat a Cégbírósághoz.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a változásbejegyzési eljárást úgy kezdeményezte, hogy a fenti rendelkezések szerinti taggyűlési hozzájárulás nem állt rendelkezésre, megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 28. § (3) – bekezdésében foglaltakat, mely a megbízás keretében eljáró ügyvéd tevékenysége kapcsán az ügyek szabályszerű ellátásáról rendelkezik.
A fegyelmi tanács az eljárás felfüggesztése iránti kérelemnek nem adott helyt, mivel álláspontja szerint a folyamatban lévő törvényességi felügyeleti és polgári peres eljárás nem előkérdése (Üttv. 140. § (3) bekezdés) a jelen eljárásnak, tekintettel arra, hogy a fegyelmi felelősség a rendelkezésre álló iratok alapján is elbírálható.
A fegyelmi tanács a határozat meghozatala során a bizonyítási eljárás alapján megállapított tényállásból indult ki. A fegyelmi tanács álláspontja szerint a tényállásból egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti jogszabályhelyek megsértésével az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el és az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazta, mivel álláspontja szerint az elkövetett fegyelmi vétség nem olyan mértékű, hogy az súlyosabb büntetés, azaz pénzbírság kiszabását vonná maga után.
2023. július 18. napján érkezett a Magyar Ügyvédi Kamarához az eljárás alá vont ügyvéd – az elsőfokú határozattal szemben – elsődlegesen módosításra, másodlagosan megváltoztatásra, harmadlagosan pedig hatályon kívül helyezésre és új eljárásra kötelezésre irányuló fellebbezése. Fellebbezésében korábban tett nyilatkozatait és hivatkozásait fenntartotta.
Kérelme indokaként előadta, hogy a korábbi jogszabályi rendelkezések szerint az adásvételi szerződésen kívüli jogcímen az üzletrész átruházható, bármiféle társasági jóváhagyás hiányában az üzletrész átruházásáról szóló szerződés érvényes, a társasági szerződés 10.4. pontja szerint ilyen típusú ajándékozásra szabadon sor kerülhet, szakmai megítélése szerint az elé tárt ajándékozási szerződés, a társasági szerződés és az általa ismert joggyakorlat nem követelte meg a bejelentő által vélelmezetten szükségszerű társasági hozzájárulást.
Ebből adódóan a szerződés érvényességének vizsgálatára nem volt jogosult, a megváltozott tagi szerkezetet, mint állandó jogi képviselő az ügyvezető kérésére köteles volt bejelenteni, és azzal, hogy ezt megtette, látta el az Üttv. 1. §-ban rögzített ügyvédi kötelezettségeit.
Az ügyvéd hivatkozott arra is, hogy a cégbíróságnak joga, sőt kötelezettsége lett volna hiánypótlási végzést kiadni az ügyben, ha a szakmai megítélése szerint hiányzott volna a társasági jóváhagyás a tagi struktúra megváltoztatásához.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa 2023. július 28. napján tette meg az ügyben észrevételeit. Álláspontja szerint az elsőfokú tanács a tényállást kellően felderítette, a tényállás nem hiányos, az iratok tartalmával megegyező. A rendelkezésre álló bizonyítékokat helyesen értékelte, ezért, az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által kiadott határozat helybenhagyására tett indítványt.
A fellebbviteli ügyben 2023. október 23. napján másodfokú fegyelmi tárgyalásra került sor.
Ezen eljárás alá vont ügyvéd előadta, nem gondolja, hogy fegyelmi felelősségre vonásra okot adó mértékű hibát követett volna el, mivel állandó jogi képviseletet ellátó céges ügyvédként kötelezettsége volt a keletkezett cégiratok benyújtása, ebből adódóan azért került kínos helyzetbe, mert ha nem nyújtja be az iratokat a bíróságra, akkor az a probléma, ha pedig benyújtja, akkor – ahogy jelen ügy mutatja – az a probléma.
Az ügyvéd előadta továbbá, hogy a taggyűlés nem döntött az üzletrész átruházás jóváhagyásról, egyidejű tájékoztatás sem történt az üzletrész átruházásról, mivel a majdani taggyűlésen kívántak tájékoztatást nyújtani az üzletrész átruházásról.
Az elnök kérdésre az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy végül utólag sem került sor az üzletrész felosztásra.
A fellebbezés nem alapos.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás során a tényállást alapvetően helyesen állapította meg. A Másodfokú Fegyelmi Tanács azt a felek nyilatkozatai, valamint az eljárás során csatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi lényeges tartalom szerint vette figyelembe.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárásban maga nyilatkozta, hogy a tagok között tíz éve jogi viták és eljárások vannak folyamatban. Az ügyvédnek, mint állandó jogi képviselőnek tudnia kellett, a bejelentő és a másik tag(ok), valamint az ügyvezető közötti kiélezett helyzetet. Az üzletrész ajándékozási ügylet nyilvánvaló módon sértette a bejelentő érdekeit. Az ügylet ráadásul érvénytelen volt, mivel elsődlegesen taggyűlési döntés alapján az üzletrészt fel kellett volna osztani, azt követően jöhetett volna létre érvényesen a felosztott üzletrészre átruházási megállapodás.
E körben érdektelen, hogy az eljárás alá vont ügyvéd „csak” tanú volt az ügylet létrejöttekor, hiszen a szerződés létrejötte és a szerződés cégeljárásban való felhasználása ugyanannak – az általa végig kísért – folyamatnak a részei voltak.
Az eljárás alá vont ügyvédnek a szerződés felhasználásával kapcsolatos hivatkozása, miszerint nem neki, hanem a cégbíróságnak kellett volna észlelnie a jogügyleti hibát, teljességgel megalapozatlan, hiszen ilyen alapon a bíróságoknak az ügyvédi tevékenység kontrollját kellene ellátni, amely a bíróságok szerepétől és az elválasztott hatalmi ágak működési alapelvétől teljesen idegen elképzelés.
Az ügyvédi hivatás alkotmányos alapjaihoz hozzátartozik, hogy egyik szerepköre az igazságszolgáltatásban való közreműködés, azaz a bíróságokkal való együttműködés, ebből következően a professzionális jogszolgáltatás/jogalkalmazás támogatása (Üttv. 1. § (1)). Ebben az esetben a bíróság nyilvánvalóan tévedett, és e tévedés kihasználásával kerülhetett be az új tag az eljárás alá vont ügyvéd által képviselt társaság tagi struktúrájába.
A BH2004. 200 I. szerint, azaz az évtizedek óta következetes joggyakorlat alapján jogszabálysértő az üzletrész átruházáson alapuló bejegyző végzés, ha az üzletrész felosztásához a taggyűlés nem járult hozzá.
A Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz (WK. 2018) Ptk. 3:173. §-hoz fűzött magyarázata szerint azokban az esetekben, amikor a társaság az üzletrész felosztásával egy önállóan fellépő új tag jelenne meg a társaságban, a társaság részére lehetővé kell tenni ennek a változásnak a kontrollálását.
De még ha a hozzájárulás rendelkezésre állt volna a felosztáshoz, akkor sem lett volna lehetséges taggyűlési hozzájárulás nélkül az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása. A társaság alapító okiratának 10.2, 10.3. és 10.4 szakaszainak összefüggéseiben való értelmezése egyértelművé teszi, hogy az átruházás jogcímétől függetlenül az ügylethez a taggyűlés beleegyezése szükséges.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács azt vizsgálta, hogy az ügyvéd közreműködése során sértett-e olyan szabályt, amelyet a Másodfokú Fegyelmi Tanácsnak kötelezettségszegésként kell értékelni. Az ügyvéd kötelezettsége, hogy a mindenkori jogszabályoknak megfelelően járjon el. Ha az ügyvéd e kötelezettségét szándékosan megszegi, akkor fegyelmi vétséget követ el. Az ügyvéd, amennyiben jogellenes kéréssel fordul hozzá ügyfele, köteles hivatkozni arra, hogy jogszabályba ütköző közreműködést köteles megtagadnia.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd olyan cégeljárást indított, amely a nem felosztott üzletrész cégbírósági átvezetését kezdeményezte egy kívülálló új tag (harmadik személy) javára, és nem álltak rendelkezésre ehhez a taggyűlési jóváhagyások, így ezek mind a két esetben a Ptk. 3. könyv 167. § és 173. § szakaszaiba ütköző tevékenységek, amelyek a Másodfokú Fegyelmi Tanács megítélése szerint kétségtelenül megalapozzák a fegyelmi vétség elkövetését.
Fenti jogszabályhelyeknek a megsértésével ellátott ügyvédi tevékenység pedig elsődlegesen az Üttv. 1. § (3) bekezdését sérti, ebből fakadóan pedig az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését eredményezi.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás adatai alapján megállapítható enyhítő és súlyosító körülményeket megfelelően értékelte és mérlegelte, az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlya, rendbelisége, valamint az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete alapján a megvalósult fegyelmi vétség megalapozza és arányossá teszi a kiszabott büntetést.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében előadott indokokat a Másodfokú Fegyelmi Tanács nem találta megalapozottnak, ezért a Másodfokú Fegyelmi Tanács az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjának előírása figyelembevételével az Elsőfokú Fegyelmi Tanács megalapozott határozatát helybenhagyta.
Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 35.7 pontja és 40.2 bekezdés c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai átalányköltség megfizetésére kötelezte a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a Másodfokú Fegyelmi Tanács a FESZ 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezheti.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016 évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat 2023. október 27. napján jogerős és 2023. december 19. napján végrehajtható.