2023.09.29.
Jogkövetkezmény: írásbeli megrovás
Jogerős: 2023.11.14.
Végrehajtható: 2023.11.14.
A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban Budapesten 2023.09.29. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 2 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
Ezért vele szemben az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szab ki.
Az eljárási költséget 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint összegben állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) napon belül 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget fizessen meg a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt-nél vezetett 1171300520403120 számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi- ugyseged oldalon. Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Bejelentő a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamarához 2023. június 29. napján érkezett bejelentésében kifogásolta ügyvéd tevékenységét.
Bejelentő előadása szerint ügyvéd házassági vagyonközösség megszüntetése iránti szerződést szerkesztett.
Bejelentő megbízása szerint a banki ügyintézést, mint hitelügyintéző vállalta.
A szóban forgó okiratról kiderült, hogy teljességgel alkalmatlan arra, hogy betöltse a kívánt funkcióját, ezt jelezte is bejelentett ügyvéd felé, de ő nem akart erről tudomást venni.
Bejelentő által megmagyarázhatatlan oknál fogva az okiratszerkesztő ügyvéd eljuttatta számára a szerződés mellékletét képező bejegyzési engedélyt is.
Amint észlelte ezt, jelezte bejelentett ügyvédnek, hogy nem csak az okirat tartalmában hibázott, hanem az okirati letét is személyéhez került, melyet átvételi elismervény ellenében természetesen visszaszolgáltat számára.
Előadta továbbá, hogy bejelentett ügyvéd a teljes eljárás során vele ellenséges volt, ami önmagában nem zavarta bejelentőt, azonban olyan levelet küldött neki bejelentett ügyvéd, amelyben fenyegette, okirathamisítással vádolta, és amely levél álláspontja szerint méltatlan egy ügyvédhez, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a fennálló helyzet egyértelműen és kizárólag az ő hibájából eredően alakulhatott ki.
Mindazonáltal, hogy bejelentő aggodalmát fejezte ki a bejegyzési engedély ügyvédi letétből idő előtt történő kiadása miatti esetleges következményeket illetően, kérte, hogy a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara folytasson le vizsgálatot annak kiderítésére, hogy bejelentett ügyvéd szegette szakmai szabályt azzal, hogy a letétként kezelt okiratot harmadik félnek (jelen esetben a bejelentőnek) idő előtt juttatta el.
Az eljáró fegyelmi biztos a bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot 2023. július 6. napján kelt határozatával rendelte el az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott fegyelmi vétség gyanúja miatt a fegyelmi eljárásról szóló, módosított 20/2018. MÜK szabályzat (FE) 8.2. pontja alapján. Felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a FE 14.2. c) pontja szerint a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult megküldeni.
Ügyvéd a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamarához 2023. július 11. napján elektronikusan érkeztetett beadványában igazoló jelentést terjesztett elő és a releváns ügyiratokat csatolta.
Az igazoló jelentésben előadta, hogy a tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozat három személy birtokában volt átmenetileg, ezek a banki ügyintéző, a bejelentő és ügyfél voltak.
Véleménye szerint az Üttv. 48. §-ban foglaltak szerinti letéti szerződés nem jött létre, így a tárgyi ügyben felhívott törvényhely alkalmazása, érvényesítése alappal fel sem merülhet.
Ezen túlmenően a fent megjelölt három személy a bejegyzési engedély tekintetében – az adott körülményeket figyelembe véve – nem minősül illetéktelennek.
A szakmai körökben kétségtelenül ismert az a tény, hogy az ingatlan-nyilvántartáshoz benyújtandó ingatlan-nyilvántartási kérelmet a benyújtó ügyvéd aláírja és bélyegző lenyomatával látja el. Az említett kérelem mellékletei darabszámából is következtethetően – jelen esetben a tulajdonjog bejegyzéséhez hozzájáruló nyilatkozatot- két eredeti példányban kell becsatolni.
Bejelentett ügyvéd igazoló jelentésében megjegyezte, hogy az ominózus szerződés egyértelműen rendelkezik az említett nyilatkozat benyújtásának feltételéről és annak idejéről.
Változatlanul fenntartja azon álláspontját, hogy ha és amennyiben harmadik illetéktelen személy kezdeményez ingatlan- nyilvántartási eljárást és ahhoz képviseletre való megbízás hiányában érdekkörén kívüli okmányokat csatol, az a hatályos büntetőjog szerint is bűncselekménynek minősül.
Egyébiránt szükséges rögzíteni azt a tényt, körülményt, hogy a tulajdonjog bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozat ilyenképp való kezelése semmilyen érdeksérelmet, érdekmúlást, joghátrányt nem okozott.
Az előzetes vizsgálatot elrendelő határozat szerint „a bejelentő által megmagyarázhatatlan oknál fogva az okiratszerkesztő ügyvéd eljuttatta számára a szerződés mellékletét képező bejegyzési engedélyt is.”
Ez a megállapítás amellett, hogy kétségkívül jószándékról tesz tanúbizonyságot, azért sem helyénvaló, mert a hitelt folyósító bank a szerződés kapcsán, mint utóbb kiderült, legalább 3–4 oldalnyi kikötést fogalmazott meg, mint banki kívánalmat, tehát itt szó nincs arról, hogy egy szimpla szerződésről beszélhetnénk.
Miután bejelentett ügyvéd ismeretet szerzett a szerződés bank általi elégtelennek minősítéséről, haladéktalanul tájékoztatta ügyfelét, és a szerződésben érintett másik fél számára pedig az általa megfizetett munkadíjat haladéktalanul visszautalta.
Fegyelmi biztos a 2023. július 14. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálat eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az Üttv. 107. pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, amennyiben az e tevékenység gyakorlása során a tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában, a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 42. § (4) bekezdése értelmében az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, ahogy az ügyfél kinyilvánított akarata- az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között- az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen, a 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.2. I. fordulata alapján pedig az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten látja el, míg a 2.4. pont rendelkezése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.
Fegyelmi biztos a csatolt iratokból azt állapította meg, hogy a házassági vagyonközösség megosztására vonatozó szerződés, mely között jött létre, a 11./ pontban rögzíti, hogy a „2. pontban megjelölt megváltási ár szerződéskötést követő megfizetésére tekintettel – a szerződést szerkesztő ügyvéd által készített és nála letétbe helyezett- külön nyilatkozatban járul hozzá az hrsz. alatt felvett ingatlan V2-ed hányadán fennálló tulajdonjoga törléséhez, illetőleg ezen tulajdoni hányadra tulajdonjogának bejegyzéséhez. A nyilatkozatot letéteményes ügyvéd a megváltási ár maradéktalan megfizetésének igazolását követően 5 (öt) munkanapon belül nyújtja be az illetékes földhivatalhoz.”
Miután az előbbi, házastársi vagyonközösség megosztására vonatkozó szerződést bejelentett ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte, a szerződés 11. pontja szerint rendelkeznie kellett a bejegyzési engedélyt érintő letéti szerződéssel, és e letét tárgyát képező bejegyzési engedélyt a megváltási ár maradéktalan megfizetésének igazolását követően csak az illetékes földhivatalhoz nyújthatta volna be; a felelős őrzés szabályai szerint pedig gondoskodnia kellett volna arról, hogy a bejegyzési engedély illetéktelennek- bejelentőnek- ne kerüljön kiadásra.
Eljáró fegyelmi biztos azt állapította meg, hogy bejelentett ügyvéd a fenti kötelezettségét sértő magatartásával, valamint azzal, hogy – saját maga által is elismerten- joghatás kiváltására alkalmatlan okiratot szerkesztett, és látott el ellenjegyzésével, 2 rb. gondatlan fegyelmi vétséget követett el a hivatkozott Üttv. 107. § a) pontja szerint.
Indítványozta a Fegyelmi Tanács összehívását, valamint, hogy az eljáró Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rb., az Üttv. 123. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző gondatlan fegyelmi vétséget követett el és ezért az Üttv. 108. § b) pontjában meghatározott pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtsa.
Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács kötelezze eljárás alá vont ügyvédet az FE 40.2 pontja szerint 80.000 Ft összegű kamarai költségátalány megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács 2023. szeptember 29. napjára tűzött ki tárgyalást, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő megjelent.
A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét elismerte.
Eljárás alá vont ügyvéd az eljárásban ismert iratok kapcsán előadta, hogy levélben kereste meg a bejelentőt, hogy a költségeinek viselése mellett küldje vissza ajánlott küldeményként részére az eljárás alá vont ügyvéd birtokából kikerült két ominózus iratot, amelyek kapcsán kétségtelen hiba, hogy aláíratta az ügyfelekkel, és a bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozatot is rendelkezésre bocsátotta a banknak való eljuttatás érdekében, kizárólag azért, hogy a bank annak szövegét ellenőrizze. Előadta, hogy álláspontja szerint egyébiránt a polgári jogszabályok szerint a szerződés nem érvénytelen, nem hatálytalan, és nem alkalmatlan joghatás kiváltására. A bank négyoldalas kikötései valójában nem valósultak meg, nem teljesültek a szerződésben foglaltak szerint, maradéktalanul. Más dolog az, hogy egy vagyonmegosztás esetén a bank nem feltétlenül fogja azt a dolgot, hogy a tulajdonjog – házastársi vagyonközösségről lévén szó – gyakorlatilag megváltási összeg kifizetésével kerül valójában a megváltást teljesítő tulajdonába. A bank szerződéses feltételként eladót és vevőt akart látni, az ügyfele és az ellenérdekű ügyfél helyett. De miután az adásvétel, eladó és vevő szerepeltetése, mintegy annulálja az ügyfele vagyonszerzésének az illetékmentességét, ez okozta számára a legnagyobb problémát. Hangsúlyozta azt, hogy amennyiben bejelentő, vagy bármelyik harmadik személy a szerződésbe foglaltakhoz képest ezt az iratot felhasználja és benyújtja a földhivatalhoz, akkor az kétségkívül a jog megsértését hozza létre, olyan okirat kerül becsatolásra, amelyre az adott személy nem jogosult. A szerződés szövege tartalmazza – bár nem a teljes letét szövegét tartalmazza – hogy azt a szerződést szerkesztő ügyvéd, a megváltási ár kiegyenlítésének igazolását követő öt munkanapon belül kell, hogy benyújtsa a földhivatalhoz. Bejelentőhöz címzett levelében az okirathamisításra való utalása nem fenyegetés, hanem tájékoztatás volt. A vonatkozó szabály megsértésén túl érdeksérelmet nem okozott.
Bejelentő a panaszát az írásbelivel egyezően fenntartotta.
Előadta, hogy ügyfele a volt felesége tulajdoni hányadát banki hitelből akarta kivásárolni, de a bírósági végzés ezt a célt nem elégítette ki, és a folyósító banknak sem volt elégséges, ezért eljárás alá vont ügyvéddel telefonon egyeztetett arról, hogy olyan szerződés szükséges, amely a banknak is jó, és a földhivatalnak is. Átküldte neki a banki kívánalmakat. Aztán találkozott ügyfelével, az ügylet vevőjével, az általa hozott paksamétát átnézte, és mondta az ügyfelének, hogy valószínűleg a bejegyzési engedély is benne van az iratokban, ami azért gond, mert ha ez bekerül a földhivatalba, akkor a vevő úgy szerez tulajdont, hogy nem kerül kifizetésre a 18.000.000 Ft körüli ellenérték. Az okirati letétkezelés szabályai komolyak. Felhívta az okiratszerkesztő ügyvédet, hogy fáradjon be hozzá, és egy átvételi elismervény ellenében átadja neki az okiratokat. Erre kapott tőle egy számára nem kedves emailt, amelyben azt kérte, hogy adja fel neki postán, amivel az volt a problémája a hitelügyintéző bejelentőnek, hogy akkor álláspontja szerint ő nem tudja igazolni, hogy mit adott fel, mivel egy üres papírt is feladhat. Ő csak szerette volna visszaadni az okiratokat. Az ominózus eredeti bejegyzési engedélyt elhozta magával a fegyelmi tárgyalásra.
Ezt követően a jegyzőkönyvhöz csatolásra került az eredeti bejegyzési engedély. A bejelentő átadta a fegyelmi tanács elnökének a 2023. május 29. napján kelt Tulajdonjog bejegyzési engedélyhez hozzájáruló nyilatkozat megnevezésű okiratot.
A fegyelmi biztos végindítványában előadta, hogy fegyelmi eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét elismerte, így a határozatban foglalt tényálláshoz nem kívánt hozzátenni. Viszont álláspontja szerint azt tényként kell rögzíteni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett vagyonközösséget megszüntető szerződés a banki feltételek hiánya miatt joghatás kiváltására nem lett alkalmas. Jogszabályszerű volt, viszont a banki hitelfelvételre nem volt alkalmas.
Megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd ebben a szerződésben letéti szerződésre vonatkozó elemeket rögzített, azonban a letéti szerződésre vonatkozó valamennyi elemet a szerződés nem tartalmazza, így nem tekinthető teljeskörű letéti szerződésnek. A letétekre vonatkozóan a 7/2018 MÜK szabályzata általánosságban és konkrétan is tartalmazza a letéti szerződések szükségességét és annak feltélteleit is. A szabályzatnak a 2. pontja előírja, hogy a letéti szerződést írásban kell megkötni, és alpontjaiban pedig a tényleges szerződéses elemeket, vagyis azt, hogy a letéti szerződésnek mit kell tartalmaznia. Ugyanezen szabályzat 5. pontja az őrzési letét szabályait tartalmazza, amely több mint a 2. pontban foglaltak. Ezek a feltételek az eljárás alá vont ügyvéd szerződésében nincsenek benne. Ezen túlmenően a letétbe vett okirat kiadásának a feltételeit nem tartotta be, amely elmondása szerint egy gondatlan magatartás volt, mivel azt a banki ellenőrzés érdekében adta ki. Azonban ezt a tényállást szándékosnak kell minősíteni, mivel kiadta a pénzintézeti teljesítés nélkül, illetéktelen személynek. Az indítványában foglaltakat fenntartva, két rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget jelölt meg. Pénzbírság kiszabását kérte, illetőleg 80.000 Ft kamarai költségáltalány megfizetésére kérte kötelezni az eljárás alá vont ügyvédet. A pénzbírság mértékes összegére nem kívánt nyilatkozatot tenni, csak annyit, hogy az méltányos legyen.
Eljárás alá vont ügyvéd zárónyilatkozatában akként nyilatkozott, hogy az elhangzottak precízen tartalmazzák az általa többször beismert tényállást.
A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a tényállást – egyezően a fegyelmi biztos ténymegállapításaival – az alábbiak szerint állapította meg:
Bejelentő a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamarához 2023. június 29. napján érkezett bejelentésében kifogásolta dr. ügyvéd tevékenységét.
Dr. ügyvéd házassági vagyonközösség megszüntetése iránti szerződést szerkesztett között.
Bejelentő megbízása szerint a banki ügyintézést, mint hitelügyintéző vállalta.
Az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett okiratról kiderült, hogy teljességgel alkalmatlan arra, hogy betöltse a kívánt funkcióját, ami a hitel felvételére és ingatlannyilvántartási bejegyzésre alkalmasság lett volna. Ezt jelezte is bejelentett ügyvéd felé, de ő nem akart erről tudomást venni.
Az okiratszerkesztő ügyvéd eljuttatta számára a szerződés mellékletét képező bejegyzési engedélyt is.
Amint észlelte az előbbi hibát, jelezte bejelentett ügyvédnek, hogy nem csak az okirat tartalmában hibázott, hanem az okirati letét is személyéhez került, melyet átvételi elismervény ellenében természetesen visszaszolgáltat számára.
Mindazonáltal, hogy bejelentő aggodalmát fejezte ki a bejegyzési engedély ügyvédi letétből idő előtt történő kiadása miatti esetleges következményeket illetően, kérte, hogy a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara folytasson le vizsgálatot annak kiderítésére, hogy bejelentett ügyvéd szegett- e szakmai szabályt azzal, hogy a letétként kezelt okiratot harmadik félnek (jelen esetben a bejelentőnek) idő előtt juttatta el.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos az alábbiak szerint:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.)
107. § szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Eljárás alá vont ügyvéd eljárása során tanúsított azzal a magatartásával, hogy és között házassági vagyonközösség megszüntetésére irányuló, azonban egyben az egyik fél magához váltásához szükséges forrást biztosító banki hitel felvételére, egyben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre is alkalmas szerződés kívánalmainak meg nem felelő szerződést szerkesztett és ellenjegyzett, valamint azzal, hogy birtokából kikerült az általa szerkesztett, aláírt, eredeti tulajdonjog bejegyzéshez hozzájáruló nyilatkozat; megszegte a 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdésében foglalt szabályt, mely szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia. Eljárása sértette továbbá az Üttv. 42. § (4) bekezdését, amely szerint az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, ahogy az ügyfél kinyilvánított akarata – a törvényes keretek között – az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
Megszegte továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.2.I. fordulata és 2.4 pontjában foglaltakat, melyek szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten látja el; és nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekeivel.
A fentiekre, valamint eljárás alá vont ügyvéd felelősségét elismerő és ténybeli beismerő nyilatkozatára tekintettel az volt megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményére – a felelősséget elismerő, ténybeli beismerő nyilatkozatra, s arra az enyhítő körülményre, hogy eljárás alá vont ügyvédnek fegyelmi előzménye nincs – tekintettel az Üttv. 108. § a) pont szerinti írásbeli megrovás büntetés alkalmazását találta indokoltnak, ennyiben a fegyelmi biztos indítványát nem találta alaposnak.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 40. §(2) a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
Üttv.: 142. §(2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FE: 40.2 A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft ,
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)
– Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ).
Kihirdetve: Budapest, 2023. szeptember 29.
Írásba foglalva: 2023. szeptember 29.
Jogerőre emelkedett: 2023. november 14.