A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa Dr. (...) volt ügyvéd fegyelmi ügyében a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. május 12. napján F–5/2018/24. számú ügyben hozott határozata ellen az eljárás alá vont részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. október 13. napján megtartott tárgyalásán meghozta az alábbi
határozatot.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F–5/2018/24. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Szegedi Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Szegedi Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
Ügyvédi bejegyzésének kelte: 1998.
Ügyvédi névjegyzékből saját kérelmére törölve: 2022.
Eltartottak: 3 gyermek eltartásáról gondoskodik.
Fegyelmi előélete: fegyelmi eljárás több ízben indult eljárás alá vont ellen:
1 esetben figyelmeztetés
1 esetben 400.000 Ft pénzbírság
A Főügyészség B..../2016/7-II. számú, 2018. február 5-én kelt, a Szegedi Ügyvédi Kamarához 2018. február 13-án érkezett átirata szerint az eljárás alá vont volt ellen a Nyomozó Ügyészség B..../2014/33-II. szám alatt vádiratot nyújtott be a Járásbírósághoz a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette, a Btk. 404. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és az (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő csődbűncselekmény bűntette és a Btk. 403. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző számvitel rendje megsértésének bűntette miatt.
A bejelentés alapján a Szegedi Kamara Elnöke 2018. február 19. napján kelt F–5/2018/2. számú határozattal, a Fegyelmi Szabályzat 18. § (1) bekezdés c) pontja alapján a fegyelmi eljárást elrendelte.
Eljárás alá vont 2018. február 16. napján kelt, a kamarához 2018. február 22. napján érkezett észrevételt adott be, és kérte a fegyelmi eljárás felfüggesztését a bírósági eljárás jogerős befejezéséig.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást 2019. február 15. napján kelt határozatával a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A Törvényszék a kamarának megküldte a Járásbíróság B../2018/03. sz. ítéletét, valamint a Törvényszék Bf.../2022/5. számú végzését, valamint az értesítő lapot a foglalkozástól eltiltás kiszabásáról. Az elektronikus küldemény 2023. január 5. napján érkezett a kamarához.
A Járásbíróság az eljárás alá vont bűnösségét megállapította a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző közokirat-hamisítás bűntette, a Btk. 404. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző és az (2) bekezdés b) pontja szerint minősülő csődbűncselekmény bűntette és a Btk. 403. § (1) bekezdés b) pontjába ütköző számvitel rendje megsértésének bűntette miatt, ezért 1 év szabadságvesztésre, 200 napitétel pénzbüntetésre, valamint 3 év ügyvédi foglalkozástól való eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetést 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen eljárás alá vont fellebbezést jelentet be. A Törvényszék az elsőfokú ítéletet helybenhagyta azzal, hogy a pénzbüntetés meg nem fizetése és a szabadságvesztés végrehajtása elrendelése esetén börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Az értesítő lapban foglaltak szerint az ügyvédi foglalkozástól való eltiltás lejártának napja 2025. november 8.
Az elsőfokon eljárt Fegyelmi Tanács 2023. május 12. napján tartott tárgyalást és hozott határozatot.
A fegyelmi eljárásban eljárás alá vont személy nyilatkozatai, beadványa, valamint a Főügyészség által rendelkezésre bocsátott vádirat, a Járásbíróság elsőfokú, a Törvényszék másodfokú ítéletei, a Szegedi Ügyvédi Kamara határozatai, az eljárás alá vont személy adatlapja alapján az alábbi tényállást állapította meg az elsőfokú Fegyelmi Tanács.
A 2012. év végétől fizetési nehézségekkel küzdő (...). Kft. fizetésképtelensége 2013. január 18. napján következett be. A Kft. ellen felszámolási eljárás indult, a Törvényszék határozatával elrendelte a (...) Kft. felszámolását, a felszámolás kezdő időpontja: 2013. december 17. napja volt.
A Kft. tulajdonosa 2013. szeptember 27. napján azonnali hatállyal megszüntette az addig volt (...) ügyvezető munkaviszonyát és megbízatását. (...) a Kft. irodakulcsait 2013. október 2. napján átadta eljárás alá vontnak, aki a Kft. tulajdonosa által ugyanaznap adott meghatalmazása alapján járt el. Eljárás alá vont rendelkezett a továbbiakban a lezárt irodahelyiségekben elhelyezett vagyontárgyakkal és a Kft. könyvelési iratanyagával.
Ugyancsak ezen a napon a tulajdonos üzletrészét átruházta (...) ukrán állampolgárságú személy részére. Az üzletrész átruházás fiktív ügylet volt. Az ukrán állampolgár a céget nem vette át, aláírásait a társaság megvásárlásával és az ügyvezetői tisztség betöltésével kapcsolatos okiratokon ismeretlen személy aláhamisította, amiről eljárás alá vont is tudott. A 2013. október 2. napjára keltezett üzletrészátruházással és ügyvezetőváltással kapcsolatos okiratok szerkesztését és cégbírósághoz történő benyújtását eljárás alá vont intézte. Így a Törvényszék Cégbíróságán 2013. november 5. napján, az okiratok keltezésének napjára visszamenőleges hatállyal valótlan adatok kerültek bejegyzésre.
Eljárás alá vont az átvett irodakulcsok birtokában, 2013. október 2. és 2013. november 7. napja közötti időszakban, ismeretlen személyek segítségével elszállította a Kft. hozzávetőlegesen 2.353.900 Ft értékű ingóságait és könyvelési iratanyagát.
Eljárás alá vont a lezárt épület kulcsait 2014. február 10. napján küldte meg a felszámolóbiztos részére, aki 2014. február 26. napján már üresen találta az irodát.
Eljárás alá vont 2023. május 11. napján E-papíron küldött beadványában előadta, hogy az ellene hozott bírósági ítéletek meghatározott időre tiltották el az ügyvédi tevékenység folytatásától. A Törvényszék ítélete 2022. november 09-én emelkedett jogerőre, vagyis a kamarából történő kilépését követően.
Személyi körülményeiről előadta, hogy 2022. szeptember 27-e óta munkaviszonyban nem áll, jövedelme nincs, illetve ingó- és ingatlan vagyonát az eljárási költség miatt végrehajtás terheli a NAV által. Kettő nagykorú és egy kiskorú eltartásáról köteles gondoskodni.
A bűncselekmény elkövetésének bíróság által megállapított időpontja tíz évvel ezelőtt volt, maga a bírósági eljárás is közel öt éven keresztül tartott. Kérte, hogy a fegyelmi büntetés megállapításának alapjául a jogerős ítéletben megállapított foglalkoztatástól való eltiltás időtartamát vegye figyelembe eljáró Fegyelmi Tanács.
Indítványozta a fegyelmi ügy tényállásának a jogerős büntető ítélet tartalma szerinti megállapítását, az ítéletben foglalt bizonyítékokra alapozva. Indítványozta eljárás alá vont fegyelmi felelősségének megállapítását az Ütv. 34. § a) pontja alapján, 3 rb. szándékos fegyelmi vétségben és négy év kizárás fegyelmi büntetés alkalmazását indítványozta.
A vizsgálandó magatartás megvalósulásának időpontja 2013. október 2. – 2013. november 7. közé tehető. A fegyelmi eljárásra irányadó jogszabályok tekintetében Fegyelmi Tanács a következőket vette figyelembe: A 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről (Üttv.) 208. § (22) bekezdése, valamint a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról (FESZ) 42.1. pontja alapján 2019.02.04. napját (regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának napja) követően már az Üttv. és a FESZ rendelkezései szerint kell folytatni a folyamatban lévő fegyelmi eljárásokat azzal, hogy a korábbi Üt. és a 3/2018. (VI. 27.) fegyelmi szabályzat alapján már teljesített vagy folyamatban volt eljárási cselekmények is hatályosnak tekintendők. (FESZ 42.3.) A FESZ 41.1. pontjára is figyelemmel tehát jelen fegyelmi eljárásban irányadó eljárásjogi szabályok az Üttv. és a FESZ.
A fegyelmi felelősség – eljárás alá vont magatartásának anyagi jogi – elbírálása szempontjából irányadó jogszabály tekintetében Fegyelmi Tanács a következőket vette figyelembe: A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el. Jelen esetben megállapítható, hogy az elkövetéskor hatályban volt rendelkezések lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartás továbbra is fegyelmi vétségnek minősül és nem bírálandó el enyhébben.
Így az 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről (Üt.) rendelkezései, valamint az érintett időszakban hatályos kamarai szabályzatok, így a régi, MÜK 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzata alapján kell elbírálni a cselekményt.
A fegyelmi biztos indítványát az elsőfokú tanács alaposnak találta.
Miután a büntetőbíróság bűnösséget megállapító ítéletéhez a FESZ 27.2/A. pontja szerint kötve van Fegyelmi Tanács, azt tényszerűen kellett megállapítani, hogy eljárás alá vont az általa tanúsított magatartásával bűncselekményt: közokirat-hamisítás bűntettét, csődbűncselekmény bűntettét és számvitel rendje megsértésének bűntettét valósította meg. Így Fegyelmi Tanács mind a bűnösséget, mind a tényállást a bírósági jogerős határozattal egyezően állapította meg.
Üt. 37. § a) pontja szerint: „Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd, aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi.”
Üt. 27. § (1) a) és b) pontja szerint: „Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el...”
Üt. 3. § (2) pontja szerint: „Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
(3) Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul.”
Fentiekre tekintettel Fegyelmi Tanács megállapította, hogy eljárás alá vont azzal, hogy a (...) Kft. üzletrészátruházásával és ügyvezetőváltással kapcsolatos okiratok ellenjegyzésekor nem győződött meg az üzletrész vevője aláírásának valódiságáról, az aláíró nem is ismerte el előtte sajátjaként az aláírást, és így a közhiteles cégnyilvántartásba valótlan adatok kerültek be, megszegte az Üt. 27. § (1) bekezdés a) és b) pontjában írtakat és ezzel az Üt. 37. § a) pontjába ütköző 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont azzal, hogy a fizetésképtelen (...) Kft. tárgyi eszközeit elrejtette, és részben meghiúsította hitelezői igények kielégítését megszegte az Üt. 3. § (2) és (3) pontjában írtakat és ezzel az Üt. 37. § a) pontjába ütköző 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Eljárás alá vont azzal, hogy a (...) Kft. könyvelési iratanyag eltüntetésével meghiúsította a Kft. felszámolást megelőző évi vagyoni helyzetének áttekintését és ellenőrzését, megszegte az Üt. 3. § (2) és (3) pontjában írtakat és ezzel újabb, az Üt. 37. § a) pontjába ütköző 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a jelentős időmúlást – az elkövetett vétség közel 10 éve történt – továbbá, hogy eljárás alá vont három gyermek eltartásáról gondoskodik, valamint munkaviszonya, jövedelme nincs, ingó és ingatlanvagyonát végrehajtás terheli.
A büntetés kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe Fegyelmi Tanács a több rendbeliséget, azt, hogy az ügyvédi foglalkozása felhasználásával és szándékosan követte el a cselekményeket, aktív magatartást fejtett ki, személyesen járt el a vagyontárgyak elvonásakor, az iratanyag eltüntetésekor. Fegyelmi Tanács figyelembe vette, hogy a bíróság az ügyvédi foglalkozástól 3 évre eltiltotta eljárás alá vontat, valamint, hogy a megítélés tárgyát képező cselekmények súlyosan rombolják az ügyvédi kar és az ügyvédek társadalmi megítélését. Továbbá figyelembe vette eljárás alá vont fegyelmi előéletét: ellene bűncselekmény elkövetése miatt indult több fegyelmi eljárás volt/van folyamatban.
Fegyelmi Tanács az enyhítő és súlyosító körülményeket mérlegelve a fegyelmi vétség súlyának figyelembevételével az Üttv. 108. § e) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés alkalmazását és annak 4 éves időtartamát tartotta megfelelő súlyú és arányú büntetésnek.
Miután az eljárás alá vontat saját kérésére törölték a kamarai nyilvántartásból, így ügyvédi tevékenység végzésére nem jogosult, ezért az Üttv. 130. § (2) bekezdésének kötelező rendelkezését nem kellett alkalmazni, az ügyvédi tevékenysége gyakorlásának felfüggesztéséről rendelkezni nem kellett.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 80.000 Ft átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács F–5/2018. sorszám alatt meghozott I. fokú határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést jelentett be a törvényes határidőn belül 2023.07.14. napján, mely postai úton 2023.07.17. napján érkezett be, melyben kérte, hogy a 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség alapján 4 év kizárással sújtott fegyelmi büntetést a II. fokú Fegyelmi Tanács mérsékelje, és a Törvényszék jogerős ítéletében foglaltakkal egyezően, 3 évben szíveskedjen megállapítani. Előadta, hogy az enyhítő körülményeket az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács nem vette figyelembe kellő súllyal.
Az Országos Fegyelmi Főbiztos írásbeli indítványában az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta azzal azonban, hogy egyetértett azzal, az elkövetés idejéig nem jogerős fegyelmi eljárások az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére nem értékelhetőek. A fegyelmi főbiztos indítványára az eljárás alá vont volt ügyvéd beadványában a fellebbezésében foglaltakat fenntartotta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának II. fokú Fegyelmi Tanácsa 2023. október 13. napján tárgyalást tartott elektronikus hírközlő eszköz útján az eljárás alá vont ügyvéd ügyében, ezt követően zárt tanácskozás után meghozta a II. fokú Fegyelmi Tanács a határozatát, melynek rövid indoklása a következő:
Az elsőfokon eljárt fegyelmi tanács az ügyben keletkezett tényállást a fent kifejtettek szerint feltárta és részletezte. Az elsőfokon lefolytatott fegyelmi eljárás során a Fegyelmi Bizottság a vonatkozó eljárási szabályokat betartotta, beszerezte a szükséges iratokat, meghallgatta a fentiek tanúsága szerint az érintetteket a fegyelmi eljárás alá vont ügyvédet, a tényállást részletesen teljes körűen feltárta és ezt követően hozta meg érdemi határozatát.
Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében azt kérte, hogy a Törvényszék jogerős ítéletében foglaltakkal egyezően 3 évben állapítsa meg a kizárás időtartamát, szemben az elsőfokú határozatban megállapított 4 év időtartammal.
A Magyar Ügyvédi Kamara 3/1998. (VI. 27.) Fegyelmi Eljárási Szabályzatának XI. Fejezete rendelkezik a büntetés hatályáról és a mentesítésről. Az 55. § (1) bek. akként szól, hogy „kizárás fegyelmi büntetés esetén 10 évig az ügyvéd nem vehető fel az ügyvédi kamarába”.
A (2) bek. akként szól, hogy „kizárás esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 év elteltével van mód arra, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács a kizárással sújtott ügyvédet kérelmére a büntetés hatálya alól mentesítse, ha ez eljárás alá vont ügyvéd arra érdemes”.
Jelen esetben ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy a kizárás időtartamát 4 évben határozta meg az elsőfokú fegyelmi tanács és függetlenül attól, hogy a Törvényszék ítélete ennél rövidebb tartamban 3 évben határozta meg az eltiltás mértékét, a vonatkozó fent hivatkozott kamrai fegyelmi szabályzat 5 év után teszi lehetővé, hogy az ügyvéd, ha arra érdemes kérelmére a mentesítési eljárás lefolytatása után mentesítve legyen. Ennek következtében azt, hogy a fegyelmi vétség elkövetésre került-e, az Üt. 37. § alapján kellett megállapítani, ebben a körben helyes döntést hozott az elsőfokú fegyelmi tanács. Az előző bekezdésekben írtakra figyelemmel azonban az állapítható meg, hogy az Üttv. a büntetés kiszabására enyhébb szankciókat alkalmaz, így helyes a határozott időtartamba történő kizárás alkalmazása is.
Helyesen került sor az enyhítő és súlyosító körülmények figyelembevételére is, azzal azonban, hogy a megindult fegyelmi eljárások nem minősülnek súlyosító körülménynek, mert a fegyelmi vétség elkövetéséig jogerős fegyelmi vétség megállapítása nem történt. Mindezek következtében nem volt lehetőség a másodfokon eljárt fegyelmi tanács megítélése szerint a fellebbezésnek helytadásra, ezért – különös tekintettel arra, hogy az ügyvéd büntető eljárás során történt elítélése súlyosan sérti az ügyvédi kar tekintélyét, megítélését – a súlyosító körülmények csökkenése mellett is helyben kellett hagyni az elsőfokú határozatot.
Mindenek következtében az eredménytelenül fellebbező eljárás alá vont volt ügyvédet kötelezni kellett a másodfokú eljárásban felmerült átalányköltség megfizetésére. A másodfokú eljárás átalányköltségének a mértékére és viselésére vonatkozó rendelkezés a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 40.2. c) pontján és a 40.6. pontján alapul. Miután jelen határozattal szemben további fellebbezésre lehetőség nincs, meg kellett állapítani azt is, hogy a határozat jogerős.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat 2023. október 13. napján jogerős és 2024. január 11. napján végrehajtható.