A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ...... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. ..... napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács
dr. ...
eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, megállapítja, hogy elkövette az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget.
Ezért vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerinti
pénzbírság
fegyelmi büntetést szab ki, amelynek összege 500.000 Ft.
Az eljárási költséget 80.000 Ft. azaz nyolcvanezer forint összegben állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000, azaz nyolcvanezer Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Nógrád Vármegyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Nógrád Vármegyei Ügyvédi Kamara ... vezetett … számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papíralapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A Fegyelmi Tanács tájékoztatja eljárás alá vont ügyvédet, hogy fellebbezését az „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelölésével terjesztheti elő.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Dr. .... a Nógrád Vármegyei Ügyvédi Kamara tagja. A személyi körülményeire az eljárás során nem tett nyilatkozatot.
Fegyelmi előzménye:
...........
1. A bejelentés:
A bejelentő a folyamatban lévő munkaügyi perében kereste meg dr ügyvédet, aki azt ígérte neki, hogy az első tárgyaláson megnyerik a pert és megítélik részére az elmaradt munkabérét, 1.800.000 Ft-ot. A bejelentő szerint eljárás alá vont ügyvéd 400.000 Ft-ot kért el tőle. A bejelentés szerint az ezt követő tárgyaláson a peres eljárás bírója azt kérte, hogy a felek ügyvédjei egyezzenek meg egymás között, vagy kezdi újra az ügy tárgyalását. A bejelentés szerint eljárás alá vont ügyvéd ekkor ismért elkért a bejelentőtől 60.000 Ft-ot.
A bejelentő állítása szerint ő ítéletről nem értesült, semmilyen iratot nem kapott, minden, az üggyel kapcsolatos irat dr ügyvédnél van, amit többször kért vissza szóban és írásban is egyaránt, erre azonban az érintett ügyvéd nem reagált.
A bejelentő a bejelentése mellé csatolta a 2022.04.25. napon kelt ügyvédi meghatalmazást, eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő közötti ügyvédi tényvázlatot, a DC–2022–22. számú számlát, valamint a bejelentő által az ügyvéd részére írt felszólító levelet.
2. Előzetes vizsgálat elrendelése:
A fegyelmi biztos a bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot 2023. július 13. napján kelt határozatával elrendelte.
3. Fegyelmi eljárás kezdeményezése:
A fegyelmi biztos a 2023. szeptember 13. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az eljáró fegyelmi biztos a határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatot 2023. július 17. napján átvette, de arra nyilatkozatot nem terjesztett elő, valamint a rendelkezésére álló iratokat sem csatolta.
Eljáró fegyelmi biztos a határozatában az alábbi tényállást állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd a 2022.04.25. napján kelt ügyvédi megbízással elfogadta .... megbízását arra, hogy a bejelentő jogi képviseletét ellássa a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma 35...2021. szám alatt folyamatban lévő peres eljárásban. A becsatolt iratok tartalma szerint dr. .... az ügy elvállalásakor részletes tényvázlatot készített, melyben rögzítette a peres eljárás előzményét és az ügy jelenlegi állását.
A megbízásban foglaltak szerint eljárás alá vont ügyvéd részletesen tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a peres eljárásban felperesként nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének, és a sikeres bizonyítás elmaradása a bejelentő, mint felperes terhére esik, s kifejezetten tájékoztatta bejelentőt arról, hogy a per akkori állása szerint a kereset elutasítása várható.
Eljáró ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt arról is, hogy álláspontja szerint a büntetőeljárás során, így a NAV nyomozóhivatala előtt, költségvetési csalás bűncselekmény gyanúja miatt tehető az ügyben büntetőfeljelentés és az ügyvéd álláspontja szerint a büntetőeljárásban nyílik majd lehetőség arra, hogy a szabályosan bejelentett és bérszámfejtett munkabéren túl fizetett munkabér ténye és összegszerűsége bizonyítást nyeljen, a büntetőeljárás befejezéséig a munkaügyi per felfüggesztése válik indokolttá. Eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt arról is, hogy ha a bizonyítás a büntetőeljárásban is sikertelen marad, a folyamatban lévő munkaügyi per megnyerésének esélye elenyészővé válik.
Munkadíjként eljárás alá vont ügyvéd alapdíjként 400.000 Ft-ot határozott meg, melynek kifizetéséről készült a fenti számon rögzített készpénzfizetési számla, illetve az eljárásban eltöltött minden megkezdett óránként 30,000 Ft-ot kötött ki, valamint sikerdíjként 15%-os mértékű összeget (jogerősen kamatokkal növelt összegből számítottan) állapítottak meg a Felek.
A fegyelmi biztos a határozatában előadta, hogy álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy nem fedi a valóságot azon állítás a bej elöntésben, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd azt ígérte a bejelentőnek, hogy a pert az első tárgyaláson megnyerik, hiszen a részletesen rögzített tényvázlatban többször és alaposan kitér az eljárás alá vont ügyvéd a kereset elutasításának a kifejezett esélyére, s a fenti feltételekhez kötötten bízott csak a pernyertességben.
Az eljáró fegyelmi biztos szerint a rendelkezésre álló adatok szerint megállapítható, hogy:
– az ügyvéd nem tájékoztatta az Ügyfelet a peres eljárás állásáról, az általa elvégzett eljárási cselekményről, nyilatkozatokról, és a büntetőeljárás megindításáról (figyelemmel azonban arra, hogy a bejelentőt tanúként kihallgatásra nem idézték, feltehetően a büntetőeljárás megindítására sem kerülhetett sor), valamint a megbízási szerződés megszűnése (ügyfél általi felmondása) során az ügyvéd nem tett eleget az iratok visszaszolgáltatási kötelezettségének és
– az ügyvéd nem tett eleget jelen fegyelmi eljárás során az iratcsatolási kötelezettségének sem.
A fegyelmi biztos a határozatában hivatkozott az Üttv. 107. § a) pontjára, az Üttv. 1. § (3) bekezdésére, valamint az Üttv. 39. § (1) – (3) bekezdéseire.
4. A fegyelmi tárgyalás
A Fegyelmi Tanács 2023. december 8. napján tartott tárgyalást az ügyben. A tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, míg a bejelentő megjelent.
A Fegyelmi Tanács elnöke a tárgyaláson rögzítette, hogy eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalás megkezdését megelőzően telefonon értesítette a Kamarát arról, hogy az ügyben iratokat kíván csatolni, amelyre akkor nyílik lehetősége, amikor az asszisztense az irodába megérkezik.
A bejelentő a tárgyaláson a bejelentésében foglaltakat fenntartotta és elmondta, hogy ezzel az üggyel őt nagy kár érte. A munkaügyi bíróság javaslatára bízott meg ügyvédet. Első alkalommal 400.000 Ft-ot kért el tőle eljárás alá vont ügyvéd, amelyet a bejelentő csak az édesanyja temetésére félretett pénzéből tudott megfizetni. Bejelentő előadása szerint eljárás alá vont ügyvéd megnyugtatta őt, hogy a pénzét vissza fogja kapni. Volt egy tárgyalás, amelyen mindketten jelen voltak, az 15 percig tartott és érdemi előrelépés nem történt. Eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalás napján elkért bejelentőtől további 60.000 Ft-ot és azt ígérte, hogy a következő napon elutazik Budapestre elintézni az ügyet és akkor a bejelentő visszakapja a pénzét. Bejelentő az édesanyja halálakor jelezte eljárás alá vont ügyvéd felé, hogy szüksége van a pénzre. Ezt követően bejelentőnek kölcsönt kellett felvennie. Eljárás alá vont ügyvéd ígéretet tett bejelentőnek, hogy fizetni fog a részére.
Bejelentő elmondása szerint egy alkalommal egy nyomtatványt kellett kitöltenie eljárás alá vont ügyvéd irodájában az asszisztens segítségével, amelyet egy budapesti szervnek küldtek meg.
Bejelentő előadta, hogy a tárgyalást megelőző napon eljárás alá vont ügyvéd telefonon megkereste és bejelentő megadta neki a bankszámla számát. A telefonhívás alkalmával a bejelentő említette eljárás alá vont ügyvédnek a másnapi fegyelmi tárgyalást, amelyről a bejelentő előadása szerint eljárás alá vont ügyvéd nem tudott. Eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyalást megelőző napon átutalt 742.600 Ft-ot a bejelentő részére. Bejelentő az átutalt összegről csak annyit tudott előadni, hogy eljárás alá vont ügyvéd az összeget „kiharcolta”.
Bejelentő előadta, hogy sem a bíróságtól, sem eljárás alá vont ügyvédtől nem kapott semmilyen iratot. Többször is próbálta eljárás alá vont ügyvédet elérni, de az iratait nem kapta vissza, így nem tud új ügyvédet sem keresni.
Fegyelmi Tanács elnöke a bizonyítási eljárás lezárását megelőzően megállapította, hogy a Tanács az eljárás alá vont ügyvéd telefonhívását nem tudja bizonyítási indítványként értékelni, megállapította továbbá azt is, hogy a bizonyítási eljárás lezárását megelőző időpontig nem érkezett eljárás alá vont ügyvéd részéről beadvány sem.
Fegyelmi biztos a végindítványában kifejtette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének tekintettel arra, hogy ügyfele írásban is kérte, valamint arra, hogy a kúriai döntés is van arra vonatkozóan, hogy az iratokat ki kell adni, még akkor is, ha adott esetben megbízási díjhátralékot eredményezne. Eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget jelen fegyelmi eljárás során az iratcsatolási kötelezettségének sem, ezzel a szabályzat 12.3 pontját is megszegte, ami kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot az ügyvédi kamarai szervek részére ellene indult panasz, illetve fegyelmi eljárásban az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni. Tekintettel eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előzményére, az eljáró fegyelmi biztos pénzbírság kiszabására tett indítványt.
A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a tényállást – a fegyelmi biztos által megállapított tényállással nagyrészt egyezően – az alábbiak szerint állapította meg:
Dr. ... ügyvéd a 2022.04,25. napján kelt ügyvédi megbízással elfogadta .... megbízását a bejelentő jogi képviseletének ellátására a Budapest Környéki Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma 35.M 2021. szám alatt folyamatban lévő peres eljárásban. Eljárás alá vont ügyvéd az ügy elvállalásakor részletes tényvázlatot készített, melyben rögzítette a peres eljárás előzményét és az ügy jelenlegi állását. A tényvázlatban foglaltak szerint eljárás alá vont ügyvéd részletesen tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a peres eljárásban felperesként nem tett eleget bizonyítási kötelezettségének és a sikeres bizonyítás elmaradása a bejelentő, mint felperes terhére esik. Kifejezetten tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a per akkori állása szerint a kereset elutasítása várható.
Eljárás alá vont ügyvéd a tényvázlatban tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy álláspontja szerint büntetőeljárás során, így a NAV nyomozóhivatala előtt, költségvetési csalás gyanúja miatt tehető az ügyben büntetőfeljelentés és az ügyvéd álláspontja szerint a büntetőeljárásban nyílik majd lehetőség arra, hogy a szabályosan bejelentett és bérszámfejtett munkabéren túl fizetett munkabér ténye és összegszerűsége bizonyítást nyeljen, a büntetőeljárás befejezéséig a munkaügyi per felfüggesztése válik indokolttá.
Eljárás alá vont ügyvéd a tényvázlatban tájékoztatta a bejelentőt arról is, hogy ha a bizonyítás a büntetőeljárásban is sikertelen marad, a folyamatban lévő munkaügyi per megnyerésének esélye elenyészővé válik.
Munkadíjként az ügyvéd alapdíjként 400.000 Ft-ot határozott meg, melynek kifizetéséről készült a fenti számon rögzített készpénzfizetési számla, illetve az eljárásban eltöltött minden megkezdett óránként 30.000 Ft-ot kötött ki, valamint sikerdíjként 15%-os mértékű összeget (jogerősen kamatokkal növelt összegből számítottan) állapítottak meg a felek.
Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel egy alkalommal részt vett egy munkaügyi tárgyaláson, amelyet követően bejelentő további 60.000 Ft-ot fizetett eljárás alá vont ügyvéd részére. Bejelentő egy további alkalommal járt eljárás alá vont ügyvéd irodájában, amikor eljárás alá vont ügyvéd asszisztense segítségével kitöltött egy nyomtatványt, amelyet egy – a bejelentő által nem ismert – budapesti címzett részére küldtek meg.
Bejelentő több alkalommal kereste eljárás alá vont ügyvédet telefonon, hogy érdeklődjön az ügye állásáról, azonban eljárás alá vont ügyvédet elérni nem tudta.
Bejelentő 2023. április hónap folyamán „szerződés bontás” tárgyú levelet küldött eljárás alá vont ügyvéd részére, amelyben kérte az ügyre vonatkozó iratok kiadását, valamint az eljárás alá vont ügyvéd felé kifizetett pénzösszegek visszaadását. Eljárás alá vont ügyvéd az ügy iratait a fegyelmi tárgyalás megtartásának napjáig nem adta ki a bejelentő részére.
Eljárás alá vont ügyvéd 2023. december 7. napján átutalt összesen 742.600 Ft-ot a bejelentő részére.
A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint megalapozott.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok, valamint a bejelentő előadása alapján volt kénytelen az ügyben döntést hozni, ugyanis eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő védekező iratot.
A fegyelmi biztos indítványától eltérően a Fegyelmi Tanács 3 rendbeli fegyelmi vétséget állapított meg. Kiemeli a Fegyelmi Tanács, hogy a határozat meghozatala során a fegyelmi biztosi indítvány nem köti a Fegyelmi Tanácsot és jelen esetben a védett jogi tárgyak elkülönülése okán a Fegyelmi Tanács nem osztotta a fegyelmi biztos álláspontját a cselekmények rendbelisége vonatkozásában.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a bejelentőt nem tájékoztatta megfelelően az ügye állásáról annak ellenére, hogy őt a bejelentő több alkalommal telefonon, valamint legalább egy alkalommal írásban is megkereste, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését.
„Üttv. 1. § (3) bekezdés Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
A tájékoztatás elmaradása, valamint az, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyfél számára elérhetetlenné válik, sérti a lelkiismeretes eljárás fent írt követelményét. Az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az ügyéről megfelelő időközönként, valamint külön kérése esetén az eljáró ügyvédtől tájékoztatásban részesüljön. E jog érvényesülésének biztosítása a részét képezi az ügyvéd lelkiismeretes eljárásának, amely jelen esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint nem valósult meg. E magatartásával eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
További 1 rendbeli fegyelmi vétséget valósított meg eljárás alá vont ügyvéd azon magatartása, hogy a megbízási szerződés megszűnését követően elmulasztotta a bejelentő ügyére vonatkozó iratok kiadását, amellyel megsértette az Üttv. 52. § (2) bekezdését.
„Üttv. 52. § (2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.”
Kiemeli a Fegyelmi Tanács, hogy az iratvisszaadási kötelezettség, valamint az általános tájékoztatási kötelezettség két különálló és védendő jogi tárgyat képez. Erre való tekintettel a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint e két cselekmény nem tekinthető egységnek.
A fegyelmi biztos indítványával egyezően a Fegyelmi Tanács megállapított további 1 rendbeli fegyelmi vétséget az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása miatt. A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy bár eljárás alá vont ügyvéd éppen a tárgyalás napján jelezte, hogy iratokat kíván csatolni, a fegyelmi eljárás megindulását követően megfelelő idő állt eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére ahhoz, hogy az ügyre vonatkozó iratait csatolja, eljárás alá vont ügyvéd azonban ezt elmulasztotta. Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatot 2023. július 17. napján, a fegyelmi eljárást elrendelő határozatot pedig 2023. szeptember 19. napján vette át. Eljárás alá vont ügyvéd ezzel megsértette a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2 c) pontját.
„14.2. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatnak tartalmaznia kell
c) azt a rendelkezést, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni”
Eljárás alá vont ügyvéd a fentiek szerint összesen 3 rendbeli, az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget követett el.
„Üttv. 107. § fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló szüneteltető, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: Alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.”
A Fegyelmi Tanács az alkalmazandó joghátrány körében súlyosító körülményként értékelte eljárás alá vont ügyvéd nagyszámú fegyelmi előzményét. A jelen eljárást megelőzően kiszabott pénzbírságok mértékét irányadónak véve a Fegyelmi Tanács indokoltnak találta volna a középmértéket jelentősen meghaladó mértékű pénzbírság kiszabását is, azonban a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd – bár nem tudni milyen jogcímen – 742.600 Ft-ot átutalt a bejelentő bankszámlájára. A Fegyelmi Tanács ezt akként értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd jóvátételre törekedett. E körülmények együttes értékelése során a Fegyelmi Tanács elegendőnek látta a középmértéket elérő pénzbírság kiszabását azzal a reménnyel, hogy eljárás alá vont ügyvéd a jövőben is hasonló, jóvátételre irányuló magatartást fog tanúsítani az ügyfeleivel szemben.
A Fegyelmi Tanács hatásköre az Üttv. 114. § (1) bekezdésén, illetékessége az Üttv. 114. § (2) bekezdésén alapul.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) bekezdés a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
Üttv.: 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft,
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv.l35. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)
– 16/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól
A határozat jogerős: 2024.03.12.
A határozat végrehajtható: 2024.03.13.