A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2023. július 07. napján DRFB–14/2023/in.Szol.24/2022. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán 2023. november 08. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának DRFB–14/2023/III.Szol.24/2022. sz. határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Békés Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Békés Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
[1] A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság (1. sz. Fegyelmi Tanácsa) a DRFB- 14/2023/III.Szol.24/2022. számú 2023.07.07. napján meghozott Fegyelmi határozatával megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 6 rb. (hat rendbeli) szándékos fegyelmi vétséget követett el, melyből 2 rendbelit folytatólagosan valósított meg, ezért kizárással, valamint 250.000 (kettőszázötvenezer) Ft pénzbírsággal sújtotta és kötelezte 80.000 Ft azaz nyolcvanezer forint eljárási átalányköltség és 7.116 (hétezerszáztizenhat) Ft tételes költség megfizetésére.
[2] Az elsőfokú határozat szerint 2022.07.07. napján (...) bejelentést tett a Békés Megyei Ügyvédi Kamarához, melyben előadta, hogy 2019.01.18-án közlekedési balesetet szenvedett a feleségével együtt. Az eljárás alá vont ügyvéd – akit korábban nem ismert – a kórházban kereste fel, felajánlva, hogy képviseli a balesetet okozó gépkocsi tulajdonosa biztosítójával szemben benyújtandó kártérítési ügyben. A bejelentő előadta, hogy a meghatalmazás aláírása óta semmiféle tájékoztatást, iratot nem kapott még az érdeklődésére sem az eljárás alá vont ügyvédtől, akit nem lehetett elérni, vagy ha igen, kinyomta a telefont. A bejelentő felesége is adott meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvédnek, amely alapján az ő ügyében megállapodás született a biztosítóval és a kifizetett kártérítési összegből el lett számolva (le lett vonva) 800.000 Ft ügyvédi munkadíj, de számlát nem kaptak róla.
[3] A bejelentő azt is előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2021.11.18-án kölcsön kért tőle 650.000 Ft-ot azzal, hogy az majd a munkadíjba kerül beszámításra, de ha nem, akkor az összeg visszafizetését 2022.02.28-ra ígérte, ám az a mai napig nincs visszafizetve részére.
[4] Ezen felül a bejelentő azt is előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd felhívására költségekre 300.000 Ft-ot is átutalt az eljárás alá vont ügyvéd részére, de arról sem kapott számlát, sem nyugtát.
[5] A bejelentő 2022.06.17-én írásban felmondta a megbízást, majd e-mail üzenetben kérte a biztosító tájékoztatását az ügye állásáról.
[6] A biztosító 2022.06.02-i válaszából kiderült, hogy már korábban az eljárás alá vont ügyvédnek több részletben kifizettek 1.200.000 Ft-ot jogcím nélküli előleg címén, amiről szintén nem értesítette bejelentőt az eljárás alá vont ügyvéd.
[7] A bejelentő álláspontja szerint az ügyvéd méltatlan magatartást tanúsított amikor tőle, mint ügyfelétől kért kölcsön, ráadásul úgy, hogy be sem tartotta a megállapodottakat, továbbá, hogy az őt illető, általa megkapott kártérítési összegről nem tájékoztatta, vélhetően azt sajátjaként kezeli. Hangsúlyozta, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta az ügyéről, a kapcsolatot nem lehet vagy teljesen esetlegesen lehet felvenni vele, az átadott munkadíjjal és a megállapított kártérítési előleggel nem hajlandó elszámolni, és az átvett kölcsönt – felszólítás ellenére – sem hajlandó visszafizetni.
[8] Mivel a bejelentést az Ügyvédi Kamara elnöke foglalta írásba és jegyezte ellen, ezért az elfogultság látszatának elkerülése érdekében a fegyelmi biztos 2022.07.19-én másik megyei kamara kijelölését kezdeményezte.
[9] A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke 2022.07.28. napján kelt határozatával a fegyelmi biztost kizárta az eljárásból és kérte a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét másik fegyelmi biztosnak a kijelölésére.
[10] A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke 2022.08.12 napján 1/39/2022 V/325/2022 számú határozatával az eljárásra a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki.
[11] A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2022.08.24-én elrendelte az előzetes vizsgálatot az alábbiak gyanúja miatt:
– Az eljárás alá vont ügyvéd a munkadíj átvételéről sem számlát, sem más bizonylatot nem állított ki.
– Nem tett eleget a megbízásban foglaltak teljesítése érdekében, nem tájékoztatta a bejelentőt ügyének állásáról.
– A kölcsönszerződésben meghatározott 2022.02.28-i határidőre, sőt a mai napig sem fizette vissza az ügyfelétől felvett kölcsönt.
– Nem ismert, hogy a kölcsönszerződés megkötéséhez a Kamara elnökének a hozzájárulása beszerzésre került-e.
– Nem tájékoztatta a bejelentőt az ügye állásáról és nem utalta át részére a biztosítási előleget, ami felveti annak a gyanúját, hogy azt sajátjaként kezelte.
[12] A vezető fegyelmi biztos az előzetes fegyelmi vizsgálat elrendeléséről szóló határozatában – melyet az eljárás alá vont ügyvéd 2022.08.24-én vett elektronikusan kézhez – felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 8 napon belül a határozatra észrevételt tehet és felhívta arra, hogy ezen időn belül az üggyel kapcsolatos valamennyi iratot terjessze be a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához.
[13] Az eljárás alá vont ügyvéd 2022.09.19-én bejelentette, hogy „távolléte miatt” nem tudta az igazoló jelentést határidőben elküldeni s az adott hétre ígérte a bejelentést.
[14] Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022.09.20-án kelt, de 23-án benyújtott igazoló jelentésében a bejelentő által kifogásoltakat túlnyomórészt tagadta, a nyilatkozata szerint:
– A meghatalmazáson kívül megbízási szerződést is kötött a bejelentővel 2019.02.15-én, melyet
– csatolt.
– Minden lényeges fejleményről tájékoztatta ügyfelét, minden következő lépést megbeszéltek, „(...) úr folyamatosan képben volt”.
– A 3 és fél év alatt folyamatosan tartották a kapcsolatot, sokszor telefonáltak egymásnak. Ha nem tudta fogadni a bejelentő hívását, később visszahívta, amely csak 1 –2 alkalommal maradhatott el. Személyesen is sokszor találkoztak.
– Vitatta, hogy 800.000 Ft munkadíjat kapott. Számlát azért nem adott arról, mert „nem kértek, ettől függetlenül ki lett állítva”.
– A kölcsönt elismerte és azt is, hogy nem tudta még visszafizetni.
– Vitatta, hogy a biztosító által kifizetett előlegről nem tudott a panaszos, mert az elszámolás megtörtént, az erről szóló bizonylatot azonban csak később tudja benyújtani.
– A képviseleti időszak 3,5 éve alatt kifejezetten jó volt a kapcsolat a bejelentő és közte. Sem a bejelentő, sem a felesége nem kifogásolta soha a munkáját. Minden erőfeszítése ellenére a biztosító húzta aránytalanul hosszú ideig az ügyet.
– A megbízás akkor ért véget, amikor már csak egy orvosszakértői vizsgálat és az egyezségi ajánlat megküldése volt hátra, és már semmilyen ügyvédi munkára nem volt szükség.
– Nem mondott olyat, hogy a biztosító jogászának 45.000 Ft-ot kell fizetni.
– A bejelentőnek személyesen akart 300.000 Ft-ot átadni a megbízás felmondása után, de a bejelentő nem fogadta el arra hivatkozással, hogy azt az ügyvédjével meg kell beszélnie.
– Mivel a bejelentésben leírtak nem fedik a valóságot, és azokat a bejelentő nem bizonyította, kérte „a panasz elutasítását.”
[15] A fegyelmi biztos 2022.10.17-én kelt felhívásában az eljárás alá vont ügyvédet az állításai 8 napon belüli igazolására hívta fel, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd 2022.10.22-én vett át.
[16] Az eljárás alá vont ügyvéd 2022.10.22. napján előterjesztett kérelmében a határidő 8 nappal történő hosszabbítását kérte, irodai költözése és internet hozzáférése hiánya miatt.
[17] Mivel az eljárás alá vont ügyvéd által kért határidő hosszabbítási kérelme szerinti hosszabbítás az előzetes vizsgálat lefolytatására nyitva álló 3 hónapos határidő túllépését eredményezte volna, ezért a fegyelmi biztos 2022.11.21-én kelt határozatában az előzetes vizsgálat határidejét meghosszabbította 3 hónappal, 2023.02.24-ig.
[18] Az eljárás alá vont ügyvéd az általa kért, 8 nappal meghosszabbított határidő alatt sem csatolta a bizonyítékait.
[19] A vezető fegyelmi biztos egyébként a 2022.11.21-diki határozatában ismételten felhívta az eljárás alá vont ügyvédet állításai 8 napon belüli igazolására, bizonyítékok csatolására és tájékoztatta arról, hogy ellenkező esetben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fog dönteni.
[20] Mivel a meghosszabbított határidő is eredménytelenül telt el, az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen bizonyítékot, okiratot, számlát nem csatolt, ezért a fegyelmi biztos 2022.12.27-én fegyelmi eljárás kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
[21] A fegyelmi biztos az alábbi fegyelmi vétségek megállapítását indítványozta:
– 1 rb. szándékos – Megbízási díj elszámolásával kapcsolatos kötelességszegés – (ÜESZ 6.9.)
– 1 tb. szándékos – Megbízási díjon felüli jogtalan követelés – arra tekintettel, hogy a biztosító által részére utalt 1.200.000 Ft-tal nem számolt el a megbízója – bejelentő – felé és azzal sajátjaként rendelkezett. (ÜESZ 6.9.)
– 1 rb. szándékos és folytatólagosan elkövetett Megbízó tájékoztatásának elmulasztása (Üttv. 1. § (3) bek., 52. § (1) bek. ÜESZ 2.1., 2.4.)
– 1 rb. szándékos – Számlaadási kötelezettség elmulasztása – a megbízási díjra vett át pénzt, amelyről – az elszámolás hiányán túl – nem adott számlát (Üttv. 1. § (3) bek. és 2007. évi CXXVII. tv. 159. §)
– 1 rb. szándékos – A kamara elnökének hozzájárulása nélkül az ügyféllel kötött jogügylet (ÜESZ 5.8/b. pontja)
– 1 rb. folytatólagos, az Üttv. 107. § b.) pontja szerinti. az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyének súlyos veszélyeztetés arra tekintettel, hogy a 650.000 Ft kölcsön vissza nem fizetése és az általa a biztosítótól az ügyfele javára átvett 1.200.000 Ft kártérítési összeggel való elszámolás felszólítás ellenére fennálló hiánya önmagában alkalmas arra, hogy az ügyfeleknek – sőt a jogi segítséget igénybe vevő, vagy igénybe venni kívánó társadalom széles körének – ügyvédségbe vetett hitét, az ügyvédi kar társadalmi megbecsültségét és az ügyvédi hivatás tekintélyét alapjaiban és jelentősen veszélyezteti és ássa alá. A maximális összeghez közelítő összegű pénzbírság, továbbá 3 év időtartamra a kamarai közügyektől való eltiltás kiszabását indítványozta.
[22] A határozatot az eljárás alá vont ügyvéd 2023.01.10-én vette át.
[23] A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Elnöke 2023.03.14-én kelt határozatában a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottságot jelölte ki ez eljárás lefolytatására. Az elsőfokú fegyelmi tanács kijelölésére 2023.03.28-án került sor.
[24] A Békés Megyei Ügyvédi Kamara 2023.04.05-én kelt tájékoztatásában azt közölte az eljárás alá vont ügyvéd szakmai előéletét, mely szerint aktuálisan egy fegyelmi eljárás van folyamatban ellene, amelyben a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 1 rendbeli folytatólagosan, szándékosan megvalósított fegyelmi vétség elkövetése miatt kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta, ügyvédi tevékenységét nem jogerősen felfüggesztette.
[25] A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletéről szóló tájékoztatása szerint korábban 3 fegyelmi büntetés kiszabására került sor vele szemben a Budapesti Ügyvédi Kamarában (2000 F.148. Megrovás – jogerős: 2000.10.25.; 2001.F.270. 150.000 Ft pénzbírság – jogerős: 2002.06.03.; 2003.F.118 250.000 Ft pénzbírság – jogerős 2006.10.09.)
[26] Az elsőfokú fegyelmi tanács 2023.05.23 napjára tűzte ki a fegyelmi tárgyalást, amelyre idézte az eljárás alá vont ügyvéden felül tanúként a bejelentőt és házastársát.
[27] A bejelentő az alábbi iratokat küldte még meg 2023.04.25-én az eljáráshoz
– Megbízási szerződés (2019.02.15.),
– Meghatalmazás (2019.02.03.),
– Eljárás alá vont ügyvéd 2021.11.18-án kelt nyilatkozata a 650.000 Ft kölcsön felvételéről és annak legkésőbb 2022.02.28-ig történő visszafizetéséről,
– Átutalási megbízás a 300.000 Ft bejelentő általi megfizetéséről az ügyvéd részére,
– A megbízási szerződés 2022.06.17-i felmondása a bejelentő részéről és az elszámolás, iratok kiadásának a kérése,
– A biztosítóval a felmondást követően kötött megállapodás
[28] A 2023.05.23-ára kitűzött tárgyaláson való megjelenését 2023.05.22-én az eljárás alá vont ügyvéd betegségére hivatkozással mentette ki.
[29] Az elsőfokú fegyelmi tanács 2023.05.23-án tartott fegyelmi tárgyalást, amelyre az eljárás alá vont nem. A két tanú a tárgyaláson megjelent, így a tanúk meghallgatására ekkor sor is került. A bejelentő a tárgyaláson is csatolt iratokat.
[30] A tárgyalási jegyzőkönyv, az abban foglalt idézés és iratcsatolási, észrevétel és nyilatkozattételi felhívás az eljárás alá vont ügyvéd részére elektronikusan megküldésre került, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd 2023.05.25-én töltött le.
[31] 2023.06.02. napján az eljárás alá vont ügyvéd orvosi igazolást csatolt, valamint észrevételeket tett a tárgyalási jegyzőkönyvre. Vitatta a tanúk egyes állításait, a megtartott tárgyalásról való távolmaradását igazolta, továbbá egészségi állapotára hivatkozással ügygondnok kirendelését kérte.
[32] Az elsőfokú fegyelmi tanács 2023.06.09-én hozott határozatával helyt adott az eljárás alá vont igazolási kérelmének a tárgyalásról való távolléte tekintetében.
[33] 2023.06.24. eljárás alá vont ügyvéd a korábban tett észrevételeit kiegészítette, amelyhez fotókat csatolt.
[34] Az elsőfokú fegyelmi tanács ezek után 2023.07.07. tartotta az újabb fegyelmi tárgyalását, amelyen az eljárás alá vont ügyvéd nem vett részt.
[35] A tárgyaláson meghozott fegyelmi határozatában az elsőfokú fegyelmi tanács a fenti előzmények tükrében a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd, a tanúként meghallgatott bejelentő és más tanú előadása alapján állapította meg a tényállást.
[36] Eszerint a bejelentő 2019.02.03. napján a kórházban meghatalmazta az őt felkereső, eljárás alá vont ügyvédet, hogy a személyi sérüléses közlekedési balesete ügyében a balesetet okozó járművezető kötelező felelősségbiztosítója előtti kártérítési eljárásban őt teljes jogkörrel képviselje. A 2019.02.15. napján aláírt megbízási szerződés alapján az eljárás alá vont ügyvéd kötelezettséget vállalt a bejelentő kárigényének rendezésére, a bejelentő folyamatos tájékoztatására és a vele való kapcsolattartásra. A felek a megbízási díj mértékét a bejelentő javára ténylegesen kifizetett összeg 18%-ában (mint az eljárás alá vont ügyvéd valamennyi költségét is magában foglaló sikerdíjban) határozták meg azzal, hogy a sikerdíjat a bejelentő részére kifizetett kártérítési összeg terhére a biztosító teljesítésétől függően, alkalmanként számolják el.
[37] Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő feleségével is hasonló tartalmú szerződést kötött, amely teljesedésbe ment, a bejelentésnek ez nem volt tárgya.
[38] A megbízás során a biztosító az eljárás alá vont ügyvéd részére, a bejelentő javára jogcím nélküli kárelőlegként több részletben összesen 1.200.000 Ft összeget fizetett meg (2019.06.25-én 500.000 Ft-ot, 2019.11.22-én 300.000 Ft-ot, 2020.02.06-án 200.000 Ft-ot, 2022.02.10-én 200.000 Ft-ot). Az eljárás alá vont ügyvéd csak az 500.000 Ft összegű első részletet fizette ki a bejelentőnek 2020. év végén, ezen összegből az eljárás alá vont ügyvéd 18%-os sikerdíja levonásra került, az ügyvédi díjról számla nem készült. A fennmaradó 700.000 Ft biztosító általi megfizetéséről az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta (arról a bejelentő csak a biztosítónál történt, a megbízás megszűnését követő személyes eljárása során szerzett tudomást) és azzal az ügyvéd a mai napig nem számolt el.
[39] 2021.11.18. napján az eljárás alá vont ügyvéd kölcsön kért a bejelentőtől 650.000 Ft összeget, az erről szóló, általa aláírt nyilatkozata szerint a kölcsönt a kártérítési ügyből járó munkadíja terhére, de legkésőbb 2022. február 28. napjáig vállalta visszafizetni, amely azonban a mai napig nem történt meg.
[40] A bejelentő 2022. január 17. napján az eljárás alá vont ügyvéd részére a megbízással összefüggő költségeire – az ügyvéd kérésére – átutalással megfizetett 300.000 Ft-ot, ezen díjról számla nem készült, az összeggel az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás megszűnésekor és azóta sem számolt el.
[41] Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt az ügye állásáról és a fejleményekről sem tájékoztatta rendszeresen, ezért a bejelentő a megbízást 2022. június 17. napján azonnali hatállyal felmondta, kérve az átadott 300.000 Ft összegről történő elszámolást és a kölcsönösszeg visszafizetését.
[42] Az elsőfokú fegyelmi tanács rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét vitatta és azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy a bejelentőtől „az időközben kialakult baráti kapcsolatra tekintettel” 650.000 Ft-ot kért és kapott kölcsön, amelyet a mai napig „sajnálatos módon” nem tudott még visszafizetni.
[43] Az eljárás alá vont ügyvéd a beadványaiban részletes nyilatkozatot tett a bejelentésben foglaltakra, illetve a tárgyalási jegyzőkönyvben rögzített tanúvallomásokra vonatkozóan is megtette észrevételeit, mely szerint
– nem igaz, hogy a 2019. február 3-án kelt meghatalmazáson kívül mást nem írt alá a bejelentő, mert megbízási szerződést is kötött vele, „természetesen munkadíj meghatározásával”. A 2019.02.15-én kelt megbízási szerződést csatolta.
– nem igaz, hogy nem adott tájékoztatást az ügy állásáról, mert azt folyamatosan megtette, minden lényeges fejleményről tájékoztatta, minden következő lépést megbeszéltek, „(...) úr folyamatosan képben volt”.
– az se igaz, hogy nem lehetett elérni vagy kinyomta a telefont, mert a 3,5 évben folyamatosan tartották a kapcsolatot, sokszor telefonáltak egymásnak. Ha nem tudta fogadni a bejelentő hívását, később visszahívta, amely csak 1–2 alkalommal maradhatott el. Személyesen is sokszor találkoztak.
– bár az ügy szempontjából irrelevánsnak tartotta, az sem igaz, hogy a bejelentő feleségének ügyében 800.000 Ft volt a munkadíja, mert az annál jóval kevesebb volt. Számlát azért nem adott arról, mert „nem kértek, ettől függetlenül ki lett állítva”.
– a kölcsönt nem vitatta, azt a bevételei kedveződen alakulása miatt nem tudta eddig visszafizetni. A visszafizetés „természetesen meg fog történni, miként a 300.000 Ft is”. Álláspontja szerint a kölcsönnek az ügyhöz nincs köze, mert a bejelentő és a közte kialakult jó kapcsolat alapján, magánemberként, magánkölcsönként segítettek egy átmeneti nehézségen. A kölcsön visszafizetésének késedelme – szerinte – nem fegyelmi vétség, kívül esik a kamara hatáskörén.
[44] Az elsőfokú fegyelmi tanács azon eljárás alá vont ügyvéd általi hivatkozással összefüggésben, miszerint „Az sem igaz, hogy a biztosító által kifizetett előlegről nem tudott a bejelentő, mert az elszámolás megtörtént. Az erről szóló bizonylatot azonban csak később tudja benyújtani, ugyanis jelenleg költözés miatt más tárgyakkal együtt minden korábbi irat, bizonylat már be van dobozolva, és ezekhez nem tudok hozzáférni. Ezek néhány hónapig raktárban lesznek tárolva, de nem ott, ahová a költözés történni fog. Ezek egy újabb költözéskor lesznek felbontva, hónapok múlva. Addig tehát nincs fizikai hozzáférésem hozzájuk. Kérem, szíveskedjenek erre olyan határidőt biztosítani, hogy a fenti körülmény miatt engem hátrány ne éjen.” – megjegyezte, hogy a fentiek a határozat meghozatalának napjáig sem kerültek csatolásra.
[45] Az eljárás alá vont ügyvéd szerint a képviseleti időszak 3,5 éve alatt kifejezetten jó volt a kapcsolat a bejelentő és közte. Sem a bejelentő, sem a felesége nem kifogásolta soha a munkáját. Minden erőfeszítése ellenére a biztosító húzta aránytalanul hosszú ideig az ügyet. Állítása szerint a bejelentő is jól tudja, hogy miért húzódott el az eljárás, hiszen annak idején többször megbeszélték.
[46] Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint a megbízás akkor ért véget, amikor már csak egy orvosszakértői vizsgálat és az egyezségi ajánlat megküldése volt hátra, és már semmilyen ügyvédi munkára nem volt szükség.
[47] Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint a bejelentő a biztosítónak írt e-mailjében is több valótlanságot állított, ezzel rossz színben tüntetve fel őt.
[48] Az eljárás alá vont ügyvéd állította, hogy nem mondott olyat, hogy a biztosító jogászának 45.000 Ft-ot kell fizetni. Ezt abszurd állításnak, ez teljesen irracionális képtelenségnek tekintette.
[49] Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint a bejelentőnek személyesen akart 300.000 Ft-ot átadni a megbízás felmondása után, de azt a bejelentő nem fogadta el arra hivatkozással, hogy azt az ügyvédjével meg kell beszélnie.
[50] Mivel az eljárás alá vont ügyvéd szerint a bejelentésben leírtak – eljárás alá vont ügyvéd szerint – nem fedik a valóságot, és azokat a bejelentő nem bizonyította, az eljárás alá vont ügyvéd kérte „a panasz elutasítását”.
[51] Az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában rögzítette azt is, hogy a 2023.05.23-án és 2023.07.07-én megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, és azt is, hogy május 22- én írásban közölte, hogy hónapok óta beteg.
[52] Az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában rögzítette azt is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2023.06.24. napján kelt beadványához csatolt 2 fényképet annak igazolására, hogy az iratai papírdobozokban állnak még aznap is.
[53] Az elsőfokú fegyelmi határozat részletesen rögzítette a fegyelmi tárgyaláson személyesen meghallgatott bejelentő és házastársa nyilatkozatait is, valamint megjelöli egyébként a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokat is.
[54] Az elsőfokú fegyelmi határozat rögzíti, hogy a fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját fenntartotta, illetve pontosította és az eljárás alá vont ügyvéd vétkességét az alábbiakban jelölte meg
– 1 rb. szándékos, a megbízási díj elszámolásával kapcsolatos kötelezettség megszegése (UESZ 6.10. pontja),
– 1 rb. szándékos, folytatólagosan megvalósított ügyvédi mulasztás miatt, mivel megbízóját nem tájékoztatta a biztosítótól több részletben érkezett 700.000 Ft-ról, illetve azt a mai napig a részére nem adta át, továbbá nem adott tájékoztatást az ügye állásáról,
– 1 rb. szándékos, folytatólagosan megvalósított letétkezelési szabályok megsértése miatt (Ptk. 6:275. § (1) Üttv. 52. § (1)),
– 1 rb. szándékos, számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt (2007. évi CXXVII. tv. 159. §),
– 1 rb. szándékos, a kamara elnökének hozzájárulása nélkül az ügyfelével kötött 650.000 Ft kölcsön jogügylet miatt (ÜESZ 5.8. b) pont.),
– 1 rb. szándékos, az ügyvédségbe vetett bizalom súlyos megsértése miatt a kölcsönvett összeg mai napig vissza nem fizetése okán.
[55] A fegyelmi biztos mindezek alapján indítványozta kizárás fegyelmi büntetést és pénzbírság kiszabását az eljárási átalány- és a tételes költségek megfizettetése mellett. Mindazonáltal a fegyelmi biztos nem indítványozta – bizonyítottság hiányában – az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását az iratok visszaadásának elmulasztása, a kapcsolattartás elmulasztása, valamint a megbízási díjon felüli 45.000 Ft jogtalan követelés miatt.
[56] Az elsőfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatában a fegyelmi biztos indítványát alaposnak találta és egyetértett vele a tényállás és az elkövetett fegyelmi vétségek tekintetében is.
[57] Az elsőfokú fegyelmi tanács az ügyvédi megbízás tartalmára vonatkozó tényállást az írásban rögzített megbízási szerződés, illetve a felek egybehangzó vallomása alapján állapította meg. A 650.000 Ft kölcsön, valamint a 300.000 Ft kifizetését a felek egyező nyilatkozatai alapján fogadta el, melyre ezért külön bizonyítási eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek, illetve a rendelkezésre álló dokumentumok is alátámasztották. Az elsőfokú fegyelmi tanács az egyéb kérdésekben pedig a bizonyítási eljárás eredményeként az eljárás alá vont ügyvéd előadásával szemben a bejelentő és a tanú következetes és egybehangzó előadását fogadta el, mert ezek az okirati bizonyítékokkal is megegyeztek.
[58] Az elsőfokú fegyelmi tanács mellőzte az eljárás alá vont ügyvéd által indítványozott ügygondnok kirendelését, hiszen eljárás alá vont ügyvéd – amint az az orvosi igazolásból is kiderül – járóbeteg, beadványait maga szerkesztette és küldte meg elektronikus úton, az eljárás során felmerült valamennyi nyilatkozatra, beadványra, kérdésre észrevételeket tett, így az eljárás során nem szorult rá arra, hogy helyette ügygondnok tegyen nyilatkozatokat.
[59] Az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd tényállásban rögzített cselekményei, mulasztásai rendkívül súlyosan sértik az ügyvédi hivatás méltóságát. A részére a biztosítótól az ügyfelének érkezett pénzösszegből 700.000 Ft-ot a sajátjaként kezelt, annak megérkezéséről még csak nem is tájékoztatta ügyfelét.
[60] Az elsőfokú fegyelmi tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvédnek azt a hivatkozását, hogy elszámolt ügyfelével, továbbá, hogy az átvett összegről számlát is állított ki, hiszen erre a teljes eljárás során bizonyítékot nem csatolt.
[61] Az elsőfokú fegyelmi tanács elfogadhatatlan ítélte az eljárás alá vont ügyvédnek azt a magyarázatát, hogy közel egy éve dobozokban állnak az iratai, amelyhez nem fér hozzá. A csatolt fényképfelvétellel összefüggésben megjegyezte az elsőfokú fegyelmi tanács, hogy az nem bizonyítja azt, hogy az eljárás alá vont a rendezetlen dobozokban az ügyvédi iratait tárolja. De még ha azok is találhatók a dobozokban, az sem szolgálhat kifogásként az iratcsatolás elmulasztására, mivel ha a családi házából elköltözik, illetve az irodája székhelyét változtatja meg, köteles a folyamatban lévő ügyeinek iratait olyan módon elhelyezni, hogy azok – kivéve a már leselejtezett iratok – bármikor hozzáférhetőek legyenek. Az Üt tv. 58. § (1) bekezdés f.) pontja alapján ugyanis az ügyvédnek a területi kamara működési területén az ügyvédi tevékenység folyamatos gyakorlására alkalmas irodahelyiséggel kell rendelkeznie.
[62] Az elsőfokú fegyelmi tanács a számlákkal összefüggő azon érvelésre miszerint azokhoz az eljárás alá vont ügyvéd nem tudott hozzáférni azt állapította meg, hogy a számviteli bizonylatok másolatai egyéb módon, így például könyvelő útján is beszerezhetők lettek volna.
[63] Az elsőfokú fegyelmi tanács azt is rögzítette, hogy eljárás alá vont ügyvéd felhajtót vett igénybe, aki a magatehetetlen beteg emberek adatait kiadva ügyfeleket szerzett neki a biztosító előtti eljárásban.
[64] Azt is kimondta, hogy mivel az eljárás alá vont ügyvéd a saját ügyfelétől kért és kapott 650.000 Ft kölcsönt, amelyet a később részére fizetendő ügyvédi munkadíjból szándékozott visszaadni, ezért szoros összefüggés van a kölcsön és a munkadíj között. A kölcsön visszafizetésére a mai napig sem került sor. Minderről pedig nem tájékoztatta a kamarája elnökét, amely az etikai szabályzat alapján kötelező.
[65] Az elsőfokú fegyelmi tanács a fentiek alapján úgy ítélte, hogy
– az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy ügyfelével a mai napig nem számolt el a részére kifizetett megbízási díjjal, megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 6.10. pontjában írt szabályt.
(Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja.)
Ezzel 1 rb. szándékos – fegyelmi vétséget követett el.
– Eljárás alá vont ügyvéd a megbízóját nem tájékoztatta a biztosítótól az ügyvédi számlára több részletben érkezett további 700.000 Ft-ról, illetve azt a mai napig részére nem adta át, továbbá nem adott tájékoztatást az ügye állásáról, ezzel a mulasztásával megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését és az 52. § (1) bekezdését.
(Üttv. 1. § Az ügyvédi tevékenységgyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.; Üttv. 52. § (1) bek. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfele részére átvett pénzről vagy vagyontárgyról az ügyfelét haladéktalanul értesíteni.)
Ezzel a mulasztásával 1 rb. folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
– Azzal, hogy a számlájára a biztosító által ügyfele részére átutalt összeget 15 napon belül nem adta ki, a letétek nyilvántartását kezelő ügyvédi kamarát nem tájékoztatta, megszegte a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 9. pontját.
(Az ügyvéd megbízója javára harmadik személytől átvett pénzről átvételi elismervényt ad és nyilvántartja a) az átvétel időpontját, b) az átvett pénz összegét, valamint c) az átvétel jogcímét.; A harmadik személytől az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján átvett pénzre a pénzletétre vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a) külön letéti szerződést nem kell kötni, b) ha a harmadik személytől átvett pénz mértéke a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét eléri, és azt az ügyfélnek vagy rendelkezése alapján más személynek az ügyvéd az átvételétől számított tizenöt napon belül nem adja ki, e pénz adatait és ezen adatok változását az elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíteni kell, valamint c) a letéti szerződés megkötésének, módosításának és megszűnésének adatai helyett az átvétel idejét, az átvett pénz összegét, az átvételjogcímét, valamint az átvett pénz megbízó részére történő átadásának időpontját kell rögzíteni.
Ezzel 1 rb. folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
– Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta igazolni, hogy az ügyfelétől átvett munkadíjról és. költségtérítésről számlát állított ki, ezért a 2007. évi CXXVII. törvény 159. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést sértette meg.
(Az adóalany köteles – ha e törvény másként nem rendelkezik – a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.)
Ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
– Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a kamara elnökének hozzájárulása nélkül ügyfelétől 650.000 Ft kölcsönt kért, melyet az ügyfelétől kapott munkadíjból kívánta teljesíteni, e miatt az nem tekinthető magánkölcsönnek, megsértette az ÜESZ 5.8. b) pontját.
(Az ügyvédi tevékenyég gyakorlója ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját maga, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban – ügyvédi megbízási díj -megállapodás kivételével – jogügyletet csak az illetékes területi ügyvédi kamara elnökének a hozzájárulása után köthet.)
Ezzel 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
– Azáltal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfelétől kért kölcsönt a mai napig nem fizette vissza, mely magatartása az ügyvédségbe vetett bizalom súlyos megsértésének minősül, amely önmagában alkalmas arra, hogy az ügyfeleknek – sőt a jogi segítséget igénybe vevő, vagy igénybe venni kívánó társadalom széles körének – ügyvédségbe vetett hitét, az ügyvédi kar társadalmi megbecsültségét és az ügyvédi hivatás tekintélyét alapjaiban és jelentősen veszélyeztesse és aláássa. Az ügyfelek pénzének kezelése – legyen az megbízási díj, de leginkább más által az ügyfél részére fizetendő összeg, vagy az ügyvéd által az ügyfelétől kért kölcsön – különlegesen komoly figyelmet és körültekintést igényel minden ügyvédtől, hiszen ezen kötelezettségek elmulasztása, vagy megsértése egyrészt az ügyfeleknek az átlagosnál is nagyobb érdeksérelmet okoz, másrészt ez a fajta kötelezettségszegés alkalmas az ügyvédi kar tekintélyének alá ásására, lerombolására, az ügyvédségbe vetett társadalmi hit és bizalom gyengítésére és a megbecsültsége veszélyeztetésére.
Fenti magatartásával 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
– A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztossal és bizonyítottság hiányában nem állapította meg fegyelmi vétség elkövetését az iratok visszaadásának, valamint a kapcsolattartás elmulasztása, továbbá a 45.000 Ft követelése kérdésében.
[66] A fentiek szerint az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd részről 6 rendbeli szándékos, ebből 2 esetben folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétség elkövetését állapította meg és az Üttv. 108. § e) pontjában megjelölt kizárás, valamint a b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
[67] Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata szerint a kizárás időtartamát az elkövetett fegyelmi vétségek súlyához igazította, illetve a pénzbírságot az anyagi haszonszerzés miatt látta indokoltnak kiszabni.
[68] Az elsőfokú fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte a cselekmény tárgyi súlyát, azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő súlyos egészségi állapotával visszaélt, az elkövetett cselekményei túlnyomórészt pénzügyi jellegű kötelességszegésből állnak, jelentős összeggel a mai napig nem számolt el a megbízója felé. Továbbá azt is, hogy az előzetes vizsgálatot megnehezítve az általa vállat határidőket sem tartotta be és vállalása ellenére sem csatolta iratait, bizonyítékait.
[69] Az elsőfokú fegyelmi tanács ugyancsak súlyosító körülményként értékelte továbbá a letétkezelés szabályainak megsértése során azt, hogy ez a tevékenység az ügyvédség monopóliuma, közbizalmi jellegű tevékenysége, ezért alapvető, összügyvédi érdek, hogy ez a bizalom ne csorbuljon, hiszen az egyben veszélyezteti az ügyvédi letétkezelés jogintézményének a létjogosultságát is. Az ilyen cselekmények egyúttal az egész ügyvédség hírnevét, társadalmi megbecsültségét is jelentősen sértik, illetve veszélyeztetik. Az elsőfokú fegyelmi tanács ekörben utalt arra is, hogy a letétkezelési szabályok megszegése éppen ezért az egyik legkiemelkedőbb tárgyi súlyú fegyelmi vétség.
[70] Az elsőfokú fegyelmi tanács a végrehajtásában fel nem függesztett kizárás fegyelmi büntetésre figyelemmel, az Üttv. 130. § (2) bekezdésének kötelező rendelkezése alapján az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységének gyakorlását a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette, azonban az e határozatot megelőzően hozott, még nem jogerős másik fegyelmi határozatban előírtakat teljesítve az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi igazolványát és a szárazbélyegzőjét leadta az ügyvédi kamarában.
[71] Az elsőfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte az elsőfokú fegyelmi eljárás átalány- és tételes költségének megfizetésére.
[72] Az eljárás alá vont ügyvéd által 2023.07.12-én átvett elsőfokú fegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont nyújtott be fellebbezést 2023.07.27. napján.
[73] Az eljárás alá vont a fellebbezésben előadta, hogy továbbra is fenntartja az összes eddigi beadványában foglaltakat. Kiemelte, hogy a határozat sorozatos valótlanságokat tartalmaz, beleértve azt is, hogy nem számolt volna el a panaszos részére küldött letéti összegekkel. Továbbra is fenntartotta, hogy a szakmai munkájára vonatkozó panaszosi állítások minden alapot és igazságtartalmat nélkülöznek. Állította, hogy az elszámolás készpénzben megtörtént, amiről a tárolás miatti átmeneti hozzáférhetetlenség nem tudott bizonylatot felmutatni.
[74] A panaszos állításait „mondvacsinált”-nak minősítette. Azt is vitatta, hogy a tárolás miatt nem hozzáférhető bizonylat átmeneti hiányából az elsőfokú határozat tényként állapította meg, hogy nem számolt el a panaszossal. Hangsúlyozta, hogy most ideiglenesen nem tud bizonylatot mutatni az átadásról, de miután véget ér ez a helyzet, és minden irat, ingóság hozzáférhető lesz készséggel felmutatni vállalja ezeket, így az elszámolást soha nem utasította el csupán az objektív akadály megszűnése utánra helyezte annak időpontját.
[75] Álláspontja szerint szubjektív és bizonyíték nélküli, hogy az elsőfokú határozat az objektív akadály miatt kész tényként állapította meg, hogy nem számolt el a panaszossal. Főleg azok tükrében, hogy a panaszbeadvány bizonyíték nélküli, más jellegű valótlan állításokat is tartalmaz. Hivatkozott a csatolt fényképekre, melyek álláspontja szerint a tárolás körülményeit és az iratok megtalálásnak a lehetetlenségét igazolják.
[76] Az eljárás alá vont többek között visszautasította az elsőfokú határozat azon megállapítását, hogy „felhajtót” vett volna igénybe, aki a „magatehetetlen beteg emberek adatait” adta ki a részére. A „felhajtó” csupán ajánlotta őt, mint régi ismerőst, hogy ezzel is segítsen a „magatehetetlen, beteg” embereknek, akik közül többen nem is tudták, hogy kártérítés illetheti még őket, bizonyos körülmények fennállása esetén.
[77] Az eljárás alá vont fellebbezésben kifogásolta, hogy az ügygondnok kirendelésére vonatkozó kérelmét elutasították azon a címen, hogy járóbeteg s mert beadványt szerkeszt, kapcsolatot tart. Ekörben hivatkozott közlekedési nehézségeire, mely miatt a fegyelmi tárgyalásokon sem tudott részt venni.
[78] Fellebbezésben kérte a másodfokú tárgyalás távollétében történő megtartását és az elsőfokú határozat megváltoztatását, elsődlegesen a panasz elutasítását, elsődlegesen fegyelmi vétség hiánya, másodlagosan a már leírt objektív akadály és így bizonyítottság hiányában. Másodlagosan arra az esetre, ha fennállna a fegyelmi vétsége azt kérte, hogy az elsőfokú határozat szerinti büntetést enyhébb fokozatúra változtassák.
[79] A MÜK Országos Fegyelmi főbiztosa a fellebbezésre tette észrevétele szerint az elsőfokú fegyelmi tanács részletes és megindokolt határozatot hozott. A fegyelmi tanács részletes indokát adta annak, hogy a volt ügyvédet mely hivatásrendi normák megsértésében látta felelősnek és ezt mely tények alapján látta mindezeket bizonyítottnak.
[80] Észrevételében rögzítette, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara által vezetett nyilvántartás adataiból megállapítottam, hogy az eljárás alá vont személy ügyvédi kamarai tagsága megszűnt.
[81] Az Országos Fegyelmi Főbiztos hangsúlyozta, hogy a tényállás és az alapján a fegyelmi vétségek kétséget kizáróan megállapíthatóak voltak. A nem vitatott magatartásokkal összefüggésben és megállapításokkal kapcsolatosan észrevételt nem tett. Az ügygondnok kirendelése körében utalt arra, hogy véleménye szerint az elsőfokú fegyelmi tanács okszerűen jutott arra a következtetésre az eljárás alá vont (volt) ügyvéd által csatolt iratok és nyilatkozat alapján az ügygondok kirendelésére irányuló kérelem nem volt megalapozott.
[82] Jelezte, hogy az Üttv. rendelkezései nem teszik lehetővé a panasz elutasítását. Hivatkozott arra is, hogy a bejelentés alapján a fegyelmi eljárás hivatalból folyik és az Üttv. 138. §-ban meghatározott tartalmú döntés meghozatalára van lehetősége az eljárás végén a másodfokú elsőfokú fegyelmi tanácsnak.
[83] Az Országos Fegyelmi Főbiztos álláspontja szerint panaszbejelentés alapján lefolytatott előzetes vizsgálat, majd a fegyelmi eljárás során eljárt elsőfokú fegyelmi tanács a tényállást megfelelően derítette fel, a rendelkezésre álló adatokból helyes következtetésre jutott s a kiszabott fegyelmi büntetés indokolt és az elkövetett fegyelmi vétség súlyával összhangban áll.
[84] Utalt arra, hogy a letétkezelési szabályok figyelmen kívül hagyása, az okiratkiadási és elszámolási kötelezettség nem teljesítése a legsúlyosabb ügyvédi szabályszegések közé sorolható. Véleménye szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd az ügyvédi hivatás méltóságát, az ügyvédségbe vetett közbizalmat számottevően erodáló fegyelmi vétséget követett el. Visszaélt ügyvédi hivatása folytán szerzett azon jogával, hogy ügyvédi letétet kezelhet, szembehelyezkedett ügyvédi esküjével és a mai napig nem tett semmit annak érdekében, hogy a fennálló jogellenes állapotot megszüntesse. Cselekménye az ügyvédi kar tekintélyét súlyosan sértette, ezért a kiszabott fegyelmi büntetés enyhítésének indokát nem látja.
[85] Fentiek alapján az Országos Fegyelmi Főbiztos az elsőfokú fegyelmi tanács határozatának a helyben hagyását és az eljárás alá vont volt másodfokú eljárással felmerült költségek megfizetésére kötelezését kérte.
[86] A másodfokú fegyelmi tanács szerint a fellebbezésben, illetve a másodfokon tartott tárgyaláson, illetve tárgyalásig új tény vagy bizonyíték nem lett előterjesztve, amely alapján a fegyelmi felelősséget megalapozó tényállás érdemben megváltozott volna, ezért a másodfokú fegyelmi tanács a tényállást az elsőfokú határozat megállapításai szerint fogadta el.
[87] A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az első fokon eljárt fegyelmi tanács jogszerű eljárás keretében, a rendelkezésre álló adatok, tények, egyéb információk alapján részletes tényállást állapított és az alapján a határozatában megalapozott döntést hozott. Az elsőfokú fegyelmi tanácsa a határozatban a döntésének részletes indokát is megadta.
[88] A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezésben írtakra kiemeli, hogy az eljárás alá vontnak a előzetes eljárás során, de a teljes fegyelmi eljárás során lehetősége volt arra, hogy állításait igazolja, a rendelkezésére álló okirati és egyéb bizonyítékokat csatolja. Ezt – külön felhívás és vállalása ellenére – sem tette meg. Ráadásul ennek elmulasztása, illetve akadálya tekintetben arra hivatkozott, hogy az irodájának iratai egy raktárban bedobozolva, ömlesztve úgy vannak betárolva, hogy – arra még maga az eljárás alá vont nyilatkozata szerint is – aktuálisan lehetetlen megtalálni ott egy iratot.
[89] Ekörben a másodfokú fegyelmi tanács utal az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.8. pontjára. (Az ügyvéd és az ügyvédi iroda az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben átvett és keletkezett iratok megőrzéséről úgy köteles gondoskodni, hogy az biztosítsa a) az ügyvédi titok, valamint az iratok jogosulatlan megismeréstől, megváltoztatástól, továbbá megrongálódástól és megsemmisülésétől való védelmét, b) azt, hogy az iratokat akadályoztatása esetén a helyettes ügyvéd, valamint a törvényben meghatározott esetekben az irodagondnok az Üttv. alapján az ügyekről vezetett nyilvántartás segítségével képes legyen szükség esetén ügyfelek és ügyek szerint, az ügyvéd, illetve az ügyvédi iroda közreműködése nélkül azonosítani, fellelni, felhasználni, továbbá a törvényben meghatározott esetekben bemutatni, illetve az ügyfél számára kiadni, valamint c) az iratok kezelésére vonatkozó szabályok megtartása kamarai ellenőrzésének a feltételeit.) és a 1.10. pontjára is (Az e pont szerinti feltételeket az ügyvéd, az ügyvédi iroda irodájának, alirodájának, irattárának és ügyvédi tevékenysége gyakorlása megszervezésének együttesen kell biztosítania.) Az eljárás alá vont állításait alátámasztó iratok, bizonyítékok rendelkezésére bocsátásának körében az irattárolás és kezelés körben fennálló nyilvánvalóan az eljárás alá vontat terhelő szabálytalan eljárást és állapotot nem lehet az eljárás alá vont javára értékelni.
[90] A másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont egyéb okból (egészségi) történt akadályoztatásra hivatkozása körében utal a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat FESZ) 23.5. pontjára (A fegyelmi tanács ügygondnokot rendel ki az eljárás alá vont személy részére, ha nincs képviselője és a) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy b) egészségi állapota vagy személyi szabadságának korlátozása miatt nem tud az ügyben eljárni.) A másodfokú fegyelmi tanács is úgy ítélte, hogy az eljárás alá vont vonatkozásában ezen szubjektív feltételek közül az első tényszerűen nem állt fenn, míg a második tekintetében az eljárás alá vont szimpla hivatkozásán túl semmilyen igazolás, bizonyíték nem lett csatolva, illetve a csatolt orvosi igazolás – lévén járóbetegséget igazolt – mindezt nem támasztotta alá. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont nem csak a kötelezettségei teljesítésében, illetve teljesíthetőségének biztosításában, de az járással összefüggő jogainak a gyakorlásában sem volt akadályozva. Ennélfogva a másodfokú tanács ekörben sem találta megalapozottnak az eljárás alá vont fellebbezését.
[91] A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezés további érvelésére reagálva arra is utal, hogy önmagában nem annak volt és van jelentősége, hogy az eljárás alá vont személy nem utasította el az elszámolást az ügyfelével, hanem hogy azt nem, hogy az ügyfél kifejezett igényére és a vonatkozó előírások ellenére, de még az ezzel összefüggő fegyelmi eljárás alatt sem teljesítette. Sőt nem is tett ezen kötelezettsége teljesítése érdekében semmilyen intézkedést. Kimentésként pedig a szimpla fizikai körülmények állításán túl ilyen intézkedésre vagy kezdeményezésre nem is hivatkozott. Ekörben a másodfokú fegyelmi tanácsa ezért külön utal a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 8.1. pontjára (Az ügyvédi irodai tagsággal nem rendelkező ügyvéd és egyszemélyes ügyvédi iroda akkor köthet letéti szerződést, ha az ügyvédi kamarai nyilvántartásba ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult helyettes ügyvédje be van jegyezve, és szerződést kötött arra, hogy akadályoztatása esetén a helyettes ügyvéd rendelkezési jogot nyer a letéttel kapcsolatban.) és még az Üttv. 85. § (1) ba) pontjára (A területi kamara irodagondnokot jelöl ki az ügyvédi kamarai nyilvántartásba irodagondnoki tevékenység folytatására jogosultként bejegyzett ügyvédek közül: ba) ügyvédi tevékenysége folytatásában akadályoztatva van és nincs helyettese) is.
[92] A másodfokú fegyelmi tanács az álláspontja részeként arra külön is felhívja a figyelmet, hogy az ügyvédség egyik legfontosabb etikai alapja az, hogy az ügyvéd függetlensége. Éppen ezért helyteleníthető és helytelenítendő, ha az ügyvéd olyan jogviszonyba kerül a saját ügyfelével, amely a jellege folytán sérti vagy akár csak sértheti az ügyvéd feddhetetlenségét, az ügyfél érdekével szembeni befolyásolhatatlanságát (intaktságát). Ennek megelőzése és védelme okán bír a jelen eljárásban és általánosságban is különös jelentőséggel az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 5.8. b) pontja, miszerint az ügyvédi tevékenyég gyakorlója az ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját maga, illetve a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban – ügyvédi megbízási díj-megállapodás kivételével – jogügyletet csak az illetékes területi ügyvédi kamara elnökének a hozzájárulása után köthet.
[93] A másodfokú fegyelmi tanács a fentiek kiemelése mellett – figyelemmel és egyetértve az Országos Fegyelmi Főbiztos álláspontjával – úgy ítélte, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács eljárása és döntése az eljárás alá vonttal szemben a megállapított fegyelmi vétségekkel minden tekintetben arányos és megalapozott volt.
[94] Mindezekre tekintettel a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyta.
[95] A másodfokú fegyelmi tanács határozatát az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 138. § (1) bekezdés c) pontjában írtak alapján hozta meg.
[96] A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a fegyelmi vétség súlyára figyelemmel ugyan indokolt lenne, hogy az eljárás alá vont ügyvédi tevékenységet ne folytathasson, azonban mivel az eljárás alá vontat időközben már törölték az ügyvédi kamarai nyilvántartásból ezért – a fegyelmi határozatok elleni közigazgatási perek általános halasztó hatályával összefüggésben – a fegyelmi büntetés azonnali végrehajthatóságról külön nem kellett intézkedni.
[97] A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat 2023. november 8. napján jogerős és 2024. január 11. napján végrehajtható.