A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ........... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év december hó 8. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács
dr. ....
eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, megállapítja, hogy elkövette az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget.
Ezért vele szemben az Üttv. 108. § b) pontja szerinti
pénzbírság
fegyelmi büntetést szab ki, amelynek összege 500.000 Ft.
Az eljárási költséget 80.000 Ft. azaz nyolcvanezer forint összegben állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000, azaz nyolcvanezer Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Nógrád Vármegyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Nógrád Vármegyei Ügyvédi Kamara .... vezetett .... számú bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papíralapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani. A Fegyelmi Tanács tájékoztatja eljárás alá vont ügyvédet, hogy fellebbezését az „Egyéb fegyelmi tárgyú ügyek” ügytípus megjelölésével terjesztheti elő.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Dr. ... a Nógrád Vármegyei Ügyvédi Kamara tagja. A személyi körülményeire az eljárás során nem tett nyilatkozatot.
Fegyelmi előzménye:
1. A bejelentés:
A bejelentés szerint a bejelentő és fia, ..... 2019.09.27. napján vásároltak meg egy t.... ingatlant, mely alapján ..... tulajdonjogot, a bejelentő pedig haszonélvezeti jogot kívánt szerezni. Az eladók közül .... idősek otthonában lakott, ezért a fia, .... eladó az adásvétel lebonyolítására egy .... ügyvédet, dr. .... bízott meg.
Az adásvételi szerződés eljárás alá vont ügyvéd s... irodájában készült, abból két példányt kapott a bejelentő és a vevő. A bejelentő szerint eljárás alá vont ügyvéd vállalta, hogy elintézi a szerződés alapján a tulajdonjog bejegyzését.
A bejelentő ezt követően 2023. április 19. napján kereste meg eljárás alá vont ügyvédet, mert ekkor derült ki a bejelentő számára, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a szerződésben vállaltaknak, ugyanis a földhivatalba 4 éve nem nyújtotta be a bejegyzési kérelmet. Bejelentő a kérdéseire eljárás alá vont ügyvédtől választ nem kapott.
Ezt követően a bejelentő megbízott egy ügyvédet, aki kiderítette dr. ..... új telefonszámát, melyen a bejelentő felhívta és számon kérte a mulasztást, illetve kérte, hogy vegye fel a kapcsolatot a jelenlegi ügyvédjével. A bejelentő e-mailben elküldte dr. .... részére az új jogi képviselő elérhetőségét, de választ erre sem kapott. Majd telefonon sikerült vele beszélnie, ahol kérdésére azt a választ adta a mulasztására, hogy a titkárnőjét abban az időszakban baleset érte.
A bejelentő szerint a bejelentés hetében kaptak a földhivataltól egy levelet, mely szerint a bejegyzési kérelmet elutasították. Kérte a bejelentő az ügy kivizsgálását.
Bejelentő a bejelentés mellékleteként megküldte a 2019. szeptember 27. napján kelt, dr. .... ügyvéd által készített és ellenjegyzett adásvételi szerződést, a Békés Vármegyei Kormányhivatal Földhivatali Osztály 1. ....../2023. ügyiratszámú határozatát, mely szerint a T.... belterület ..... helyrajzi számú, ingatlanra vonatkozó, ..... vevő általi tulajdonjog bejegyzésére és a bejelentő haszonélvezeti jog bejegyzésére irányuló kérelmet a hivatal elutasította.
A bejelentés mellé került 2 fénykép csatolásra SMS üzenetekről, melyek szerint a bejelentő 2 alkalommal is megkereste eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ingatlanra vonatkozóan a tulajdonjog bejegyzése iránt intézkedjen.
2. Előzetes vizsgálat elrendelése:
A fegyelmi biztos a bejelentés alapján az előzetes vizsgálatot 2023. július 13. napján kelt határozatával elrendelte.
A fegyelmi biztos a 2023. szeptember 19. napján kelt feljegyzésében megállapította, hogy az eljárás során eljárás alá vont ügyvéd a részére elektronikus úton megküldött előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló végzést 2023.07.14. napon átvette, melyet a 2023.07.14. napon kiállított letöltési igazolás igazol. A fegyelmi biztos rögzítette, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem küldte meg az ügy iratait a Kamara részére.
3. Fegyelmi eljárás kezdeményezése:
A fegyelmi biztos a 2023. szeptember 19. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Eljáró fegyelmi biztos a határozatában összefoglalta a bejelentés lényegét, majd – tekintettel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem küldte meg az ügyre vonatkozó iratait – az alábbi tényállást állapította meg:
Dr. .... ügyvéd 2019.09.27. napján kelt adásvételi szerződéssel .... és ... eladók, valamint ... vevő és ..... holtig tartó haszonélvezeti jogot szerző fél (a továbbiakban, mint felek) között ingatlan adásvételi szerződést szerkesztett, melynek 9. pontja tartalmazza a meghatalmazását, miszerint: „A Felek a szerződés elkészítésére, ellenjegyzésére, valamint a földhivatali bejegyzési eljárásban történő képviseletük ellátásával dr. ügyvédet a jelen szerződés aláírásával bízzák meg, aki a megbízást a jelen okirat ellejegyzésével fogadja el.”
Bejelentő az általa előadottakat a csatolt, hivatkozott okiratokkal, és az ügyvéd felszólítását igazoló fényképfelvételekkel bizonyította.
A T.... belterület ..... hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap (szemle) adatai is a Bejelentő állítását igazolják, miszerint az ingatlan-nyilvántartási hatóság a ...../2023.05.02. számú határozatával elutasította az adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog bejegyzésére irányuló kérelmet. A hivatkozott elutasító határozat szerint azonban a kérelemmel érintett adásvétel szerződés tartalmi hibában is szenvedett, mert az elutasítás oka nem annak késői benyújtása vagy formai hiba volt, hanem indokként a következőket rögzíti a hatóság: „a benyújtott kérelmet és mellékletét vizsgálva megállapítottam, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jog alapítása és az arra vonatkozó bejegyzési engedély nem az eladótól származik”. Az adásvételi szerződés ehhez kapcsolódó 5. pontja szerint a „ Vevő jelen szerződés tárgyát képező ingatlanra – édesanyja javára holtig tartó haszonélvezeti jogot alapít, és jelen szerződés aláírásával feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzésre kerüljön az ingatlannyilvántartásba.”
A fegyelmi biztos előadta, hogy a tulajdoni lapból megállapítható, hogy a bejelentés megtétele óta eltelt idő alatt a tulajdonjogváltozás átvezetésére sor került, azaz feltehetően a bejelentő által megbízott új jogi képviselő közreműködésével a tulajdonjogi helyzet rendezésre került.
Eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazásának megszüntetésére nincs adat, melyet igazol az is, hogy eljárás alá vont ügyvéd feltehetőleg a bejelentő felszólításának hatására nyújtotta be 2023. májusában a bejegyzésre vonatkozó kérelmet és az adásvételi szerződést.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az általa megállapított tényállás alapján a fegyelmi eljárás megindítását megalapozó szabályszegések a következők:
„Üttv. 1. § (3): Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
„Az Inytv. 26. § (4) alapján: „A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy – ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt – hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani.”
„Az Inytv. 51. § (1) El kell utasítani a bejegyzési kérelmet, ha a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak olyan tartalmi vagy alaki hiányossága van, amely miatt az nyilvánvalóan érvénytelen. Az érvénytelenség akkor nyilvánvaló, ha ez a tény önmagában az okiratból megállapítható.”
A fegyelmi biztos indítványa szerint az eljárás alá vont ügyvéd:
– nem nyújtotta be határidőben az adásvételi szerződést a területileg illetékes Földhivatali Osztályhoz,
– az adásvételi szerződés olyan tartalmi hibában szenvedett, mely alapján a bejegyzési kérelem – hiánypótlás nélkül – elutasításra került, mert az olyan tartalmi hiányosságban szenvedett, amely miatt az okirat az Inytv. 51. § (1) bekezdése miatt érvénytelen,
– nem tett eleget jelen fegyelmi eljárás során az iratcsatolási kötelezettségének.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd 3 rendbeli fegyelmi vétséget követett el, amely miatt elrendelte a fegyelmi eljárás lefolytatását.
4. A fegyelmi tárgyalás
A Fegyelmi Tanács 2023. december 8. napján tartott tárgyalást az ügyben. A tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd, valamint a bejelentő sem jelent meg. Bejelentő meghatalmazottja a tárgyalásra szóló idézést 2023. november 9. napján vette át. Bejelentő a tárgyalást megelőzően telefonon bejelentette a Kamara felé, hogy nem kíván részt venni a fegyelmi tárgyaláson. Eljárás alá vont ügyvéd idézése 2023. november 23. napján meghiúsulási igazolással érkezett vissza, amely alapján eljárás alá vont ügyvéd idézése szabályszerűnek minősül.
A tárgyaláson eljáró fegyelmi biztos fenntartotta az eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat és 3 rendbeli fegyelmi vétség miatt kérte felelősségre vonni eljárás alá vont ügyvédet. Kérte, hogy a Fegyelmi Tanács a középmértékkel egyező mértékű pénzbírságot szabjon ki eljárás alá vont ügyvédre.
A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a tényállást az alábbiak szerint állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd 2019. szeptember 27. napján .... és .... eladók, valamint ... vevő és .... holtig tartó haszonélvezeti jogot szerző fél között ingatlan adásvételi szerződést szerkesztett és jegyzett ellen. A szerződés 9. pontja tartalmazza eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazását a következők szerint: „A Felek a szerződés elkészítésére, ellenjegyzésére, valamint a földhivatali bejegyzési eljárásban történő képviseletük ellátásával dr. .... ügyvédet a jelen szerződés aláírásával bízzák meg, aki a megbízást a jelen okirat ellejegyzésével fogadja el.”
Eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződést határidőben nem nyújtotta be az illetékes Földhivatal felé.
Bejelentő 2023. április 19. napján megkereste eljárás alá vont ügyvédet, ugyanis ekkor derült ki a számára az, hogy az adásvételi szerződés nem került benyújtásra a Földhivatalba. Az email megkeresésére bejelentő nem kapott választ.
Ezt követően a Bejelentő megbízott egy ügyvédet, aki kiderítette eljárás alá vont ügyvéd telefonszámát, melyen a bejelentő felhívta és számon kérte a mulasztását, valamint kérte, hogy vegye fel a kapcsolatot a jelenlegi ügyvédjével. Bejelentő e-mailben elküldte dr. ..... részére az új jogi képviselő elérhetőségét, de választ erre a levelére sem kapott.
Ezt követően a bejelentőnek telefonon sikerült beszélnie eljárás alá vont ügyvéddel, amikor a kérdésére azt a választ kapta, hogy a titkárnőjét abban az időszakban baleset érte és ezért maradhatott el a szerződés benyújtása.
Eljárás alá vont ügyvéd 2023. május 2. napján tulajdonjog bejegyzési kérelemmel benyújtotta az adásvételi szerződést az illetékes Földhivatalhoz, de azt a földhivatal a ..../2023.05.02. számú határozatával elutasította. A hivatkozott elutasító határozat szerint a kérelemmel érintett adásvétel szerződés tartalmi hibában szenvedett, mert az elutasítás oka nem annak késői benyújtása vagy formai hiba volt, hanem indokként a következőket rögzítette a hatóság: „a benyújtott kérelmet és mellékletét vizsgálva megállapítottam, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jog alapítása és az arra vonatkozó bejegyzési engedély nem az eladótól származik”. Az adásvételi szerződés ehhez kapcsolódó 5. pontja szerint a „Vevő jelen szerződés tárgyát képező ingatlanra – édesanyja .... javára holtig tartó haszonélvezeti jogot alapít, és jelen szerződés aláírásával feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adja ahhoz, hogy a holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzésre kerüljön az ingatlannyilvántartásba.”
Bejelentő egy másik ügyvéd segítségével időközben rendezte az elmaradt tulajdonjog, valamint holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzését, amelyeket a Földhivatal a ...../2023.07.27. számú határozatával intézett el.
A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint megalapozott.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján hozott döntést, ugyanis eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő védekező iratot.
A fegyelmi biztos indítványától eltérően a Fegyelmi Tanács 2 rendbeli fegyelmi vétséget állapított meg. Kiemeli a Fegyelmi Tanács, hogy a határozat meghozatala során a fegyelmi biztosi indítvány nem köti a Fegyelmi Tanácsot. A Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy eljárás alá vont ügyvéd felelősségét – a kötelező iratcsatolás elmulasztásán túlmenően – csak az adásvételi szerződés földhivatali benyújtásának határidőben történő elmaradása miatt állapította meg.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 26. § (4) bekezdése szerint: „A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. [...]” Eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az okiratot tulajdonjog bejegyzési kérelemmel az okirat keltét követően csaknem négy évvel nyújtotta be az ingatlanügyi hatósághoz, megsértette az Inytv. fent hivatkozott rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontja szerint 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi biztos indítványával egyezően a Fegyelmi Tanács megállapított további 1 rendbeli fegyelmi vétséget az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása miatt. A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy bár eljárás alá vont ügyvéd éppen a tárgyalás napján jelezte, hogy iratokat kíván csatolni, a fegyelmi eljárás megindulását követően megfelelő idő állt eljárás alá vont ügyvéd rendelkezésére ahhoz, hogy az ügyre vonatkozó iratait csatolja, eljárás alá vont ügyvéd azonban ezt elmulasztotta. Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatot 2023. július 17. napján, a fegyelmi eljárást elrendelő határozatot pedig 2023. október 6. napján vette át. Eljárás alá vont ügyvéd ezzel megsértette a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2 c) pontját.
„14.2. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatnak tartalmaznia kell
c) azt a rendelkezést, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni”
Eljárás alá vont ügyvéd a fentiek szerint összesen 2 rendbeli, az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget követett el.
„Üttv. 107. § fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló szüneteltető, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: Alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.”
A fegyelmi biztos indítványától eltérően a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nem valósít meg fegyelmi vétséget az eljárás alá vont ügyvéddel szemben felhozott azon körülmény, amely szerint az adásvételi szerződés olyan tartalmi hibában szenvedett, mely alapján a bejegyzési kérelem hiánypótlás nélkül elutasításra került. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ez alapvetően egy jogi kérdésben való tévedés lehetne, azonban kiemeli a Fegyelmi Tanács, hogy az adásvételi szerződés aláírásának idejében nem volt egységes a gyakorlat az ingatlanügyi hatóságok között, hogy holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzésére szolgáló nyilatkozatnak egy adásvételi szerződés keretein belül a korábbi vagy a leendő tulajdonostól kell-e származnia. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint e jogi tévedés kapcsán nem mutatható be jogszabálysértés eljárás alá vont ügyvéd részéről. A jogban való eltérő vélekedés megalapozhat műhibát, de fegyelmi vétséget nem feltétlenül. Jelen esetben a Fegyelmi Tanács akként foglalt állást, hogy eljárás alá vont ügyvéd ezen cselekménye fegyelmi vétséget nem valósított meg.
A Fegyelmi Tanács az alkalmazandó joghátrány körében súlyosító körülményként értékelte eljárás alá vont ügyvéd nagyszámú fegyelmi előzményét. A Fegyelmi Tanács nem tudta enyhítő körülményként értékelni eljárás alá vont ügyvéd azon magatartását, hogy a nála meglévő okirat benyújtásával megkísérelte orvosolni a fennálló helyzetet. A Fegyelmi Tanács akkor tudta volna enyhítő körülményként értékelni az e körben tanúsított magatartást, ha eljárás alá vont ügyvéd a felekkel megfelelően felvéve a kapcsolatot, az okiratot a felekkel újból írásba foglalja és ekként nyújtja be az ingatlanügyi hatósághoz az illetékbírság kiszabását megelőzendő.
Arra való tekintettel, hogy a fegyelmi biztosi indítványban foglaltakhoz képest kevesebb fegyelmi vétséget látott a Fegyelmi Tanács megállapíthatónak, a joghátrány alkalmazása körében a Fegyelmi Tanács elegendőnek látta a középmértékhez igazodó pénzbírság kiszabását eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A Fegyelmi Tanács felhívja eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy hasonló esetekben mindig törekedjen a megfelelő reparációra annak érdekében, hogy az ügyfelei ne a Kamarához benyújtandó panaszban lássák a helyzetük megoldásának kulcsát. Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 109. § (1) bekezdése szerint „A fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.” A jogszabály a fegyelmi vétség ismétlődését is kifejezetten a Fegyelmi Tanácsok döntése alapjául rendeli, amely szerint a vétségek nagyfokú ismétlődése esetén a 108. §-ban foglalt súlyosabb fegyelmi büntetés alkalmazása felmerülhet.
A Fegyelmi Tanács hatásköre az Üttv. 114. § (1) bekezdésén, illetékessége az Üttv. 114. § (2) bekezdésén alapul.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) bekezdés a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
Üttv: 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft,
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)
– 16/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól
Kihirdetve: Balassagyarmaton, 2023.12.08. napján, írásba foglalva: 2024. január 4. napján
A határozat jogerős: 2024.03.12.
A határozat végrehajtható: 2024.03.13.