2023. november 10.
Év: 2023.
Típus: elsőfokú határozat, marasztaló
Jogkövetkezmény: írásbeli megrovás
Jogerős: 2023. december 5.
Végrehajtható: 2023. december 5.
A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa ifjú dr. eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. év november 10. napján tárgyaláson kívül meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács ifjú dr. eljárás alá vont ügyvédet vétkesnek nyilvánítja, megállapítja, hogy elkövette az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget. Ezért vele szemben az Üttv. 108. § a) pontja szerint írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szab ki.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 30.000.- azaz harmincezer Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Pest Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt.-nél vezetett 11713005–20403120 sz. bankszámlára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
Ifjú dr. eljárás alá vont ügyvéd, Ügyvédi iroda tagja, irodája neve és címe:
Fegyelmi előzmények: 6 ügyben pénzbírság, továbbá a 7. ügyben az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztése + kizárás
XY bejelentő a 2023. 08. 23. napján a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamarához érkezett beadványában az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét sérelmezte.
Előadta, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2020. december 15-e óta nem intézte el egy föld tulajdonjogának átírását, mindenféle kifogásra hivatkozva. A földterület vételára ki van fizetve, fizetett az ügyvédi ügyintézésért, de az ingatlan több, mint két év után, még mindig nincs a nevén. Állítása szerint eljárás alá vont a telefonhívásaira, e-mailjeire nem reagál, illetve kifogásokkal áll elő.
A vezető fegyelmi biztos 2023. augusztus 24. napján a bejelentés kiegészítésére, az üggyel kapcsolatos, rendelkezésére álló iratok csatolására hívta fel a bejelentőt, aki azonban a felhívást nem vette át.
A bejelentésben foglaltak alapján a vezető fegyelmi biztos az ügyben az előzetes vizsgálati eljárást 2023. szeptember 21. napján elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló felhívást átvette, iratcsatolási kötelezettségének eleget tett, és igazoló jelentést terjesztett elő.
Az eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentésében a késedelmes ügyintézés tényét elismerte, előadta, hogy titkárnőjének betegsége miatt az ügyintézési rendszere összeborult.
Igazoló jelentéshez iratokat csatolt.
A fegyelmi biztos a 2023. október 31. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a fegyelmi biztos összefoglalta a bejelentés, valamint az eljárás alá vont ügyvéd védekezésének lényegét.
A fegyelmi biztos hivatkozott arra, hogy a rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható, hogy a külterületi szántó ingatlanra kötött adásvételi szerződés 2022. 03. 26. napján került jóváhagyásra és záradékolásra.
Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd csak 2023. október 18. napján adta be az adásvételi szerződést a földhivatalba a bejelentő tulajdonjogának bejegyzése iránt. A bejelentő tulajdonjogának bejegyzése iránti eljárás jelenleg folyamatban van.
A külterületi szántó ingatlanra kötött adásvételi szerződés jóváhagyása és a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtása között másfél év telt el.
A bejelentő tulajdonjogának bejegyzése iránti kérelem földhivatalba történő benyújtása csak az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozat kézbesítése után történt meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a rábízott ügyet csak a jelen fegyelmi bejelentés hatására és olyan jelentős késedelemmel végezte, hogy ez a gondatlansága, mulasztása már nem csak a személyébe vetett bizalom, hanem az ügyvédségbe vetett közbizalom sérelmével, veszélyeztetésével is jár.
A fegyelmi biztos indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül hozzon döntést, indítványozta annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli gondatlan, az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget követett el. Kérte, hogy a Fegyelmi Tanács ezen fegyelmi vétség miatt az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki, valamint kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárásról szóló módosított 20/2018. MÜK szabályzat 40.2. a) pontja alapján 30.000 Ft összegű költségátalány megfizetésére a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara pénztárába.
A Pest Vármegyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a tényállást az alábbiak szerint állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd adásvételi szerződést szerkesztett és ellenjegyzett a külterületi ingatlanra. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyta a jogügyletet, a szerződés záradékolása 2022. 03. 26. keltezésű.
Eljárás alá vont a panaszbejelentés lapján megindított eljárás alatt, 2023. október 18. napján nyújtotta be a szerződést az illetékes földhivatalba a vevő tulajdonjogának bejegyzése érdekében.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a fegyelmi biztos indítványa megalapozott.
Eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy késedelmesen nyújtotta be a szerződést a földhivatalba, a fegyelmi felelősségét is elismerte.
Nyilvánvalóan a megbízáshoz tartozik az elkészített és jóváhagyott szerződésnek a földhivatalba időben történő benyújtása.
Az eljárás alá vont ügyvéd a rábízott ügyet a fegyelmi bejelentés hatására és jelentős késedelemmel végezte.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a vezető fegyelmi biztossal, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek a késedelme, mulasztása mind a személyébe vetett bizalom megingatására alkalmas, továbbá az egész ügyvédi hivatásba vetett közbizalom sérelmével, veszélyeztetésével is jár.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd késedelmes ügyintézésével gondatlanul járt el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a késedelmes magatartásával megszegte az Üttv. 1. § (3) bekezdését és az Üttv. 28. § (3) bekezdésében foglaltakat.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése kimondja: A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint: fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló szüneteltető, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: Alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd eleget tett kötelezettségének és benyújtotta a földhivatalba a hivatkozott szerződést, ezzel jóvátételre törekedett.
A Fegyelmi Tanács mindezekre figyelemmel akként határozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a legenyhébb fegyelmi büntetés alkalmazása, az írásbeli megrovás – mintegy nevelő szándékkal – elegendő, de egyben szükséges is.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az írásbeli megrovás alkalmazása eléri a fegyelmi eljárás célját, kellő visszatartó erőt jelent hasonló magatartás vagy mulasztás tanúsításától.
A Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos indítványának megfelelően tárgyaláson kívül hozott döntést, mert az eljárás alá vont ügyvéd a felelősségét elismerte, iratokat csatolt, így rendelkezésre álltak az elbíráláshoz szükséges dokumentumok.
FESZ: 22.1. A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása különösen akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség, az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, ...
A Fegyelmi Tanács hatásköre az Üttv. 114. § (1) bekezdésén, illetékessége az Üttv. 114. § (2) bekezdésén alapul.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) bekezdés b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
Üttv: 142. § (2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség
b) tárgyaláson kívüli eljárás esetén 30.000 Ft
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslati jog az Üttv. 127. §-án alapul.
127. § (1) Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
(2) A tárgyaláson kívül hozott határozatban a kizárás kivételével bármely fegyelmi büntetés alkalmazható.
(3) A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
(4) Ha az eljárás alá vont személy
a) tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki,
b) tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)
– 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól
Kihirdetve: Budapesten, 2023. november 9. napján, írásba foglalva: 2023. november 10. napján
Jogerőre emelkedett: 2023. december 5. napján.