A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) volt ügyvéd fegyelmi ügyében a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2023. június 5. napján 2022.F.240/20. szám alatt hozott határozata ellen a jogi képviselő részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. december 8. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.240/20. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
Eljárás alá vont volt ügyvéd ellen a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa folytatott le fegyelmi eljárást, és a 2022.F.240/20. szám alatt 2023. június 5. napján meghozott határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 8 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 10 (tíz) év kizárás, valamint 700.000 Ft (Hétszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, kötelezte továbbá 80.000 Ft elsőfokú átalányköltség megfizetésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában (...) 2022. május 10-én terjesztett elő bejelentést. Panaszában előadta, hogy 2020-ban megbízta eljárás alá vont ügyvédet 2 db ingatlan adásvételi szerződésének elkészítésével. Az adásvételi szerződés tárgya a (...) hrsz, valamint a (...) hrsz. alatti ingatlanok voltak. Az ingatlanok együttes vételára 28.000.000 Ft, azaz Huszonnyolcmillió forint volt, mely összeget teljes egészében a panaszos letétbe helyezett az eljárás alá vont ügyvédnél, tekintettel arra, hogy mindkét ingatlant igen nagy összegű tartozások terhelték, továbbá azokra végrehajtási jog is bejegyzésre került korábban.
Az adásvételi szerződés III./2. pontja rendelkezett a tehermentesítésről, felek együttesen bízták meg az eljárás alá vont ügyvédet a végrehajtási jogok és a zálogjog törléséhez szükséges összegek kiutalására.
Az adásvételi szerződés 2020. december 8. napján készült el.
A panaszos a beadványához csatolt 2 db letéti szerződést, nyilatkozatot, 2 db tulajdoni lap másolatot. Panaszában előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd gyakorlatilag semmit sem csinált, a terhek csak részben kerültek törlésre, végül a földhivatal a tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet elutasította, az ingatlanok a mai napig nem kerültek a nevére, az átadott 28.000.000 Ft-tal az eljárás alá vont ügyvéd nem számolt el.
A vezető fegyelmi biztos 2022. május 16-án az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte. Az előzetes vizsgálat 2022. augusztus 15-én további 3 hónappal meghosszabbításra került.
A felek 2022. május 27-én közvetítői eljárás kezdeményeztek.
Az eljárás alá vont 2022. június 22-én nyilatkozatot, egyben igazolási kérelmet terjesztett elő.
A panasszal kapcsolatosan akként nyilatkozott, hogy a panaszos előadás nem felel meg a valóságnak, valamennyi állítását vitatta. Előadta, hogy az ügyvédi iroda nem volt köteles ellátni az ingatlanok tehermentesítését, ez a feladat az eladót és vevőt, illetve a megbízottjait terhelte, az ügyvéd feladata a beszerzett iratok alapján a letéti összeg kiutalása volt a tehermentesítés érdekében.
Előadta továbbá azt is, hogy a tehermentesítést akadályozta, hogy (...) és (...) a javukra bejegyzett jelzálogjog törlési engedélyének megadása vonatkozásában, a bejegyzési engedélyt nem adták meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget, kérte az eljárás megszüntetését.
A felek között 2022. július 12. napján a közvetítői eljárás keretein belül megállapodás jött létre, melyben az eljárás alá vont ügyvéd vállalta, hogy a törlési engedélyek ügyvédi letétbe helyezése esetén haladéktalanul intézkedik a nála letétbe helyezett összegek letétből történő kiadása iránt. Felek megállapodtak továbbá abban is, hogy amennyiben az ingatlan tehermentesítése bármely okból nem történik meg, abban az esetben a bejelentő a panaszát fenntartja, az ebből eredő igényét érvényesíteni fogja az ügyvéddel szemben.
A panaszos 2022. augusztus 29-én tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy a közvetítői eljárásban foglalt megállapodás nem realizálódott, eljárás alá vontat nem tudta utolérni.
A fegyelmi biztos 2022. november 18-án fegyelmi eljárást kezdeményezett. A rendelkezésre álló adatok szerint az eljárás alá vont ügyvéd az általa 2020. december 8. napján készített adásvételi szerződéssel kapcsolatos magatartásával megszegte a letéti szabályzatban foglaltakat, az általa átvett letét vonatkozásában nem csatolt iratot a BÜK letéti nyilvántartásába történő bejelentés végett, a földhivatali eljárás során nem nyújtotta be a törlési engedélyeket, megbízási szerződést nem tudott csatolni, az adásvétel során a felek kötelező azonosítás elvégzését elmulasztotta, nem adott arra magyarázatot, hogy az eladó és a vevő miért nem találkozott személyesen az eljárás során, a felek közös konszenzusáról milyen módon győződött meg. Úgy nyújtotta be a szerződést a földhivatali eljárás lefolytatása végett, hogy az alkalmatlan volt a tulajdonjog átvezetéséhez, hiányzott (...) nyilatkozata a javára bejegyzett jelzálogjog törlése vonatkozásában, melyre is figyelemmel a földhivatal a vevő tulajdonszerzését elutasította. Nem megfelelően járt el az ingatlanok tehermentesítése során, az általa átvett letéti összeggel nem számolt el.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával 8 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. Kötelezettségszegésével megszegte a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 1. § (1) és (3) bekezdésében, a 4. § (1) és (2), és (7), a 42. § (4), 44. § (1) c), 47. § (2), 48. § (1), 49. § (1) és (2), 51. § (1) és (3) bekezdését, illetve az ÜESZ. 2.1, 2.2, 2.4, 13.10. pontjai szerinti rendelkezéseket, továbbá a Letéti Szabályzat 2.1. c), e), h), m), n), o), továbbá a 3.1. és 7.1. szakaszaiban írtakat.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács 2023. március 6. napján fegyelmi tárgyalást tartott. A fegyelmi tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg. A bejelentő meghallgatása megtörtént, panaszát fenntartotta, csatolta a 28.000.000 Ft befizetését igazoló banki dokumentumot.
A 2023. április 24. napján tartott fegyelmi tárgyaláson megjelent eljárás alá vont, bejelentő panaszos és jogi képviselői, valamint (...) tanú.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét részben elismerte, megadta a levelezési, és az e-mail címét is.
A bejelentő a korábbi nyilatkozatát változatlan tartalommal fenntartotta.
A tanúként megjelent (...) a személyes meghallgatása során előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvédnél lévő letéti pénzt elfogadja teljesítés gyanánt, együttműködési készségéről tanúbizonyságot adott, megadta a bankszámlaszámát is.
A fegyelmi tanács elnöke valamennyi érintett fél előtt nyilatkoztatta az érintetteket az együttműködés vállalásáról, teljesítést elfogadásáról.
A fegyelmi tanács előtt az eljárás alá vont nyilatkozatot tett arra nézve, hogy 30 napon belül rendezi a letéttel történő elszámolást.
Ezt követően a fegyelmi tanács a tárgyalást elhalasztotta, új határnapként 2023. június 5. napját tűzte ki, az eljárás alá vont ügyvédet szóban idézte, felhívta, hogy 30 napon belül a letétbe helyezett 26.908.876 Ft összeg jogszerű kifizetését igazolja.
2023. május 23, illetve 30. napján a bejelentő arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az általa megadott elérhetőségeken nem érhető el, az előző fegyelmi tárgyaláson vállaltakat nem teljesítette, a letéti pénzzel nem számolt el.
A 2023. június 5. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont, szabályszerű idézése ellenére nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki.
A fegyelmi biztos végindítványában az eljárást kezdeményező határozatában megjelölt tényállást fenntartotta, kizárás fegyelmi büntetést indítványozott, annak mértékét a jogszabályban meghatározott maximális időpontban kérte megállapítani.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az általa hozott határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd 8 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 10 (tíz) év kizárás, valamint 700.000 Ft (Hétszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta. Kötelezte továbbá 80.000 Ft elsőfokú átalányköltség megfizetésére.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Eljárás alá vont készítette és ellenjegyezte 2020. december 8. napján a (...) belterület, (...) hrsz., valamint a (...) belterület, (...) helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok adásvétele tárgyában létrejött szerződést (...) eladó és a bejelentő között. Az ingatlanok vételára 28.000.000 Ft (14.608.695 Ft + 13.391.305 Ft) összegben került meghatározásra.
A szerződés II. pontja részletezi az ingatlanok jogi helyzetét, rögzítve, hogy a (...) belterület, (...) helyrajzi szám alatt felvett ingatlant 19.670.670 Ft tőke és járulékai erejéig az (...) Bank Hungary Zrt. jogutódja (...) jogosult javára végrehajtási jog, a Fővárosi Törvényszék javára 100.000 Ft tőke és járulékai erejéig végrehajtási jog, a Magyar Állam javára 832.950 Ft tőke és járulékai erejéig végrehajtási jog, (...) javára 12.950.000 Ft tőke és járulékai erejéig jelzálogjog, továbbá a Magyar Állam javára 258.174 Ft tőke és járulékai erejéig végrehajtási jog terheli.
A szerződés II. pontja kitért arra is, hogy a (...) belterület, (...) helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant 19.670.670 Ft tőke és járulékai erejéig az (...) Bank Hungary Zrt. jogutódja (...) jogosult javára végrehajtási jog, (...) javára 12.050.000 Ft tőke és járulékai erejéig jelzálogjog, illetve a Magyar Állam javára 258.174 Ft tőke és járulékai erejéig végrehajtási jog terheli.
A szerződés III/1. pontja rögzíti, hogy a bejelentő az ingatlanok teljes vételárát az eljárás alá vont ügyvédi irodája CIB Banknál vezetett (...) számú ügyvédi letéti számlájára történő utalással korábban megfizette. Felek hangsúlyozták, hogy a teljes vételár az ingatlan tehermentesítéséhez szükséges.
2020. december 8. napján a hivatkozott ingatlan adásvételi szerződéshez kapcsolódóan letéti szerződés készült 28.000.000 Ft letéti összeg vonatkozásában.
A letéti szerződés II/2. pontja szerint a bejelentő, mint letevő arra utasította a letéteményest, hogy végezze el az ingatlanok tehermentesítését. Az ingatlan 1. tekintetében előbb a Fővárosi Törvényszék, majd a Magyar Állam javára, végül (...) javára utalja ki a szükséges összegeket, azt követő 3 banki napon belül, hogy a Fővárosi Törvényszék, valamint a Magyar Állam javára bejegyzett végrehajtási jogok törlése iránti kérelmek legalább a vonatkozó ingatlan tulajdoni lapján széljegyen szerepelnek. A II. ingatlan tekintetében a Magyar Állam, majd (...) javára szintén 3 banki napon belül kérte a teljesítést a Magyar Állam javára bejegyzett végrehajtási jog törlése iránti kérelem széljegyen történő megjelenését követően.
Az adott pénzletéti szerződés nem tartalmazza a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: Letétkezelési Szabályzat 2.1. c), h), l), m, n), o), továbbá 3.1. a) és b) pontjaiban rögzített tartalmi követelményeket.
Az eljárás alá vont a letéti adatok elektronikus nyilvántartásban történő rögzítésére vonatkozó kötelezettségét szintén elmulasztotta. Az ingatlan adásvételi szerződés III/1. pontja alapján a pénzletét a eljárás alá vont Ügyvédi Iroda CIB banknál vezetett letéti számlájára került elhelyezésre, ugyanakkor az eljárás alá vont a nyilvántartás szerint nem jelentette be a BÜK felé az ügyvédi letéti számlájának számát sem.
Az adásvételi szerződés III/2. pontja szerint az eladó vállalta, hogy a megbízottja, vagyis az eljárás alá vont útján az ingatlant terhelő végrehajtási jog és jelzálogjog törlését elvégezteti. Az eladó szintén az eljárás alá vont útján vállalta, hogy a szükséges törlési engedélyeket megszerzi.
A jelzálogjog törlésére vonatkozó kérelem földhivatalhoz történő benyújtása az adásvételi szerződés III/2. pontja szerint ugyancsak kifejezetten az eljárás alá vont feladata volt, emellett rögzítésre került az is, hogy az eladó és a vevő az eljárás alá vontat bízták meg azzal is, hogy a letétből a végrehajtási jogok és a zálogjog törléséhez szükséges összeget a jogosultak részére kiadja, a felek kifejezetten erre utasították az eljárás alá vontat.
Az eladó az ingatlanok vonatkozásában a bejegyzési engedélyeket az ellenjegyző ügyvédnél letétbe helyezte, amiről ugyanazon a napon dokumentumletéti szerződés készült, amely azonban nem tartalmazza a Letétkezelési szabályzat 2.1. e), l), n), o) és 3.1. a) és b) pontjaiban rögzített tartalmi követelményeket.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 29. §-ának megfelelő írásbeli megbízási szerződés sem a szerződés elkészítése, ellenjegyzése, valamint a jogi képviselet ellátása, sem a letétek vonatkozásában nem készült.
Az eljárás alá vont személy elmulasztotta a felek kötelező azonosításának elvégzését.
Az eljárás alá vont bár nem az eladó és a vevő együttes jelenlétében, de megfelelően meggyőződött a felek közös konszenzusáról, kinyilvánított egybehangzó akaratáról.
Az eljárás alá vont bár a bejelentő kérelmére, azonban a dokumentumletéti szerződésben rögzített feltételek nem maradéktalan teljesülése mellett nyújtotta be a bejelentő tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét a földhivatal felé.
A (...) belterület, (...) helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában (...) javára, a (...) belterület, (...) helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában (...) javára bejegyzett jelzálogjog mind a mai napig nem került törlésre.
Az eljárás alá vont még a tárgyi adásvételi szerződés megkötését megelőzően, 2020. október 9. napján megkereséssel élt a NAV felé bizonyos végrehajtási eljárások elévülésének kérdése kapcsán, és a Magyar Állam, valamint a Fővárosi Törvényszék javára bejegyzett végrehajtási jogok törlésével kapcsolatos eljárásban közreműködött, azonban a (...) és (...) javára bejegyzett jelzálogjogok törlése, az ingatlanok tehermentesítése érdekében nem járt el az eljárás alá vont által vállaltak ellenére sem.
Az eljárás alá vont a közvetítői eljárás során, valamint a 2023. április 24-én megtartott fegyelmi tárgyaláson is úgy nyilatkozott, hogy az ügyvédi letétbe helyezett, az ingatlan részleges tehermentesítését követően fennmaradt 26.908.876 Ft összeg a rendelkezésére áll. A közvetítői eljárásban 2022. július 12-én létrejött megállapodásban az eljárás alá vont vállalta, hogy abban az esetben, ha a bejelentő beszerzi a jelzálog jogosultaktól az ingatlan-nyilvántartási eljárásra alkalmas törlési nyilatkozatokat, illetve azokat ügyvédi letétbe helyezik, valamint a jogosultak teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkoznak arról, hogy a részükre járó összeget milyen bankszámlára kérik utalni, az eljárás alá vont a törlési engedélyek ügyvédi letétbe helyezése esetén haladéktalanul intézkedik a nála lévő, letétbe helyezett összegek kiadása (átutalása) iránt. Az eljárás alá vont a 2023. április 24. napján ugyancsak vállalta, hogy ha a jelzálogjogosultak kiadják a törlési engedélyt, akkor teljesíti a szerződés szerinti jogosultaknak a még letétben lévő, 26.908.876 Ft összeget. Az eljárás alá vont a vállalásait nem teljesítette, a megfelelő közreműködést is elmulasztotta.
A bejelentő többször érdeklődött az ügyének állásáról, igyekezett közreműködni a tehermentesítések érdekében. A bejelentő megkereséseit az eljárás alá vont egy idő után nem fogadta, a nála letétbe helyezett még fennmaradt összeg sorsáról sem tájékoztatta.
Az eljárás alá vont a közvetítői eljárásban 2022. július 12-én létrejött megállapodást úgy írta alá ügyvédi tevékenységet gyakorlóként, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara 2021.F.194/21. számú, 2022. április 11. napján kelt határozatával 3 év időtartamú kizárás fegyelmi büntetést szabott ki vele szemben és ezzel egyidejűleg az ügyvédi tevékenységének gyakorlását a határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztette. A kizárás fegyelmi büntetést tartalmazó, 2022. június 11-én jogerőre emelkedett határozattal szemben az eljárás alá vont 2022. június 29-én fellebbezést és igazolási kérelmet terjesztett elő, az igazolási kérelme a 2022. július 13-án kelt határozattal elutasításra került.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az általa megállapított tényállás alapján – hivatkozva az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakra – 8 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétség miatt az eljárás alá vont volt ügyvédet 10 év kizárás, valamint 700.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta. Az elsőfokú határozat jogi indokolása szerint az eljárás alá vont ügyvéd
– a Letétkezelési Szabályzat kötelező előírása ellenére hiányosan szerkesztette meg a 2020. december 8-án kelt letéti szerződést;
– nem teljesítette a pénzletéttel kapcsolatosan a letéti adatok elektronikus nyilvántartásban történő rögzítését, a letéti számla számának kamarai bejelentését;
– a tehermentesítéssel kapcsolatban vállalt kötelezettségét teljes körűen nem teljesítette;
– nem készített írásba foglalt ügyvédi megbízási szerződést;
– az ügyfelek személyazonosítását nem végezte el;
– a dokumentum letéti szerződésben foglaltak teljesítése hiányában, a kikötött feltételekkel ellentétesen nyújtotta be a tulajdonjog bejegyzési kérelmet az ingatlan-nyilvántartásba;
– az ügyvédi letétbe helyezett 26.908.876 Ft összeggel nem számolt el, a jogosult részére nem fizették ki;
– a bejelentő megkeresését egy idő után nem fogadta, a letéti összeg sorsáról nem adott valós tájékoztatást.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés megállapítása során figyelembe vette az elkövetett kötelezettségszegések kiemelkedő tárgyi súlyát, súlyosító körülményként értékelte, hogy a 26.908.876 Ft összegű letéti összeg kifizetésére nem került sor, az elkövetett kötelezettségszegések nagy számát, a kedvezőtlen fegyelmi előéletet, enyhítő körülményként értékelte az időmúlást.
Az elsőfokú eljárási költség viselésére a FE 40.2. a) pontja alapján került sor.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd képviseletében, az elsőfokú határozat kézbesítése előtt, 2023. június 14-én dr. (...) ügyvéd ügyvédi meghatalmazást, és igazolás iránti kérelmet terjesztett elő, egyben csatolt 2 db orvosi igazolást is. Kérte ezen igazolások elfogadását, és új tárgyalási nap kitűzését.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a 2022.F.240/24. szám alatti határozatával az igazolás iránti kérelmet elutasította.
Az igazolási kérelem elutasítására is figyelemmel a jogi képviselő fellebbezést terjesztett elő, melyben kérte, hogy a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatot változtassa meg, az eljárás alá vont igazolási kérelmét fogadja el.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa az FF/049/2023. szám alatti határozatával a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2022.F.240/24. számú határozatát helybenhagyta. (igazolási kérelem elbírálása)
A becsatolt ügyvédi meghatalmazásra is figyelemmel az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az általa hozott határozatot a jogi képviselő részére megküldte, aki a törvényes határidőn belül fellebbezést terjesztett elő.
Fellebbezésében kérte, hogy a Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen változtassa meg és szabjon ki az eljárás alá vont olt ügyvéddel szemben enyhébb fegyelmi büntetést, másodlagosan az Üttv. 138. § (1) bekezdés a) pontja alapján az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezését és az Elsőfokú Fegyelmi Tanács új eljárásra utasítását indítványozta.
A jogi képviselő az általa előterjesztett jogorvoslati kérelemben hivatkozott arra, hogy az eljárás alá vont a letéti szerződések megszerkesztésével kapcsolatos hiányosságokért, valamint a letéti adatok kamarai nyilvántartásban történő rögzítésének elmulasztásáért felelősségét elismerte.
Vitatta az ügyvéd felelősségét a tehermentesítés teljes körű teljesítésének elmulasztásáért, a pénzletét aktuális egyenlegének, a 26.908.876 Ft elszámolásának nem teljesítéséért.
Hivatkozása szerint a tehermentesítés ügyében nem volt köteles az ügyvéd eljárni, a kapcsolódó iratok beszerzése nem az ő kötelezettsége volt. Az általa vállalt tehermentesítést teljesítette.
A törlési engedélyek hiányában a zálogjogosultak javára a letétből való kifizetés feltétele nem következett be, az eljárás során jelezte az ügyvéd, hogy az át nem utalt összeg változatlanul rendelkezésre áll.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont védekezését érdemben nem vizsgálta, emiatt az elsőfokú határozat megalapozatlan az eljárás alá vont felelősségének megállapítása tekintetében.
Az eljárás alá vont nem vitatta a fegyelmi felelősségét a tekintetben sem, hogy nem foglalta írásba az ügyvédi megbízási szerződés valamennyi lényeges elemét, a szerződéskötés során azonosítási kötelezettségének nem tett eleget.
Vitatta az eljárás alá vont felelőssége megállapítását amiatt, hogy a dokumentumletéti szerződésben írt feltételek maradéktalan teljesítése hiányában került benyújtásra a bejelentő tulajdonjog bejegyzési kérelme. Hivatkozása szerint erre kizárólag a felek érdekeinek szem előtt tartásával került sor, ezen magatartást a fegyelmi tanács tévesen értékelte kötelezettségszegésként. Kifogásolja a jogi képviselő az ügyvédi letétbe helyezett 26.908.876 Ft kifizetésének elmulasztásáért való felelősség megállapítását, együttműködési kötelezettség nem teljesítését.
Előadása szerint ezen összeg a mai napig rendelkezésére áll, a feltételek hiánya miatt nem került sor az összeg átutalására.
A jogorvoslati kérelem a fegyelmi büntetés vonatkozásában eltúlzott mértékre hivatkozik, mivel eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítására részben megalapozatlanul került sor, a fegyelmi tanács nem értékelte enyhítő körülményként, kellő súllyal azt a tényt, hogy az eljárás alá vont felelősségét részben elismerte, együttműködő magatartást tanúsított.
A másodlagos fellebbezési kérelem indoklása szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a 2023. június 5-én megtartott tárgyaláson az eljárás alá vont távollétében úgy hozott határozatot, hogy eljárás alá vont a bejelentő legutóbbi hivatkozásaira érdemben reagálni nem tudott.
Eljárási hiányosságként jelölte meg a jogi képviselő, hogy a 2023. június 14-i beadványa ellenére a fegyelmi tanács nem küldte meg részére a fegyelmi eljárás során keletkezett iratokat.
Hivatkozott az eljárás alá vont jogi képviselője, hogy feltételezhetően a jelen fegyelmi ügyben egy korábbi eljárás során már elbírált fegyelmi vétségek ismételten figyelembe vételre kerültek.
Az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés és a megalapozatlanság indokát adja az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének.
A MÜK országos fegyelmi főbiztosa az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt az Üttv. 138. § (1) bek. c) pontja alapján.
A fellebbezés nem megalapozott.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat rendelkezései alapján, annak 35.2. pontjában írtak szerint a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között felülbírálta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a fegyelmi eljárás lefolytatása az Elsőfokú Fegyelmi Tanács részéről megfelelt-e a jogszabályokban, illetve szabályzatokban előírt rendelkezéseknek.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
A büntetés kiszabásának időpontjában a 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) rendelkezései irányadóak az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a 2023. december 8. napján megtartott tárgyaláson az ügy teljes iratanyagát áttekintette, megállapította, hogy az elsőfokú határozat a jogszabályi előírásoknak megfelel, az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre állt bizonyítékokat helyesen értékelte.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás megalapozott.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy megalapozatlan az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője által előterjesztett fellebbezés.
A fegyelmi eljárás során és a fellebbezésben a fegyelmi vétséget megalapozó kötelezettségszegéseket az eljárás alá vont részben elismerte, nevezetesen a letéti szerződés megszerkesztésével kapcsolatos lényeges tartalmi hiányosságokért, a letéti adatok elektronikus nyilvántartásban történő rögzítésének elmulasztásáért, az ügyletkötéssel kapcsolatos azonosítási kötelezettség nem teljesítéséért, a bejelentő megkeresései fogadásának elmulasztásáért, tájékoztatási kötelezettség elmaradásáért.
Nem vitatta eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalásának, a megbízás lényeges elemének esetleges módosulásával kapcsolatos megállapodás írásban történő rögzítésének teljesítését.
Ezen kötelezettségszegések megvalósulását egyébként a fegyelmi ügy dokumentumai is kétséget kizáróan alátámasztják.
A fellebbezés vitatja eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét a tehermentesítés részbeni teljesítésével kapcsolatos kötelezettségszegés tekintetében. Hivatkozása szerint nem volt kötelezettsége ügyvédként eljárni az ingatlanok tehermentesítése ügyében.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács utal arra, hogy az ügyvéd puszta hivatkozása nem elegendő felelőssége hiányának igazolására. Az írásba foglalt megbízási szerződés hiányában a megbízás tartalmának bizonyítása az Üttv. 29. § (2) bek. szerint a megbízott ügyvédet terheli. Ezen bizonyítási kötelezettséget az eljárás alá vont az általa vitatott kötelezettségszegések esetében nem teljesítette, aminek jogkövetkezményeit viselni tartozik.
A fellebbezésben írtakkal ellentétben az elsőfokú határozat megalapozott indokát adja, hogy az ügyvéd által szerkesztett adásvételi és letéti szerződésekben rögzített nyilatkozatok, a bejelentő vallomása, iratokhoz csatolt levelezések és egyéb dokumentumok alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tehermentesítés is az eljárás alá vont ügyvéd feladatát képezte.
Megalapozottan állapította meg az Elsőfokú Fegyelmi Tanács hogy eljárás alá vont a nála ügyvédi letétbe helyezett 28.000.000 Ft döntő részével – 26.908.876 Ft összeggel – nem a letéti szerződés rendelkezéseinek megfelelően járt el, elszámolási kötelezettségét ügyvédként nem teljesítette, ügyvédi státuszának megszűnésével egyidejűen a kirendelt irodagondnok részére nem adta át, az ügyvédi letéti számláról felvett összeget indok nélkül készpénzben magánál vagy általa meg nem jelölt körülmények között tartotta. Nem fogadható el a fegyelmi felelősség hiányára való hivatkozásként, hogy a jelentős pénzösszeg az eljárás alá vont volt ügyvéd rendelkezésére áll. A rendelkezésre állásra kizárólag hivatkozott az eljárás alá vont, annak tényleges meglétét nem igazolta. A jóhiszemű eljárására történt utalás megalapozatlan. Törölt ügyvédként a közvetítői eljárás során ígért kifizetéssel az okozott kár megtérülésére került volna sor, ami nem következett be.
Azon kötelezettségszegés tekintetében, miszerint az eljárás alá vont a dokumentumletéti szerződésben rögzített feltételek maradéktalan teljesülése hiányában a tulajdonjog bejegyzési kérelem benyújtásával az ügyfelei érdekében járt el, nem igazolt hivatkozás a lelkiismeretes és jogszabályoknak megfelelő eljárásra.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács eljárása során megállapította, hogy az eljárás alá vont megalapozott ténybeli és jogi indokok alapján került elmarasztalására 8 rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétség tekintetében.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács nem találta megalapozottnak a fellebbezésben írt elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére, új eljárás elrendelésére vonatkozó másodlagos fellebbezési kérelmet.
Az Üttv. 138. § (1) bek. a) pontja akkor biztosít lehetőséget az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésére, az Elsőfokú Fegyelmi Tanács új eljárásra való utasítására, ha a határozat megalapozatlan, vagy az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés mellett hozták meg, és a megalapozatlanság, eljárási szabálytalanság a másodfokú eljárásban nem küszöbölhető ki.
A hatályon kívül helyezés törvényi indokát a fellebbezésben írt hivatkozások nem alapozzák meg.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács teljes körűen lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként megalapozott ténybeli és jogi indokok alapján hozta meg határozatát.
A 2023. június 5-én kitűzött tárgyaláson az elsőfokú eljárást lezáró határozat meghozatalának jogszerű feltételei fennálltak.
Az eljárás alá vont a bejelentő által 2022. június 5. előtt tett azon nyilatkozatával kapcsolatban, miszerint a volt ügyvéd ígérete ellenére a visszatartott összeg kifizetését nem teljesítette, részben tudomással bírt, ezen bejelentői nyilatkozatot a másodfokú eljárás során sem cáfolta.
Az eljárás alá vont jogi képviselője lényeges eljárási szabályszegésnek tekintette, hogy a fegyelmi tanács kérésére nem küldte meg a fegyelmi eljárás során keletkezett iratokat.
Ezen hivatkozás sem alapoz meg lényeges eljárási szabálysértést, mivel az Üttv. 128. § (3) bek. az eljárás alá vont és jogi képviselője részére iratbetekintést biztosít a rendelkezésre nem álló fegyelmi iratok megismerésére. Ezen jogszabály biztosította lehetőséggel a jogi képviselő nem élt.
A kötelezettségszegés ismételt elbírálására vonatkozó feltételes hivatkozás a fegyelmi tanács részéről nem értelmezhető, mert a korábbi fegyelmi határozat megbízója, az eljárás alá vont rendelkezésére állt, annak áttanulmányozása eredményeként meggyőződhetett volna a jogi képviselő, hogy a 2021.F.194/21. számú ügyben elbírált kötelezettségszegés nem áll közvetlen összefüggésben jelen fegyelmi üggyel, ezáltal ugyanazon kötelezettségszegésért elmarasztalásra az eljárás alá vont volt ügyvéd esetében nem került sor.
Az eljárás alá vont jogi képviselője 2023. augusztus 28-án fellebbezését kiegészítette.
A jogorvoslati kérelem kiegészítése az Üttv. 135. § (3) bekezdésében előírt határidő követően került benyújtásra, az abban foglaltakat a Másodfokú Fegyelmi Tanács érdemben nem vizsgálta.
A fegyelmi büntetés enyhítésére vonatkozó fellebbezési kérelmet a Másodfokú Fegyelmi Tanács indokolatlannak és alaptalannak értékelte.
Az eljárás tárgyát képező kötelezettségszegések kiemelkedő tárgyi súlya, a 8 rendbeli elkövetés, az eljárás alá vont személy fegyelmi előélete, a bejelentőnek okozott kár mértéke, – figyelemmel eljárás alá vont javára enyhítő körülményként értékelt időmúlásra – nem teszi indokolttá a 10 év kizárás és 700.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetés enyhítését.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fegyelmi vétséget megalapozó kötelezettségszegést tagadta, részbeni elismerésre már a bizonyítékok ismeretében került sor, mely magatartást a Másodfokú Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként nem tudott értékelni.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont a fegyelmi felelőssége a fegyelmi eljárásra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően került megállapításra, erre tekintettel az Üttv. 138. § (1) bek. c) pont alapján az elsőfokú határozatot helybenhagyta.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bek, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7. pontja és 40.2. bek. c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai átalányköltség megfizetésére kötelezte a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a Másodfokú Fegyelmi Tanács az FE 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...).
A határozat 2023. december 08. napján jogerős és 2024. március 5. napján végrehajtható.