A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa Dr. ..... eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi ügyében a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság
Fegyelmi Tanácsának 2023. szeptember 7. napján RFK 16/2021/10. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont kirendelt ügygondnoka részéről bejelentett fellebbezés folytán 2023. december hó 1. napján megtartott tárgyalásán meghozta az alábbi
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának RFK 16/2021/10. számú határozatát helybenhagyja.
Kötelezi eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Kecskeméti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Kecskeméti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa az eljárás alá vont ügyvéd kirendelt ügygondnoka részére 20.000 Ft, azaz Húszezer forint ügygondnoki díjat állapít meg. Megkeresi a Magyar Ügyvédi Kamarát az ügygondnoki díj 15 napon belül az ügygondnok részére történő átutalása érdekében.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a 2023. szeptember 7-én kelt RFK 16/2021/10. számú határozatában az alábbiakat állapította meg:
A Nyomozó Főügyészség a 2021. március 12. napján kelt átirattal tájékoztatta a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarát arról, hogy az előttük I. Nyom. .../2021. szám alatt folyó büntetőeljárásban 2021. március 3. napján gyanúsítottként hallgatta ki eljárás alá vont ügyvédet 2 rendbeli a Btk. 299. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés szerint minősülő és büntetendő, üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének megalapozott gyanúja és 1 rendbeli a Btk. 299. § (1) bekezdésébe ütköző és (2) bekezdés a) és b) pontja szerint minősülő és büntetendő felbujtóként vesztegetést állítva és hivatalos jelleg színlelésével elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
Az ügyészség jelezte továbbá, hogy a Kerületi Bíróság 2021. március 5. napján a Bny.. .../2021/2. számú végzésével eljárás alá vont ügyvéd letartóztatását rendelte el.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. április 12. napján igazoló nyilatkozatot terjesztett elő, melyben előadta, hogy a gyanúsításban közölt cselekményeket nem követte el, csatolta a gyanúsítotti kihallgatásáról készült jegyzőkönyv másolatát. Az ügyben a nyomozás még nem fejeződött be, az jelenleg is folyamatban van.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen 2021. március 23. napján elrendelt előzetes vizsgálat eredményeként 2021. október 13. napján fegyelmi eljárás kezdeményezésére került sor. A fegyelmi eljárást elrendelő határozatban megállapításra került, hogy a folyamatban lévő büntető ügyben a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmények bizonyítottságuk esetén az ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettség – Üttv. 1. § (5) bekezdés – szándékos megszegésével megvalósult fegyelmi vétség megállapítására alkalmasak. Így az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése látszik megállapíthatónak. A vezető fegyelmi biztos indítványozta a fegyelmi eljárás felfüggesztését. Eljárás alá vont ügyvéd is kérte az eljárás felfüggesztését a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
Az elsőfokú fegyelmi tanács 2021. október 26. napján tárgyalás tartása nélkül meghozott határozatával a fegyelmi eljárást az Üttv. 140. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, mert a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában büntetőeljárás van folyamatban, melyben az eljárás alá vont ügyvéd gyanúsítottként kihallgatásra került.
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a Nyomozó Főügyészség 1.Nyom./2023. szám alatt a Btk. 295. § (1) bekezdése szerinti vesztegetés hatósági eljárásban bűntette miatt újabb büntetőeljárást indított, ahol az eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatták ki, majd őrizetbe vételét követően 2023. július 15. napján letartóztatására került sor. A nyomozóhatóság értesítése alapján a Kecskeméti Ügyvédi Kamaránál újabb fegyelmi eljárás indult (...) ügyvéd ellen. A gyanúsításának tényét és ügyvédi tevékenységének akadályát az eljárás alá vont ügyvéd maga is bejelentette.
A Kecskeméti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa P.386/2023. szám alatt indítványozta, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács az Üttv. 130. § (1) bekezdés a.) pontjában írt okból soron kívül közbenső határozattal rendelje el eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenysége gyakorlásának előzetes fegyelmi felfüggesztését 6 (hat) hónapra. Az elsőfokú fegyelmi tanács a FESZ 25.1. pont alapján tartott tárgyaláson az eljárásban akadályozott ügyvéd részére kirendelt ügygondnok jelenlétében megvizsgálta a rendelkezésre álló iratokat és az időközben csatolt további iratokat, így az eljárás alá vont ügyvéd letartóztatásának 2023. november 15. napjáig történő fenntartásáról, az eljárás alá vont ügyvéd felesége által csatolt gyanúsítotti jegyzőkönyveket, valamint az újabb ügy miatt P.386/2023. szám alatti előzetes vizsgálatot elrendelő határozatot.
Az elsőfokú fegyelmi tanács egyetértett a vezető fegyelmi biztos indítványával és a tárgyaláson az Üttv. 130. § (1) bekezdése a.) pontja alapján, mivel az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárások hatálya alatt áll, az ügyvédi tevékenység gyakorlását 6 (hat) hónapra felfüggesztette. Az elsőfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd esetében, aki ellen 2 büntetőeljárás és 2 fegyelmi eljárás folyik indokolt soron kívül közbenső határozattal elrendelni az ügyvédi tevékenység gyakorlásának előzetes fegyelmi felfüggesztését.
Az elsőfokú fegyelmi határozat ellen dr. (...) ügyvéd, az eljárás alá vont ügyvéd kirendelt ügygondnoka 2023. szeptember 25. napján kelt és a Kecskeméti Ügyvédi Kamarához 2023. szeptember hó 25. napján – határidőben – érkezett fellebbezést terjesztett elő.
Fellebbezésében előadta, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján az eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsításban szereplő bűncselekmények elkövetését a kezdetektől fogva – következetesen – tagadta, mivel álláspontja szerint valótlanok a gyanúsításban szereplő állítások és határozottan kijelentette, hogy Ő az abban foglaltakat nem követte el. Mindamellett az eljárás alá vont személyt megilleti az ártatlanság vélelme. Előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont személy egyetlen jövedelemforrása az ügyvédi tevékenysége, ebből tartotta fenn és biztosította a saját és családja megélhetését is. Mivel egyéb jövedelemmel nem rendelkezik az I. fokú fegyelmi tanács döntése igen súlyos következményeket von maga után, mivel megélhetési problémát fog eredményezni.
A fenti indokok alapján kérte az I. fokú határozat megváltoztatását oly módon, hogy eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenység gyakorlásának – 6 hónap időtartamú – felfüggesztését mellőzze.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa észrevételében az első fokon eljárt fegyelmi tanács által hozott határozat helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint az első fokon eljárt Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa indokát adta annak, hogy az ügyvéddel szemben alkalmazott tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztés alkalmazását a hatályos hivatásrendi normák alapján miért látta szükségesnek.
Hivatkozott arra, hogy az ügyészség átirata, majd az eljárás alá vont ügyvéd kihallgatásáról készült jegyzőkönyv alapján egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen indult, Nyom..../2023. számú büntetőeljárás és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben Nyom..../2021. szám alatt folyó büntetőeljárás két, egymástól független büntetőügy. A rendelkezésre álló adatok szerint a jelen eljárás alapjául szolgáló Nyom.../2021. számú büntetőügyben a Nyomozó Ügyészség az eljárás alá vont ügyvédet hivatalos jelleg színlelésével elkövetett befolyással üzérkedés, az újonnan indult Nyom.../2023. számú büntetőeljárásban pedig vesztegetés hatósági eljárásban elkövetésével vádolja.
Valamennyi, a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény korrupciós bűncselekmény, ráadásul az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt iratok alapján az ügyészség gyanúja szerint az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódóan követte el az eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt cselekményeket.
Rámutatott arra, hogy az Üttv. 130. § (1) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenység felfüggesztése tárgyában az elsőfokú fegyelmi tanács jogosult döntést hozni, mely döntés meghozatala határidőhöz nem kötött, a fegyelmi eljárás ideje alatt bármikor alkalmazható korlátozó rendelkezés. Az Üttv. 130. § (1) bek. a) pontja szerint történő alkalmazásának egyetlen feltétele, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt álljon, mely feltétel az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt közokirattal igazoltan fennáll.
Az eljárás alá vont ügyvéd ügygondnoka által hivatkozott ártatlanság vélelme kapcsán hivatkozott az Alkotmánybíróság e tárgyban született határozataira, melyek szerint az ártatlanság vélelme nem terjeszthető ki az ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztés esetére, mivel ez a fegyelmi eljárásban alkalmazott közbenső intézkedésnek minősül, melyek mellett az eljáró hatóságok sokkal súlyosabb, az eljárás alá vont személy jogait korlátozó intézkedéseket is foganatosíthatnak. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztése nem minősül szankciónak, hanem olyan ideiglenes, átmeneti korlátozás, mely az ügyfelek és az ügyvédi kar védelmét szolgálja.
Rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd jelenleg nem képes semmilyen ügyvédi tevékenységet végezni, miután hivatása gyakorlásához nélkülözhetetlen személyi szabadságában korlátozva van.
A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2023. december 1. napján tartott fellebbezési tárgyalást, melyen dr. (...) ügyvéd, az eljárás alá vont ügyvéd kirendelt ügygondnoka és a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa részt vett, ügygondnok a fellebbezését, a Fegyelmi Főbiztos észrevételét fenntartotta.
A másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezéssel támadott elsőfokú határozatot a FESZ 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között teljes terjedelmében felülbírálta, és – maradéktalanul egyetértve a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosának észrevételeiben foglaltakkal – azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kirendelt ügygondnokának fellebbezése megalapozatlan.
A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy az első fokon eljárt fegyelmi tanács a bizonyítást a határozathozatalhoz szükséges mértékben lefolytatta, a történeti tényállást helyesen rögzítette, és azt állapította meg, hogy az elsőfokú fegyelmi tanács abból helyes következtetéseket levonva határozott, amikor az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének gyakorlását 6 (hat) hónapra felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd kirendelt ügygondnoka fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a büntetőeljárásban határozottan tagadta a gyanúsításban foglalt bűncselekmények elkövetését, továbbá Őt is megilleti az ártatlanság vélelme. A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa ezzel szemben helytállóan mutatott rá arra, hogy az Alkotmánybíróság e tárgyban született határozatai szerint az ártatlanság vélelme nem terjeszthető ki az ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztés esetére, mivel ez a fegyelmi eljárásban alkalmazott közbenső intézkedésnek minősül, mely mellett az eljáró hatóságok sokkal súlyosabb, az eljárás alá vont személy jogait korlátozó intézkedéseket is foganatosíthatnak. Idézte azt is, hogy az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztése nem minősül szankciónak, hanem olyan ideiglenes, átmeneti korlátozás, mely az ügyfelek és az ügyvédi kar védelmét szolgálja.
A másodfokú fegyelmi tanács a fegyelmi főbiztos érvelését erősítve hivatkozik a 428/B/1998. AB határozatban foglaltakra, mely rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint nem tekinthető az ártatlanság vélelmével ellentétesnek az, ha a büntetőeljárás megindulásához kapcsolódva egyes kedvezmények, továbbá jogosultságok megvonásra kerülnek. Az ártatlanság vélelme, mint állampolgári alapjog ugyan védelmet nyújt a büntetőeljárás alá vont személynek a büntetőeljáráson kívül is, de csak a büntetőjogi felelősség kérdéseivel összefüggésben. Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztése nem minősül szankciónak. Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy az ügyvédi hivatás valamennyi egyéb hivatástól (pl. bírói, ügyészi, közalkalmazotti, köztisztviselői, közjegyzői, stb.) eltérő jellegű, mert az azok számára biztosítottnál lényegesen nagyobb mértékű, szélesebb körű, hozzájuk képest kivételes függetlenséggel párosul. Alapvető jellemzője továbbá, hogy az ügyvéd tevékenysége az ügyfelek bizalmára épül és az ügyvédi kar bármelyik tagjának a közbizalmat sértő magatartása – egyebek között éppen az ügyvédi kar önállósága, függetlensége folytán – szélesebb körben, az egész hivatást, az ügyvédi hivatás tekintélyét, másrészt az állami szervektől különálló köztestület, a szakmai kamara többi tagját is közvetlenebb módon érinti. Az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztése az ügyvédi kar függetlenségét biztosítani hivatott önálló köztestület alkotmányos és megfelelő eszköze arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyfeleinek érdekét – ezzel közvetve az ügyvédi kar jó hírét és tekintélyét is – védelemben részesítse a tevékenység tisztességtelen, akár szakszerűtlen vagy felelőtlen folytatásának esetére, továbbá ilyen úton is gondoskodjék a kamara működési körében jogszerű eljárással elfogadott normák betartásáról.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa észrevételében arra is helytállóan hivatkozott, hogy az Üttv. 130. § (1) bek. a) pontja alkalmazásának egyetlen feltétele, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy szándékos bűncselekmény miatt büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárást – hatálya alatt álljon. Ezen feltétel az eljárás alá vont ügyvéddel szemben egyértelműen fennáll. Közömbös, hogy a büntetőeljárás nyomozati vagy tárgyalási szakban van. A büntetőeljárás alatt állás kezdő időpontja a gyanúsítás közlése, befejező időpontja a büntetőeljárásban hozott jogerős befejező határozat. E két időpont között kerülhet sor a fegyelmi eljárás alá vont tevékenysége gyakorlásának felfüggesztésére, ahogyan az a jelen esetben történt.
A másodfokú fegyelmi tanács a büntetőeljárásban a gyanúsítás tárgyává tett magatartás, ezen magatartásnak a jogkereső közönséget sértő jellege, a magatartás által az ügyvédségbe vetett közbizalom sérelmével járó vonatkozása miatt minden kétséget kizáróan megállapította, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlásának az első fokon eljárt fegyelmi tanács által történő felfüggesztése jogszerű és indokolt volt.
A másodfokú fegyelmi tanács ugyanakkor azt is megállapította, hogy az első fokon eljárt fegyelmi tanács nem vizsgálta, hogy egyidejűleg az ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztésnek a másik esete is fennáll-e? Az Üttv. 130. § (1) bek. b) pontjának alkalmazása esetén ugyanis akkor van lehetőség az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztésére, ha az ügyvédi tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ügyvédi tevékenység gyakorlása felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa észrevételében helyesen mutatott rá arra, hogy Nyom.../2021. számú büntetőügyben a Nyomozó Ügyészség az eljárás alá vont ügyvédet hivatalos jelleg színlelésével elkövetett befolyással üzérkedés, az újonnan indult Nyom..../2023. számú büntetőeljárásban pedig vesztegetés hatósági eljárásban elkövetésével vádolja. Valamennyi, a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény korrupciós bűncselekmény, ráadásul az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódóan követte el az eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt cselekményeket. Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt jegyzőkönyvben (Nyom.../2021. számú büntetőügy) foglalt gyanúsítás szerint egy régi ügyfelétől kért és kapott 70 millió forintot annak érdekében, hogy a büntetőügy az ügyfél számára kedvezően záruljon le, azonban az általa ígértek a jogtalan előny kifizetése ellenére nem teljesültek.
A másodfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy azon körülmény, mely szerint az eljárás alá vont ügyvéddel szemben egymást követően kettő alkalommal is olyan korrupciós bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás, melyet az igazságszolgáltatáshoz kapcsolódóan követett el már önmagában az ügyvédségbe vetett közbizalom sérelmével jár. Másrészről az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a gyanúsítás szerint saját régi ügyfelétől kért és kapott jogtalan vagyoni előnyt, arra enged következtetni, hogy az ügyvédi tevékenység folytatása az ügyfelek jogai, jogos érdekei sérelmével járna. Ezen érdeksérelmek nyilvánvalóan meghaladják a felfüggesztésből fakadó egyéni érdeksérelmet, arra is való tekintettel, hogy az I. fokú határozat meghozatalakor az eljárás alá vont ügyvéd előzetes letartóztatásban volt, így egyébként sem volt képes ügyvédi tevékenységet végezni. Mindezekre tekintettel a másodfokú fegyelmi tanács arra a következtetésre jutott, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztésnek az első fokon eljárt fegyelmi tanács által megállapított, az Üttv. 130. § (1) bek. a.) pontjában írtakon túlmenően az Üttv. 130. § (1) bek. b) pontjában írt feltétele is fennáll, ily módon az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztése az Üttv. 130. § (1) bek. a) és b) pontja alapján egyaránt indokolt.
A másodfokú fegyelmi tanács észlelte, hogy a felterjesztett iratok között nem található a fegyelmi eljárás ismételt felfüggesztésére vonatkozó határozat. Erre azért kellett feltétlenül kitérni – függetlenül az országos vezető fegyelmi főbiztos indítványában foglaltaktól is – mivel a másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás felfüggesztésének indokai változatlanul fennállnak, és amennyiben az eljárás felfüggesztése nem történne esetleg meg, úgy a fegyelmi eljárási határidő folyamatos lenne.
A másodfokú fegyelmi tanács rámutat arra is, hogy az Üttv. 130. § (3) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlásának felfüggesztése egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható, és amennyiben ez megtörténik, azt követően ismételten szükséges magának a fegyelmi eljárásnak a felfüggesztéséről gondoskodni.
Az újabb fegyelmi eljárás előzetes vizsgálati szakaszának lezárulása után az első fokon eljárt fegyelmi tanácsnak mérlegelnie szükséges, hogy a meghosszabbítás indokolt-e vagy sem. Amennyiben a meghosszabbítást indokoltnak látja, úgy a FESZ 25.3. pontja alapján arról tárgyalás mellőzésével hozott határozattal – az eljárás felfüggesztése alatt az eljárás folytatásának elrendelése nélkül – dönthet.
A fent kifejtettek alapján a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot az FESZ 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül, és azt az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján helybenhagyta.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd kirendelt ügygondnokának a fellebbezése megalapozatlan volt, ezért az eljárás alá vont ügyvédet a FESZ 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült átalányköltség viselésére is kötelezte.
Ami az eljárás alá vont ügyvéd kirendelt ügygondnoka részére megállapított ügygondnoki díjat illeti, kirendelésére az első fokon eljárt fegyelmi tanács által a FESZ 23.5. pontja alapján került sor, a kirendelt ügygondnok feladatát teljesítette, indokolással ellátott írásbeli fellebbezést terjesztett elő, a másodfokú tárgyaláson részt vett. Az ügygondnoki díj összegszerűségének megállapítása a – másodfokú eljárásban is alkalmazandó – FESZ 23.6. pontja alapján történt. A 20.000 Ft összegű másodfokú eljárásban megállapított ügygondnoki díjat az eljárás jelen szakaszában a Magyar Ügyvédi Kamara viseli (előlegezi), annak végleges viseléséről a fegyelmi eljárást befejező érdemi határozatban történhet rendelkezés.
A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a Másodfokú Fegyelmi Tanács a FESZ 35.5. pontja alapján rendelkezett.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)
A határozat 2023. december 1. napján jogerős és 2024. január 16. napján végrehajtható.