2023. december 13.
Év: 2023.
Típus: elsőfokú határozat, megszüntető
Jogkövetkezmény: megszüntetés
Jogerős: 2024. január 2.
Végrehajtható: 2024. január 2.
A Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. december 13. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Kamara viseli.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki.
Fegyelmi előzménye nincs.
Bejelentő a 2023. 10. 05. napján a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamarába érkezett beadványában az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét sérelmezte.
Bejelentésében előadta, hogy 2023. szeptember 18. napján részére kézbesítésre került a szomszédja megbízásából az eljárás alá vont ügyvéd által hozzá írt felszólító levél. Sérelmezte a levél tartalmát, különösen azt a részét, hogy ha a felszólításnak nem tesz eleget, az ügyvéd a munkáltatója felé fog fordulni.
A csatolt felszólító levélből megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a levelében felszólította a bejelentőt, hogy haladéktalanul fejezze be az ügyfele zavarását, sértő, trágár kifejezésekkel való fenyegetéseket, és tartózkodjon a jövőben az ilyen magatartástól. A levél tartalmazza azt is, hogy amennyiben a felszólításnak nem tesz eleget, kénytelenek lesznek büntetőfeljelentést tenni (zaklatás, becsületsértés, jogellenes fenyegetés miatt), továbbá a fentieket jelezni fogják a munkáltatója felé is.
A vezető fegyelmi biztos 2023. október 31. napján kelt határozattal az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte.
Eljárás alá vont eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő és eleget tett iratcsatolási kötelezettségének is.
Igazoló jelentésében elismerte, hogy a felszólító levelében felszólította a panaszbejelentőt, hogy haladéktalanul fejezze be ügyfele zavarását, az őt sértő, trágár kifejezésekkel való fenyegetéseket, a jövőben is tartózkodjon ettől a magatartástól, továbbá valóban tartalmazta azt a sérelmezett kitételt, hogy a felszólításban foglaltak nem teljesítése esetén kénytelenek lesznek büntető feljelentést tenni, továbbá a sérelmezett magatartást jelezni fogják a munkáltatója felé is.
A vezető fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a felszólító levelét az általános etikai előírásban és elvárásokban meghatározott határokat túllépve fogalmazta meg, mikor a bejelentőt a munkáltatója felé történő értesítéssel fenyegette meg, és ezzel a bejelentőnek súlyos érdeksérelmet helyezett kilátásba. Álláspontja szerint a munkáltató felé való értesítéssel való fenyegetés az önkéntes teljesítésre történő rábírásnak már olyan nyomásgyakorlása, amely ellentétes az ÜESZ általa idézett pontjaiban írt szabályokkal.
A vezető fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a bejelentés tartalmára hivatkozással indítványozta, hogy az eljáró Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívüli döntéshozatallal állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget követett el és ezen fegyelmi vétség miatt az Üttv. 108. § a) pontja szerint írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását indítványozta, továbbá indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi tanács kötelezze a fegyelmi eljárásról szóló módosított 20/2018. MÜK szabályzat 40.2. b) pontja alapján 30.000 Ft összegű költségátalány megfizetésére is a Pest Vármegyei Ügyvédi Kamara pénztárába.
Súlyosító körülményt nem nevezett meg, enyhítő körülményként kérte értékelni, hogy eljárás alá vont ügyvédnek fegyelmi előzménye nincs.
XY megbízta az Ügyvédi iroda tagját, az eljárás alá vont ügyvédet az ellenfél részére felszólító levél küldésére.
Eljárás alá vont a felszólító levélben leírta a megbízója által közölteket, amelyek okot adtak a felszólításra, és felhívta ügyfele ellenfelét arra, hogy haladéktalanul fejezze be ügyfele zavarását, az őt sértő, trágár kifejezésekkel való fenyegetéseket, valamint a jövőben is tartózkodjon ettől a magatartástól. Hivatkozott arra, hogy amennyiben a felszólításnak nem tesz eleget, kénytelenek lesznek büntető feljelentést tenni zaklatás, becsületsértés, jogellenes fenyegetés miatt, továbbá a fentieket jelezni fogják a munkáltató felé is.
A felszólító levél tartalmazza azt is, hogy ügyfelének érdekében áll a helyzet békés kezelése, ezért kérte a szíves együttműködést is. A felszólító levél zárómondatában rögzítésre került, hogy eljárás alá vont ügyvéd az együttműködésében bízva áll az ellenfél rendelkezésére.
A Fegyelmi Tanács áttanulmányozta az ügyben keletkezett iratokat.
A Fegyelmi Tanács a bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem valósított meg fegyelmi vétséget, ezért a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást megszüntette.
Eljárás alá vont ügyvéd ellen a panaszbejelentést folyamatban lévő eljárásban az ellenérdekű fél terjesztette elő.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi gyakorlatában különösen szigorúan vizsgálja az ellenérdekű féltől érkező bejelentést, annak érdekében, hogy az ne irányulhasson arra, hogy akár az eljáró hatóságokat befolyásolja, akár a saját ügyfél és az eljárás alá vont ügyvéd között bizalmatlanságot keltsen, és ne irányulhasson arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédet az adott ügyből kizárják, a megbízását megszüntessék. A Fegyelmi Tanácsnak feladata az is, hogy megóvja az ügyvédeket az alaptalan bejelentésektől.
A fegyelmi eljárás keretei között nyilvánvalóan nem lehet azt a kérdést eldönteni, hogy valós vagy valótlan volt az eredeti sérelem, hogy a felszólítás alapját szolgáló tények, csendháborítás, zaklatás stb. megvalósult-e.
A vezető fegyelmi biztos indítványában foglaltak szerint kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségéről döntött a Fegyelmi Tanács.
A Fegyelmi Tanács azt vizsgálta, hogy a panaszbejelentésben sérelmezett megfogalmazás ütközik-e valamilyen tételes szabályba, jogszabályba, etikai szabályzatba.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 27.2. pontja szerint:
A fegyelmi tanácsot az eljárást befejező határozata meghozatalánál a fegyelmi biztos indítványa nem köti.
A vezető fegyelmi biztos indítványa helyesen hívta fel az általános szabályokat, azonban a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd magatartása nem ütközik ezekbe a szabályokba.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a saját ügyfele érdekében ezen szabály alapján járt el az eljárás alá vont ügyvéd.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint: fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló szüneteltető, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: Alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 13.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a panaszolt felszólító levél nem ütközik ezen szabályokba.
A vezető fegyelmi biztos az ügyvédi etikai szabályzat 13.5. pontjára is hivatkozott: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során távol tartja magát a felek személyes ellenszenvéből fakadó vitáktól és ügyfeleit is hasonló magatartásra ösztönzi.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a felszólító levél a felek közötti személyes ellenszenvre hivatkozik ugyan, de a kialakult helyzet békés kezelésére, együttműködésre is felszólította a panaszbejelentőt.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a panaszolt ügyvédi ténykedés, a munkáltató felé való jelzés kilátásba helyezése nem ütközik sem a fegyelmi szabályzatba, sem etikai szabályzatba. Nem volt teljesen helyénvaló a munkáltató felemlítése, azonban ez nem éri el a fegyelmi vétség szintjét, különösen arra tekintettel, hogy az eljárás alá vont ügyvéd jelezte, hogy ügyfelének érdekében áll a helyzet békés kezelése és együttműködést kért a panaszostól és nem okozott érdeksérelmet.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd nem sértette az általános etikai előírásban és elvárásokban meghatározott határokat. Nem fenyegette meg a bejelentőt a munkáltatója felé történő értesítéssel, hanem azt lehetőségként kilátásba helyezte. Nem okozott a bejelentőnek súlyos érdeksérelmet a felszólító levél tartalma.
A büntető eljárás megindításának kilátásba helyezése arra az esetre, ha a sérelmet okozó fél nem tartózkodik további jogsértéstől egy lehetőség, ilyen jogkövetkezményre figyelmeztetni lehet és kell a sérelmet okozó felet.
Az ügyvédi etikai szabályzat előírja:
2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez,
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a felszólító levélben a saját ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítése érdekében közölte az esetleges következményeket az ellenérdekű féllel.
Az ügyvédi etikai szabályzat előírja:
11.5. Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának a beadványa kirekesztő, emberi méltóságot sértő megállapításokat, közléseket nem tartalmazhat.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a felszólító levél nem tartalmaz kirekesztő, emberi méltóságot sértő megállapításokat, közléseket.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslati jog az Üttv. 127. § (3) bekezdésén alapul:
Üttv. 127. § (3) A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
(4) Ha az eljárás alá vont személy
a) tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki,
b) tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
Költségviselés:
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Kamara viseli.
FESZ 40.6. Az egyes fegyelmi ügyekben felmerült és az eljárás alá vont személyre át nem hárítható költségeket az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésekor nyilvántartó területi kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara viseli.
Alkalmazott jogszabályok:
– Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
– Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)
– A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)
Jogerőre emelkedett: 2024. január 2.