A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. április 3. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt a fegyelmi tanács
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80.000.- Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratait 8 napon belül köteles, az észrevételeit pedig jogosult elektronikus úton a kamarának megküldeni.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában vitatta a fegyelmi felelősségét, késedelmét kimentette. A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálat eredményeként a hivatalból indult előzetes vizsgálatot megszüntette, egyben az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását. A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, indítványozta annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A megállapított tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd N.K. – a bejelentővel ellenérdekelt fél – jogi képviseletét látta el külföldi Bíróság és a magyar Járásbíróság előtt indult családjogi peres eljárásokban.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő külföldön indult perében eljáró jogi képviselője M.L.M. ügyvéd és a külföldi peres eljárásban a N.K.-t képviselő M.M. ügyvéd közötti – az ideiglenes nyári kapcsolattartással összefüggő – levelezését az ellenérdekű fél jogi képviselőjének, M.L.M. ügyvédnek a hozzájárulása nélkül csatolta a magyar Járásbíróság előtt folyamatban levő, szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti perben a 2022. 05. 11-én kelt iratának a mellékleteként.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd a beadványában további iratokat csatolt és indítványt terjesztett elő. A tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd megjelent, korábbi írásbeli nyilatkozatait fenntartotta, fegyelmi felelősségét vitatta, az eljárás megszüntetését kérte.
Álláspontja szerint a levelezés csatolásával érdeksérelem a bejelentőt nem érte, a külföldi Fegyelmi Kódex 48. §-a kizárólag akkor tiltja az ügyvédek peren kívüli levelezésének a peranyaghoz való csatolását, illetve az arra való hivatkozást, ha abban expressis verbis módon szerepel a levelezés bizalmasnak minősítése, így a perben csatolt levélváltás – amely ilyen minősítést nem tartalmazott – szabadon felhasználható volt az eljárásban és a felhasználási engedélyt megadottnak kellett tekinteni. Ugyan effektív hozzájárulást nem kért az ellenérdekű fél jogi képviselőjétől a felhasználáshoz, azonban álláspontja szerint hozzájárulása volt azáltal, hogy a levelezés során nem lett kizárva a felhasználás. Előadta, hogy a külföldi nemzeti szabályok szerint furcsállották is volna, ha az eljárás alá vont ügyvéd az előterjesztéshez hozzájárulást kér az ellenérdekű fél jogi képviselőjétől, mivel azt kell jelezni, ha azt nem lehet felhasználni. Hivatkozott arra is, hogy a bejelentő nem csatolta a jogi képviselőjének a nyilatkozatát, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd nem rendelkezett a hozzájárulással.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a megtartott tárgyaláson a fegyelmi eljárást kezdeményező iratában foglaltakat fenntartotta, bizonyítékként a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt iratokra, valamint az eljárás alá vont ügyvéd ténybeli nyilatkozatára hivatkozott, miszerint „effektív hozzájárulást” nem kért a levelezés csatolásához.
Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az ellenérdekű fél jogi képviselőjének a hozzájárulása nélkül csatolta be a peren kívüli egyeztetéssel kapcsolatos levelezést a magyar Járásbíróság előtt folyamatban levő perben, megsértette az ÜESZ 11.9. pontjában foglalt rendelkezést, és írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását indítványozta.
A fegyelmi tanács döntése:
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ellenérdekű fél jogi képviselőjének a hozzájárulása nélkül csatolt peren kívüli egyeztetéssel kapcsolatos levelezést a magyar Járásbíróság előtti perben, megszegte az alábbi szabályokat:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (1) Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)
1.3. Ezt a szabályzatot az ügyvédi tevékenység gyakorlója ügyvédi kamarai tagsága alatt, illetve ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétele hatálya alatt megvalósított tevékenységére és mulasztására kell alkalmazni.
11.9. Az ügyvédi tevékenységet gyakorló a peren kívüli egyeztetéssel kapcsolatos levelezéseket és ajánlatokat csak az ellenérdekű fél jogi képviselőjének hozzájárulásával használhatja fel.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ÜESZ 12.1 pontja az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kötelezettségeit a kamarai szervek minden szabályzatára és határozatára kiterjeszti.
Jelen ügyben – az eljárás alá vont ügyvéd által is elismerten – nem volt vitás, hogy az Üttv. és az ÜESZ szabályait kell alkalmazni, mivel az eljárás alá vont ügyvéd a magyar Járásbíróság előtt folyamatban levő perben a Budapesti Ügyvédi Kamarába bejegyzett ügyvédként járt el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson tett nyilatkozatából megállapítható volt, hogy nem rendelkezett az ellenérdekű fél jogi képviselőjének „effektív” hozzájárulásával.
Nem volt elfogadható az eljárás alá vont ügyvédnek az a védekezése és okfejtése, hogy mivel a külföldi Fegyelmi Szabályzat az iratcsatolást – a bizalmasnak minősítés hiányában – lehetővé teszi, így az ilyen megjelölés nélküli levelezés már önmagában hozzájárulásnak minősül és a hozzájárulás beszerzése szükségtelen.
Ez a védekezés nem volt elfogadható, különös figyelemmel arra, hogy ezek külföldi nemzeti szabályok és a magyar eljárásokban nem alkalmazhatóak. A fegyelmi tanács álláspontja szerint az ÜESZ 11.9. pontja szerinti hozzájárulás nem egy okfejtés vagy levezetés eredménye, hanem aktív és egyértelmű nyilatkozat a hozzájáruláshoz, ami a jelen esetben nem állt a rendelkezésre. A csatolt levelezés peren kívüli egyeztetés volt, még akkor is, amennyiben azok a peres eljárások tárgyával összefüggtek. A hivatalból indult fegyelmi eljárásra tekintettel az sem bírt jelentőséggel, hogy a bejelentő nem csatolta a jogi képviselőjének a nyilatkozatát, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd nem rendelkezett a hozzájárulással.
A külföldi fegyelmi szabályzat beszerzése iránti intézkedést a fegyelmi tanács mellőzte, mivel álláspontja szerint az ügyben nem bírt jelentőséggel, mint ahogy az sem, hogy a bejelentőnek a peres eljárásban történt iratcsatolás nem okozott érdeksérelmet.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a magyar Járásbíróság előtt folyamatban levő peres eljárásban az ellenérdekű fél jogi képviselőjének a hozzájárulása nélkül csatolta a peren kívüli egyeztetéssel kapcsolatos levelezést, megszegte az ÜESZ 11.9. pontjában foglaltakat.
A fegyelmi tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § a) pontja és a 109. § (1) bek. alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvének figyelembevételével.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményt nem észlelt, enyhítő körülményként értékelte az eset egyedi körülményeit és a cselekmény igen csekély tárgyi súlyát.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint – figyelembe véve az ügy tárgyi súlyát is – a jelen ügyben elegendő szankció az írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazása, amely a jelenleg hatályos Üttv. alapján a legenyhébb szankció a fegyelmi eljárásban.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet – felelősségének megállapítására tekintettel – az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a) és 40. 2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartást az eljárás alá vont ügyvéd 2022. május 11-én fejtette ki, ezért a 2018. január 1. napjától hatályos Üttv. és a 2018. május 1. napjától hatályos ÜESZ rendelkezéseit kellett alkalmazni. Eljárásjogi szempontból a 2019. január 1. napjától hatályos fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. május 27. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 102.)