A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. év április hó 24. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Bejelentő1 beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységét kifogásolta.
A bejelentés nyomán a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, amelyben ugyanezen nap megtörtént az eljárás alá vont ügyvéd felhívása igazoló nyilatkozat előterjesztésére, aki a felhívást átvette. A felhívás azt is tartalmazta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd köteles 8 napon belül az ügyre vonatkozó iratait csatolni, észrevételét pedig jogosult megtenni.
Az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette az igazoló jelentését, amelyhez iratokat is csatolt.
A bejelentő2 is bejelentéssel élt az eljárás alá vont ügyvéd ellen.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában reagált a bejelentők által előadottakra és iratokat csatolt.
A fegyelmi biztos a határozatával megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi vétség gyanúja nem állapítható meg, ezért az előzetes vizsgálat megszüntetéséről határozott.
A határozat ellen a bejelentő1 és a bejelentő2 is kifogást terjesztett elő.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa felhívta a fegyelmi biztost arra, hogy a FESZ 18. § 3. pontja alapján a fegyelmi eljárás kezdeményezése mellett az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát vonja vissza, figyelemmel arra, hogy a határozat a meghatalmazás érvényességének kérdésével nem foglalkozott.
A fegyelmi biztos a megszüntető határozatát visszavonta és fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint a bejelentés megalapozott az alábbiak szerint:
Bejelentők álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a hatáskörén és a megbízása keretein túlterjeszkedett. A bejelentő2 külön sérelmezte, hogy egy jogásztól elvárható volna, hogy tisztában legyen az irányadó jogszabályokkal, különösen az Ákr., a Ptk. és a Gyer. rendelkezéseivel.
A rendelkezésre álló adatok alapján alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti tevékenységeivel és mulasztásaival megsértette az Üttv. 1. § (3) és (5), 28. § (2)–(3), 34. § (1)–(2) 39. § (3) bekezdését, valamint az Ügyvédi Etikai Szabályzat 2.1., 2.2., 2.4. 2.5., 5.4., 5.8., 7.2., 11.5., 13.1, 13.3. és 13.10. pontjában írt rendelkezéseket, és ezzel az Üttv. 107. § a) pontja szerinti, 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi szakban a bejelentő2 beadványt nyújtott be és iratokat csatolt.
A Fegyelmi Tanács 2023. április 24. napján tárgyalás tartott, amelyen szabályszerű idézésre megjelent az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő1. Az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő1 a tárgyaláson nyilatkozatot tett és további iratokat csatolt. A Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárást lezárta és a tárgyaláson határozatot hozott.
A megállapított tényállás:
A bejelentő2 2021. 05. 11. napján kelt, azonnal végrehajtható határozatával D.S.A. cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezéssel érintett személy vagyonának és jövedelmének védelme érdekében zárlatot rendelt el, valamint a vagyon kezelésére a bejelentő1-et zárgondnokul kirendelte.
A döntést és a vonatkozó keresetlevelet a bejelentő2 megküldte a Székesfehérvári Járásbíróságnak, aki a döntés hatályát meghosszabbította végzésében. D.S.A. részére hivatalból ügygondnok került kirendelésre dr. K.T. személyében, illetve beszerzésre került az alperes elmeállapotával kapcsolatos igazságügyi szakértői vélemény is.
A Bíróság az előzetesen végrehajtható végzésében ideiglenes gondnokot rendelt ki. A bejelentő2 a Bíróság döntése alapján a bejelentő1-et a zárgondnoki tisztségéből felmentette és ideiglenes gondnokul kirendelte.
D.S.A. közfoglalkoztatásban parkgondozási munkát végez hétfőtől péntekig, minimálbért keres, ami kb. 60.000 Ft volt. A gondnok minden hónap első napjaiban szokta felvenni D.S.A. pénzét, és azt a gondnokolt rendelkezésére bocsátotta. Ezekről átvételi elismervények készültek tanú nélkül, mert D.S.A. az ingatlanban korábban egyedül, majd 2022. 08. 09-től Cs.-né B.A.-val és két gyerekével lakott, akik azonban a gondnok előtt nem mutatkoztak. Sokszor reggel a munkába menet adta át a gondnok a pénzt a gondnokolt részére.
Az eljárás alá vont ügyvédet az interneten találta és e-mailben kereste meg D.S.A., aki a 2021.11.30. napján létrejött megbízási szerződése alapján vállalta D.S.A. jogi képviseletét a gondokság alá helyezése tárgyában indult fentebb hivatkozott peres eljárásban. A megbízási szerződésben 120.000 Ft összegű és 50.000 Ft összegű tárgyalásonként fizetendő ügyvédi munkadíj került meghatározásra. Ugyanezen a napon az eljárás alá vont egy másik megbízási szerződést is kötött a gondnokolttal, amely az ideiglenes gondokkal történő kommunikáció elősegítésére és a gondnok felé a kérelmei továbbítására szólt. Ezen megbízásért megbízási díj nem került kikötésre.
A bejelentő2 által hozott határozat tételesen felsorolta, hogy mely ügyekre nézve került ideiglenes gondokság alá D.S.A. Ezen felsorolásban nem szerepel olyan korlátozás, amelyből fakadóan a gondnokolt ne lett volna jogosult az érdekei és jogai megóvása, a biztonságérzete biztosítása érdekében ügyvédet megbízni.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021.12.09. és 2022.01.02. napján SMS üzenettel fordult az ideiglenes gondnok felé D.S.A. jogi képviselőjeként eljárva, több ízben az ügyfél felé történő pénzkifizetéseket kérve. Ügyvédi költségre a gondnok és a gondnokolt együttes pénzfelvétellel összesen 370.000,- Ft-ot fizetett ki az eljárás alá vont ügyvédnek a peres eljárásban való jogi képviselet kapcsán.
2022. 04. 07. napján az eljárás alá vont ügyvéd ismét megbízást kapott D.S.A.-tól a bejelentő2 előtt folyamatban lévő eljárásban a jogi képviseletének ellátására, konkrétan az ügyben eddig keletkezett iratok ellenőrzésére. A jelen megbízás során kikötött munkadíj összege 50.000 Ft volt. Az eljárás alá vont ügyvéd az ideiglenes gondnok hozzájárulását nem szerezte be a szerződéskötéshez. Az ideiglenes gondnok a bejelentő2-tól értesült a megbízás és meghatalmazás létéről.
D.S.A.-t az eljárásban a bejelentő2 2022.05.16. napján meghallgatta, ahol az ideiglenes gondozás alatt álló személy nem tudta megjelölni, miért írta alá a megbízási szerződést és a meghatalmazást, ellentmondásosan nyilatkozott, azt is állította, hogy az ügyvéd kérte meg az iratok aláírására.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022.05.12. napján elektronikus úton megküldte a bejelentő2-höz a meghatalmazását, a beadvány egyéb iratot nem tartalmazott. 2022. 06. 23. napján az eljárás alá vont ügyvéd beadványt nyújtott be a bejelentő2-höz, melyben kérte, hogy a korábban csatolt meghatalmazása alapján az eljárás irataiba betekinthessen. A bejelentő2 2022. 07. 01. napján hiánypótlásra hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet és kérte, hogy szerezze be a bejelentő1, mint hivatásos gondnok hozzájárulását.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. 07. 02-án e-mailt küldött a gondnok részére azzal, hogy járuljon hozzá az ügyvédi megbízáshoz, amit az megtagadott, mivel a megbízási szerződés 2. pontjában az szerepelt, hogy 50.000, Ft megbízási díj van kikötve az iratbetekintésre, miközben a D.S.A. ezekről az iratokról mindig kapott másolatot a bejelentő2-tól postán, így ez álláspontja szerint nem volt indokolt.
A Járásbíróság ítéletével D.S.A.-t cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte nyolc ügycsoportban. Az alperest az eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd és ügygondnok is képviselte.
A Törvényszék, mint másodfokú bíróság az alperes ügygondnoka és a meghatalmazott képviselője által is benyújtott fellebbezések nyomán ítéletével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban beterjesztett jelentésében a fegyelmi vétség elkövetését nem ismerte el. Előadta, hogy a megbízóval két megbízási szerződést kötött és a megbízó kérésének megfelelően karácsonyi vásárlással kapcsolatos kéréseket küldött el sms-ben a hivatásos gondnoknak.
Az ezt követően előterjesztett beadványában előadta, hogy a gondnokolt többször panaszkodott neki, hogy saját pénzét nem kapja meg a gondnoktól és szerinte sokkal kevesebb pénzt adtak át részére, mint amit a gondnok állítsa szerint átadott. Ennek kivizsgálására kérte fel őt a gondnokolt, és ennek érdekében kötöttek újabb megbízási szerződést. Álláspontja szerint az ügyvédválasztás joga megillette a gondnokoltat, a bejelentő2 határozata ezt nem tiltja meg és a gondnokolt ilyen cselekményét a határozatban felsorolt egyik ügycsoportban sem korlátozzák. A megbízással a gondnokolt jogát kívánta védeni pontosan azzal a hatósággal szemben, aki őt beperelte, amely a jogait korlátozni kívánja. Állította, hogy D.S.A. tudta, mire vonatkozott a megbízás, hiszen azt ő írta alá.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi szakban érdemi beadványt nem terjesztett elő. Beadványában bizonyítási indítványokat terjesztett elő tanú meghallgatásra.
A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el egyik terhére rótt cselekmény tekintetében sem. Álláspontja szerint nem kell a gondnoknak a hozzájárulása az iratbetekintésről szóló megbízás érvényességéhez. Azért sem kereste meg a gondnokot, mert ez nem érintette a gondnokolt ingóságairól való rendelkezési jogát. Az ingóvagyonával való rendelkezés nem azt jelenti, hogy ő egyetlen fillérről nem rendelkezhet, hiszen a gondnok által átadott összegekről rendelkezhet, pl. vásárolhat egy gyufát, és ennek semmilyen jogkövetkeménye nincs. Előadta, hogy miután az alapeljárásban éppen a gondnok eljárását is kifogásolta, így ezért sem volt logikus, hogy az ő hozzájárulását kérje ahhoz, hogy az ő eljárásával szemben fellépjen jogi úton a megbízó érdekében. Úgy gondolja, hogy maximálisan a megbízó érdekeinek megfelelően járt el.
A járásbíróság ezt meg is erősítette eljárásában, amikor kimondta: ahhoz, hogy a gondnokság alá helyezést elszenvedő fél érdekeit képviselni lehessen, az szükséges, hogy ő megbízhasson ügyvédet. Többek között ezért is maradt el a gondnok tájékoztatása.
A bejelentők nyilatkozata:
A bejelentők álláspontja szerint az Ákr. 33. §-ra nem volt tekintettel az ügyvéd, egyben a megküldött meghatalmazása joghatás kiváltására alkalmatlan az ügyvédi megbízási szerződés érvénytelensége okán.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyaláson előterjesztett végindítványában nem tartotta fenn a tényállásban foglaltakat abban a körben, hogy a hivatásos gondnok megkeresése az eljárás alá vont ügyvéd részéről nem az ügyvédi hagyományoknak megfelelően történt. Viszont a második megbízás kapcsán, az abban kikötött 50.000 Ft-os munkadíj miatt álláspontja szerint továbbra is fennáll a fegyelmi felelősség, így a védekezés nem elfogadható az eljárás alá vont ügyvéd részéről. Méltányolható indoknak találta, amiket az eljárás alá vont ügyvéd felsorolt, miszerint azt is érezte, hogy a gondokolt érdekeit kell elsődlegesen védenie, és megbízási díj nem is került végül kifizetésre. Így álláspontja szerint az írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmas lehet arra, hogy a következményeket generális és speciális szempontból is elérjük, ráadásul úgy, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban sem fegyelmi eljárás, sem előzetes vizsgálati eljárás nem indult. Kérte, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárási költségekben is marasztalja az eljárás alá vont ügyvédet.
A fegyelmi tanács döntése:
A fegyelmi biztos módosított indítványa nem alapos.
Az eljárás alá vont a sérelmezett magatartást 2022 évben valósította meg, tehát az ezen elkövetési magatartás miatt alkalmazott jogszabályok: az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ), az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FESZ).
Az Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértett-e jogszabályi és etikai előírást, és ezzel megvalósított-e az Üttv. 107. § a) pontjában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.
Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.
Az Üttv. 28. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) – e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában – szabad megállapodás tárgya.
Az Üttv. 28. § (2) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység végzésére irányuló megbízási szerződést az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda és az ügyfél köti meg. Ha az ügyfél azonnali jogvédelme szükséges, és az ügyfél a megbízási szerződés megkötésében akadályoztatva van, az ügyfél hozzátartozóját a megbízási szerződés megkötése körében az ügyfél képviselőjének kell tekinteni. Ez azonban az ügyfélazonosításra vonatkozó kötelezettséget nem érinti.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
Az Üttv. 30. § (1) bekezdése szerint a felek – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
Az Üttv. 34. § (1) bekezdése alapján, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére.
Az Üttv. 39. § (1) bekezdése alapján az ügyvéd, valamint irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, bíróság, közjegyző vagy más hatóság előtt, illetve harmadik személyekkel szemben az ügyfél jogi képviselőjeként eljárhat.
A (3) bekezdés szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzata az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 5.8. pontja szerint az ügyvédi tevékenyég gyakorlója
a) nem fogadhat el olyan megbízást, melynek teljesítése az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározottakon túl közerkölcsbe ütközik.
Az ÜESZ 6.1. pontja alapján, ha az ügyvéd nem szívességi ügyintézést vállal, úgy a megbízásban a megbízási díjat, vagy a feleknek azt a kifejezett rendelkezését, hogy a megbízási díjban mikor és milyen formában fognak megegyezni, rögzíteni kell.
Az ÜESZ 7.2. pontja szerint a meghatalmazás a harmadik fél irányában feljogosítja az ügyvédet minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.
Az ÜESZ 13.10. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
Ptk. 2:20. §-a szerint: [A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy jognyilatkozata]
(1) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személynek a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges. Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy cselekvőképessé válik, maga dönt függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
(3) A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül
a) tehet olyan személyes jellegű jognyilatkozatot, amelyre jogszabály feljogosítja;
b) megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket;
c) rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat;
d) köthet olyan szerződéseket, amelyekkel kizárólag előnyt szerez; és
e) ajándékozhat a szokásos mértékben.
A Fegyelmi Tanács tényként állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2022. 04. 07. napján ügyvéd megbízást és meghatalmazást kapott D.S.A.-tól a bejelentő2 előtt folyamatban lévő eljárásban a jogi képviseletének ellátására, konkrétan az ügyben eddig keletkezett iratok ellenőrzésére. A megbízás során kikötött munkadíj összege 50.000 Ft volt. Az eljárás alá vont ügyvéd az ideiglenes gondnok hozzájárulását nem szerezte be a szerződéskötéshez.
A megbízási szerződés megkötésekor a bejelentő2 2021.12.09. napján kelt számú döntése volt hatályban, amely többek között a munkaviszonyból származó jövedelemmel és az ingó vagyonnal való rendelkezés ügycsoportok körében ideiglenes gondnokul bejelentő1-et rendelte ki ideiglenes gondnokul.
Az eljárás során meghallgatott bejelentő1, mint hivatásos gondnok előadta, hogy D.S.A. ebben az időszakban havi 60.000 Ft jövedelemmel rendelkezett, amit közmunkával keresett meg. Ezen összeget a hivatásos gondnok átvételi elismervény ellenében minden hónap elején maga adta át a gondnokolt részére. Ezen összeggel ettől kezdve a gondnokolt szabadon rendelkezhetett.
A Ptk. 2:20. § (3) bekezdésének b) és c) pontja szerint a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportok tekintetében a gondnoka hozzájárulása nélkül is megkötheti a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése körébe tartozó kisebb jelentőségű szerződéseket; illetve rendelkezhet jövedelme bíróság által meghatározott hányadával; annak erejéig kötelezettséget is vállalhat.
A Fegyelmi Tanács egyetértett az eljárás alá vont ügyvéddel abban, hogy az 50.000 Ft egyszeri ügyvédi megbízási díj megfizetésére szóló megbízási szerződés olyan kisebb jellegű szerződés, amelyet a gondnok hozzájárulása nélkül is megköthetett a gondnokolt, illetve mivel a gondnok által rendelkezésére bocsátott egy havi jövedelme ezt az összeget meghaladta, ezért ezen összeg erejéig kötelezettséget is vállalhatott az eljárás alá vont ügyvéd felé.
A kikötött ügyvédi megbízási díj nem volt eltúlzott, hiszen abban az ügyintézésen kívül még az utazási költségek is szerepeltek.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a megbízó érdekeinek megfelelően járt el akkor, amikor annak próbált utána járni az iratbetekintés során, amit a megbízó részére állított, miszerint nem kapta meg a gondnoktól az őt megillető összegeket. Mivel a gondnokolt állítása szerint nem álltak rendelkezésére ezzel kapcsolatban iratok, és ezzel ellentétes bizonyítékok az eljárás során nem merültek fel, ezért az eljárás alá vont ügyvéd a megbízó érdekében és jogainak védelmében, a megbízási szerződésnek megfelelően cselekedett akkor, amikor iratbetekintést kért a bejelentő2-tól.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédnek a D.S.A. és annak élettársa, Cs.-né B.A. tanú meghallgatására vonatkozó bizonyítási indítványait elutasította, mivel a határozathozatalhoz szükséges tényállás a tanúk meghallgatása nélküli is teljes mértékben felderítésre került.
A Fegyelmi Tanács által megállapított tényállás alapján az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.
A fentieket figyelembe véve az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének gyakorlása során sem jogszabályban, sem pedig az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét nem szegte meg, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a Fegyelmi Tanács.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét nem állapította meg, az eljárásban felmerült költségeket a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. Az eljárás alá vont ügyvédnek költségigénye nem volt.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. június 23. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 105.)