A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. április 18. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
400.000 Ft, azaz négyszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Sz.K. bejelentő a bejelentésében sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a munkaügyi perében a jogi képviseletét nem megfelelően látta el.
A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során nem tett nyilatkozatot.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.
A fegyelmi tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását. Ezt követően az ügyben eljáró fegyelmi biztos a végindítványában az ügy tárgyaláson kívül történő elbírálásával történő egyetértése mellett indítványt tett arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége kerüljön megállapításra, pénzbírság büntetés kiszabását és az eljárás költségeiben történő marasztalását indítványozta 2 rb. szándékos fegyelmi vétség megvalósítása okán.
H.Gy. bejelentő a bejelentésében sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a munkaügyi perében a jogi képviseletét nem megfelelően látta el.
A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd a beadványában elismerte a felelősségét abban, hogy a szünetelő eljárás folytatása iránti kérelmet nem terjesztette elő. Álláspontja szerint nem valósított meg fegyelmi vétséget azzal, hogy a per szünetelt, illetve a bejelentőt tévedésből a per folytatás iránti kérelem benyújtásáról tájékoztatta, továbbá a bejelentő nem vehetett részt a peren kívüli egyeztetésen, amelyről egyébként tudomással bírt. Az eljáró fegyelmi biztos indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége kerüljön megállapításra, pénzbírság büntetés kiszabását és az eljárás költségeiben történő marasztalását indítványozta 2 rb. szándékos fegyelmi vétség megvalósítása okán.
A fegyelmi tanács elnöke elrendelte az eljárás alá vont ügyvéddel szemben korábban indult fegyelmi ügyhöz történő egyesítését, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében kérelmezte a két ellene folyamatban lévő, közel azonos tényállású fegyelmi ügy egyesítését. Az eljárás alá vont ügyvéd a beadványában mindkét ügyre tekintettel elismerte, hogy a per folytatása iránti kérelem benyújtásának elmulasztása tekintetében fegyelmi felelősség terheli, egyebekben a felelősségét vitatta.
Az eljáró fegyelmi biztos a fegyelmi ügyek egyesítésére tekintettel indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége kerüljön megállapításra, továbbra is pénzbírság büntetés kiszabását és az eljárás költségeiben történő marasztalását indítványozta 2–2 rb. – összesen 4 rb. – szándékos fegyelmi vétség megvalósítása okán.
Erre vonatkozó további észrevétel az eljárás alá vont ügyvédtől nem érkezett.
A megállapított tényállás:
Sz.K. bejelentőnek, mint felperesnek az alperes elleni – a Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma előtt folyamatban volt – munkaügyi perében a felperes jogi képviseletét a [...] Ügyvédi Iroda megbízott ügyintézőjeként az eljárás alá vont ügyvéd látta el.
A perfelvételi tárgyaláson a bíróság megállapította a per szünetelését.
A szünetelés alatt a peres felek között nem jött létre egyezség. Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. augusztus 22-i e-mailjében tájékoztatta a felperest, hogy kérte az eljárás folytatását, erre azonban nem került sor. Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. szeptember 27-i e-mailjében a mulasztását elismerte.
A bíróság a 2022. szeptember 12-én meghozott 10. számú végzésben megállapította, hogy az eljárás 2022. augusztus 30-án megszűnt.
A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns ügyiratok csatolására.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentéssel érintett ügy iratait nem nyújtotta be.
H.Gy. bejelentőnek, mint felperesnek az alperes elleni – a Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma előtt folyamatban volt – munkaügyi perében a felperes jogi képviseletét a [...] Ügyvédi Iroda megbízott ügyintézőjeként az eljárás alá vont ügyvéd látta el.
A perfelvételi tárgyaláson a bíróság megállapította a per szünetelését.
A szünetelés alatt a peres felek között nem jött létre egyezség. Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. augusztus 22-i e-mailjében tájékoztatta a felperest, hogy kérte az eljárás folytatását, erre azonban nem került sor. Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. szeptember 27-i e-mailjében a mulasztását elismerte.
A bíróság a 2022. szeptember 12-én meghozott 10. számú végzésében megállapította, hogy az eljárás 2022. augusztus 30-án – szünetelés folytán – megszűnt.
A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns ügyiratok csatolására.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentéssel érintett ügy iratait nem nyújtotta be.
A fegyelmi tanács döntése:
A Ptk. 6:272. §-a értelmében a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdésének elvárása értelmében a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdése alapján a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
A 6/2018. (III. 26) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ) 2.1. pontjának első fordulata értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez ..., s a 2.4. pont elvárása szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 12.3. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
Az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: ÜESZ) 12.1. pontja értelmében, az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy
a) Sz.K. bejelentő szünetelő munkaügyi perében elmulasztotta az eljárás folytatását kérni, amelynek következtében az eljárás megszűnt, és az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása révén a bejelentő elesett attól a lehetőségtől, hogy a volt munkáltatójával szembeni jogvitáját a bíróság elbírálja;
b) a Sz.K. bejelentése nyomán indult fegyelmi eljárásban nem tett eleget iratcsatolási kötelezettségének;
c) H.Gy. bejelentő szünetelő munkaügyi perében elmulasztotta az eljárás folytatását kérni, amelynek következtében az eljárás megszűnt, és az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása révén a bejelentő elesett attól a lehetőségtől, hogy a volt munkáltatójával szembeni jogvitáját a bíróság elbírálja;
d) a H.Gy. bejelentése nyomán indult fegyelmi eljárásban nem tett eleget iratcsatolási kötelezettségének,
megsértette a Ptk. 6:272. §, Üttv. 1. § (3), az Üttv. 39. § (3), az Üttv. 28. § (3), az ÜESZ 2.1. és 12.3. pontjaiban foglal rendelkezéseit és ezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 4 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A tényállást a fegyelmi tanács a két bejelentő állításai alapján állapította meg, figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tényállításokat az előzetes vizsgálat során nem vonta kétségbe, illetve a peres eljárások folytatása iránti kérelem benyújtásának mellőzését korában már e-mailben elismerte.
A fegyelmi tanács egyetért a fegyelmi biztossal abban, hogy a perbeli jogi képviseleti megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd feladatát képezte a szünetelési idő folyásának nyomon-követése, és megegyezés, illetve ellentétes ügyféligény hiányában az eljárás folytatásának kezdeményezése.
Az eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta a két szünetelő munkaügyi per folytatását kérni, amelynek következtében az eljárások megszűntek. Az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása révén a bejelentők elestek attól a lehetőségtől, hogy a volt munkáltatójukkal szembeni jogvitájukat a bíróság elbírálja.
Az előzetes vizsgálat során az ügyvéd nem köteles nyilatkozni a bejelentésben foglaltakra, ellenben köteles a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyiratait csatolni (megbízási szerződés, keresetlevél, szüneteléssel, permegszüntetéssel kapcsolatos jegyzőkönyv, végzés stb.). Az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettségét az egyesített fegyelmi eljárás részét képező mindkét ügy kapcsán megszegte, s ezzel akadályozta a tényállás pontosabb megállapíthatóságát.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy egyszerű megítélésű, ezért a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.
A büntetés kiszabása körében utal a Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésére, mely szerint a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.
Nyomatékos súlyosító körülményként vette figyelembe a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, enyhítő körülményként a perbeli mulasztásai elkövetésére vonatkozó elismerő nyilatkozatát.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, annak mértékét, mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.
A Fegyelmi Tanács – egyezően a fegyelmi biztos indítványával – arra az álláspontra jutott, hogy a jelen eljárás tárgyává tett cselekmény tárgyi súlya, továbbá az enyhítő és súlyosító körülmények alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása szükséges, indokolt és a cselekmény tárgyi súlyával arányos. A pénzbírság összegét a fegyelmi tanács középmértéknél alacsonyabb összegben határozta meg.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. május 31. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 107.)