A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. március 22. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 7 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
600.000 Ft pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő számos bírósági ügy kapcsán tett bejelentést az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával kapcsolatban, sérelmezve, hogy megbízásai ellenére nem, illetve nem megfelelően látta el a peres ügyekben a bejelentő, illetve a bejelentő törvényes képviselőjének, Sz.O. jogi képviseletét.
A bejelentő előadása szerint a Járásbíróság előtti perben a bíróság elutasította a bejelentő, mint felperes keresetét, amely 1.196.975 Ft megfizetésére irányult kártérítés címén. A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd közösen arra az elhatározásra jutottak, hogy az ítéletet megfellebbezik. Az eljárás alá vont ügyvéd azt közölte a bejelentővel, hogy 2022. január 25-én be fogja nyújtani a fellebbezést, egyben kérte a bejelentőt, hogy 95.758 Ft eljárási illetéket fizessen meg a Törvényszék számlájára; ez megtörtént, ennek igazolását Sz.O. az eljárás alá vont ügyvédnek eljuttatta. A bejelentő ezt követően folyamatosan érdeklődött az ügy állása iránt telefonon, SMS-ben, e-mailben és személyesen is. Érdeklődéseire folyton azt a választ kapta, hogy várjon türelemmel, mert a másodfokú eljárás eltart egy ideig. A bejelentő számára utólag, 2022 nyarán (júniusban és augusztusban) derült ki számos tény, akkor, amikor 2022. június 8-án telefonon felhívta a kezelőirodákat, majd 2022 augusztusában maga ment be a kezelőirodába kikérni az iratokat. Ezen alkalmakkor derült ki a bejelentő számára, hogy az eljárás alá vont ügyvéd „mezítlábas”, pár soros fellebbezést nyújtott csak be azzal, hogy azt majd később kiegészíti. Ezzel kapcsolatban 2022. április 6-án végzést hozott a Járásbíróság, amellyel az eljárást megszüntette, mert az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. február 10-én kelt hiánypótló felhívásnak nem tett eleget, a neki küldött iratokat nem töltötte le. Mindezekről az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta, ahogy arról sem, hogy az elsőfokú ítélet 2022. május 21-én jogerőre emelkedett.
A bejelentő előadása szerint a Törvényszéken folyamatban volt perben az eljárás alá vont ügyvéd látta el a bejelentő jogi képviseletét; a per munkaviszonyból származó kártérítési per volt. 2021. február 17-én a Törvényszék meghallgatta a bejelentő törvényes képviselőjét. Ezt követően a Covid-járvány miatt és amiatt, mert – az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatása szerint – hol az ellenfél jogi képviselőjének, hol a bírónak Covid-os beteggel való kontaktja miatti karanténba helyezés miatt akadályozva volt a tárgyalás tartása. A bejelentőnek utólag derült csak ki, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 14-től folyamatosan az ügy halasztását kérte a bejelentő tudomása nélkül, továbbá 2021. december 8-án az eljárás szünetelését is kérte, amely 2022. április 6-ig tartott. A bejelentőnek az eljárás szüneteléséről sem volt tudomása. Az eljárás alá vont ügyvéd nem kérte a szünetelés lejárta előtt az eljárás folytatását. A bejelentő közlése szerint 2022 májusában a per megszűnéséről jogerős végzés született, amit meg is küldtek az eljárás alá vont ügyvédnek, de azt ő nem vette át.
Mindezekről a bejelentő a kezelőiroda telefoni és személyes megkeresései alkalmával szerzett tudomást 2022. június 8-án, valamint 2022. augusztus 15-én. A bejelentő ebben az ügyben sem kapott semmilyen iratot semmilyen módon, azokat az eljárás alá vont ügyvédnek küldték meg.
A bejelentő, illetve ebben a részben a törvényes képviselője, Sz.O. a saját nevében tett előadása szerint 2021. december 5-én a gyermekét a Városligeti Műjégpályán a pályafelügyelő bántalmazta, amely miatt a gyermek 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Sz.O. ezt az ügyet „B. ügyeként” jelölte meg a beadványban. Látlelet került felvételre a sérülésről még aznap, és kikérték a Műjégpálya videó felvételét is.
Sz.O. arra kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy haladéktalanul nyújtsa be a „feljelentést a rendőrségen” és a „kereseteket”. A Kerületi Bíróság a keresetet be is fogadta, s Sz.O. közlése szerint „állítólag” a rendőrségi feljelentés is megtörtént. Sz.O. a bíróságtól hiánypótlási felhívást kapott 2022. január 10-én, amelyet az eljárás alá vont ügyvédnek is megküldtek, de azt ő nem vette át. Ebben a bíróság a bizonyítékokat kérte (videó felvételt, látleletet, fényképet). Később derült ki Sz.O. számára, hogy ennek a felhívásnak az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget, továbbá az is kiderült, hogy a bizonyítékokat az eljárás alá vont ügyvéd eleve nem csatolta. Amikor Sz.O. átvette a bírósági hiánypótlási felhívást, nyomban jelentkezett az eljárás alá vont ügyvédnél, aki megígérte neki, hogy intézi az ügyet és benyújtja, ami hiányzik. Erre nem került sor, mert 2022. március 16-án a bíróság végzéssel megszüntette az ügyet a hiánypótlás nem teljesítése miatt, mely végzés 2022. április 12-én jogerőre emelkedett.
Sz.O.-nak volt egy negyedik ügye is, amelyet „S. ügyként” jelölt meg a beadványban. Az előadás szerint a Járásbíróság előtt volt folyamatban egy kártérítési per, amelyben S.A. pervesztes lett és tíz hónapon keresztül részletekben fizette meg Sz.O.-nak a megítélt kártérítés összegét, aki utóbb vette észre, hogy a banki átutalás közlemény rovatában a bírósági végzés száma mellett minden hónapban egy plusz karakter jelent meg és a 10. hónap végén ezt összeolvasva a „ribanc vagy” kifejezés volt látható. Sz.O. abban állapodott meg az eljárás alá vont ügyvéddel, hogy – mivel a közlemény rovatot szélesebb közönség is láthatta, így a neki szolgálatot végző könyvelőiroda dolgozói és a banki alkalmazottak, a férje, az adóhatóság, a privát bankára is – feljelentést tesz az ügy miatt S.A. ellen rágalmazás, jó hírnév és becsület megsértése miatt. A feljelentést 2021. decemberében kellett volna megtennie az eljárás alá vont ügyvédnek, de soha nem kapott semmilyen információt tőle arról, hogyan áll ez az ügy, hiába érdeklődött nála, így a 2021. május 2-i SMS-váltás után végleg „elengedte” ezt az ügyet.
A bejelentő bejelentésének „Kronológia” részében a fenti ügyekhez részletesebb előadást is tett, kitérve arra is, hogy az eljárás vont ügyvéd magatartását miért tartja ügyenként elfogadhatatlannak, továbbá itt közöl egy „H.-ügy”-ként megnevezett újabb ügyet, amely Sz.O. férjének, B.Cs.-nak volt az ügye, amely 2022. május 24-én vette kezdetét egy megkereséssel, és egy társasházi lakás adásvételével függött össze. A „H.-ügy”-ben az eljárás alá vont ügyvédnek egy adós részére felszólító levelet kellett volna küldenie, mert ez a személy eltitkolta, hogy tetemes önerő tartozása áll fenn. Utóbb derült ki Sz.O. számára, hogy az állítása ellenére ebben az ügyben sem tett az eljárás alá vont ügyvéd semmit. Végül Sz.O. maga intézte a fizetési meghagyásos eljárást.
A bejelentésben a bejelentő kifejezte „döbbenetét” az eljárás alá vont ügyvéd magatartása miatt, kérdést is megfogalmazva, miszerint „hogyan nézheti totális hülyének az ügyfelét.”. Kérte, hogy az ügyet vizsgálják ki és tegyék meg a szükséges lépéseket.
A bejelentés számos mellékletet tartalmaz az ügyeket érintően.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, melynek tárgya jogi képviselet nem megfelelő ellátásának, valamint tájékoztatás és iratkiadás elmulasztásának kifogásolása. A vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy az üggyel érintett releváns iratait 8 napon belül köteles, észrevételét pedig jogosult a Kamarának megküldeni. Az eljárás alá vont ügyvéd a határozatot és a bejelentést átvette.
A határozatról a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke a bejelentőt értesítette, az elnökhelyettese tájékoztatta arról, hogy nyilatkozatot tehet arra vonatkozóan, hogy kezdeményezi-e közvetítői eljárás lefolytatását.
A bejelentő közölte, hogy a közvetítői eljárás lefolytatását igénybe kívánja venni és igazolta a közvetítői díj megfizetését.
Az eljárás alá vont ügyvéd kérelmet nyújtott be a Budapesti Ügyvédi Kamarának az észrevétele és a releváns iratok benyújtására vonatkozó határidő meghosszabbítására.
A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese 2022. december 6-án átirattal tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost arról, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd közötti közvetítői eljárás meghiúsult, s a felek között megállapodás nem jött létre.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Eszerint a rendelkezésre álló adatok és iratok, valamint az eljárás alá vont ügyvéd által a bejelentő állításait kétségbe nem vonó előadása alapján az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy
a Járásbíróság ítélete elleni, joghatás kiváltására alkalmas fellebbezés (megbízás gondos ellátása) és az ügyfél-tájékoztatás iránti kötelezettsége megszegésével 2 rendbeli szándékos,
a Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma előtti perben a szünetelő eljárás folytatása kezdeményezésének (megbízás gondos ellátása) és az ügyfél-tájékoztatásnak az elmulasztásával 2 rendbeli szándékos,
a Kerületi Bíróság előtti magánvádas eljárásban a hiánypótlási kötelezettség (megbízás gondos ellátása) és az ügyfél-tájékoztatási kötelesség mellőzésével 2 rendbeli szándékos,
az iratcsatolási kötelezettség elmulasztásával 1 rendbeli szándékos,
összesen 7 rendbeli fegyelmi vétséget követett el, amellyel megsértette az ügyvédi tevékenységről 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdését, 39. § (3) bekezdését, 28. § (3) bekezdését, és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ.) 2.1., 2.4., 13.10. pontját (ez utóbbi körben utalva a Ptk. 6:275. §-ára is).
A fegyelmi eljárás:
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos indítványában egyetértett a fegyelmi ügy tárgyaláson kívüli elbírálásával, s kérte annak megállapítását, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban írtak szerint 7 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, és indítványozta, hogy a fegyelmi tanács pénzbírság fegyelmi büntetésben részesítse az eljárás alá vont ügyvédet, s egyben marasztalja az eljárás költségeiben.
A Fegyelmi Tanács elnöke 2023. február 7-én tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte és ugyanezen a napon tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül fogja meghozni a határozatát, s megküldte részére a fegyelmi biztos indítványát azzal, hogy az abban és a korábban megküldött fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakra a kézhezvételtől számított 15 napon belül tegye meg az észrevételeit.
A NISZ által kiállított meghiúsulási igazolás szerint az eljárás alá vont ügyvéd a második értesítést követően rendelkezésre álló 5. munkanapon belül sem vette át az előző pontban írt, neki címzett iratokat, azokra és a korábban megküldött fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakra észrevételt nem tett.
A megállapított tényállás:
A Járásbíróság előtti perben a bíróság elutasította a bejelentő, mint felperes keresetét. A perben az eljárás alá vont ügyvéd látta el a bejelentő jogi képviseletét. A pertárgy értéke 1.196.975 Ft volt. A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd közösen arra az elhatározásra jutottak, hogy az ítéletet megfellebbezik. A bejelentő ezt követően folyamatosan érdeklődött az ügy állása iránt telefonon, SMS-ben, e-mailben és személyesen is, amelyre folyamatosan azt a választ kapta az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy várjon türelemmel, mert a másodfokú eljárás eltart egy ideig.
A bejelentő egyebekben semmilyen tájékoztatást nem kapott az eljárás alá vont ügyvédtől kérése ellenére sem, és számára utólag, 2022 nyarán (júniusban és augusztusban) személyes eljárása eredményeként derült ki számos tény. Így az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd indokolással el nem látott fellebbezést nyújtott be 2022. január 25-i keltezéssel, ebben kérve, hogy a fellebbezés részletes indokolására 5 munkanapot engedélyezzen a bíróság, tekintve, hogy COVID-kontakt személy és karantén-kötelezettségének tesz eleget, amely a munkavégzésében erősen korlátozza. A bíróság hiánypótlásra hívta fel a felperest az eljárás alá vont ügyvéden keresztül, amely azt is tartalmazza, hogy a fellebbezési illetéket a bejelentő tévesen a Fővárosi Törvényszék illeték-számlájára fizette be. A téves címzetthez történt befizetésre azért került sor, mert az eljárás alá vont ügyvéd azt kérte a bejelentőtől, hogy a Fővárosi Törvényszék illeték-számlájára fizesse be az illetéket. A Járásbíróság a fellebbezést visszautasította, mert a bejelentő nem tett eleget a hiánypótló végzésnek a megadott határidőben, ami 2022. március 25-én lejárt. A visszautasító végzés ellen az eljárás alá vont ügyvéd nem nyújtott be fellebbezést. Ezekről a bejelentő nem kapott tájékoztatást az eljárás alá vont ügyvédtől. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízó által elvárt joghatás kiváltására alkalmas (ti. fellebbezés folytán az ítélet kerüljön felülbírálásra) fellebbezést nem nyújtott be, amellyel a megbízást nem látta el gondosan, továbbá nem tájékoztatta a megbízót az ügy állásáról.
A Törvényszék Munkaügyi Kollégiuma előtti perben az eljárás alá vont ügyvéd látta el a bejelentő, mint felperes jogi képviseletét. A pertárgy értéke 2.184.150 Ft volt. A perben a Törvényszék megállapította, hogy a per 2021. december 6-tól szünetel, mert a peres felek bejelentették, hogy közösen kérik az eljárás szünetelését. A bejelentőnek az eljárás szüneteléséről nem volt tudomása, erről őt az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta. Az eljárás alá vont ügyvéd nem kérte a szünetelés lejárta előtt az eljárás folytatását. A Törvényszék megállapította, hogy az eljárás 2022. április 6-án szünetelés folytán megszűnt. E végzést az eljárás alá vont ügyvéd nem vette át, fellebbezéssel a végzés ellen nem élt. A Törvényszék eljárás megszűnését megállapító végzése jogerőre emelkedett. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem látta el gondosan, továbbá nem tájékoztatta a megbízót az ügy állásáról.
A Kerületi Bíróság előtti magánvádas eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd látta el Sz.O. jogi képviseletét, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd feljelentést nyújtott be a bíróságra Sz.O. sértett jogi képviseletében. Az ügyben a bíróság tájékoztató és felhívó végzést hozott, amely utóbbi részében arra hívta fel az eljárás alá vont ügyvédet, hogy jelölje meg, a feljelentésben megjelölt könnyű testi sértés milyen módon valósult meg, azaz ki, ki ellen pontosan milyen cselekményt követett el és abból a sértettnek hány napon belül gyógyuló, milyen sérülései keletkeztek, továbbá felhívták arra, hogy rójon le 10.000 Ft eljárási illetéket illetékbélyeg formájában. E végzést az eljárás alá vont ügyvéd átvette és a beadványában határidő hosszabbítás iránti kérelmet terjesztett elő COVID-kontakt személy mivolta miatt, amelyet a bíróság elfogadott és meghosszabbította a határidőt 2022. február 9. napjáig. A bíróság a 2022. március 16-án kelt végzésével az eljárást megszüntette.
Indokai szerint azért, mert a feljelentő vonatkozásában az összesen 23 napos hiánypótlási határidő eredménytelenül telt el, mert a felhívásban foglaltaknak a megadott határidőn belül, és a végzés meghozataláig sem tett eleget a feljelentő. Az eljárás megszűnésével kapcsolatban az eljárás alá vont ügyvéd nem adott tájékoztatást Sz.O.-nak. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást nem látta el gondosan, továbbá nem tájékoztatta a megbízót az ügy állásáról.
Az eljárás alá vont ügyvéd kamarai felhívás ellenére nem csatolta az ügyekkel kapcsolatos iratokat.
A fegyelmi tanács döntése:
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával az alábbi szabályokat szegte meg:
Az Üttv. 1. § (3) bekezdését: Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
Az Üttv. 28. § (3) bekezdését: A megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdését: A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az ÜESZ. 2.1. pontját: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ. 2.4. pontját: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ. 13.10. pontját: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
Az ÜESZ. 12.3. pontját: Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
Az Üttv. 108. § b) pontja alapján A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a következők: ... b) pénzbírság.
Az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontja alapján a pénzbírság összege – a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével – a) ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig terjedhet.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A fegyelmi eljárásról 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács az ügyet egyszerű megítélésűnek tartotta: a beszerzett, rendelkezésre álló iratok alapján, valamint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata hiányában a tényállás aggálytalanul megállapítható volt, további bizonyítás felvétele sem volt indokolt.
A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban írtakkal egyezően állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával 7 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács egyetértett a fegyelmi biztos indítványával a büntetés neme tekintetében (pénzbírság), melynek mértékét mérlegeléssel állapította meg a rendelkező részben írtak szerint.
Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem talált. Súlyosító körülmény azonban, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentővel szembeni tényállásszerű magatartásai különösen alkalmasak az ügyvédséggel szemben támasztott közbizalom megingatására, továbbá az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd több rendbeli fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, és a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi, s az Üttv. 149. § (6) bekezdése szerint e határozat véglegessé válásától számított egy év elteltével vehető ügyvédi kamarai nyilvántartásba az eljárás alá vont ügyvéd.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. május 8. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 110.)