A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. április 11. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 Ft, azaz háromszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
S.Zs. bejelentő 2022. október 24. napján beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta. A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2022. november 7. napján hivatalból elrendelte. A felhívására az eljárás alá vont ügyvéd a védekezésében előadottak alapján vitatta, hogy nem megfelelően látta volna el az ügyfele képviseletét, egyúttal előadásából kiderült, hogy az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalását, valamint S.Zs. és S.I.-né ügyfél-azonosítását elmulasztotta. Annak vonatkozásában, hogy a Kerületi Bíróság előtti peres eljárásban az ügyvédi megbízása megszüntetéséről ügyfelei szabályszerű tájékoztatását késedelmesen teljesítette volna, nem tett elismerő nyilatkozatot.
A fegyelmi tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Az ügyben eljáró fegyelmi biztos végindítványában az ügy tárgyaláson kívül történő elbírálásával történő egyetértése mellett indítványt tett arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége kerüljön megállapításra
– az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztása,
– S.Zs. és S.I.-né ügyfél-azonosításának elmulasztása, továbbá
– a Kerületi Bíróság előtti peres eljárásban az ügyvédi megbízás megszüntetéséről ügyfeleinek késedelmes és nem szabályszerű tájékoztatása miatt
3 rb. szándékos fegyelmi vétség megvalósítása okán, amellyel pénzbírság kiszabását tartotta arányban állónak.
A fegyelmi tanács elnöke felhívást küldött az eljárás alá vont ügyvéd számára azzal, hogy a fegyelmi biztos indítványára 15 napos határidővel tegye meg észrevételeit. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában észrevételezte, hogy az ügyfél-azonosítási kötelezettségét nem szegte meg és utalt annak tényére is, hogy vele szemben fegyelmi eljárás két éven belül nem indult.
A megállapított tényállás:
A bejelentő édesanyja, S.I.-né 2022. június 17-én meghatalmazta a K. Ügyvédi Irodát (ügyintéző ügyvéd: eljárás alá vont ügyvéd), hogy lakáskiürítés iránt folyamatban levő eljárásban a meghatalmazott ügyvéd S.I.-né jogi képviseletét a tárgyaláson ellássa.
A lakáskiürítés iránti per a Kerületi Bíróság előtt folyt, K.A. és társa felperesek és S.I.-né alperes között a ... szám alatti lakás elhagyásával kapcsolatban. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson S.I.né alperes képviseletében megjelent.
A bejelentő ugyancsak 2022. június 17-én meghatalmazta a K. Ügyvédi Irodát, hogy a Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya előtt folyamatban lévő büntetőügyben a sértetti képviseletét ellássa. A bejelentő – 2020 októberben tett – feljelentése folytán L.J. ellen a Btk. 373. § (4) bek. b) pontjába ütköző és a (2) bek. b) pontjának bc) alpontja szerint minősülő és büntetendő csalás bűntett gyanúja miatt folyt eljárás a Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztálya előtt. Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. június 22-én írásban megkereste a Rendőrkapitányságot az ügy tárgyával és állásával kapcsolatban, majd kezdeményezte a .... szám alatti ingatlan zár alá vételét. A zár alá vétel iránti kérelmet a Járásbíróság elutasította. A végzés ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő, melynek nyomán a Törvényszék a Járásbíróság végzését helybenhagyta.
A bejelentő és édesanyja, S.I.-né 2022. július 11-én meghatalmazták a K. Ügyvédi Irodát, hogy a .... hrsz. alatt nyilvántartott, természetben a .... szám alatti lakás ingatlan tekintetében a Bejelentő és S.I.né, mint eladók és R.I., mint vevő között 2015. november 24. napján létrejött adásvételi szerződés semmisségének megállapítása iránt terjesszen elő keresetet és a peres eljárásban a meghatalmazottak jogi képviseletét lássa el.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ingatlan adásvételi szerződés semmisségből eredő érvénytelenségének megállapítása iránti keresetlevelet 2022. július 13-án elkészítette, azt a Kerületi Bíróságra benyújtotta. Az eljárás alá vont ügyvéd a 15.000 Ft eljárási illetéket 2022. július 20-án a K. Ügyvédi Iroda folyószámlájáról, saját forrásból utalta át.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásokról ügyvédi megbízási szerződést nem készített, a megbízások tárgyáról és a fizetendő ügyvédi munkadíjról felek csupán szóban állapodtak meg. Az eljárás alá vont ügyvéd S.Zs. részére 2022. július 12-én 350.000 Ft-ról – számlatömb útján – munkadíj számlát állított ki. Ebből 50.000 Ft tanulmányozás, értékelés, 250.000 Ft munkadíj előleg, 50.000 Ft pedig tárgyalási díj megnevezéssel került feltüntetésre.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2022. szeptember 6-ai e-mail levelében tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a lakáskiürítés iránti perben a bíróság felhívására be kell csatolni az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti keresetlevelet. Kérte egyúttal a bejelentőt, hogy az ügyvédi munkadíjának második részletét, 250.000 Ft-ot és a bejelentő helyett megfizetett 15.000 Ft peres eljárási illetéket a Bejelentő utalja át az eljárás alá vont ügyvédi számlaszámára. A bejelentő aznap írt válasz e-mail levelében azt válaszolta, hogy a második munkadíj részletet emlékezete szerint akkor kell csak megfizetnie, ha a büntetőügyben a per elindult. A 15.000 Ft illeték megfizetését a bejelentő másnapra ígérte. A bejelentő kérte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd írásban fejtse ki az ügyvédi meghatalmazások tartalmát, azok mire vonatkoznak. Az eljárás alá vont e-mail válaszában a következőket írta bejelentőnek: a büntetőügy tekintetében 500.000 Ft munkadíjban állapodtak meg, ezen felül minden további eljárási cselekmény munkadíja 50.000 Ft (kihallgatás, tárgyalás stb.); a lakáskiürítési perrel kapcsolatban csak a tárgyalásra volt meghatalmazása, amelyen történő részvétel díja 50.000 Ft, ezt teljesítette; az adásvételi szerződés semmissége iránti perben a keresetlevél megírása 150.000 Ft (amelyet szintén teljesített), azon túl minden egyes tárgyalás, írásbeli beadvány, esetleges konzultáció díja 50.000 Ft alkalmanként.
Az eljárás alá vont ügyvéd a Kerületi Bíróságot a perben arról tájékoztatta, hogy a perben S.I.-né és S.Zs. felperesek tekintetében a jogi képviseletet azonnali hatállyal, 2022. szeptember 8. napján megszünteti.
A K. Ügyvédi Iroda képviseletében dr. [...] ügyvédjelölt a 2022. szeptember 29-ei e-mail levelében arról értesítette a bejelentőt, hogy a Kerületi Bíróság előtti polgári ügyében a megbízást felmondták. Az e-mail nem tartalmazta, hogy a megbízás felmondása mely napon történt és arról sem adott tájékoztatást, hogy a megbízott ügyvéd – a megbízási szerződés és annak eltérő rendelkezése hiányában – a törvény által meghatározott 15 napos felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni.
A bejelentő nyilatkozata:
A bejelentő kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta őt arról, hogy a lakáskiürítési perben a 2022. szeptember 28-án tartandó tárgyalásra nem fog elmenni, ezen túl a 2022. szeptember 29-ei e-mailben felmondta a peres képviseletre szóló megbízást. A bejelentő sérelmezte, miszerint a rendelkezésére álló információk alapján nem volt világos előtte, hogy milyen feladatok ellátására adott megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek, illetve az ügyvédi meghatalmazások tartalma mire vonatkozik. A bejelentő azt hitte, hogy a büntetőügyben adott megbízása büntető perre vonatkozik, nem pedig a bü. számú ügyben a sértetti képviselete ellátására.
A bejelentő állította, hogy az ügyvéd félrevezette a megbízás megfogalmazásával. A bejelentő kifogásolta és eltúlzottnak találta az ügyvédi munkadíjak mértékét, és kérte az el nem végzett ügyvédi munkából eredően az összegek visszautalását. Ezen túl a bejelentő szerint, az eljárás alá vont ügyvédtől nem szabályos számlát kapott, csak egy számlatömbből kivett lapot, holott tudomása szerint a NAV felé csak elektronikusan kiállított számlát lehet benyújtani.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezésében előadta, hogy a lakáskiürítési perben S.I.-né korábbi jogi képviselője a megbízást felmondta, ezért S.Zs. az eljárás alá vont ügyvédet kérte meg, ajánljon egy polgári ügyszakos ügyvédet a perképviselet további ellátására. Az idő rövidsége miatt az eljárás alá vont ügyvéd ebben nem tudott segíteni, és a felek abban állapodtak meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kizárólag a 2022. július 6. napjára kitűzött egy tárgyaláson ellátja a képviseletet. Hangsúlyozta és kiemelte, hogy a lakáskiürítési perben kizárólag a 2022. július 6. napján megtartott egyetlen tárgyalásra korlátozódott a megbízása. Az eljárás alá vont ügyvéd az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti per megindításához szükséges keresetlevelet elkészítette, annak tartalmát az akkor külföldön tartózkodó Bejelentővel e-mailben leegyeztette és helyette befizette a 15.000 Ft eljárási illetéket is. Az eljárás alá vont ügyvéd szerint a bejelentővel abban maradtak, hogy a bejelentő külföldről való hazatérését követően kötik meg a szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perre vonatkozó megbízási szerződést és rögzítik a megbízás feltételeit. Erre azonban már nem került sor, mert a bejelentővel való kapcsolata megromlott. Az eljárás alá vont ügyvéd egyebekben rögzítette, hogy a bü. számon indult büntetőügyben a megbízása még jelenleg is fennáll. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi munkadíjjal kapcsolatban kijelentette, hogy a büntetőügy vonatkozásában 500.000 Ft átalánydíjban, illetve minden további eljárási cselekmény esetén (kihallgatás, tárgyalás stb.) 50.000 Ft/alkalom díjban állapodott meg a bejelentővel. A lakáskiürítési perben a 2022. július 6. napján megtartott tárgyaláson való megjelenés munkadíját 50.000 Ft-ban állapították meg. A szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti perben a keresetlevél elkészítésének munkadíja 150.000 Ft volt, ezen felül abban állapodtak meg a bejelentővel, hogy minden egyes tárgyalás, írásbeli beadvány, konzultáció munkadíja további 50.000 Ft lesz alkalmanként. Az ügyfél-azonosítás kérdésében eljárás alá vont ügyvéd kitért arra, mivel folyó ügyhöz csatlakozott, a részére átadott iratokban az ügyfelek valamennyi adata, fényképes igazolványképe benne volt. S.Zs. személyi igazolványát és lakcímkártyáját megtekintette, illetve azt a bíróság is megtekintette a lakáskiürítés iránti perben. S.I.-né pedig olyan súlyos beteg, hogy minden ügyvédi képviselettel és perrel kapcsolatos aláírást, nyilatkozatot meghatalmazása alapján leánya, a Bejelentő tesz meg. Az eljárás alá vont ügyvéd állította, hogy mindegyik ügyben lelkiismeretesen, az ügyfél érdekeinek szem előtt tartásával járt el, a bejelentővel megállapodott ügyvédi munkadíj viszont részére nem került maradéktalanul megfizetésre.
A fegyelmi tanács döntése:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: ÜESZ) 12.1. pontja értelmében, az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.
Az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztása körében
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése előírja, hogy a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezt a kötelezettségét elmulasztotta.
Az Üttv. 29. § (2) bekezdése alapján, az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
A rendelkezésre álló iratok alapján az eljárás alá vont ügyvéd által ennek bizonyítása nem volt lehetséges.
Az ÜESZ 6.1. pontja előírja, ha az ügyvéd nem szívességi ügyintézést vállal, úgy a megbízásban a megbízási díjat, vagy a feleknek azt a kifejezett rendelkezését, hogy a megbízási díjban mikor és milyen formában fognak megegyezni, rögzíteni kell.
Ennek rögzítése a megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradásával szintén mulasztás tárgyát képezi, amit az eljárás alá vont ügyvéd 3 megbízás esetében mulasztott el.
Az ügyfél-azonosítás elmulasztása körében
Az Üttv. 32. § (1) bekezdése értelmében a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt az ügyvéd elvégzi az ügyfél, illetve a képviseletében eljáró személy azonosítását. Az Üttv. 32. § (2) bekezdés kimondja, hogy az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.
Az Üttv. 32. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton az ott felsorolt adatokat igényelheti.
Az Üttv. 32. § (7) A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a (2)–(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.
E körben az eljáró fegyelmi tanács megállapította, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból kötelező ügyfélazonosítási kötelezettség nem terhelte az eljárás alá vont ügyvédet, tekintettel arra, hogy nem az Üttv. 32. § (7) bekezdése szerinti okirat ellenjegyzésére irányult a feladata. Egyebekben nem merült föl adat arra vonatkozóan, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 32. § (2) szerinti minimális ügyfélazonosítási kötelezettségének ne tett volna eleget.
Az ügyvédi megbízás megszűnése körében
Az Üttv. 35. § (3) bekezdése kimondja, hogy a megbízott a megbízási szerződést tizenöt napos felmondási idővel felmondhatja. A felek hosszabb felmondási időben is megállapodhatnak. A megbízott a felmondási idő alatt is köteles a megbízó érdekében eljárni. Az ügyvédi megbízási szerződés azonnali hatályú felmondására – az Üttv. 35. § (2) bekezdés alapján –, kizárólag a megbízó jogosult.
Az ÜESZ 13.10. pontja alapján, az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
E körben a fegyelmi tanács megállapította, hogy azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd írásban nem rögzített ügyvédi megbízásának megszűnésének időpontjáról a felmondásában azonnali hatályról tájékoztatta ügyfeleit, és nem arról, hogy ténylegesen az Üttv. 35. § (3) szerint 15 napig a felmondást követően is köteles a jogi képviseletet ellátni, megsértette az Üttv. 35. § (3) szerinti kötelezettségét, továbbá azzal, hogy az ügyvédi megbízás megszüntetéséről késedelmesen tájékoztatta ügyfelét, megsértette az ÜESZ 13.10. pontjában megfogalmazott tilalmat.
A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy
a) az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalását 3 ügyvédi megbízási szerződés esetében egyaránt elmulasztotta,
b) a Kerületi Bíróság előtti peres eljárásban az ügyvédi megbízása megszüntetéséről ügyfeleit nem szabályszerűen és késedelmesen tájékoztatta,
megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésben, az 35. § (3) bekezdésében és az ÜESZ 13.10. pontjában, és ezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 4 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint, fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése lehetőséget biztosít arra, hogy a Fegyelmi Tanács egyszerű megítélésű ügyben a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg. A FESZ 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az ügy egyszerű megítélésű, ezért a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.
A büntetés kiszabása körében utal a Fegyelmi Tanács az Üttv. 109. § (1) bekezdésére, mely szerint „a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.”
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság büntetés kiszabását találta indokoltnak, annak mértékét mérlegeléssel a rendelkező rész szerint állapította meg.
A Fegyelmi Tanács – egyezően a fegyelmi biztos indítványával – arra az álláspontra jutott, hogy a jelen eljárás tárgyává tett cselekmény tárgyi súlya, a súlyosító körülmények fennállta, továbbá az enyhítő körülmények alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabása szükséges, indokolt és a cselekmény tárgyi súlyával arányos. A pénzbírság összegét a fegyelmi tanács középmértéknél alacsonyabb összegben határozta meg. E körben a fegyelmi tanács súlyosító körülményként vette figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete vonatkozásában azt, hogy korábban már három alkalommal történt jogerős elmarasztalása.
További súlyosító körülmény az, hogy vele szemben jelen eljárásban – többes – 4 rb. fegyelmi vétség megvalósítása került megállapításra.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. május 20. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 114.)