A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. április 3. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd
nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadvánnyal fordult a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az előzetes vizsgálat eredményeként a vizsgálatot végző fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A megállapított tényállás:
A Kormányhivatal határozatában a bejelentő részére, kérelmére 4 óra időtartamban tanácsadás és okiratszerkesztés céljából jogi szolgáltatás igénybevételét engedélyezte birtokvédelemmel kapcsolatos ügyével összefüggésben.
A bejelentő 2021. szeptember 16. napján felkereste az eljárás alá vont ügyvédet, mint jogi segítségnyújtót, amely alkalommal a kirendelő határozatban foglalt tanácsadás megtörtént, amelyet a bejelentő aláírásával is megerősített.
Ezen alkalommal a bejelentő arra kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a birtokvédelemmel kapcsolatos ügyében keletkezett kártérítési igényével kapcsolatban készítsen el egy fizetési meghagyást R.A.-val szemben, aki a bejelentő elmondása szerint neki 3.000.000 Ft kárt okozott.
Az eljárás alá vont ügyvéd ekkor egy ügyvédi meghatalmazást íratott alá a bejelentővel, amely alapján jogosult lett fizetési meghagyás benyújtására. A meghatalmazás kifejezetten fizetési meghagyás benyújtására szólt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fizetési meghagyást benyújtotta a bejelentő képviseletében eljárva, amely alapján kézhez vette az eljárási díj fizetésére vonatkozó értesítést, amelyet átadott a bejelentő részére azzal a figyelmeztetéssel, hogy azt kizárólag bankszámláról történő átutalással teljesítheti.
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatása ellenére a Banknál pénztári befizetéssel teljesítette a díjfizetést annak ellenére, hogy a részére átadott, a MOKK által kiállított fizetési értesítő is tartalmazta, s az eljárás alá vont ügyvéd is tájékoztatta arról, hogy azt kizárólag bankszámláról történő átutalással lehet teljesíteni, azonban a bejelentőnek nem volt bankszámlája, ezért ezt a megoldást választotta.
A bejelentő ezt követően több alkalommal beszélt az eljárás alá vont ügyvéddel, aki részletesen tájékoztatta a lehetőségeiről, azonban a bejelentő közölte vele, hogy nem áll rendelkezésére a fizetési meghagyás díja, s bankszámlát is csak 2022-ben nyitott.
Az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett a bejelentő részére egy visszaigénylési kérelmet, annak reményében, hogy a készpénzben befizetett összeget így a bejelentő a későbbiekben visszakapja.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fizetési meghagyással kapcsolatos eljárást „pro bono” végezte, a bejelentő ezzel az üggyel kapcsolatban ügyvédi munkadíjat nem fizetett.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a tárgyaláson végindítványában az alábbiakat adta elő:
Pontosításokkal tartotta fenn a kezdeményező határozatban foglaltakat:
Az eljárás alá vont ügyvéd a kormányhivatali határozatban elrendelt 4 órás konzultáción túli megbízás keretében látta el a bejelentő jogi képviseletét, megbízási szerződés nélkül.
Az FMH benyújtásra került, azonban a bejelentő nem megfelelő módon fizette be annak díját.
A bejelentő tájékoztatást kapott arról, hogy átutalással kell a díjat megfizetni és tudomása volt arról, hogy bankszámlát kell nyitnia, de ezek a kioktatások nem kerültek rögzítésre.
Az eljárás alá vont megbízása az FMH eljárás teljes képviseletére vonatkozik, ezt az eljárás alá vont ügyvéd is belátta, amikor mégis beadta a díj visszaigénylését, de erről nem tájékoztatta a bejelentőt.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett, mert megbízási szerződés nem készült, valamint nem tett eleget a tájékoztatási kötelezettségének.
Kérte, hogy enyhítő körülményként vegye figyelembe a fegyelmi tanács a jelentős időmúlást, valamint azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elismerte a megbízási szerződésének a hiányát. Súlyosító körülmény a fegyelmi előélet. Fegyelmi büntetésként pénzbírság kiszabását indítványozta azzal, hogy a fegyelmi tanács marasztalja az eljárás alá vont ügyvédet az eljárás költségében is.
Az eljárás alá vont ügyvéd továbbra sem ismerte el fegyelmi felelősségét, az eljárás megszüntetését kérte.
A fegyelmi tanács döntése:
A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárást követően a megállapított tényállás alapján az eljárás alá vont ügyvéd védekezését fogadta el a következők szerint:
A 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem foglalta írásba a megbízás minden részletét, nem éri el az Üttv. 107. § (1) bekezdésében foglalt felelősségi mértéket, különös tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő egybehangzó előadása az eljárás alá vont ügyvéd állításait támasztották alá.
A bejelentő fizetési meghagyás benyújtására adott írásban meghatalmazást, amely azt tartalmazza, hogy az eljárás alá vont ügyvéd „közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban, fizetési meghagyás benyújtásában képviseljen, nevemben jognyilatkozatot tegyen.”
A fegyelmi tanács álláspontja az, hogy a meghatalmazásból – amennyiben a tartalmában nincs vita az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között – a megbízás tárgya, amely a megbízási szerződés egyik tartalmi eleme, megállapítható.
A tájékoztatási kötelezettség elmulasztásával kapcsolatban rámutat a fegyelmi tanács arra, hogy a bejelentő a tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéddel egyező nyilatkozatot tett azzal kapcsolatban, hogy a figyelmeztetések elhangoztak, a fizetési meghagyással kapcsolatos tájékoztatás minden részletre kiterjedő volt, azonban a bejelentő elképzelése nem egyezett azokkal, úgy gondolta, hogy ő attól eltérhet. A bejelentő által csatolt, a MOKK által kiállított fizetési felhívás egyébként szintén tartalmazta a díj befizetésére vonatkozó részletes tájékoztatást, amelyet a bejelentő szintén figyelmen kívül hagyott.
Megjegyzi a fegyelmi tanács azt, hogy nem csak az ügyvédet terheli tájékoztatási és kioktatási kötelezettség, hanem az ügyfélnek is feladata az együttműködés, amelyet jelen esetben a bejelentő figyelmen kívül hagyott.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás tartalmát sikeresen bizonyította, így önmagában a megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradása nem érte azt a mértéket, hogy mulasztását – figyelemmel az ügy egyéb körülményeire is, különösen az ügyféli közrehatásra – a fegyelmi tanács fegyelmi vétségként minősítse, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján – figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra – a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. május 26. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 121.)