A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. [...] ügyvéd által képviselt dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. május 15. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Jelen ügyben a Főügyészség ügyésze (a továbbiakban: Bejelentő) 2022. 09. 30. napján érkezett levelében az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta amiatt, mert az eljárás alá vont ügyvéd a megadott elérhetőségein nem volt elérhető, valamint a fk. gyanúsított letartóztatásának elrendelése tárgyában a Kerületi Bíróságon 2022. szeptember 21. napján tartott ülésen nem jelent meg, ezért az ülést nem lehetett megtartani és a fk. gyanúsítottat szabadlábra kellett helyezni.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Az előzetes vizsgálati eljárás során a fegyelmi biztos levelében felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az igazoló nyilatkozatának megtételére, továbbá arra, hogy az ügyben keletkezett releváns iratait 8 napon belül csatolja. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyre vonatkozó iratait, valamint érdemi észrevételét a felhívás ellenére nem küldte meg.
A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a határozatában fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben 3 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére és indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését.
Határozatában hivatkozott az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, az ÜESZ 2.4., 8.8., 12.3. és 13.10. pontjában, valamint a Be. 42. § (4) bekezdés f) pontjában foglalt rendelkezésekre, valamint az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakra.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a nyomozó hatóság számára nem biztosította elérhetőségét a kirendeléskor fennálló és a kamaránál nyilvántartott ... mobilszámon, valamint a cégkapujára érkező hivatalos küldemények átvételéről és megismeréséről nem gondoskodott, továbbá a Budapesti Ügyvédi Kamara felhívására a jelen eljárással kapcsolatos iratait nem csatolta be, megsértette az Üttv., valamint ÜESZ. fentiekben idézett rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A megállapított tényállás:
Életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt fk. [név] ellen a nyomozó hatóság 2022. szeptember 18. napján a fk. gyanúsított részére védő kirendelése iránt intézkedett. A Budapesti Ügyvédi Kamara 2022. szeptember 18. napján 16:30-kor védőként az eljárás alá vont ügyvédet jelölte ki, elérhetőségeként a ... mobil, ... vezetékes telefonszámot, az ügyvédi iroda címeként a ... címet jelölve meg annak ellenére, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2022. március 31 napján az ügyvédi kamara részére bejelentette, hogy a mobil telefonszáma a ...-re, továbbá az iroda címe a ... címre változott. A nyomozó hatóság a kirendelést követően még aznap megkísérelte elérni az eljárás alá vont ügyvédet, mint kirendelt védőt, azonban többszöri próbálkozása sem járt eredménnyel, ezért a fk. gyanúsított kihallgatása érdekében helyettes védőt rendelt ki. A fk. gyanúsított letartóztatásának elrendelése tárgyában a Kerületi Bíróság 2022. szeptember 21. napján tartott ülést, amelyről a nyomozóhatóság az eljárás alá vont ügyvédet nem tájékoztatta, így azon az eljárás alá vont ügyvéd kirendelt védőként nem jelent meg, ezért az ülést nem lehetett megtartani és fk. gyanúsítottat szabadlábra kellett helyezni.
Az ülés meghiúsulása okainak vizsgálata során a nyomozó hatóság arról tájékoztatta a Bejelentőt, hogy 2022. szeptember 21. napján több alkalommal kísérelte meg telefonon elérni az eljárás alá vont ügyvédet a Budapesti Ügyvédi Kamara által megadott telefonszámokon, eredménytelenül. A nyomozó hatóság a védő kirendeléséről szóló határozatot cégkapun 2022. szeptember 18-án, majd 2022. szeptember 20-án az eljárás alá vont ügyvédnek megküldte, a dokumentumok letöltésének megtörténtét ellenőrizte. Ezt követően a nyomozó hatóság személyesen megkereste a Budapesti Ügyvédi Kamarától megkapott ügyvédi iroda címeként megjelölt ... címet, amelyről megállapítást nyert, hogy az épülettömb üresen áll. Ekkor a nyomozó hatóság felvette a kapcsolatot a Budapesti Ügyvédi Kamarával, ahol arról tájékoztatták, hogy az Ügyvédi Iroda fennálló címe a ... Az eljárás alá vont ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara jelzésére ezt követően felvette a kapcsolatot a nyomozó hatósággal.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson részben elismerte fegyelmi felelősségét és előadta, hogy nem a kamara részére megadott számon keresték, hanem a magán telefonszámán, amit vasárnap este nem vett fel. Részére sem idézést, sem értesítést nem küldött sem a nyomozóhatóság, sem az ügyészség. A volt alirodájánál jelentek meg a rendőrök és ott keresték, ahonnan a kollégái értesítették, ezért azonnal felhívta a nyomozót, de ez már a nyomozási bíró előtti ülést követően volt. Előadta, hogy elismeri, hogy a kamara részére nem küldte meg az iratait és az észrevételét, de azt sajnos félreértette, és úgy gondolta, hogy mivel az ügyvédi kamara adott ki rossz elérhetőségeket, neki nincsen iratküldési kötelezettsége.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos módosította az eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, előadta, hogy a bizonyítási eljárás során feltárt bizonyítékok figyelembevételével azon cselekmények megállapítását, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd a nyomozóhatóság számára nem biztosította az elérhetőségeit, illetve a mobiltelefonszámán nem volt elérhető, továbbá, hogy a cégkapujára érkező hivatalos küldemények átvételéről és megismeréséről nem gondoskodott, nem indítványozza. Az iratcsatolási kötelezettség elmulasztás miatt előterjesztett indítványát azonban fenntartotta és kérte, hogy a fegyelmi tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el az iratcsatolás elmulasztása körében, amellyel megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, valamint az Ügyvédi Etikai szabályzat 12.1., valamint 12.3. pontjában foglaltakat, amely kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait a tevékenység gyakorlása során köteles betartani. Írásbeli megrovás alkalmazására tett indítványt az ügyben felmerült átalányköltség viselésére kötelezés mellett.
A fegyelmi tanács döntése:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a vétség elkövetésekor hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezései szerint kell elbírálni.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.
ÜESZ. 12.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.
ÜESZ. 12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az előzetes vizsgálat során a fegyelmi biztos felhívása ellenére sem csatolta az üggyel kapcsolatos iratait, megsértette az Üttv. és az ÜESZ fent felsorolt rendelkezéseit. A fegyelmi tanács megállapította továbbá, hogy tekintettel arra, hogy sem a nyomozóhatóság, sem az ügyészség nem értesítette az eljárás alá vont ügyvédet a fk. gyanúsított letartóztatásának elrendelése tárgyában a Kerületi Bíróság 2022. szeptember 21. napján tartott üléséről, így az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége e vonatkozásban fel sem merül.
Az eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartása miatt a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget.
A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a jövőben a kamarával történő kapcsolattartás során kifejezetten tartsa szemmel az Üttv. és az ÜESZ vonatkozó rendelkezéseit
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás büntetés kiszabását találta indokoltnak a cselekmény tárgyi súlyára, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd büntetlen fegyelmi előéletére figyelemmel, a fokozatosság elvét nem szem elől tévesztve.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek az ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívására sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. június 29. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 124.)