A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. április 17. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 8 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 10 év.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papír alapon terjesztik elő, azt eredeti két példányban kell benyújtani.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A BÜK-hoz 2022.10.14-én érkezett Cs.T. bejelentése az eljárás alá vont ügyvéd és dr. V.K. volt ügyvédjelölt okiratszerkesztő tevékenységére vonatkozóan.
A BÜK vezető fegyelmi biztosa hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet és volt ügyvédjelöltet, hogy az eljárás lefolytatásához szükséges releváns iratokat kötelesek, az ügyre vonatkozó észrevételeiket pedig jogosultak megküldeni a Kamarának.
Dr. V.K. eljárás alá vont volt ügyvédjelölt észrevételt nyújtott be a BÜK-hoz.
A bejelentő kiegészítette a bejelentést.
A BÜK fegyelmi biztosa nyilatkozatra hívta fel Cs.-né Cs.Á.-t, aki nyilatkozatát megküldte.
A BÜK fegyelmi biztosa a határozatával a dr. V.K. volt ügyvédjelölt ellen hivatalból indult előzetes vizsgálatot megszüntette.
A BÜK fegyelmi biztosa az eljárás alá vont ügyvéd vonatkozásában fegyelmi eljárás kezdeményezéséről hozott határozatot.
A megállapított tényállás:
A ... szám alatti ingatlan 1/2 tulajdoni hányada a bejelentő, másik 1/2 tulajdoni hányada Cs.-né Cs.Á. tulajdonában állt 2019.10.29-én.
A bejelentő ekkor végrehajtandó szabadságvesztését töltötte.
2019.10.28-án dr. V.K., akkor még ügyvédjelölt, látogatást tett a szabadságvesztését töltő bejelentőnél a BV Intézetben, és aláíratta vele a másnap aláírandó Cs.-né Cs.Á. eladó, valamint S. Zrt. vevő közötti adásvételi szerződéshez szükséges elővásárlási jog gyakorlásáról lemondó nyilatkozatot. A nyilatkozatot az eljárás alá vont ügyvéd keltezéssel ellátva ellenjegyezte. Az okiraton nem szerepel dr. V.K. ügyvédjelölt közreműködése.
A szerződő felek másnapi budapesti keltezéssel aláírták, az eljárás alá vont ügyvéd pedig szintén ellenjegyezte a felek ingatlan adásvételi szerződését.
Az adásvételi szerződést dr. Cs.T. készítette, annak aláírásakor az eljárás alá vont ügyvéd nem volt jelen.
A bejelentő és Cs.-né Cs.Á. 2018.06.11-én meghatalmazást írt alá az eljárás alá vont ügyvéd részére annak érdekében, hogy az ingatlant érintő végrehajtási eljárás során a jogosultak követelésének pontos összegéről tájékozódjon, a végrehajtó által kiállított iratokat átvegye, és az Üttv-ben meghatározott jogkörrel a megbízókat képviselje. A meghatalmazásban helyettesként dr. M.Sz. ügyvédjelöltet tüntették fel.
Dr. V.K. ügyvédjelölt 2001.10.02-től 2020.09.27-ig az eljárás alá vont ügyvéd alkalmazásában állt, míg dr. M.Sz. ügyvédjelölt 2016.02.24-től a dr. [...] Ügyvédi Iroda alkalmazásában állt.
A bejelentő, mint adós tulajdoni hányadát dr. [...] Végrehajtói Irodája a végrehajtási eljárás során árverés útján értékesítette és felosztási tervet készített.
A felosztási tervet a végrehajtó az eljárás alá vont ügyvéd részére kézbesítette, aki azt átvette, de nem továbbította megbízói felé, és nem tájékoztatta őket az ügy állásáról.
Az ügyvállalásról nem készült megbízási szerződés.
A BÜK vezető fegyelmi biztosa 2022.10.26-án kelt levélben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az eljárás lefolytatásához szükséges releváns iratokat küldje meg a Kamarának, de erre nem került sor.
A fenti tényállás megállapítására az okiratok, illetve az abban foglalt, a bejelentő, Cs.-né Cs.Á., dr. V.K. nyilatkozatai, az általuk csatolt mellékletek és Kamara nyilvántartásai alapján került sor, figyelemmel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot nem tett, okiratokat nem csatolt, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló iratok és nyilatkozatok tartalmát nem kifogásolta, nem cáfolta.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos az Üttv. 107. § a) pontja alapján, az 1. § (3), 29. § (1), 32. §, 43. §, 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 12.1. a) és 12.3. pontjában írtak megsértésének alapos gyanúja miatt tett indítványt fegyelmi vétség megállapítására.
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során nem tett nyilatkozatot.
A fegyelmi tanács döntése:
1. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy elmulasztotta írásba foglalni a megbízási szerződést, megszegte a 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Üttv.) 29. § (1) bek-ben írtakat: A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
2. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a fegyelmi biztos felhívására nem csatolta be az üggyel összefüggő iratokat, megsértette a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (továbbiakban ÜESZ) 12.2. a) és 12.3. pontjaiban írtakat.
12.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni
a) az ügyvédi kamara bármely – jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló – eseti felhívásának.
12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
3. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy dr. Cs.T. korábban kizárt, volt ügyvéd által készített okiratot ellenjegyzett, megsértette az Üttv. 43. § (1) bekezdésében írtakat: Az ügyvéd az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese, vagy az ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti.
4. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az általa ellenjegyzett, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat aláírásakor nem volt jelen, az aláírókkal soha nem találkozott, nem végezte el az általa ellenjegyzett okiratban félként szereplő megbízók azonosítását, sem a szükséges igazolványok megtekintését és azok ellenőrzését (JÜB), megsértette az Üttv. 32. § alábbi rendelkezéseit.
(1) A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.
(2) Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.
(3) Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
c) lakcím,
d) arcképmás,
e) aláírás,
f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények,
g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje,
h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)bb) alpontja szerinti adatok,
i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.
(7) A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a (2)–(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.
5. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az általa ellenjegyzett, ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését közvetlenül megelőzően nem ellenőrizte és nem szerezte be az ingatlan tulajdoni lapját, nem őrizte meg az iratokat, az alábbi szabályokat sértette meg.
Üttv. 45. § Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló eljárásban való jogi képviseletre, illetve közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat szerkesztésére irányuló ügyvédi tevékenység során az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ingatlan-nyilvántartási adatokat és a tulajdonjogra, az ingatlannal kapcsolatos egyéb jogra vonatkozó okiratokat köteles ellenőrizni.
ÜESZ 5.17. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója az Üttv. 45. §-a szerinti kötelezettségének teljesítése során az ellenjegyzést közvetlenül megelőzően lekérdezi az ingatlan hiteles vagy nem hiteles tulajdoni lapját, valamint az ellenjegyzett okiratban feltünteti a lekérdezett tulajdoni lap megrendelési számát, ennek hiányában a lekérdezett tulajdoni lapot az ellenjegyzett okirattal együttesen, annak megőrzési idejéig megőrzi.
6. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a végrehajtó által részére kézbesített felosztási tervről nem tájékoztatta a megbízóját, megsértette az alábbi szabályokat:
Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ÜESZ 1. melléklet az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsának (CCBE) a határokon átnyúló jogi szolgáltatásokat szabályozó, az Európai Unió Ügyvédeinek Etikai Kódex 3.1.2. Az ügyvéd ügyfelének képviseletét és a számára nyújtott tanácsadást késedelem nélkül, lelkiismeretesen és gondosan köteles teljesíteni. Az ügyvéd köteles személyesen felelősséget vállalni a részére adott megbízás teljesítéséért és a rábízott ügy állásáról köteles ügyfelét tájékoztatni.
7. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentővel dr. V.K. ügyvédjelölt által aláírattatott elővásárlási jogról lemondó nyilatkozat esetében sem a fenti 3. és 4. pontban írtak szerint járt el, szintén megsértette az ott írt szabályokat, valamint az Üttv. 44. § (3) bekezdésben írt azon rendelkezést, mely szerint nem tüntették fel az ellenjegyzés során azt a körülményt, hogy az aláírás és a nyilatkozattétel nem az ellenjegyző eljárás alá vont ügyvéd, hanem dr. V.K. ügyvédjelölt előtt történt.
8. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentő és felesége által 2018. június 11én kelt ügyvédi meghatalmazásban a vele alkalmazásban nem álló dr. M.Sz. ügyvédjelöltet tüntette fel helyettesként, megsértette az Üttv. 62. § (1) bekezdésben írtakat, ami ezt így közvetlenül nem teszi lehetővé.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fent írt magatartásokkal és módokon összesen nyolc ízben megszegte a rá vonatkozó rendelkezéseket, amely magatartás a szabályok nyilvánvaló ismerete és a cselekvés tudatossága okán összességében nyolc rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősül.
A Fegyelmi Tanács a büntetést, az ügy összes feltárható körülményére tekintettel, az Üttv. 108. § e) pontja, 109. § (1) és (6) bekezdés alapján állapította meg, az általa mérlegelt alábbi szempontok szerint. A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményt nem tudott figyelembe venni. Súlyosító körülményként értékelte a többszörös szabályszegést, azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az okiratszerkesztés és ellenjegyzés szinte minden létező szabályát szándékosan megszegte. Szintén nyomatékos súlyosító körülményként kellett értékelni, a cselekmények kiemelkedő tárgyi súlyát, mellyel az eljárás alá vont ügyvéd veszélyezteti az ügyvédségbe vetett általános közbizalmat, az eljárás alá vont ügyvéddel szemben meglehetősen sok, a megrovástól a végrehajtott kizárás fegyelmi büntetésig többször is alkalmazásra került.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet – felelősségének megállapítására tekintettel – az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a), 40. 2. a) pont alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a jelen határozat meghozatalakor már nem a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, így az Üttv. 130. § (2) bekezdésében előírt tevékenység alóli felfüggesztésről, valamint a FESZ 25.7. pontjában írtak alapján az ügyvédi igazolvány és a szárazbélyegző leadásáról nem kellett már rendelkezni.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. június 23. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 125.)