A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. április 14. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 8 (nyolc) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
400.000 Ft, azaz Négyszázezer Forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés:
Az eljárás alá vont ügyvéd székhelyén 2022. november 3. napján, a NAV megkeresésére a Budapesti Ügyvédi Kamara helyszíni ellenőrzést folytatott le 6 darab jogügylethez kapcsolódóan.
A Budapesti Ügyvédi Kamara átiratban tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost az eljárás alá vont ügyvéd irodáját érintő, a pénzmosás megelőzési helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságokról.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2022. december 12. napján a pénzmosási szabályok megsértésének, valamint azonosítás elmaradásának kifogásolása tárgyában hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, és az erről szóló értesítésével egyidejűleg felhívta az eljárás alá vont ügyvédet az iratcsatolási kötelezettségére és az ügyre vonatkozó észrevételeinek megtételére.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt terjesztett elő, amelyhez csatolta az ügy iratait.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott, amelyben az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben pénzbírság kiszabását indítványozta.
A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, amelyről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, valamint felhívta, hogy a fegyelmi biztos végindítványára 15 napon belül tegye meg észrevételeit.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt terjesztett elő.
A rendelkezésre álló iratok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg.
A NAV tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvéd irodájával szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban Pmt.) alapján elemző-értékelő tevékenységet folytat.
A fenti tájékoztatásra tekintettel a Budapesti Ügyvédi Kamara határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzést folytatott le az eljárás alá vont ügyvéd székhelyén 6 darab ügyhöz kapcsolódóan. A helyszíni ellenőrzés során a vizsgálók az alábbi megállapításokat tették:
1. Az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett és ellenjegyzett 4 darab ingatlan adásvételi szerződés meghatalmazó helyett történő eljárás tárgyában létrejött Meghatalmazást (továbbiakban 1. számú ügy).
Az eljárás alá vont ügyvéd az okirati ellenjegyzést megelőzően a JÜB adatigénylést elvégezte, azonban ügyfél azonosítási adatlapok az ügyben nem kerültek felvételre, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd a megbízáshoz kapcsolódóan nem készített megbízási szerződést.
2. Az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett és ellenjegyzett ingatlan ajándékozási szerződést (továbbiakban 2. számú ügy). Az eljárás alá vont ügyvéd a JÜB adatigénylést utólag, 2020. december 4. napján végezte el, valamint az ügyben ügyfél azonosítási adatlapok nem kerültek beszerzésre és a szerződő felekkel aláíratásra.
3. Az eljárás alá vont ügyvéd készített és ellenjegyzett ingatlan ajándékozási szerződést (továbbiakban 3. számú ügy). Az eljárás alá vont ügyvéd a JÜB adatigénylést utólag, 2020. december 4. napján végezte el, míg ügyfél azonosítási adatlapok nem kerültek felvételre.
4. Az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett és ellenjegyzett angol nyelvű disztribúciós szerződést (továbbiakban 4. számú ügy). Az eljárás alá vont ügyvéd a JÜB adatigénylést nem végezte el, valamint ügyfél azonosítási adatlapok sem kerültek felvételre. Az ügyben nem áll rendelkezésre továbbá az ügyfelek azonosítására alkalmas igazolvány, cégkivonat, vagy egyéb, a jogi személy azonosítására alkalmas irat.
5. Az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett és ellenjegyzett ingó adásvételi szerződést (továbbiakban 5. számú ügy) és a hozzá kapcsolódó letéti megállapodást, valamint a teljes vételár megfizetéséről szóló nyilatkozatot. Az ügyben ügyfél azonosítási adatlapok nem kerültek beszerzésre és az ügyfelek által aláírásra, valamint az eljárás alá vont ügyvéd a JÜB adatigénylést az eladó vonatkozásában nem végezte el, míg a vevőt az útlevele alapján azonosította.
6. Az eljárás alá vont ügyvéd készített és ellenjegyzett Elkülönült lakáshasználat tárgyában létrejött megállapodást (továbbiakban 6. számú ügy). Az eljárás alá vont ügyvéd a szerződéses felek igazolványairól másolatot nem készített, a JÜB adatigénylést nem végezte el, továbbá ügyfél azonosítási adatlapok sem állnak az ügyben rendelkezésre.
Az eljárás alá vont ügyvéd JÜB listát és „különálló ügyféllistát” nem vezetett.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a Budapesti Ügyvédi Kamara határozatával elrendelt helyszíni ellenőrzésről szóló jegyzőkönyv, valamint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai és az általa csatolt iratok alapján állapította meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a helyszíni ellenőrzés során előadta, hogy különálló ügyféllistát nem vezet, az ügyek ügytípusonként az ügyfél neve alapján azonosíthatóak, valamint úgy nyilatkozott, hogy JÜB listát sem vezet.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálat alá vont ügyek iratait csatolta és részletes igazoló jelentést terjesztett elő, amelyben elismerte, hogy a vizsgálat alá vont ügyek egyikében sem került ügyfélazonosítási adatlap felvételre, tekintettel arra, hogy a vizsgálatot megelőzően az adatlapok létezéséről nem volt tudomása. Az eljárás alá vont ügyvéd e körben hangsúlyozta, hogy az ügyfél-azonosítási adatlapok tartalmát az általa készített szerződésekbe bele szokta foglalni, így például az ingatlan ajándékozási szerződés (2. sz. ügy) 11. pontja tartalmazza, hogy a szerződő felek tanúsítják, hogy az eljáró ügyvédi iroda képviselője a Pénzmosási törvény és szabályzat rendelkezéseivel összhangban a feleket megfelelő módon azonosította. Az eljárás alá vont ügyvéd az igazoló jelentésében úgy nyilatkozott, hogy az ügyfél azonosítási adatlapok alkalmazását be fogja vezetni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a JÜB azonosítással kapcsolatosan elismerte, hogy a 2. és 3. számú ügyekben a szerződő felek JÜB azonosítása csak a szerződések aláírását követően történt meg, míg a 4., 5. és 6. számú ügyekben arra egyáltalán nem került sor. E körben előadta, hogy 2020. évben az ügyfelek azonosítása az irodájában dolgozó alkalmazott ügyvéd feladatát képezte, aki azonban – eltekintve az 1. számú ügytől – ezt nem végezte el vagy csupán késedelmesen.
A JÜB azonosításokkal összefüggésben az eljárás alá vont ügyvéd kiemelte továbbá, hogy a vizsgálat alá vont esetekben a szerződő feleket ismerte, azok vagy visszatérő ügyfelek voltak, így „korábbról más ügyek kapcsán már beazonosíthatóan ismerte” vagy ismerőse, rokona a szerződő fél. Az eljárás alá vont ügyvéd e körben rögzítette, hogy „a szerződő felek személyazonosítása részére szükségtelen volt, de ettől függetlenül az irányadó szabályok szerint a JÜB meg kellett volna történjen.” Az eljárás alá vont ügyvéd rögzítette továbbá, hogy a jövőben a JÜB azonosítást az adott okirat aláírását megelőzően el fogja végezni.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében elismerte, hogy külön íven szövegezett meghatalmazás vagy megbízás az egyes ügyekben nem készült, előadta, hogy a meghatalmazások és megbízások bele vannak foglalva az egyes tulajdonátruházási szerződésekbe, így a 2. és 3. számú szerződés 10. pontjában, míg az 5. számú szerződés VII.1. pontjában került rögzítésre a megbízás. A 6. számú szerződés 5./ pontjában rögzítésre került, hogy a felek utóbb adnak majd további okiratszerkesztésre meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvéd irodájának. Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy a többi esetben külön megbízási szerződés nem készült, figyelemmel arra, hogy álláspontja szerint az adott okiratok jellege azt nem feltétlenül igényelte.
Bizonyítási indítványt az eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy megszegte az ügyfélátvilágítási kötelezettségét, és ezzel összefüggésben – tényállásonként eltérő módon és mértékben – az ellenjegyzés szabályait, valamint ügyfél- és JÜB nyilvántartást nem, vagy nem az előírásoknak megfelelően vezet, továbbá egy esetben nem készített megbízási szerződést, megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését, 28. § (3) bekezdését, 29. § (1) bekezdését, 32. §-át, 33. § (1) bekezdését, 42. § (1) bekezdését, 43. § (1) bekezdését, 44. § (1) bekezdését, 53. § (1) bekezdését, valamint a Pmt. 7. §-át, 9/A. §-át, 14/A. §-át, 73. § (1) bekezdését, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat (továbbiakban Pénzmosási Szabályzat) 2.2., 2.6., 2.8., 3.1., 3.2., 4.1., 4.2., 4.3., 5.4. pontjában írt rendelkezéseket, amellyel 8 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el. A fegyelmi biztos indítványozta, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazzon, melynek mértékét a fokozatosság elvének szem előtt tartásával kérte megállapítani, és egyúttal marasztalja az eljárás alá vont ügyvédet az eljárás költségeiben.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében a helyszíni vizsgálat során előadottakat annyiban módosította, hogy előadta, az irodájában vezet elektronikus és papíralapú ügyfélnyilvántartást, azonban a papír alapú nyilvántartás az ellenőrzés során nem állt rendelkezésre, figyelemmel arra, hogy az akkor a miskolci fiókirodában volt fellelhető.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében kifogásolta továbbá, hogy a fegyelmi biztos szándékos fegyelmi vétségnek minősítette a terhére rótt cselekményt, azonban álláspontja szerint jelen esetben nincs szó szándékosságról, figyelemmel arra, hogy az alkalmazott ügyvéd „elfelejtette” a JÜB azonosításokat elvégezni, vagy azt csak utóbb végezte el. Ugyanígy az ügyfélazonosítási adatlapok esetében sem lehet a kifogásolt magatartást szándékosnak minősíteni, mivel az adatlapok kötelező alkalmazásáról nem volt ismerete.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 32. § (1) bekezdése alapján a jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.
Az Üttv. 32. § (7) bekezdése rögzíti, hogy a közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a (2)–(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.
Az Üttv. 32. § (8) bekezdése alapján a magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek az Üttv. 32. § (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, az Üttv. 32. § (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az Üttv. 44. § (1) bekezdése értelmében az ellenjegyzéssel az ügyvéd tanúsítja, hogy
a) az okirat a jogszabályoknak megfelel,
b) a felek nyilatkoztak arról, hogy az okiratban foglaltak megfelelnek az akaratuknak,
c) az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte, és
d) az okiratot a felek előtte írták alá vagy az okiraton szereplő aláírást előtte sajátjukként ismerték el.
Az Üttv. 33. § (1) bekezdése szerint az ügyvéd olyan ügyben, amelyben a jogi képviselet kötelező, a legalább személyazonosításra alkalmas okmány megtekintése útján azonosított természetes személyekről, a jogi személyekről és más szervezetekről a jogügyletek biztonságának elősegítése, továbbá az ügyvédi tevékenység korlátainak az érvényesítése érdekében nyilvántartást vezet.
Az Üttv. 53. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvéd, az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, illetve az ügyvédi iroda (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) a megbízás alapján ellátott ügyekről – az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrizhetősége, valamint az ügyvédi tevékenységre való jogosultság megszűnése esetén az ügyfelek jogainak védelme érdekében – nyilvántartást vezet.
A Pmt. 9. § (7) bekezdése alapján a szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében az (1)–(6) bekezdés alapján megtett intézkedésekről.
A Pmt. 73. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az e törvényben meghatározott ügyfélátvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha az Üttv. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti tevékenységet végez, vagy ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:
a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,
b) ingatlan tulajdonának átruházása,
c) gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése,
d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat,
e) ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő átruházása.
A Pmt. 4. része tartalmazza az ügyvédekre is kötelező ún. ügyfélátvilágítási intézkedéseket.
A Pénzmosási Szabályzat 2.2. pontja alapján, amennyiben a megbízás a Pmt. 73. § (1), illetve (1a) bekezdése hatálya alá tartozik, az ügyvéd az ügyfél vonatkozásában a megbízási szerződés megkötése előtt, az ügyfelével szerződő más fél (a továbbiakban: fél) vonatkozásában legkésőbb a megbízás végrehajtása előtt, a 2.4–2.5. pontban meghatározott kivételekkel
a) a tényleges tulajdonosi nyilvántartást vezető nyilvántartó szerv honlapján ellenőrzi, hogy az ügyfél, illetve fél „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkezik-e, és ha igen, nincs-e helye a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény 13. § (2) bekezdése alapján az ügylet teljesítése megtagadásának,
b) fokozott ügyfél-átvilágítást végez el, ha (...)
c) az a) és a b) alpont hatálya alá nem tartozó esetekben egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végez el,
d) meghatározza, hogy az ügyfél milyen kockázati szintbe tartozik, és azt az Üttv. 33. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartáshoz kapcsolódóan, a megbízási szerződésben vagy külön íven rögzíti.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban FESZ) 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, hogy a pénzmosás megelőzési helyszíni ellenőrzés során vizsgált hat ügyben nem, vagy csupán késedelmesen végezte el az ügyfelek személyazonosító okmányaik érvényességének ellenőrzését (JÜB ellenőrzését), valamint mellőzte az azonosítási adatlap felvételét.
A Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében az ügyvédek Üttv.-ben és a Pénzmosási Szabályzatban rögzített ügyfélazonosítási kötelezettsége és menete a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény céljával összhangban került rögzítésre.
A pénzmosás megelőzésével kapcsolatosan kiemelt szerep és ehhez társulva kiemelt felelősség jut az ügyvédeknek, így rendkívül lényeges, hogy az ügyvédek a pénzmosás megelőzésével kapcsolatosan teljes körű és pontos ismeretekkel rendelkezzenek, illetve a szabályokat betartsák.
A Fegyelmi Tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd védekezését a körben, hogy a JÜB ellenőrzés „csak formális kötelezettséget” jelent az olyan ügyfelek esetében, akiket személyesen ismer, hiszen a JÜB-ölés nem maga az azonosítás, hanem az azonosítás folyamatának részeként egy további, az okiratbiztonság fokozását szolgáló eljárás, így a JÜB ellenőrzés célja nem csupán az ügyfél személyazonosságának megállapítása, hanem az okmány központi nyilvántartások adataival történő összevetéséből is áll. A fentiekre tekintettel az okirat ellenjegyzését követően napokkal később elvégzett JÜB ellenőrzés nem tölti be az ellenőrzés rendeltetését.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az Üttv. 32. § (8) bekezdése alapján az ügyvéd az okirat ellenjegyzését megelőzően köteles a JÜB ellenőrzést elvégezni (kivéve, ha az érintett személy vonatkozásában az adatigénylésre már 30 napon belül sor került). Az ügyfél-azonosítás körében az ügyvédnek nincs mérlegelési jogköre aszerint, hogy ügyfelét mióta ismeri és hány ügyben képviselte. A törvény kötelezően előírja az azonosítást, méghozzá a jogügylet létrejötte előtti időpontban.
A Fegyelmi Tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd védekezését a tekintetben, hogy az ügyfélazonosítási adatlapot „lényegét tekintve belefoglalta” a szerződésekbe, figyelemmel arra, hogy a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd által alkalmazott szerződéses fordulat, így az, hogy „az eljáró ügyvédi iroda képviselője a Pmt. és a Pénzmosási Szabályzat rendelkezéseivel összhangban a feleket megfelelő módon azonosította, a szerződés a Pénzmosási Szabályzat alapján megkövetelt adatokat tartalmazza”, az ügyfélazonosítási adatlap felvétele és a JÜB ellenőrzés nélkül kiüresedett szerződéses rendelkezés.
Az Üttv. 44. § (1) bekezdése alapján az ügyvéd az ellenjegyzéssel nem csupán az okirat jogszabályoknak történő megfelelőségét igazolja, hanem többek között azt is, hogy az okiratban megjelölt felek, illetve az eljáró képviselőik azonosítását elvégezte. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint – függetlenül attól, hogy az eljárás alá vont ügyvéd és az ügyfelek között személyes ismeretség fennáll-e – az ellenjegyzés szabályainak bármely esetben történő megsértése súlyosan veszélyezteti azon privilégiumot, amivel a jogalkotó az ügyvédséget felruházta, ezáltal össz-ügyvédi érdeket sért minden olyan magatartás, amely alkalmas arra, hogy az ügyvédi okiratokkal szembeni bizalmat aláássa.
A Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy a vizsgálat alá vont ügyekben az ellenjegyzéskor az ellenjegyzés jogszabályban meghatározott feltételei nem álltak fenn, az ügyfélazonosítás hiányában az eljárás alá vont ügyvéd az ellenjegyzést nem végezhette volna el.
A Fegyelmi Tanács nem fogadta el az eljárás alá vont ügyvéd védekezését a körben sem, hogy az 1. számú ügyben azért nem készült külön megbízási szerződés, mert „az okiratok jellege azt nem feltétlenül igényelte.” A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az 1. számú ügy nem jogi tanácsadásra, hanem ellenjegyzéshez kötött okiratszerkesztésre irányult, így az Üttv. 29. § (1) bekezdése alapján a megbízást írásba kellett volna foglalni.
A Fegyelmi Tanács osztja a fegyelmi biztos álláspontját a körben, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétségeket szándékosan követte el. Az eljárás alá vont ügyvédnek kötelezettsége az általa végzett tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szabályzatok ismerete, az ismeretek hiánya vagy a szabályok ismeretében az alkalmazásuk mellőzése nem mentesíti a felelősség alól.
A Fegyelmi Tanács megállapította és így elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd előadását a körben, hogy papíralapú ügyfélnyilvántartással rendelkezik, azonban az a miskolci fiókirodában volt az ellenőrzés idejében. A Fegyelmi Tanács ugyanakkor felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy sem az eljárás alá vont ügyvéd papír alapú ügyfélnyilvántartása, sem a számítógépen vezetett ügytípusonként történő ügyfél csoportosítás nem pótolja az ügyvédek – Üttv. 33. § (1) bekezdésében és a Pmt. 9. § (6)–(7) bekezdésében rögzített – azonosított ügyfelekről vezetett nyilvántartási kötelezettségét.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy valamennyi ellenőrzött ügylet (1–6. sz. ügyek) kapcsán, a tényállásban rögzített módon és mértékben megszegte az ügyfélátvilágítási kötelezettségét, és ezzel összefüggésben az ügyvédi ellenjegyzés szabályait, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, Üttv. 32. § (1) és (7)–(8) bekezdését, az Üttv. 44. § (1) bekezdésének c) pontját, valamint a Pmt. 73. § (1) bekezdésének b) pontját, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott hat rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az 1. számú ügyben nem készített megbízási szerződést, megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző további egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács megállapította továbbá, hogy azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem vezetett JÜB nyilvántartást, megsértette az Üttv. 33. § (1) bekezdését, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző további egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel – figyelemmel az elkövetett cselekmény jelentős tárgyi súlyára is – a rendelkező rész szerint állapította meg.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd eljárás során tanúsított együttműködését és beismerését, és az eljárás alá vont ügyvédnek fel nem róható időmúlást. A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vette figyelembe továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az esetek többségében már korábbról ismerte a szerződő feleket, valamint, hogy úgy nyilatkozott, hogy a jövőben tartózkodik a hasonló kötelezettségszegéstől, a korábbi gyakorlatán változtatott, a szükséges azonosítási adatlapok beszerzéséről és JÜB nyilvántartás bevezetéséről gondoskodott. A Fegyelmi Tanács ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte a többszörös halmazatot, valamint az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
A Fegyelmi Tanács a határozatát az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján tárgyalás tartása nélkül hozta meg, figyelemmel arra is, hogy az ügy elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre álltak, a megállapított fegyelmi vétség egyértelmű, a fegyelmi felelősség megállapításához további bizonyítás felvétele nem vált szükségessé.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek az ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívásra sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. május 26. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 126.)