A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban, a 2023. május 17. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárás megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
1. Az eljárás alá vont ügyvéd ellen F.E. a Budapesti Ügyvédi Kamaránál tett bejelentést, amelyhez mellékleteket csatolt.
A bejelentő bejelentésében azt sérelmezte, hogy a több mint húsz éve letétbe helyezett 19.122.000 Ft-ot sem a letéteményes dr. N.Z. ... megyei ügyvédtől, sem helyettesétől, az eljárás alá vont ügyvédtől nem kapta vissza.
A vezető fegyelmi biztos a határozatával hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelynek tárgya: letétkezelés, valamint tájékoztatás elmulasztásának kifogásolása. Egyidejűleg a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat elektronikusan 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást 2022. április 13. napján elektronikus úton átvette, majd előterjesztette igazoló nyilatkozatát, míg bejelentette, hogy dr. N.Z. irodagondnoka 2010. és 2012. évben történt felfüggesztése idején volt, de mindkét esetet követően dr. N.Z. folytatta tevékenységét, 2015. decemberében történt felfüggesztésekor általa nem ismert irodagondnokot rendelt ki a ... Megyei Ügyvédi Kamara.
A fegyelmi biztos megkeresésre a ... Megyei Ügyvédi Kamara arról adott tájékoztatást, hogy dr. N.Z. irodagondnokául 2016. június 16. napján dr. G.T. lett kijelölve.
2. A fegyelmi biztos határozatával az eljárás alá vont ügyvéd ellen az előzetes vizsgálatot megszüntette, határozatát a Kamara elnöke tudomásul vette.
A megszüntető határozat indokolása szerint dr. N.Z. tevékenységét 2010. és 2012. között az illetékes ügyvédi kamara felfüggesztette, mely idő alatt az eljárás alá vont ügyvéd látta el az irodagondnoki feladatokat, köztük a bejelentő jogi képviseletét is, azonban dr. N.Z. újabb felfüggesztését követően az irodagondnoki teendőket 2016. június 16. napjától kezdődően dr. G.T. ügyvéd látta el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel közvetlen megbízási jogviszonyban nem állt, vele letéti szerződést nem kötött és nem is kezelt, dr. N.Z. ügyvédi tevékenységének megszűnését követően pedig ügyet nem vett át, azokat a kijelölt irodagondnok kezelte a továbbiakban.
Fegyelmi vétséget csak az az ügyvéd követhet el, aki a jogszabályban vagy Etikai szabályzatban írt kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanul megszegi, jelen esetben azonban az eljárás alá vont ügyvéd a megbízás során az irányadó jogszabályi előírásoknak és hivatásrendi normáknak megfelelően járt el.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény értelmében az előzetes vizsgálatot meg kell szüntetni, ha a fegyelmi vétség gyanúja nem állapítható meg. Miután a rendelkezésre álló adatok alapján az eljárás alá vont ügyvéd terhére fegyelmi vétség nem volt megállapítható, ezért az előzetes vizsgálat megszüntetésre került.
3. A bejelentő a megszüntető határozattal szemben kifogással élt, amelyhez nagy terjedelemben melléleteket csatolt.
Az országos vezető fegyelmi főbiztos megbízásából eljárt országos fegyelmi főbiztos a kifogás alapján – amely az álláspontja szerint részletes indokát adta bejelentés megalapozottságának – a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás elrendelésére utasította és azt követően a vizsgálat anyagának kiegészítésére.
Felhívta a fegyelmi biztost, hogy a megszüntető határozatát vonja vissza és a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot pedig az ügy irataival együtt 8 napon belül küldje meg a Regionális Fegyelmi Bizottság elnöke részére.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát visszavonta és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A megszüntető határozat tényállását kiegészítve rögzítette, hogy az előzetes vizsgálat megszüntetését követően csatolt terjedelmes iratanyag alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd végzett a bejelentő javára ügyvédi tevékenységet, azonban az egyértelműen nem állapítható meg, hogy azt önálló megbízási jogviszony keretében, helyettesként vagy irodagondnokként tette.
A rendelkezésre álló adatok alapján az országos vezető fegyelmi főbiztosban alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége fennáll, azonban azon kívül, hogy elképzelhető, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd megbízási jogviszonyban állt a bejelentővel, fegyelmi vétséget megvalósító magatartást és annak jogi minősítését nem jelölte meg. Az országos vezető fegyelmi főbiztos ezért a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás elrendelésére utasította azzal, hogy azon belül a vizsgálat kiegészítésének van helye, amelyben vizsgálni kell, hogy mi lett dr. N.Z. letéti számlájának a sorsa.
A fegyelmi eljárás:
A kijelölt Fegyelmi Tanácsának elnöke a vizsgálat kiegészítését rendelte el és az iratokat a fegyelmi biztos részére visszaküldte.
A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvédet személyesen hallgatta meg, aki a jegyzőkönyvhöz csatolta a 2023. március 28. napján kelt nyilatkozatát arról, hogy a bejelentő jogi képviseletét milyen minőségben látta el és további mellékleteket csatolt.
A fegyelmi biztos megkereste a ... Megyei Ügyvédi Kamarát a tekintetben, hogy dr. N.Z. ügyvéd tevékenységének felfüggesztésére hány alkalommal és mettől meddig került sor, nevezett ügyvéd mikor került törlésre, továbbá ügyvédi irodája tekintetében a felszámolás megtörtént-e, ha igen, mikor és milyen eredménnyel.
Dr. G.T. ügyvéd meghallgatására /12. sorszám alatt került sor, akit a ... Megyei Ügyvédi Kamara 2016. június 16-án rendelt ki dr. N.Z. irodagondnokául, akivel a kapcsolatot felvenni nem tudta, irodáját zárva találta, az ügyeivel, letétjeivel kapcsolatban tájékoztatást adni nem tudott, majd 2016. december 12. napján ebbéli tisztsége alól felmentették.
A fegyelmi biztos tájékoztatta a Fegyelmi Tanács elnökét a fentiekről, illetve a vizsgálat kiegészítésének eredményéről azzal, hogy az ügy további eredményes vizsgálata immár a fegyelmi eljárás keretein belül lehetséges és célszerű.
A megállapított tényállás:
A bejelentő dr. N.Z. ... megyei ügyvéddel állt megbízási jogviszonyban a tulajdonát képező [cím] ingatlan kisajátítási eljárása kapcsán, amelyben a jogi képviseletét ellátta.
A bejelentő 2002. október 24. napján 19.122.000 Ft-ot helyezett letétbe dr. N.Z. ... Banknál vezetett letéti számláján azzal, hogy azt a folyamatban lévő per és a kapcsolódó kisajátítási eljárás befejezésekor az ítélet függvényében jogosult a bejelentő felvenni. A letét kiadását akként pontosították, hogy amennyiben a kisajátítási eljárás is megszűnik, akkor a bejelentő, mint letevő további utasításától függően kerül sor az összeg kiutalására.
A hivatkozott eljárások jogerősen befejeződtek, azonban a bejelentőnek a letét további sorsáról nincs tudomása, azt részére dr. N.Z. többszöri kérése ellenére nem fizette vissza.
Dr. N.Z. egyéni ügyvéd 1986. december 27. – 2013. november 8., majd 2014. október 2. – 2016. november 2. között volt a ... Megyei Ügyvédi Kamara tagja.
2010. augusztus 24. – 2010. december 13. és 2016. március 30. – 2016. november 2. közötti időszakban az ügyvédi tevékenység alóli felfüggesztés hatálya alatt állt.
2013. november 8-án jogerősen kizárásra került a ... Megyei Ügyvédi Kamarából. A kizárását kimondó jogerős határozatot az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatályon kívül helyezte.
Dr. N.Z. kérte a kamarai tagságának helyreállítását, amelyre 2014. október 2. napjával sor került.
Dr. N.Z. 2016. november 2. napjával jogerősen törésre került, azóta ügyvédi tevékenységet nem folytat. Irodagondnoka dr. G.T. volt, aki a kapcsolatot az ügyvéddel sem személyesen, sem írásban, postai úton felvenni nem tudta, ezért kérte az irodagondnokság alóli felmentését, amely felmentést 2016. december 12. napján megkapta.
Dr. N.Z. 2023. márciusában kezdte meg szabadságvesztés büntetésének letöltését.
Az eljárás alá vont ügyvéd dr. N.Z. házastársa, életközösségük több mint tíz éve megszakadt, közös vagyonukat megosztották, közös gyermekeik sorsát pedig a Kerületi Bíróságon folyamatban volt és jogerősen befejezett polgári perben rendezték.
Az eljárás alá vont ügyvéd 1992. január 1. napjától folytat ügyvédi tevékenységet, azonban tevékenységét 2005. szeptember 1. napjától 2010. augusztus 31. napjáig szüneteltette.
Az eljárás alá vont ügyvéd részére dr. N.Z. ... megyei ügyvéd 2011. október 14. napján adott helyettesítésre szóló meghatalmazást a bejelentő ellen kisajátítási kártalanítás visszafizetése iránt indult perben.
Az eljárás alá vont ügyvédet a ... Megyei Ügyvédi Kamara – dr. N.Z. kamarai tagságának felfüggesztését követően – 2011. november 25. napján kelt határozatával iroda-helyettesnek, majd 2013. február 13-án irodagondnoknak rendelte ki.
Dr. N.Z. ügyvéd 2013. november 8-án kelt határozattal történt kizárását követően a ... Megyei Ügyvédi Kamara az eljárás alá vont ügyvédet a 2014. március 17-én kelt határozatával az iroda felszámolójának rendelte ki.
A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság határozatát követően a ... Megyei Ügyvédi Kamara az eljárás alá vont ügyvédet az iroda felszámolói tisztsége alól felmentette.
Ezt követően a ... Megyei Ügyvédi Kamara az eljárás alá vont ügyvédet sem irodahelyettesként, sem irodagondnokként, sem felszámolóként nem rendelte ki.
A fenti események a bejelentő képviseletét a kisajátítási kártalanítás visszafizetése iránti perben nem érintették, tekintve, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a képviseletet mindvégig ellátta.
Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson személyes nyilatkozatot tett és a jegyzőkönyvhöz csatolta a 2023. március 28. napján kelt írásbeli nyilatkozatát arról, hogy bejelentő jogi képviseletét milyen minőségben látta el.
Nyilatkozatához dr. N.Z. volt ügyvéd által a bejelentőnek 2022. március 23., március 29. napján küldött leveleket csatolt, amelyben a volt ügyvéd felszólította a bejelentőt, hogy a letéti összeget vegye át.
Az eljárás alá vont ügyvéd már a vizsgálati szakban előterjesztett észrevételeihez csatolta dr. N.Z. volt ügyvédnek a bejelentő részére 2022. április 6-án megküldött levelét, amely szerint, amennyiben a bejelentő a levél kézhezvételétől számított egyéb instrukciót nem ad, a letéti összeget postai úton megküldi részére.
Előadta, hogy a fegyelmi eljárás alapját képező üggyel összefüggésben a dr. N.Z. által kezelt letétről nem értesült, azt sem helyettes ügyvédként, sem irodagondokként, sem iroda felszámolójaként nem kezelte, és ezen feladatköröknél fogva sem szerzett jogosultságot dr. N.Z. bankszámlái feletti rendelkezésre.
Rámutatott arra, hogy korábban, még a 2015. évben vele szemben indult fegyelmi eljárásban – ahol a bejelentő az irodagondnoki tevékenységét kifogásolta, mert dr. N.Z. letéti számlájáról négy alkalommal kifizetés történt – csatolta a ... Bank levelét, amely szerint irodagondokként az ügyvédi letéti számlához hozzáférési jogosultsága nincs.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy nem tudja, mi lett dr. N.Z. letéti számlájának a sorsa, ahogyan azt sem, mi történt az ott elhelyezett letéti összeggel.
Előadta még, hogy a bejelentő a peres eljárásaiban mindvégig aktívan részt vett, az ügy irataival rendelkezett (amit igazol az általa, a jelen fegyelmi eljárásban csatolt terjedelmes mennyiség is), azok részére megküldésre kerültek, a tárgyalások előtt és után konzultációkat folytattak.
A 2023. május 17. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson a korábbi írásbeli és szóbeli nyilatkozatait fenntartotta.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A lefolytatott bizonyítási eljárást követően a fegyelmi biztos végindítványában fenntartotta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által dr. N.Z. volt ... megyei ügyvédnél letétbe helyezett összeg felett nem rendelkezett, így a letéti összeg visszafizetési kötelezettsége nem terhelte, a bejelentő képviseletét helyettesként ellátta.
Fegyelmi vétséget nem követett el.
Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást szüntesse meg.
A fegyelmi tanács döntése:
Mindenekelőtt azt volt szükséges vizsgálni, hogy a bejelentés tárgyát képező cselekmény tekintetében anyagi jogi szempontból az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.), vagy a 2018. január 1. napjától hatályos ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) (a továbbiakban: rÜESZ), vagy a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) alkalmazandó-e.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására – jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Figyelemmel arra, hogy a bejelentő által kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd 2010. augusztus 31. és 2022. március 21. napja között fejtette ki, ezért azt egységesen az Üttv. és az ÜESZ rendelkezései szerint kellett vizsgálni.
Eljárásjogi szempontból az előzetes vizsgálati eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni tekintettel arra, hogy a vizsgálati eljárás 2019. január 1. napja után indult.
Az Üttv. 107. § a) és b) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi vagy ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A bejelentő panaszában azt sérelmezte, hogy a több mint húsz éve letétbe helyezett 19.122.000 Ft-ot sem dr. N.Z.-tól, sem helyettesétől, az eljárás alá vont ügyvédtől nem kapta vissza.
A bejelentő beadványában maga sem állította, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel megbízási jogviszonyt létesített vagy nála letétbe helyezett volna bármely összeget, hanem épp ennek ellenkezőjét. A bejelentő állította, hogy a megbízást dr. N.Z.-nak adta, ahogy a letétet is az ő számlájára utalta át és dr. N.Z. volt az is, aki többszöri felszólítása ellenére sem számolt el a letéttel.
Dr. N.Z. ügyvédi tevékenységének gyakorlása során több alkalommal is felfüggesztés, illetve kizárás hatálya alatt állt, ezekben az időszakokban az eljárás alá vont ügyvéd dr. N.Z. helyetteseként járt el peres képviselet során, illetve irodahelyettesi, irodagondnoki és iroda-felszámolói feladatkört is betöltött. Ezek alkalmával dr. N.Z. letéti számlája felett rendelkezési joga nem volt, a bejelentő által a jelen eljárás tárgyává tett letéti összegről tudomása sem volt.
Dr. N.Z. 2016. évi törlését követően – amikortól ügyvédi tevékenységet már többet nem folytatott – a ... Megyei Ügyvédi Kamara ismételt megkeresésre is úgy nyilatkozott, hogy 2016. június 16. napjától kezdődően nem az eljárás alá vont ügyvéd, hanem dr. G.T. ügyvéd látta el dr. N.Z. ügyvéd irodagondnoki teendőit.
Ezért megállapíthatóvá vált, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem vette át dr. N.Z. megbízásait, ezért nem terheli elszámolási kötelezettség a dr. N.Z. által átvett letéteket illetően.
Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy dr. N.Z. nem a Budapesti, hanem a ... Megyei Ügyvédi Kamara tagja volt, ezért az ő ügyvédi tevékenysége vonatkozásában a Budapesti Ügyvédi Kamara illetékességgel nem rendelkezik, ahogy a banki letéti számlák információihoz sem férhet hozzá, azokat a számlavezető bank banktitokra hivatkozással nem jogosult kiadni.
A fentiek alapján a bejelentő által kifogásolt letéti összeg részére történő ki-, illetve visszafizetésére az eljárás alá vont ügyvédnek rendelkezési joga, ráhatása nem volt és jelenleg sincs, a helyettesként képviselt ügyeket ellátta, így nincs olyan, az Üttv. és az ÜESZ rendelkezéseiben írt szabály, amelyet megszegett volna.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
Figyelemmel az Üttv. 142. § (2) bekezdésére és a FESZ 40.7 pontjára, a fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. június 15. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 127.)