A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. május 15. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt a fegyelmi tanács
200.000 Ft (kettőszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek végrehajtását 2 évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 30.000.- Ft (harmincezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizesse meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
C. R. beadvánnyal fordult a Magyar Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A Magyar Ügyvédi Kamara hatásköri okokból a bejelentést megküldte a Budapesti Ügyvédi Kamarának. A bejelentő a bejelentését a Budapesti Ügyvédi Kamara felé is megtette.
A vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratait 8 napon belül köteles, az észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni. A határozatot az eljárás alá vont ügyvéd átvette és az iratcsatolásra további 8 napos határidő engedélyezését kérte, késedelmét orvosi igazolással támasztotta alá.
A fegyelmi biztos a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként 2023. február 15-én fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyről a bejelentőt is tájékoztatta. Indítványában 5 rb. szándékos fegyelmi vétségben kérte marasztalni az eljárás alá volt ügyvédet.
A megállapított tényállás:
A bejelentő és élettársa 2020. május 5-én keresték fel az eljárás alá vont ügyvédet a lakásán, hogy a Járásbíróság 2020. április 24-én átvett – a bejelentőt, mint alperest lakás kiürítésére kötelező – bírósági meghagyása elleni ellentmondást készítse el. Az eljárás alá vont ügyvéd a jogi képviseletet férje ápolásra szoruló állapota, valamint az idő rövidsége és a bejelentő eljárási illeték befizetésétől való elzárkózása miatt nem tudta elvállalni, azonban segítségként kitöltötte a bejelentő nevében a magánszemélyeknek rendszeresített ellentmondás nyomtatványt, valamint az írásbeli ellenkérelem nyomtatványt és azt a törvényes határidőben beadta. Megbízási szerződést az idő rövidsége miatt nem készített. A Járásbíróság végzésében felhívta a bejelentőt, hogy rójon le 36.000.-Ft illetéket és csatolja a B. Járásbíróság és a Törvényszék ítéletét is. A hiánypótlást teljesítő beadványt az eljárás alá vont ügyvéd elkészítette a bejelentő nevében, aki azt postázta.
Ezt követően 2020. szeptember 8-án a bejelentő meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet a Járásbíróság előtt folyamatban lévő lakáskiürítés iránti perben a képviseletére. Megbízási szerződést az eljárás alá vont ügyvéd nem készített.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő képviseletében 2020. október 1-jén, 2020. december 1-jén, 2021. január 26-án megtartott tárgyalásokon megjelent, 2021. január 25-én részletes előkészítő iratot terjesztett elő. A Járásbíróság az ítéletével kötelezte a bejelentőt, mint alperest a lakás elhagyására és perköltségben marasztalta. Az ítéletet a bejelentő a korábbi B. Járásbíróság és a Törvényszék számára kedvező ítéleti rendelkezésekre hivatkozással nem vette tudomásul, ezért az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő. Mivel a bejelentő fellebbezési illetéket nem kívánt fizetni, így az eljárás alá vont ügyvéd a nyomtatvány előterjesztésével – a jövedelmi adatok igazolása nélkül – költségkedvezmény engedélyezését kérte. A Járásbíróság az eljárás alá vont ügyvéd részére 2021. július 6-án kézbesített végzésével hiánypótlásra hívta fel a bejelentőt, mint alperest, azonban ennek az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget. Ezért a Járásbíróság a – 2021. október 26-án jogerőre emelkedett – végzésével a bejelentő, mint alperes költségkedvezmény engedélyezésére irányuló kérelmét 2021. szeptember 15-én kelt végzésével elutasította és felhívta 28.000.-Ft fellebbezési eljárási illeték lerovására. Az eljárás alá vont ügyvéd a 18. végzésben a költségkedvezmény engedélyezésével kapcsolatos hiánypótlást 2021. október 6-án teljesítette, amellyel kapcsolatosan a Járásbíróság a végzésében tájékoztatta, hogy a hiánypótlása elkésett, mivel a költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelmét 2021. szeptember 15. napján a bíróság már elutasította.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. november 29-én a saját pénzéből lerótta az ítélet elleni fellebbezési illetéket, azonban a Járásbíróság a végzésével a fellebbezést az illeték késedelmes befizetése miatt visszautasította.
A Járásbíróság végzésével 2022. február 22-én megállapította, hogy az ítélet 2021. május 6. napján jogerőre emelkedett, mindezekről az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta. 2022 májusában a bejelentő élettársa telefonon megkereste, hogy a végrehajtó felhívta a bejelentőt a kiköltözésre, és kérlelte, hogy segítsen, aki – annak érdekében, hogy a bejelentő időt nyerjen a jogi képviseletének az ellátására újabb jogi képviselőt találni – az élettárs nevében elkészített egy végrehajtási kifogást, amit megküldött saját eljárásra a bejelentő élettársának. A bejelentő telefonon többször kérte az iratai kiadását, azonban annak az eljárás alá vont ügyvéd – ígérete ellenére – nem tett eleget, majd elérni sem lehetett.
Az eljárás alá vont ügyvéd kérelmében az iratcsatolási kötelezettsége vonatkozásában nyolc napos határidőt kért, azonban iratcsatolási kötelezettségét nem teljesítette.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező, majd a végindítványát tartalmazó határozatában kifejtett álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy
– a megbízási szerződést nem foglalta írásba,
– a megbízást nem látta el, a bírósági felhívásoknak határidőben nem tett eleget,
– ügyfelét nem tájékoztatta az ügy ellátásáról és nem volt számára elérhető,
– az ügyben keletkezett iratokat nem adta ki,
– a kamara felhívására az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta,
megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdésében, a 28. § (3) bekezdésének, a 29. § (1) bekezdésében, 52. § (2) bekezdésének, az ÜESZ 12.3. és 13.10. pontjában foglaltakat, amellyel az Üttv. 107. § a.) pontjában meghatározott 5 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. 300.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását kérte az eljárási költségek megfizetésére kötelezés mellett.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában a fegyelmi felelősségét részben elismerte és az ügy ellátásával kapcsolatos iratokat csatolt, további 8 napos határidőt kért további iratcsatolásra.
A fegyelmi tanács döntése:
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy (1) a megbízás ellátásakor a megbízást nem foglalta írásba, (2) a hiánypótlásnak határidőben nem tett eleget, a fellebbezési illetéket késedelmesen fizette be, (3) az ügyfelét nem tájékoztatta az ügy állásáról és nem volt elérhető, (4) az ügyben keletkezett iratokat nem adta át, valamint (5) az előzetes vizsgálati eljárásban iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, megszegte az alábbi szabályokat:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (1) Az ügyvédi hivatás – jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül – az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita – lehetőség szerinti – megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.
(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
28. § (3) Felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.
29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
52. § (2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)
12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
13.10. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.
Az ÜESZ 1. számú mellékletét képező CCBE Etikai kódexe
3.1.2. Az ügyvéd ügyfelének képviseletét és a számára nyújtott tanácsadást késedelem nélkül, lelkiismeretesen és gondosan köteles teljesíteni. Az ügyvéd köteles személyesen felelősséget vállalni a részére adott megbízás teljesítéséért és a rábízott ügy állásáról köteles ügyfelét tájékoztatni.
A 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
6:275. § A megbízott köteles a tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ÜESZ 12.1 pontja az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kötelezettségeit a kamarai szervek minden szabályzatára és határozatára kiterjeszti.
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a fentiekben kifejtettek szerint a rá vonatkozó szabályokat.
Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy megbízási szerződést nem készített, valamint azt is, hogy a fegyelmi biztos felhívására az iratokat nem csatolta. Iratokkal alátámasztott ténybeli elismerő nyilatkozatot tett arra is, hogy a hiánypótlást, valamint az illeték befizetését késedelmesen teljesítette. Az eljárás alá vont ügyvéd nem tudta bizonyítani, hogy a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, valamint azt sem, hogy bármilyen iratot átadott volna a bejelentőnek. Az eljárás alá vont ügyvéd saját beadványaiból is megállapítható volt, hogy a kényszerű költözéseik miatt az elérhetősége kétséges volt. Az iratcsatolás késedelme körében a fegyelmi tanács rámutat arra, hogy eljárás alá vont ügyvédnek 2022. szeptember 23-tól, a felhívás átvételétől több mint 5 hónapig, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat meghozataláig lehetősége lett volna az iratok csatolására.
A fentiekre tekintettel a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti mulasztásaival megsértette a fent hivatkozott rendelkezéseket, amellyel – a megszegett normák számára tekintettel – 5 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi tanács a büntetést az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja és a 109. § (1) bekezdése és a 111. § (1) bekezdése alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok és a fokozatosság elvének figyelembe vételével.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte a többszörös szabályszegést, míg enyhítő körülményként értékelte a vétkességre is kiterjedő részbeni elismerést, megbánást. További enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd 31 éve tartó ügyvédi tevékenysége alatti makulátlan fegyelmi előéletét. A pénzbírság összegének megállapításánál a fegyelmi tanács figyelembe vette az eljárás alá vont ügyvéd és házastársa súlyosan megromlott egészségi állapotát, azt, hogy jelenleg is költséges gyógyszeres és orvosi kezelés alatt áll, azt, hogy a megromlott egészségi állapota miatt nem tud ügyeket vállalni, a devizahiteles tartozásuk miatt a lakóházuk eladására kényszerültek, és jelenleg bérleményben laknak. Az eljárás alá vont ügyvéd édesanyja – az ügybeni mulasztások és késedelmek idején – hosszas betegeskedés és ápolás után elhunyt, ami az eljárás alá vont ügyvéd fizikai, valamint mentális összeomlásához vezetett, ez is okozta az ügyben a mulasztásokat és késedelmeket. A rendelkező részben megjelölt összegű pénzbírság fegyelmi büntetés arányban áll a cselekmény tárgyi súlyával, azonban a nyomatékos enyhítő körülmények miatt a Fegyelmi Tanács a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére lehetőséget látott, figyelemmel az Üttv. 111. § (1) bekezdésében foglaltakra. A Fegyelmi Tanács a felfüggesztés időtartamát a középmértékhez igazodó 2 (kettő) évben határozta meg.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet – felelősségének megállapítására tekintettel – az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a) és 40. 2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartást az eljárás alá vont ügyvéd 2020 májusától fejtette ki, ezért a 2018. január 1. napjától hatályos Üttv. és a 2018. május 1. napjától hatályos ÜESZ rendelkezéseit kellett alkalmazni. Eljárásjogi szempontból a 2019. január 1. napjától hatályos a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
A fegyelmi vétség tárgyalás tartása nélkül történő elbírálásának lehetőségét az Üttv. 127. § (1) bekezdése teremti meg, amely szerint „Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.”.
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy a bejelentő kártérítési igényének elbírálására nincsen hatásköre.
A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 111. § (2)–(3) bekezdésében írtakra, mely szerint a jelen határozattal kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani, illetve a fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi tanács a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelheti
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. június 20. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 131.)