A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. május 22. napján tartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő a Budapesti Ügyvédi Kamarába benyújtott bejelentésében előadta, hogy 2021. október 19én „határozatlan idejű” megbízási szerződés jött létre közte és az eljárás alá vont ügyvéd között a SZ. G. Kft.-vel szembeni felszámolási eljárásban való képviseletre. A megbízási szerződés 1. pontja alapján a képviselet a felszámolási kérelem elkészítésére, benyújtására, a felszámolás megindításáig terjedő nyilatkozatok megtételére vonatkozott I. és II. fokon, azonban a megbízás nem terjedt ki a felszámolási eljárásban való képviselet ellátására. A bejelentőnek a SZ. G. Kft.-vel szemben 10.501.296.-Ft követelése állt fenn.
A bejelentő állította, hogy a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. tv. (Csődtv.) 28. § (1) bekezdés f) pontja alapján a SZ. G. Kft. adós fizetésképtelenségét megállapító végzés jogerőre emelkedését követő 40 napon belül az eljárás alá vont ügyvédnek be kellett volna jelentenie a követelését a felszámolónak, aki ennek nem tett eleget, noha az eljárás alá vont ügyvéd 2022. október 12-én arról tájékoztatta – a követelt összeg 1%-át kitevő összeg megfizetésének kérése mellett –, hogy a „követelési igényt” bejelentette határidőn belül.
A bejelentő állította azt is, hogy a felszámolóbiztossal való utólagos egyeztetés során arról szerzett tudomást, hogy az igény nem lett bejelentve. Erről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, akitől 2022. november 16-án azt a tájékoztatást kapta, hogy a megbízási szerződés a felszámolási eljárásban való képviseletre nem terjedt ki.
A bejelentő a bejelentése mellékleteként csatolta a közte és az eljárás alá vont ügyvéd között 2021. október 19-én megkötött megbízási szerződés másolatát, kérte az ügy kivizsgálását.
A vezető fegyelmi biztos a határozatával az előzetes vizsgálatot hivatalból elrendelte, amelynek tárgya jogi képviselet nem megfelelő ellátásának kifogásolása. E határozatban felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat 8 napon belül köteles megküldeni a Budapesti Ügyvédi Kamarának, és ugyanezen határidőn belül az ügyre vonatkozó észrevételeit jogosult megtenni. A határozatot az eljárás alá vont ügyvéd 2022. december 15-én töltötte le.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételt nyújtott be. Ebben kifejtette, hogy fegyelmi felelősség miért nem terheli, miért nem terjedt ki a megbízás a megindított felszámolási eljárásban való képviseletre, milyen cselekménnyel szűnt meg a megbízása.
Különbséget tett az adóssal szembeni előzményi végelszámolási eljárás, majd az adóssal szembeni felszámolási eljárás között, és előadta, hogy véleménye szerint fegyelmi eljárás lefolytatására okot adó tények nincsenek. Kérte, hogy a vezető fegyelmi biztos a bejelentő kérelmét „utasítsa el”. Az észrevételét az eljárás alá vont ügyvéd számos melléklettel látta el.
A fegyelmi eljárás:
A fegyelmi biztos a határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.
E határozat szerint alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a hitelezői igénybejelentéshez kapcsolódó, megfelelő tájékoztatás elmulasztásával 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mert a 40 napos határidőn belül a 2022. október 22-i e-mailjében mindössze azt tudatta a bejelentővel, hogy a követelése 1%-a befizetése iránti kötelezettségének miként tud eleget tenni 2022. október 23. napjáig. A tájékoztatás azonban nem volt teljes körű, nem terjedt ki a 0,5%-os átalányköltség fizetési kötelezettségre, s nem tette nyilvánvalóvá, hogy a fizetésen túlmenően a hitelező igényt a bejelentőnek kell bejelenteni, s a fizetés igazolása is szükséges. A megfelelő tájékoztatáshoz elegendő lett volna felszámolás közzétételéről szóló, Cégközlönyben megjelent végzés megküldése annak rögzítésével, hogy az abban írt intézkedéseket a bejelentőnek kell megtennie. Az eljárás alá vont ügyvéd a felszámolás megindításának közzétételét azonban csak 2022. november 16-án szerezte be, s ezen a napon tájékoztatta a bejelentőt a követelés 0,5%-a iránti fizetési kötelezettségéről. Ezen időpontban azonban a 40 napos bejelentési határidő már lejárt.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd – az Üttv. 107. § a) pontjára figyelemmel – az alábbi szabályok ellen vétett: az Üttv. 1. § (3) bekezdése, 39. § (3) bekezdése, 28. § (3) bekezdése, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26) MÜK szabályzat (ÜESZ.) 2.1. pontjának első fordulata, 2.4. pontja, 5.12. pontja, 13.10. pontja.
A Fegyelmi Tanács elnöke fegyelmi tárgyalást tűzött ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd mellékletekkel ellátott beadványt nyújtott be, amelyben a fegyelmi eljárást elrendelő határozat pontatlanságaira és a valóságtól eltérő tényközléseire helyezte a hangsúlyt. A beadvány mellékletei között szerepel a SZ. G. Kft. „f.a.” felszámolási eljárásában a bejelentő határidőn belül benyújtott követelésének nyilvántartásba vételéről szóló irat első oldala. Ebben a SZ. G. Kft. „f.a.” a bejelentő adósa, a felszámoló a G. H. Kft., a felszámolási eljárásban határidőben benyújtott követelésként nyilvántartásba vett összeg 10.954.316.-Ft. Ebből az iratból nem állapítható meg, hogy azt ki és mikor írta alá.
A 2023. április 3-án tartott fegyelmi tárgyaláson a bejelentő szabályszerű idézésre nem jelent meg, megjelent az eljárás alá vont ügyvéd, aki továbbra is vitatta a fegyelmi felelősségét, a korábbi előadásait fenntartotta, és vállalta, hogy a fentiekben írt felszámolási eljárásban a bejelentő határidőn belül benyújtott követelésének nyilvántartásba vételéről szóló iratot teljes terjedelmében benyújtja. A Fegyelmi Tanács újabb fegyelmi tárgyalást tartott szükségesnek.
Az eljárás alá vont ügyvéd benyújtotta a G. H. Kft. fejlécével ellátott, a bejelentő jogi képviselőjeként az eljárás alá vont ügyvédet feltüntető, a SZ. G. Kft. „f.a.” adós felszámolási eljárásában keletkezett, a bejelentő, mint hitelező 10.954.316.-Ft követelését a Csődtv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottak szerint határidőn belül benyújtott követelésként való nyilvántartásba vételét igazoló okiratot teljes terjedelemben. Ennek kelte 2022. december 2.
A megtartott fegyelmi tárgyaláson a bejelentő szabályszerű idézésre nem jelent meg, megjelent az eljárás alá vont ügyvéd.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos előadta, hogy a becsatolt okirat bizonyítja, hogy a bejelentő nem esett el a hitelezői igénye érvényesítésétől és az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget a bejelentő sérelmére, illetve fegyelmi felelősséget megalapozó maradványcselekmény sem állapítható meg. A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás megszüntetésére terjesztett elő indítványt, amellyel az eljárás alá vont ügyvéd egyetértett.
A fegyelmi tanács döntése:
A Fegyelmi Tanácsot a fegyelmi eljárásról szóló 220/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 27.2. pontja alapján az eljárást befejező határozata meghozatalánál a fegyelmi biztos indítványa nem köti. Ez azt jelenti, hogy a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványától eltérő tartalmú határozatot is hozhat, ha az indítvánnyal nem ért egyet.
A Fegyelmi Tanács – figyelemmel a fegyelmi biztos indítványára, annak indokaira, a rendelkezésére álló iratokra – a vizsgált esetben az ügy összes körülményeinek gondos számba vételével arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem vétett ügyvédi magatartási szabály ellen; a bejelentő nem esett el a hitelezői igénye érvényesítésétől a felszámolási eljárásban, amelyben hitelezői igényét a felszámoló a Csődtv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottak szerint határidőn belül benyújtott követelésként – a bejelentő állításával szemben – nyilvántartásba vette.
A Fegyelmi Tanács nem talált olyan maradvány-cselekményt sem, amely az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonását indokolhatná.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) b) pontja alkalmazásával szüntette meg az eljárást és döntött az eljárási költségek viseléséről, mely szerint „A Fegyelmi Tanács a határozatában a) ... b) az eljárást megszünteti, és dönt az eljárási költség viseléséről.” ...”.
A jelen eljárással felmerült költséget a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 27.5. pontja és 40.6. pontja alkalmazásával a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. június 16. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 133.)