A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. május 26. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben [...] ügyvezető az I. B. Kft képviseletében nyújtott be panaszt a Budapesti Ügyvédi Kamarához, mivel megítélése szerint az eljárás alá vont ügyvéd az okiratszerkesztéssel kapcsolatos kötelezettségeit megsértette. A Bejelentő álláspontja szerint a 2021. december 06. napján megtartott taggyűlés ténylegesen nem ebben az időpontban került megtartásra, hanem az ő tulajdonszerzését követően, ezért a taggyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti peres eljárást kezdeményezett.
A bejelentés alapján a Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Az eljárás alá vont ügyvéd a beadványaiban az ügyre vonatkozóan részletes nyilatkozatot tett és csatolta az üggyel kapcsolatos iratokat.
Az eljáró fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A Budapesti Ügyvédi Kamara eljáró fegyelmi biztosa a végindítványában a kezdeményező határozatban megállapított tényállást fenntartotta. Arra tett indítványt, hogy a Fegyelmi Tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 32. §-át, miután a cégeljárásban kötelező JÜB-ölést elmulasztotta, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabjon ki azzal, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd az eljárással felmerült átalányköltség megfizetésére is köteles. A Bejelentő által az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztését kifogásoló álláspontot megalapozatlan találta. Az eljáró fegyelmi biztos szerint a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi hatóságának nem tartozik a kompetenciájába az okiratok eredetiségének vizsgálata. Az ügyvédi meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat, amely az ellenkező bizonyításig igazolja az abban foglalt jognyilatkozat megtételét. Az okiratok érvénytelenségére vonatkozóan bizonyíték nem áll rendelkezésre, ezért e körben az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonását mellőzte.
A Fegyelmi Tanács elnöke felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a fegyelmi biztos indítványában foglaltakra észrevételt tehet, azonban az eljárás alá vont nyilatkozatot nem tett.
A megállapított tényállás:
A Q. Kft. (a továbbiakban: Társaság) tagjai 2021. december 06. napján megbízást adtak az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a Társaság változásbejegyzési kérelméhez készítse el a szükséges okiratokat és az eljárásban képviselje a Társaságot.
Az ugyanezen a napon felvett taggyűlési jegyzőkönyv tartalmazta, hogy L.T.Z. megvásárolta M.B. és M.H. tagok üzletrészét, egyidejűleg L.T.Z.-t megválasztották a Társaság ügyvezetőjének is, miután M.B. a tisztségéről lemondott.
Az eljárás alá vont ügyvéd elkészítette a Társaság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződését, a megválasztott ügyvezető aláírás-mintáját, a tagjegyzéket, valamint az új ügyvezető tisztséget elfogadó nyilatkozatát is. A megválasztott ügyvezető a cégeljárásra vonatkozó meghatalmazást 2021. december 06. napján írta alá.
Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízókat a személyi okmányaik alapján azonosította, azokról másolatot készített. A Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszerben (a továbbiakban: JÜB) az ellenőrzést az eljárás alá vont ügyvéd nem végezte el. L.T.Z. ügyvezető 2021. december 12. napján elhunyt.
A Bejelentő 2021. december 14. napján árverésen megvásárolta A.S.-nak a Társaságban meglévő 40%-os mértékű üzletrészét. 2021. december 17. napján tájékoztatták az ügyvezetést a változásról és kérték az üzletrészszerzésük cégbírósági átvezetését. A Társaság ügyvezetése a megkeresésre nem válaszolt, ezért 2022. január 18. napján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeztek a Társasággal szemben.
Az eljárás alá vont ügyvéd a Társaság 2021. december 06. napján elhatározott módosításaival kapcsolatos cégbírósági változásbejegyzési eljárást 2022. február 21. napján kezdeményezte. A változásbejegyzési eljárás illetékét és a közzétételi díjat 2022. február 16. napján fizették be a Társaság részéről. A változásokat az eljáró cégbíróság bejegyezte.
A fegyelmi tanács döntése:
A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás (2022. február 21.) elkövetési időpontjában az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatályos.
Az Üttv. 107. § kimondja, hogy Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
– a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 32. § (1) A jogi tanácsadásra adott megbízás kivételével a megbízási szerződés megkötése előtt a megbízott, valamint a munkáltatója és harmadik személy közötti szerződés ellenjegyzését megelőzően a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) elvégzi az ügyfél, a kamarai jogtanácsos a munkáltatójával szerződő személy, illetve az ezek képviseletében eljáró személy azonosítását.
(2) Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.
(3) Az ügyvéd a természetes személy adatai a nyilvántartott adatokkal való egyezőségének és az általa bemutatott okmányok érvényességének ellenőrzése érdekében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton a következő adatokat igényelheti:
a) természetes személyazonosító adatok,
b) állampolgárság, hontalanság, menekült, bevándorolt, letelepedett, illetve EGT-állampolgár jogállás,
c) lakcím,
d) arcképmás,
e) aláírás,
f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti tények,
g) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adatok és az okmány érvényességi ideje,
h) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pont ba)–bb) alpontja szerinti adatok,
i) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 76. § d) pontja, 80. § (1) bekezdés b) és c) pontja, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 95. § (1) bekezdés g) pontja, 96. § (1) bekezdés g) pontja, továbbá 100. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatok.
...
(7) A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd – a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében – a (2)–(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.
(8) A magyar állampolgársággal vagy magyarországi lakcímmel rendelkező személynek a (7) bekezdés szerinti azonosítása során az okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd köteles a bemutatott okmányra vonatkozó, a (3) bekezdés szerinti adatokat igényelni, kivéve, ha az adatigénylésre az érintett személy vonatkozásában harminc napon belül már sor került.
A Fegyelmi Tanács osztotta az eljáró fegyelmi biztos álláspontját, miszerint az eljárás alá vont ügyvédnek nem kötelessége a cégeljárással kapcsolatos költségek előlegezése. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy a cégeljárás költségeit 2022. február 16. napján fizették be, így az eljárás alá vont ügyvéd részéről mulasztás nem állapítható meg a 2022. február 21-ei benyújtással. A Fegyelmi Tanács osztotta továbbá az eljárás alá vont ügyvéd azon hivatkozását, hogy a meghatalmazást adó ügyvezető halála sem a megbízást, sem a meghatalmazást nem szünteti meg. L.T.Z. ugyanis nem magánszemélyként, saját nevében adott megbízást és meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvédnek, hanem a Társaság szervezeti képviselőjeként, azaz a megbízást/meghatalmazást a Társaság adta, ekként az az ügyvezető halálával nem szűnt meg. Az eljárás alá vont ügyvéd – a költségek megfizetését követően – nem csupán jogosult, de köteles is volt a megbízása szerint eljárni és a változásbejegyzés iratait a cégbíróságra benyújtani.
Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával megsértette az Üttv. ügyfél-azonosításra vonatkozó szabályait és ezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak.
A büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd együttműködő volt az eljárás során, részletes nyilatkozatott és iratcsatolást tett.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. alapján tárgyalás tartása nélkül hozott határozatot, mert az ügy egyszerű megítélésű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40. 2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. június 26. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 140.)
Budapest, 2023. május 26.