A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. május 8. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő bejelentésében előadta, hogy 2021. március 18-án az eljárás alá vont ügyvéd adásvételi szerződést és az ahhoz szükséges további iratokat szerkesztett, amely ügyletben a bejelentő az eladó volt. A bejelentő képviseletével nem bízott meg másik jogi képviselőt.
A bejelentő előadása szerint a vevő forráshiányban szenvedett, a foglalóra is a bejelentőtől kért kölcsönt. A vevő a vételárat hitelből kívánta finanszírozni. A banki kölcsön által nem fedezett vételárrészt a vevő a megvásárolt ingatlan bérbeadásából származó bevételéből kívánta fedezni. A bejelentő előadása szerint a vevő őt ügyvédi közreműködéssel megtévesztette és becsapta, mert a bérleti díjat nem kapta meg.
A bejelentő az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt keresetet nyújtott be, amelynek alapján a peres eljárás a törvényszéken folyik.
A bejelentő sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a vevő perbeli képviseletét elvállalta és képviselte a társaságot az ügyben.
A bejelentő az ügyre vonatkozó dokumentumait csatolta.
A vezető fegyelmi biztos 2022. október 20-án kelt határozatával az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte, erről a bejelentés és az ahhoz csatolt iratok megküldése mellett az eljárás alá vont ügyvédet értesítette és felhívta, hogy 8 napon belül csatolja az ügyre vonatkozó releváns iratokat, valamint tegyen észrevételt. A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárás elrendeléséről a bejelentőt értesítette.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. október 27-én érkezett beadványában az előzetes vizsgálati eljárást elrendelő határozatra észrevételt tett.
Érdemben részletesen ismertette az adásvételi szerződés készítésének körülményeit, a felek szándékát, nyilatkozatait. Külön taglalta a felek közötti peres eljárással kapcsolatos álláspontját, miszerint a per tárgyát nem az adásvételi szerződés, hanem annak egy, nem az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett melléklete képezi.
A melléklet tartalma az eljárás alá vont ügyvéd előtt a peres eljárásig nem volt ismert. A melléklet a feleknek az adásvételi szerződésben rögzített vételártól, fizetési feltételektől eltérő megállapodására vonatkozott.
Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a felperes kereseti kérelme más jogügyletből fakad, annak ellenére, hogy a kereseti kérelem az adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására irányul. Az eljárás alá vont ügyvéd kifejtette, hogy erre az esetre az Üttv. 20. § (4) bekezdés második fordulata vonatkozik, amely kivételt tartalmaz, miszerint, ha a korábbi és az új ügy nincs összefüggésben egymással, úgy nincs összeférhetetlenség sem. Az eljárás alá vont ügyvéd kifejtette, hogy az Üttv. 20. §-a nem az összeférhetetlenségről szól, hanem az ügyvédi tevékenység korlátait állítja fel. Az összeférhetetlenséget az Üttv. 23. §-a szabályozza.
A peres eljárásban a 2022. október 7-én tartott tárgyaláson a felperes jogi képviselője jelezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd alperesi képviselete álláspontja szerint jogellenes összeférhetetlenség miatt. Az eljárás alá vont ügyvéd annak ellenére, hogy meggyőződése szerint nem állt fenn az összeférhetetlen ügyvállalás, 2022. október 18-án megszüntette a megbízást az ügyfeleivel és ezt a perbírósághoz 2022. október 21-én benyújtotta.
Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget, kérte az eljárás megszüntetését.
Beadványához az ügyre vonatkozó releváns iratokat csatolta.
A fegyelmi biztos a 2023. január 16-án kelt határozatával az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette, egyben az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette.
A határozatban a fegyelmi biztos rögzítette, hogy a szerződés teljesítése és a felek szándéka vonatkozásában a vevők tulajdonjogának bejegyzését követően vita alakult ki, mert a bejelentő előadása szerint nem kapta meg a teljes vételárat.
A fegyelmi biztos megállapította, hogy az adásvételi szerződés és a szerződésre vonatkozó megbízási szerződés nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyből arra lehetne következtetni, hogy a bejelentőt a szerződéskötés folyamatában más jogi képviselő képviseli, valamint a fenti dokumentumok nem utalnak az Üttv. 43. § (5) bekezdésére, az ezzel kapcsolatos tájékoztatásra sem.
A fegyelmi biztos megállapította, hogy az okiratszerkesztés során mindkét felet az eljárás alá vont ügyvéd képviselte. Erre figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett adásvételi szerződés érvénytelensége iránt indult peres eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd által ellátott peres képviselet az Üttv. 20. § (4) bekezdésébe ütköző összeférhetetlen ügyvállalást valósít meg.
Az összeférhetetlen ügyvállalást az eljárás alá vont ügyvéd az érdemi nyilatkozatok előterjesztését és a tárgyaláson való részvételt követően szüntette meg, így az eljárásban az Üttv. összeférhetetlenséget szabályozó rendelkezései ellenére járt el, azonban a perben az alperesi képviseletet megszüntette.
Az összeférhetetlenség megszüntetésére tekintettel – figyelemmel az ügy tárgyi súlyára és az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére – fegyelmi eljárás kezdeményezését nem tartotta indokoltnak a fegyelmi biztos, mert az elkövetett fegyelmi vétség miatt az alkalmazott joghátrány elegendő lehet annak elkerülésére, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a jövőben hasonló jellegű fegyelmi vétséget kövessen el.
A fegyelmi biztos határozata ellen a bejelentő 2023. február 8-án érkezett beadványában kifogást terjesztett elő. Sérelmezte, hogy a határozat nem tért ki arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bíróságon valótlant állított, miszerint a bejelentőt másik ügyvéd képviselte volna, és ez súlyosan sérti az ügyvédekbe vetett bizalmat.
A bejelentő állította, hogy 2022. október 18-án az eljárás alá vont ügyvéd nem szüntette meg a vevővel a perbeli képviseletre kapott megbízását, hiszen a képviselet megszüntetésére vonatkozó beadvány csak 2022. október 21-én érkezett a bírósághoz. A bejelentő kérte a tények pontos tisztázását és a jogszabályoknak megfelelő határozat meghozatalát.
Az országos vezető fegyelmi főbiztos a 2023. február 23-án hozott határozatában a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. A határozat szerint tényként állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mindkét szerződő fél javára végzett okiratszerkesztést. Szükséges annak tisztázása, hogy az ügyvédi képviselet mikor szűnt meg a perben. A kifogás hét pontban sérelmezte a fegyelmi biztos határozatát, amelyekre választ kell adni, a körülmények vizsgálata szükséges.
A fegyelmi biztos 2023. március 7-én kelt határozatával a figyelmeztetés alkalmazását tartalmazó határozatot visszavonta és fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. A határozatban a tényállást a figyelmeztetést alkalmazó határozatban foglalt tényállással azonosan állapította meg.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az adásvételi szerződés megkötésekor az eljárás alá vont ügyvéd az eladót és a vevőt is képviselte, az ügyvédi megbízási szerződés nem tartalmazott olyan, az Üttv. 43. § (5) bekezdésében foglalt tájékoztatást, amelynek értelmében az eladó ne adott volna megbízást az eljárás alá vont ügyvéd részére. Az Ügyvédi Etikai Szabályzat 5.14/A. pontja értemében ilyen tájékoztatás hiányában az okiratot szerkesztőnek úgy kell eljárnia, mintha számára mindkét fél megbízást adott volna.
E rendelkezésekre figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett adásvételi szerződés érvénytelensége iránt indult peres eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd által ellátott peres képviselet az Üttv. 20. § (4) bekezdésébe ütköző összeférhetetlen ügyvállalást valósít meg, mert a tárgyi ügyben a felperes is ugyanazon adásvételi szerződés megszerkesztésére adott megbízást az eljárás alá vont ügyvéd részére, mint amelyre az I. rendű alperes, akinek a képviseletét az eljárás alá vont ügyvéd a perben ellátja abban az ügyben, amelyben e közös megbízás alapján létrejött adásvételi szerződés érvénytelensége a per tárgya.
Fenti tényállás alapján az Üttv. 20. § (4) bekezdését az eljárás alá vont ügyvéd megsértette, ezért az Üttv. 107. § a) pontja szerinti egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatra 2023. március 13-án érkezett beadványában részletes észrevételt tett. Nem vitatta, hogy az adásvételi ügyletben mindkét felet képviselte. Előadta, hogy a szerződés aláírása előtt a bejelentő kérésére e-mailen el kellett küldenie a bejelentő által megjelölt személynek – akiről vélelmezte, hogy a bejelentő ügyvédje – az okirat tervezetét.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy természetes és nem jogellenes, hogy az ügyvéd perbeli képviseletét maga jelenti be a bíróságnak, továbbá az sem kifogásolható, ha ennek indokolását is tartalmazza a beadvány.
Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a bejelentő már korábban tudomással bírt arról, hogy a vevő képviseletét el fogja látni, így hallgatólagosan a képviselethez hozzájárult, de csak a tárgyaláson sérelmezte a képviseletet.
A megállapított tényállás:
2021. január 22-én a bejelentő és D.B.B. megbízást adtak az eljárás alá vont ügyvédnek adásvételi szerződés elkészítésére, földhivatal előtti képviseletre, az adásvételhez szükséges okiratok elkészítésére, beszerzésére. A megbízási szerződést mindkét fél aláírta. Egyidejűleg D.B.B. megbízta az eljárás alá vont ügyvédet társaság alapításához szükséges okiratok elkészítésével és a cégeljárásban való képviselettel, mivel a tárgyi ingatlant az újonnan alapított társaság vásárolja meg.
2021. augusztus 5-én létrejött az adásvételi szerződés B.I. eladó és a D. Kft. között a [...] szám alatti kivett üzem megnevezésű ingatlannak az eladó tulajdonát képező 1343/43785 tulajdoni hányadára. Az adásvételi szerződés az ingatlan vételárát 46.000.000.-Ft-ban jelöli meg, tartalmazza a fizetési ütemezést, hogy a vevő pontosan mikor, milyen forrásból, milyen összeget köteles az eladónak megfizetni. Az adásvételi szerződés valamennyi, a jogügylet szempontjából releváns adatot, kötelezettséget, jogokat tartalmazza, ugyancsak tartalmazza az elővásárlási joggal kapcsolatos előírásokat, a vevő által a vételár hátralék finanszírozására felveendő hitellel kapcsolatos teendőket, jogkövetkezményeket is.
Az adásvételi szerződés „Egyéb rendelkezései” cím alatt a 7. oldalon tartalmazza, hogy a felek az eljárás alá vont ügyvédet bízzák meg az okiratszerkesztéssel, ellenjegyzéssel, ingatlanügyi hatóság előtti képviselettel, amely megbízást és meghatalmazást az ügyvéd elfogad. Az adásvételi szerződés nem tartalmaz kioktatást arra nézve, hogy valamelyik féllel nem keletkezik megbízás.
A felek 2021. augusztus 5-én a vételárat és a fizetési ütemezést módosították, a szerződés módosítását az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte.
2021. május 11-én az eljárás alá vont ügyvéd az adásvétel tárgyát képező ingatlanra a felek javára használati megállapodást készített és ellenjegyzett.
2022. január 17-i keltezéssel a bejelentő keresettel támadta meg az adásvételi szerződést és a használati megállapodást. A kereseti kérelemben a bejelentő elsősorban semmisségi okok miatt a szerződés semmisségét, megtámadhatósága miatt az érvénytelenségét kérte megállapítani. A keresetből az állapítható meg, hogy a felek között a vételár összegszerűsége és annak kifizetése tárgyában, és a felek közötti bérleti jogviszonyból eredően is keletkezett jogvita. A felperes állította, hogy nem kapta meg a kialkudott vételárat. A keresetlevél olyan dokumentumokra is hivatkozik és alapítja a keresetet, amelyeket nem az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztett. A per jelenleg is folyamatban van.
Az eljárás alá vont ügyvéd és a D. Kft., a perben I. rendű alperes és D.J. II. rendű alperes között 2022. május 5-én megbízási szerződés jött létre a fenti perben az alperesek képviseletére. Az eljárás alá vont ügyvéd a perben 2022. október 7-én tartott tárgyaláson az alperesek képviseletében megjelent. A tárgyaláson a felperesi képviselő vitatta az eljárás alá vont ügyvéd képviseleti jogát, tekintettel arra, hogy a per tárgyát képező peres felek között létrejött adásvételi szerződést az eljárás alá vont ügyvéd készítette és ellenjegyezte. A felperesi képviselő álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd képviselete jogszabálysértő és jelezte, amennyiben az alperesek képviseletét továbbra is ellátja, azonnali bejelentéssel fog élni az Ügyvédi Kamarához.
Az eljárás alá vont ügyvéd a jegyzőkönyvben foglaltak szerint úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint nem valósít meg fegyelmi vétséget a képviselettel, egyebekben valójában a felperes is jogi képviselővel járt el a szerződéskötés során, de amennyiben a felperesi képviselő szükségesnek tartja, állásfoglalást kér az Ügyvédi Kamarától.
Az eljárás alá vont ügyvéd ezt követően a felperesi képviselő nyilatkozatára tekintettel kérte a tárgyalás elhalasztását, mivel amennyiben a képviselettel fegyelmi vétséget követ el, úgy az eddigi perben tett írásbeli nyilatkozatai nem lennének figyelembe vehetők.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2022. október 18-án kelt okirat tanúsága szerint az alperesekkel kötött megbízási szerződését megszüntette, képviseleti jogának megszűnését 2022. október 21-én a bíróságnak bejelentette.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratokból megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati eljárás elrendeléséről és ezzel egyidejűleg a bejelentésről 2022. október 24-én szerzett tudomást az elektronikus rendszer által generált letöltési igazolás tanúsága szerint.
Ennek megfelelően kétséget kizáróan megállapítható, hogy a vizsgálati eljárásról való tudomásszerzés előtt az eljárás alá vont ügyvéd képviseleti jogát megszüntette és ezt a bíróságnak bejelentette.
A Fegyelmi Tanács a bejelentés, valamint a vizsgálati eljárás megszüntetését és egyben figyelmeztetés alkalmazását tartalmazó határozat elleni kifogás azon részeivel kapcsolatban, amelyek a per tárgyát képezik, nem állapított meg tényállást, tekintettel arra, hogy az a perbíróság hatásköre a folyamatban lévő perben, és ugyancsak a perbíróság hatásköre a felperesi kereset elbírálása.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat fenntartotta, azt kiegészíteni nem kívánta, különös tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd már az eljárást megelőzően megszüntette az összeférhetetlenséget. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az előzetes vizsgálatban kiszabott figyelmeztetés önmagában is elegendő jogkövetkezmény, így az összes körülményt mérlegelve indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson – megértve a jogszabályi előírásokat – elismerte fegyelmi felelősségét. Záró nyilatkozatában csatlakozott a fegyelmi biztos végindítványában elhangzottakhoz.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. a) pontja rendelkezése szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi. Jelen eljárásban a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megvalósított-e az Üttv. 107. §-ában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatottan az adásvételi szerződés szerkesztésére és ellenjegyzésére létrejött megbízási szerződés és az adásvételi szerződés szerint is mind az eladó, mind pedig a vevő javára fejtett ki ügyvédi tevékenységet. Egyik okirat sem tartalmazott az Üttv. 43. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatást, miszerint a jelen ügyben a bejelentővel az okiratszerkesztés nem keletkeztet megbízást. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban és a perben is hivatkozott arra, hogy a bejelentő saját jogi képviselővel járt el. Ennek bizonyítására csatolta az általa 2021. március 18-án, „Tisztelt Kollega Úr” megszólítással küldött e- mailt, amelyhez mellékelte az adásvételi szerződés tervezetét. Az eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint ő úgy vélte, hogy a címzett a bejelentő jogi képviselője. A fegyelmi tárgyaláson a bejelentő tisztázta, hogy a címzett egy ingatlanközvetítő volt. Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése egyebekben sem foghat helyt, mivel amennyiben nem hivatkozik az Üttv. 43. §-ára, úgy függetlenül attól, hogy valamelyik fél véleményezteti a szerződést, ez nem szünteti meg a mindkét fél javára szóló okiratszerkesztési tevékenységet. Ezen felül, ha valamelyik fél képviseletében másik jogi képviselő lép fel, ezt célszerű a megbízásban és a szerződésben is rögzíteni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a védekezését az Üttv. 20. § (4) bekezdésére alapította. Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint teljesítette a korábbi ügyfelekkel szemben vállalt kötelezettségét, hiszen az adásvételi ügylet létrejött, a szerződést elkészítette, a földhivatali eljárás is lezajlott, ezzel a vállalt kötelezettség teljesült.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezését továbbá arra alapította, hogy a per tárgya valójában a felek között később létrejött melléklet elnevezésű dokumentum, amely egy ingókra vonatkozó szerződéshez kapcsolható, amely szerződést nem az eljárás alá vont ügyvéd készített. Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a per tárgya valójában a fent említett szerződés, így a fenti jogszabályhelyben meghatározott kivétel jelen esetben nem vonatkozik rá, az okiratszerkesztés és a per tárgya között nincs összefüggés. Ezen védekezés két okból sem értékelhető eredményesnek: egyrészt az eljárás alá vont ügyvéd által felhívott melléklet és ingókra vonatkozó szerződés szorosan kapcsolódik az eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett adásvételi szerződéshez.
Másrészt a per tárgya egyértelműen az ingatlan adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása. Az, hogy a felperes a kereseti kérelmét milyen dokumentumokra alapítja, bizonyítási kérdés, de a per tárgyát nem befolyásolja. Az eljárás alá vont ügyvéd jogértelmezése téves volt.
Az eljárás alá vont ügyvéd írásbeli észrevételében hivatkozott arra is, hogy az összeférhetetlenséget nem az Üttv. 20. §-a, hanem a 23. § szabályozza.
Az Üttv. 20. §-a a jogszabály III. fejezetében az ügyvédi tevékenység folytatásának korlátai cím alatt található és azon esetekre vonatkozik, amelyekben az ügyvéd nem vállalhat ügyet, vagy ha később derül ki, hogy az ügyvállalás összeférhetetlen, köteles megszüntetni a megbízást, azaz az összeférhetetlen ügyvállalást.
A 23. § pedig a törvényben a IV. fejezetben másik alcím alatt szerepel: az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen tevékenységek cím alatt. E szakaszban az ügyvéd által nem gyakorolható, más szakmai területen lévő tevékenységek szerepelnek.
A jelen eljárás tárgya az összeférhetetlen ügyvállalás, amely az Üttv. 20. §-a alapján bírálandó el.
A fentiek alapján az eljárás alá vont ügyvéd magatartása az Üttv. 20. § (4) bekezdésébe ütközött. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem folytathat olyan ügyvédi tevékenységet, amely összeütközésbe kerülne korábbi ügyfelével szemben vállalt kötelezettségével, kivéve, ha a korábbi és az új ügy között nincs összefüggés, vagy ha a korábbi ügyfél ehhez – a tájékoztatását követően – hozzájárult. Továbbá felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét a Fegyelmi Tanács az ÜESZ 4.1. pontjára: Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az összeférhetetlenség bármely formájának.
Az új ügy és a korábbi ügy között szoros összefüggés volt, a per tárgya az ingatlan adásvételi szerződés érvénytelensége. Továbbá a korábbi ügyfelet nem tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvállalásról, amely tájékoztatásnak konkrétnak kell lennie, a korábbi ügyfélnek pedig kifejezetten és nyilvánvalóan írásban kell hozzájárulni az új ügyben történő képviselethez.
A Fegyelmi Tanács – figyelemmel a Magyar Ügyvédi Kamara határozatában foglaltakra – megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazása megszüntetése bejelentésekor jogszerűen járt el, figyelemmel az Üttv. 34. § (7) bekezdésére:
(7) A meghatalmazott köteles írásban, haladéktalanul bejelenteni a meghatalmazása megszűnését vagy korlátozását annak a bíróságnak, közjegyzőnek, más hatóságnak, amelynek eljárásában meghatalmazottként az ügyfél jogi képviseletét, illetve védelmét látta el.
Nem ütközik jogszabályba, ha az ügyvéd a bejelentésben álláspontját az összeférhetetlenséggel kapcsolatban kifejti.
A Magyar Ügyvédi Kamara határozatában előírta, hogy a bejelentő által benyújtott kifogásban a bejelentő hét pontban előadott kérdéseire választ kell adni. A Fegyelmi Tanácsnak nincs jogköre azon pontoknak a megválaszolására, amelyekben a válaszadás joga a folyamatban lévő perben a bíróság hatásköre. A többi felvetett kérdésre a határozat tartalmazza a megállapításokat.
A határozat meghozatalakor a Fegyelmi Tanács nagyobb súllyal értékelte az eljárás alá vont ügyvéd javára, hogy önként és kétséget kizárva megállapíthatóan a vizsgálati eljárásról való tudomásszerzést megelőzően megszüntette az összeférhetetlen ügyvállalást. Figyelembe vette a Fegyelmi Tanács, hogy tévedésben volt az eljárás alá vont ügyvéd, amikor az adásvételi szerződést a bejelentő által megadott személynek megküldte véleményezésre, a fegyelmi tárgyaláson szembesült azzal, hogy nem jogi képviselőnek kellett elküldeni a szerződést. Az eljárás alá vont ügyvéd javára értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd együttműködését a fegyelmi eljárásban, tovább azt, hogy álláspontját a fegyelmi tárgyaláson megváltoztatta, elismerte a fegyelmi felelősségét. Ugyancsak az eljárás alá vont ügyvéd javára értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy az ügyvédi pályán eddig eltöltött 16 év alatt fegyelmi eljárás nem folyt ellene.
Az eljárás alá vont ügyvéd ugyan jogszabályt sértett, amelyért felelősségét elismerte, azonban a fegyelmi vétség, figyelemmel a tényállásban foglaltakra és az eljárás alá vont ügyvéd javára értékelt körülményekre, nem éri el a fegyelmi büntetéssel sújtható mértéket. Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával sem az ügyfelek ügyvédségbe vetett bizalmát, sem pedig az ügyvédi kar tekintélyét nem veszélyezteti. Tekintettel arra, hogy az Üttv. nem ad lehetőséget a figyelmeztetés alkalmazására, a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, mivel a legenyhébb fegyelmi büntetés alkalmazása sem volt indokolt. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a fegyelmi eljárás kellő tanulságul szolgált az eljárás alá vont ügyvéd számára és alappal lehet bízni abban, hogy a jövőben megfelelő körültekintéssel fog eljárni.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét nem állapította meg, a fegyelmi eljárásban felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősséget – jogszabály vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában – az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok és szabályzatok alapján kell elbírálni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek vagy az enyhébben bírálandó el. A Fegyelmi Tanács ennek megfelelően az Üttv. rendelkezéseit alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. szeptember 5. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 142.)