A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. június 19. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Jelen ügyben a bejelentő beadványában az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot.
Az eljáró fegyelmi biztos a rendelkezésére álló bizonyítékok alapján a határozatában fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben 3 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetelését rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére.
Határozatában hivatkozott az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 1. § (3) bekezdésében, 9. § -ben, az ÜESZ 3.1., és 11.9. pontjában foglaltakra.
A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a bejelentő által a részére megküldött, jogi segítséget kérő e-mail üzenetet és mellékletét felhasználta a bejelentővel szemben indított peres eljárásban; továbbá, hogy a bejelentő jogi képviselője által részére megküldött megállapodás tervezetet két bírósági eljárásban is benyújtotta, megsértette az Üttv., valamint ÜESZ. hivatkozott rendelkezéseit, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A megállapított tényállás:
A bejelentő és W.I. 2005. 06. 03. napján kötöttek házasságot. A felek házassága fokozatosan megromlott és közöttük az életközösség 2008. májusában megszűnt, házasságukat a bíróság 2011. 09. 08. napján bontotta fel. A felek között 2010. december 17. napján házastársi vagyonközösséget megszüntető megállapodás jött létre, amelyben a felek a házassági vagyonközösségükhöz tartozó teljes vagyont megosztották és a házastársi vagyonközösségüket megszüntették. A szerződést dr. XY siófoki ügyvéd készítette és ellenjegyezte. Az eljárás alá vont ügyvéd sem a szerződés elkészítése, sem a peres eljárás során egyik fél jogi képviseletét sem látta el.
A peres felek házasságának felbontását követően a bejelentő számos ügyben kérte az eljárás alá vont ügyvéd jogi segítségét. Így egyebek mellett:
– 2012-ben földhasználati ügyben látta el az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő jogi képviseletét;
– 2013-ban ingatlan adásvételi szerződést felbontó szerződést készített;
– Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodájában dolgozó ügyvédjelölt járt el a BRFK előtt folyamatban lévő pénzmosással kapcsolatos büntető ügyben a bejelentő védőjeként;
– 2016-ban az eljárás alá vont ügyvéd készítette K.P. eladó és a bejelentő, mint vevő közötti ingatlan adásvételi szerződést felbontó szerződést;
– 2017-ben ÁFA-visszaigénylés ügyben jogi tanácsot adott a bejelentőnek;
– 2018-ban jogi tanácsot adott ÁFA-ügyben a bejelentőnek a korábban ugyancsak általa készített ingatlan adásvételi szerződéseket felbontó szerződésekkel kapcsolatban;
– 2019-ben útdíj ügyben adott részére jogi tanácsot.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő volt házastársa képviseletében 2022. szeptember 26. napján keresetet nyújtott be a törvényszékre, melyben kérte annak megállapítását, hogy a felek között megkötött házassági vagyonközösséget megszüntető megállapodás egyes rendelkezései érvénytelenek. Kérte továbbá annak megállapítását is, hogy a felek között 2011. október 31. megkötött házassági vagyonközösséget megszüntető megállapodást kiegészítő szerződés érvénytelen.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő volt házastársa képviseletében a bíróság előtt pert indított 2022. szeptember 8. napján annak megállapítása érdekében, hogy a 2010. március 23-án megkötött üzletrész adásvételi szerződés érvénytelen és kérte a bíróságot, hogy rendelje el a változásoknak a cégjegyzékben történő átvezetését, és keresse meg a törvényszéket annak érdekében, hogy a bejelentő volt házastársának a G. Kft-ben fennálló társasági részesedését 1/1 arányban jegyezze vissza.
A bejelentő képviseletében dr. Sz.B. ügyvéd egy megállapodás tervezetet készített, amelyben a felek rendezni kívánták a közös kiskorú gyermekek szülői felügyeleti jogát, kapcsolattartását, illetőleg a gyermektartásdíjat. A megállapodás tervezetet a bejelentő jogi képviselője megküldte az eljárás alá vont ügyvédnek. A megállapodás tervezet végén a bejelentő jogi képviselője az alábbiakat rögzítette:
„Kifejezetten rögzítem, hogy jelen megállapodás nem minősül a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:64. §-a szerinti ajánlattételnek, ügyfelem oldalán ajánlati kötöttséget nem keletkeztet, illetőleg nem minősül W.I. képviseletében Tisztelt Kolléga által megküldött ajánlat elfogadásának.
Tisztelettel tájékoztatom továbbá, hogy jelen levelemnek, illetőleg az esetleges jövőbeni egyeztetések során keletkező teljes levelezésnek, és azokhoz tartozó mellékleteknek bármelyik peres, illetve nemperes eljárásban, valamint hatósági eljárásban történő felhasználását jelen nyilatkozatommal kizárom. A fentiek tekintetében ügyfelem jogfenntartással nyilatkozott.”
Az eljárás alá vont ügyvéd a megállapodás tervezetet mind a törvényszék, mind a járásbíróság előtti eljárásban benyújtotta.
A bejelentő 2021. április 26. napján e-mailen jogi segítséget kért az eljárás alá vont ügyvédtől, amely e- mail mellékleteként megküldte részére az általa F.L-nek 2017. június 12. napján írott e-mail üzenetet, az üzenetet másolatban az eljárás alá vont ügyvéd ügyfelének, W.I-nek is megküldte, így a becsatolt iratok az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele részére is rendelkezésre álltak.
Az e-mail üzenetet és annak mellékletét az eljárás alá vont ügyvéd a járásbíróság előtti eljárásban felhasználta, azt benyújtotta a bíróság részére.
A bejelentő a bejelentésében kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd összeférhetetlen ügyvállalását, valamint, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi megállapodás tervezetet mind a törvényszék, mind a járásbíróság előtti eljárásban benyújtotta, továbbá, hogy a bejelentő 2021. április 26. napján megküldött e-mail levelét, amelyben a bejelentő jogi segítséget kért az eljárás alá vont ügyvédtől, és amely e-mail mellékleteként megküldte részére az általa F.L-nek 2017. június 12. napján írott e-mail üzenetét, az eljárás alá vont ügyvéd a járásbíróság előtti eljárásban felhasználta, azt benyújtotta a bíróság részére.
A bejelentő a fegyelmi tárgyaláson előadta, hogy a levelet nem a volt férje kérte elküldeni, ha így lett volna, akkor ő lett volna feladó. A bejelentő nem volt férje ügyeit intézte, mivel fel lett bontva az élet- és vagyonközösségük. A bejelentő volt házastársához kerültek a benzinkutak, ő intézte a felszámolást, a bejelentő pedig a földeket kapta, amikor elváltak. Az eljárás alá vont ügyvédet véleményezés miatt kereste meg, aki nem talált megoldást. Elolvasta az anyagot, de nem tudott segíteni. Az előzmények azért mentek át, hogy lássa az eljárás alá vont ügyvéd, hogy mi volt az előzményi beszélgetés. A korábbi levelezésben sincsen benne a bejelentő volt házastársa. Előadta, hogy volt férjének is megküldte az e-mailt, hogy lássa a kapcsolatfelvételt az eljárás alá vont ügyvéddel.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a vizsgálati szakban nem ismerte el fegyelmi felelősségét, előadta, hogy egyetlen esetben sem vállat összeférhetetlen képviseletet, valamennyi tudomására hozott ügyvédi titkot megtartotta.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson részben elismerte fegyelmi felelősségét és előadta, hogy nem tagadja, hogy a szerződést benyújtotta mindkét perben, nem volt gondos, figyelmetlen volt. Előadta, hogy szűk körben voltak csak bizonyítási eszközei, egy 20 évvel korábbi szerződés semmisségét próbálták megállapítani. Elismerte és sajnálta, hogy benyújtotta mindkét perben a tervezetet. A járásbíróság előtti eljárásban becsatolt e-mail levéllel kapcsolatban előadta, hogy az e- mailt az ügyfele küldte meg neki. Az eljárás alá vont ügyvéd becsatolta a fegyelmi eljárásban az ügyfelétől kapott azonos tartalmú email-t.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos módosította az eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, előadta, hogy a bizonyítási eljárás során feltárt bizonyítékok figyelembevételével azon cselekmény megállapítását, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd által a járásbíróság előtti eljárásban felhasznált e-mail levelezés ügyvédi titok tárgyát képezte volna, nem indítványozta. Azonban az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ügyvédi megállapodás tervezetet mind a törvényszék, mind a járásbíróság előtti eljárásban benyújtotta, megsértette az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltakat, valamint az Ügyvédi Etikai szabályzat 11.9. pontjában foglaltakat. Mindezeket figyelembe véve írásbeli megrovás alkalmazására tett indítványt az ügyben felmerült átalányköltség viselésére kötelezés mellett.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy a jelen ügy tárgyát képező magatartást a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a vétség elkövetésekor hatályban lévő, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) és a Magyar Ügyvédi Kamara 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat az Ügyvédi Hivatás Etikai Szabályairól és Elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseket kell alkalmazni.
Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ÜESZ 11.9. pontja az ügyvédek egymás közötti kapcsolattartása körében az alábbiak szerint rendelkezik:
Az ügyvédi tevékenységet gyakorló a peren kívüli egyeztetéssel kapcsolatos levelezéseket és ajánlatokat csak az ellenérdekű fél jogi képviselőjének hozzájárulásával használhatja fel jogi eljárás során.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az ügyvédek közötti egyeztetetések során szerkesztett megállapodás tervezetet mind a törvényszék, mind a járásbíróság előtti eljárásban becsatolta, megsértette az ÜESZ 11.9. pontjában rögzített, az ügyvédek egymás közötti kapcsolattartása körében rögzített rendelkezést.
Az eljárás alá vont ügyvéd fenti magatartása miatt a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd terhére 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését rótta, mivel az eljárás alá vont ügyvéd ugyanazon okirat csatolásával ugyanazon kamarai rendelkezés megszegését valósította meg.
A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy a jövőben az ügyvédek egymás között kapcsolattartására vonatkozó Üttv. és az ÜESZ rendelkezéseit kifejezetten tartsa szem előtt az ügyvédi tevékenysége során.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás büntetés kiszabását találta indokoltnak a cselekmény tárgyi súlyára, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd büntetlen fegyelmi előéletére figyelemmel, a fokozatosság elvét nem szem elől tévesztve.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács külön is felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontja szerint nem folytathat ügyvédi tevékenységet az, akinek az ügyvédi kamarával szemben legalább a kamarai szabályzatban meghatározott mértékű lejárt tagdíjtartozása vagy végrehajtható kamarai határozaton alapuló más tartozása van, és azt az ügyvédi kamara írásbeli felhívására sem egyenlítette ki, míg az Üttv. 149. § (1) bekezdés b) pontja alapján a területi kamarai tagságot a kamara megszünteti, ha a kamarai tag az ügyvédi kamarai tagdíjfizetési vagy végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettségét felszólítás ellenére nem teljesítette.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. szeptember 5. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 147.)