A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. szeptember 11. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 5 (öt) év.
A Fegyelmi Tanács elrendeli az eljárás alá vont ügyvéddel szemben a 2020.F. számú fegyelmi eljárásban 5 év időtartamra kiszabott és végrehajtásában 3 évre felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft 30 napon fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A jelen ügyben 2022. december 5. napján érkezett H. P. bejelentése, amelyben az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését, ügyvédi letéttel kapcsolatos mulasztását kifogásolta, amelyhez iratokat csatolt.
A bejelentés alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot 2022. december 15. napján kelt határozatával – letétkezelés kifogásolása miatt – elrendelte, és egyben felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a vizsgálat lefolytatásához releváns iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a Kamara felhívására iratot nem csatolt, a bejelentésben foglaltakra nem nyilatkozott.
A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló iratok alapján a 2023. április 4. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben. A határozatában írtak szerint:
– az eljárás alá vont volt ügyvéd H. P. kölcsönadó és P. K. kölcsönvevő közötti kölcsönügyletben eljárva, a felekkel kötött letéti szerződésben foglaltak ellenére, az ott írtak szerint a letétbe vett összeget nem fizette ki, s ezzel súlyon megsértette a letétkezelésre vonatkozó törvényi követelményeket;
– az ügyvédi letétkezelés szabályossága kiemelt kari érdek, ugyanis a letéttel való visszaélés súlyon sérti az ügyvédi hivatásba vetett közbizalmat.
– a fegyelmi biztos szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács elnöke a vizsgálat kiegészítést rendelte el, amely alapján fegyelmi biztos 2023. május 30. napján a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát kiegészítette azzal, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a 10.000 EUR összegű letétkezelés adatait nem rögzítette az elektronikus letéti nyilvántartásban, ezért a fegyelmi biztos szerint alapos a gyanú, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd azáltal, hogy letétkezelés adatainak az elektronikus letéti nyilvántartásban történő rögzítését elmulasztotta, további 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A megállapított tényállás:
H. P. kölcsönadó és P. K. kölcsönvevő között aznap létrejött kölcsönszerződésre hivatkozással az eljárás alá vont volt ügyvéd az Ügyvédi Iroda tagjaként a kölcsönvevőtől 10.000 EUR-t letétbe vett. Az eljárás alá vont volt ügyvéd és a kölcsönvevő kötelezettséget vállalt arra, hogy a 10.000 EUR-t 2022. augusztus 8-án, legkésőbb 16 óráig visszafizeti a kölcsönadónak. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a letétkezelés adatainak az elektronikus letéti nyilvántartásban történő rögzítését elmulasztotta, továbbá a letétet nem adta ki a kölcsönadónak.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos álláspontja szerint a becsatolt okirat bizonyítja, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd nem számolt el a letéttel. A rendelkezésre álló adatok alapján ugyan nem volt megállapítható, hogy mi indokolta a letéti szerződés megkötését, tekintettel arra, hogy a felek megállapodása értelmében a letéti összeget még a letétbevétel napján vissza kellett volna fizetnie a kölcsönvevőnek, azonban az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentő azon tényállítását nem vonta kétségbe, miszerint a 10.000 EUR letétből történő kifizetésére nem került sor, így a kifizetés elmaradása nem vitatott tényként volt megállapítható. Kitért arra is, hogy a bejelentő tényállításának esetleges vitatása esetén az eljárás alá vont volt ügyvéd terhe lett volna annak igazolása, hogy a letétet kifizette a kölcsönadónak, figyelemmel arra, hogy a fizetés elmaradása, mint nemleges bizonyítás, fogalmilag kizárt, következésképpen a fizetés megtörténtét állítónak kell a fizetés tényét igazolnia, azonban az ügyvédi letétbe vett pénz sorsa ismeretlen maradt.
Hangsúlyozta, hogy az ügyvédi letétkezelés szabályossága kiemelt kari érdek, ugyanis a letéttel való visszaélés súlyosan sérti az ügyvédi hivatásba vetett közbizalmat. Álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd a letétet, vagyis az ügyfélpénzt a letéti szerződés rendelkezéseit megsértve nem adta ki, s ezzel súlyosan megsértette a letétkezelésre vonatkozó törvényi követelményeket, e mellett az eljárás alá vont volt ügyvéd elmulasztotta a letétet a letéti nyilvántartásba is bejelenteni. A fentiek alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd a letétkezelési szabályok megszegésével 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el a fegyelmi biztos szerint. A fegyelmi biztos 5 év időtartamú kizárás fegyelmi büntetés alkalmazására tett indítványt az átalányköltség viselésére történő kötelezés mellett.
A fegyelmi tanács döntése:
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
A Ptk. 6:360. §-a értelmében letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles.
Az Üttv. 51. § (1) bekezdése értelmében az ügyvéd az általa kezelt [...] letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi [...].
A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács – a fegyelmi biztos végindítványával egyezően – megállapította, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy egyrészt a letétbe vett pénzösszeggel nem számolt el, azt nem fizette ki a letéti szerződésben rögzítettek szerint, másrészt a letétkezelés adatainak az elektronikus letéti nyilvántartásban történő rögzítését is elmulasztotta.
A Fegyelmi Tanács osztotta a fegyelmi biztos álláspontját a tekintetben, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentő azon tényállítását, miszerint a 10.000 EUR letétből történő kifizetésére nem került sor, nem vonta kétségbe, így a kifizetés elmaradása nem vitatott tényként volt megállapítható és arra is egyetértőleg hivatkozik, hogy a bejelentő tényállításának esetleges vitatása esetén az eljárás alá vont volt ügyvéd terhe lett volna annak igazolása, hogy a letétet kifizette a kölcsönadónak, figyelemmel arra, hogy a fizetés elmaradása, mint nemleges bizonyítás, fogalmilag kizárt, következésképpen a fizetés megtörténtét állítónak kell a fizetés tényét igazolnia. Tényként állapítható meg, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd részéről ilyen igazolás nem történt, az ügyvédi letétbe vett pénz sorsa ismeretlen maradt.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd által tanúsított magatartások, mulasztások a letétkezeléssel összefüggő alapvető szabályok oly mértékű ignorálásának tekinthetők, amely megengedhetetlen az ügyvédi tevékenység gyakorlója részéről.
A Fegyelmi Tanács nyomatékkal utal arra, hogy az ügyvédi letéttel kapcsolatos szabályok betartása alapvető kari érdek. A letétkezelés szabályainak megszegése már önmagában is súlyos fegyelemi vétség, a letétbe vett összeg szerződésben rögzített kifizetésének elmaradása azonban a következetes fegyelmi gyakorlat alapján – túl azon, hogy büntetőjogi következményekkel is járhat – az egyik legsúlyosabb ügyvédi normaszegés.
A Fegyelmi Tanács figyelemmel volt az eljárás alá vont volt ügyvéd fenti szabályszegéseivel összefüggő bejelentőt ért következményekre is.
Mindezek alapján a Fegyelmi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd oly mértékben negligálta a szakma szabályait, az ügyvédi hivatás több évtizedes alapnormáit, amely alapján ügyvédi tevékenységének folytatására nem méltó.
A fentiek alapján a büntetés kiszabása során a Fegyelmi Tanács mérlegeléssel – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – az Üttv. 108. § e) pontjában írt kizárás fegyelmi büntetést alkalmazta, melynek időtartamát az eset valamennyi körülményére tekintettel 5 évben állapította meg. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a figyelembe vett összes körülmény alapján, így a cselekmények tárgyi súlyára, a bejelentőt érintő következményeire jelen ügyben csak a legsúlyosabb fegyelmi büntetés volt kiszabható, ez tekinthető az elkövetett fegyelmi vétségek tárgyi súlyával arányban állónak.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során – a fentieken túlmenően – súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét és a többszörös szabályszegést. Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 111. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a 2020.F. számú fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben kiszabott, végrehajtásában 3 évre felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés – amelynek időtartama 5 év – végrehajtását is elrendelte.
Miután az eljárás alá vont volt ügyvéd felelőssége megállapításra került, a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. október 27. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 153.)