A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. szeptember 11. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
200.000 Ft (azaz Kettőszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek végrehajtását 2 (kettő) évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéd 2023. március 27. napján jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy vele szemben a Rendőrkapitányság előtt garázdaság és könnyű testi sértés vétsége miatt büntetőeljárás indult.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2023. április 3. napján az előzetes vizsgálatot, majd az azt lezáró fegyelmi eljárást kezdeményező határozatával 2023. április 14. napján a fegyelmi eljárást elrendelte.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a fegyelmi eljárást a Rendőrkapitányság előtt indult büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban volt büntetőeljárás a Bíróság által tárgyalás mellőzésével meghozott, jogerőre emelkedett büntetővégzésével zárult, mely büntetővégzésben a bíróság az eljárás alá vont ügyvéddel szemben garázdaság vétsége (Btk. 339. § (1) bekezdés) és testi sértés vétsége (Btk. 164. § (1) és (2) bekezdés) miatt 2 (kettő) év időtartamú próbára bocsátás intézkedést szabott ki, valamint a próbaidő tartamára elrendelte a terhelt pártfogó felügyeletét.
A büntetőeljárás jogerős befejezésével a fegyelmi eljárás felfüggesztésének oka megszűnt, így a Fegyelmi Tanács az eljárás folytatását rendelte el, egyúttal az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról döntött.
A megállapított tényállás:
A Bíróság jogerőre emelkedett büntető végzésével az eljárás alá vont ügyvéd vádlottat garázdaság vétsége és testi sértés vétsége miatt két évre próbára bocsátotta. A próbaidő tartamára a bíróság elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét. A bíróság a büntető végzés indoklásában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2022. október 7-én a N. utcán vezette a ... frsz-ú személygépkocsit, amikor az 53. szám előtt felfigyelt a kutyát sétáltató Sz. O. L. sértettre. A vádlott leállította gépjárművet, a sértett irányába indult, majd minden előzmény nélkül megfordult és ököllel a sértettet a feje bal oldalának tetején megütötte és a sértett nyakát kb. 10 cm hosszan megkarmolta.
Ezt követően a sértett hátára, fejére és bal alkarjára is több ütést mért, miközben azt kiabálta „Hülye, kis picsa”. A sértett ezután a földre rogyott, a vádlott ekkor legalább négy alkalommal megrúgta. A sértett a bántalmazás során 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, azok kapcsán a sértett a vádlottal szemben joghatályos magánindítvánnyal élt.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a 2023. augusztus 28. napján kelt átiratában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat azzal a kiegészítéssel, hogy álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 107. § b) pontjában rögzítetteket és ezzel 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabására tett indítványt.
A fegyelmi tanács döntése:
Az ÜESZ. Preambuluma rögzíti, hogy a magyar ügyvédi kar elfogadja és tiszteletben tartja az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa által elfogadott európai jogi hivatás chartáját, mely rögzíti az ügyvédi hivatás alapelveit és alapértékeit. A Preambulum d) pontja szerint az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei közé tartozik a jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve.
Az Üttv. 107. § b) pontja kimondja, hogy „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy a büntető bíróság bűnösségre vonatkozó megállapítása köti a fegyelmi hatóságot, így a büntető bíróság által megállapított tényállást a Fegyelmi Tanács határozatának alapjául elfogadta, amelyet mindössze azzal egészített ki, hogy az eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelősségét is megállapították és szankcionálták.
Az eljárás alá vont ügyvédet tehát szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen elmarasztalta, mely tény a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti. Az ügyvédi hivatás gyakorlóinak kerülniük kell minden olyan élethelyzetet, amely a fentiekben hivatkozott alapelveket sérti.
Kétségtelen tény, hogy a garázdaság vétsége, illetve a könnyű testi sértés vétsége nem tartozik a súlyos bűncselekmények közé, azonban a fegyelmi hatóság jelen esetben önmagában a szándékos bűncselekmény elkövetése miatti jogerős bírósági elítélést tekinti olyan körülménynek, amely az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti. Az ügyvédi tevékenységet gyakorlók feddhetetlenségének és a jó hírnév megőrzésének követelménye azt jelenti, hogy az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy semmilyen körülmények között nem követhet el szándékos bűncselekményt.
A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenysége gyakorlásán kívül követte el a fegyelmi vétséget, így az Üttv. 107. § b) pontja irányadó a jelen eljárásban.
A Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy a büntetőbíróság által megállapított elkövetés a fegyelmi felelősség elbírálása szempontjából is szándékosnak minősül, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek ismernie kell a jogszabályokat és a rá vonatkozó hivatásrendi normákat, így ezen szabályok megsértése a fegyelmi eljárásban is szándékos elkövetésnek minősül.
Figyelemmel arra, hogy a fegyelmi hatóságok irányadó gyakorlata alapján, amennyiben a fegyelmi felelősség alapját büntetőeljárásban történt jogerős elítélés alapozza meg, úgy annak rendbeliségét nem az alapügyben megállapított bűncselekmények rendbelisége határozza meg, hanem önmagában a jogerős büntetőjogi felelősségre vonás, így a Fegyelmi Tanács egy rendbeli fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.
A joghátrány alkalmazása körében a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy a büntetőeljárás során az eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt bűncselekmény elkövetését beismerte és mind a nyomozóhatósággal, mind a bírósággal, mind pedig a fegyelmi hatósággal együttműködött. Enyhítő körülményként értékelhető az is, hogy a fegyelmi vétségnek minősülő magatartás miatt az eljárás alá vont ügyvéddel szemben más jogkövetkezményt is alkalmaztak (próbára bocsátás, pártfogó felügyelet elrendelése), illetve kisebb súlyú enyhítő körülmény az eljárás alá vont ügyvéd eddig tanúsított kifogástalan előélete is.
Súlyosító körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.
A Fegyelmi Tanács a fentiekre is tekintettel döntött úgy, hogy a rendelkező részben megjelölt összegű pénzbírság fegyelmi büntetés áll arányban a cselekmény tárgyi súlyával, azzal azonban, hogy az enyhítő körülmények és az eljárás alá vont ügyvéd méltányolható anyagi helyzete miatt a pénzbírság fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztésére lehetőséget látott, figyelemmel az Üttv. 111. § (1) bekezdésében foglaltakra is. A Fegyelmi Tanács a felfüggesztés időtartamát – igazodva az elkövetett cselekmény tárgyi súlyához – 2 (kettő) évben határozta meg.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A Fegyelmi Eljárási Szabályzat (FESZ) 22.1. pontja értelmében a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása különösen akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A jelen ügyben a jogerős bírói határozatban foglalt tényállást tekintette irányadónak a Fegyelmi Tanács, így az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége további bizonyítás felvétele nélkül is megállapítható volt. Nem volt tehát akadálya annak, hogy a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül hozzon határozatot.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. pontjának b) alpontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható (jelen esetben a költségek vonatkozásában végrehajtható) fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. október 5. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 157.)