A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. június 5. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
kizárás
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek időtartama 5 (öt) év, és melynek végrehajtását 3 (három) évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft (Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő a P.M. Kft. ügyvezetőjeként 2022. október 24-én bejelentéssel élt a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben kifogásolta az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselői tevékenységét, továbbá azt, hogy nem lehetett vele felvenni a kapcsolatot.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte.
Az előzetes vizsgálat eredményeként a vizsgálatot végző fegyelmi biztos a határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A fegyelmi tanács elnöke az ügyben tárgyalást tűzött.
A megállapított tényállás:
A bejelentő Kft. felperes és N.K. alperes között személyhez fűződő jog megsértése miatt indult per a törvényszék előtt, amelyben a felperesi társaságot a H.B.Á. Ügyvédi Iroda képviselte. A perben a törvényszék 2020. szeptember 17-én hozta meg 8-III. sz. ítéletét, amelyben a keresetet elutasította. Az ítélet kiegészítése iránt a felperesi jogi képviselő kérelmet terjesztett elő, amelyet a törvényszék a 15. sz. végzésével elutasított.
A bejelentő 2021. február 10-én adott ügyvédi meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvédnek arra, hogy a perben az általa képviselt társaság jogi képviseletét lássa el, és a 15. sz. végzés ellen nyújtson be fellebbezést. Az eljárás alá vont ügyvéd ennek megfelelően 2021. február 15-én előterjesztette a fellebbezést, amelyről aznap elektronikus levélben tájékoztatta a bejelentőt.
A fellebbezés nyomán másodfokon eljáró ítélőtábla a 2021. május 25-én kelt végzésével az elsőfokú bíróság elutasító végzését hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasította. A végzésről az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőt annak megküldésével a 2021. július 2-án kelt elektronikus levelében tájékoztatta.
A törvényszék a megismételt eljárásban 2021. július 14-én kiadott 18-I. sz. végzésével nyilatkozattételre hívta fel a felek képviselőit a tekintetben, hogy hozzájárulnak-e az ítélet kiegészítése iránti kérelem tárgyaláson kívüli elbírálásához. A tárgyaláson kívüli elbíráláshoz az alperesi jogi képviselő és az eljárás alá vont ügyvéd is hozzájárult. Az eljárás alá vont ügyvéd sem a törvényszék felhívásáról, sem a tárgyaláson kívüli elbíráláshoz való hozzájárulását tartalmazó, 2021. augusztus 25-i beadványáról nem tájékoztatta a bejelentőt.
A törvényszék 2021. szeptember 22-én hozta meg 21. sz. kiegészítő ítéletét, amelyben az eljárást részben megszüntette. A kiegészítő ítélet eljárás alá vont ügyvéd részére történő kézbesítésére vonatkozóan a NISZ 2021. október 11-én meghiúsulási igazolást adott ki, minthogy a címzett azt a törvényes határidőben nem vette át (nem töltötte le a tárhelyéről). Erre tekintettel a törvényszék a 2021. november 5-én kelt 22. sz. végzésével kézbesítési fikciót állapított meg, amely szerint az iratot 2021. október 8-án kell kézbesítettnek tekinteni. A kézbesítési fikciót megállapító végzést az eljárás alá vont ügyvéd nem vette át.
A törvényszék a 2021. december 6-án kelt 23. sz. végzésével megállapította, hogy a kiegészítő ítélet 2021. október 26-án jogerőre emelkedett. Az eljárás alá vont ügyvéd e végzést sem vette át törvényes határidőben.
Minthogy a bejelentő ekképpen nem értesült a per jogerős befejezéséről s a társaságnak ahhoz kapcsolódó perköltségfizetési kötelezettségéről, az ellenérdekű fél végrehajtási eljárást kezdeményezett a cég ellen, amelyről a bejelentő a végrehajtótól 2022. október 19-én kapott levélből értesült.
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéddel próbált kapcsolatba lépni az ismert elérhetőségein, de az egyetlen alkalommal sem sikerült.
A bejelentő korábban több alkalommal is érdeklődött az ügyek állásáról az eljárás alá vont ügyvédnél, azonban mindig azt a választ kapta, hogy legyen türelemmel. Amikor pedig a kezelőirodától azt a tájékoztatást kapta, hogy az ügyek egy része jogerős és irattárban van, az eljárás alá vont ügyvéd közölte, hogy az adminisztrációs hiba, a kezelőirodán tévedtek.
A kamarai bejelentést követően, a vizsgálati eljárásban irodaellenőrzésre került sor. Az ellenőrzésről készült feljegyzés tartalmazza, hogy 2023. március 3-án irodaellenőrzésre került sor az eljárás alá vont ügyvéd székhelyeként megadott címen. Az ezt megelőzően erről küldött elektronikus értesítést az eljárás alá vont ügyvéd törvényes határidőben nem vette át. A székhelyellenőrzés során megállapítást nyert, hogy van ügyvédi névtábla és a kapucsengőn is szerepel az eljárás alá vont ügyvéd neve, azonban az ellenőrnek az ingatlanba nem sikerült bejutnia.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálati eljárásban felhívás ellenére nem csatolta iratait.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a tárgyaláson a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglalt tényállást és jogi minősítést fenntartotta.
Indítványozta két rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapítását. Az ilyen jellegű ügyvédi mulasztások elszaporodottságára hivatkozva kizárás kiszabását indítványozta fegyelmi büntetésként.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő védekezést, az eljárással kapcsolatban észrevételt sem tett.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a megállapított tényállást bizonyítottnak látta, a fegyelmi biztos által előterjesztett indítványt mind a tényállás körében, mind pedig a büntetésre vonatkozóan alaposnak találta.
A fegyelmi tanács a tényállást – mivel az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen nyilatkozatot nem tett és nem csatolt iratot sem – a bejelentő által előadottak és a bejelentő által csatolt iratok alapján állapította meg.
Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul. Jelen esetben a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd egy irodaépületben dolgozott, így munkakapcsolatuk baráti kapcsolattá is alakult. A bejelentő feltétlen bizalommal volt az eljárás alá vont ügyvéd irányában és bízott abban, hogy a rábízott ügyeit ellátja.
Tartott a bejelentő bizalma még akkor is, amikor az eljárás alá vont ügyvéd az ügyek állását illetően a bírósági kezelőirodán kapott tájékoztatást pusztán adminisztratív tévedésnek minősítve, ismételtem vállalta, hogy utánanéz az ügynek. Ezt követően kellett a bejelentőnek azzal szembesülnie, hogy az eljárás alá vont ügyvéd negligáló magatartása miatt vele szemben végrehajtási eljárás indult és a számlájáról többszázezer forintot szedett be a végrehajtó. Ezzel azonban már nem tudta szembesíteni az eljárás alá vont ügyvédet, mert elérhetetlenné vált a bejelentő számára.
Alapvető elvárás az ügyvéd részéről, hogy a rábízott ügyet ellássa, azonban ennek elengedhetetlen feltétele a postai, elektronikus küldemények átvételének biztosítása, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget. Ez vezetett oda, hogy a bejelentővel szemben úgy indult végrehajtási eljárás, hogy az annak alapjául szolgáló fizetési kötelezettségről a bejelentőnek nem volt és eljárás alá vont ügyvéd mulasztása miatt nem is lehetett tudomása.
A 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:275. § (1) bekezdése előírja, hogy „A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.”, míg a (2) bekezdés rögzíti, hogy „A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.”
Az irodahelyiség megfelelőségéről és az egy címre bejelentett irodahelyiséggel rendelkezőkre vonatkozó szabályokról szóló 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.5. pontja „Az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.”
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 12.3. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.”
Az eljárás alá vont ügyvéd azáltal, hogy a neki szóló hivatalos küldemények átvételét nem biztosította, és ekképpen a peres iratokat nem vette át, a bejelentőt a per érdemi menetéről nem tájékoztatta, illetve a bejelentő számára elérhetetlenné vált, megsértette a Ptk. 6:275. §-ban és a 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.5. pontjában írt kötelezettségeit, mellyel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a kamara felhívására nem csatolta az ügyben keletkezett iratait, megsértette az ÜESZ 12.3 pontját és egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd semmit sem tett ügyfele érdekében, valótlanságokat állítva próbálta elhitetni vele azt, hogy az ügyek rendben folynak, s végül hagyta, hogy jogerőssé váljon a perköltséget megállapító határozat annak ellenére, hogy ügyfelének ígéretet tett a fellebbezés benyújtására.
További súlyosító körülményként értékelte a fegyelmi tanács azt, hogy az ügyvédi névjegyzékben a mai napon is aktívként szereplő ügyvéd mind ügyfelei, mind pedig a kamarai szervek részére elérhetetlenné vált, semmilyen iratot nem vett át, ügyfelének hívásait letiltotta.
Súlyosító körülmény az, hogy az ilyen ügyvédhez méltatlan magatartás nagymértékben veszélyezteti az ügyvédségbe vetett bizalmat.
A fentieket figyelembe véve a fegyelmi tanács az Üttv. 109. § (1) bek. alapján az Üttv. 108. § e) pontjában foglalt kizárás fegyelmi büntetést szabta ki, amelynek mértékét 5 évben határozta meg, s amelyet az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján 3 évre felfüggesztett, ugyanis ezt találta arányban állónak az elkövetett vétség súlyával.
A fegyelmi tanács rögzíti, hogy az Üttv. 111. § (2) bekezdése szerint „A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.”
Az Üttv. 111. § (3) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy „A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi tanács a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelheti.”
Az eljárási költségről az Üttv. 131. § (3) bek. alapján határozott a fegyelmi tanács, amely marasztalás esetén a FESZ 40.2.a) pont szerint 80.000 Ft átalányköltséget jelent.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. szeptember 4. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 162.)