A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2023. június 26. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 12 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
900.000 Ft, azaz Kilencszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács elrendeli a 2020. F. 205/27. számú határozatban kiszabott kizárás fegyelmi büntetés végrehajtását. A kizárás időtartama 5 év.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben a bejelentő terjesztett elő bejelentést a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, kifogásolva az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseleti tevékenységét.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, amelyről az eljárás alá vont ügyvédet ugyanezen a napon értesítette, egyben felhívta észrevételének megtételére, továbbá, hogy az ügyben keletkezett iratait 8 napon belül küldje meg. A felhívás „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a kamarához.
A fegyelmi biztos előterjesztette a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát, amelyről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet és tájékoztatta a bejelentőt. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot az eljárás alá vont ügyvéd átvette.
A megállapított tényállás:
A bejelentő 2021. július 27. napján adott megbízást az eljárás alá vont volt ügyvédnek arra, hogy lássa el jogi képviseletét a S. Kft. alperessel szemben váltókövetelés iránt indított és a törvényszéken első fokon befejeződött polgári perének másodfokú eljárásában. A megbízásról írásbeli megbízási szerződés nem, csak ügyvédi meghatalmazás készült.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fellebbezéssel kapcsolatosan 2021. július 29. napján hiánypótlási felhívást vett kézhez, amelyet az ítélkezési szünetre tekintettel 2021. szeptember 10. napjáig kellett volna teljesítenie. Az eljárás alá vont volt ügyvéd a hiánypótlás teljesítésére további 15 napos határidőhosszabbítást kért. A hiánypótlási felhívásnak azonban nem tett eleget, az ítélőtábla a 2022. január 13. napján kelt végzésével a fellebbezést visszautasította.
A fellebbezés visszautasítására tekintettel az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett és ezzel a bejelentőt terhelő 1.762.100 Ft perköltség is végrehajthatóvá vált. A visszautasításról rendelkező végzés 2022. február 14. napján emelkedett jogerőre. A végzésekről az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentőt nem tájékoztatta, habár azokat átvette.
A jogerős ítélet alapján pernyertes S. Kft. a perköltség követelésének behajtása iránt végrehajtási eljárást kezdeményezett, amely eljárás folyamatban van. A végrehajtó az eljárás alá vont volt ügyvédet a végrehajtásról 2022. március 31. napján cégkapun keresztül tájékoztatta, amelyet ugyancsak átvett, azonban a végrehajtási eljárásról a bejelentőt nem tájékoztatta.
A bejelentő úgy szerzett tudomást a jogerős ítéletről és a végrehajtásról, hogy a végrehajtó hatósági beszedési megbízást adott ki az egyéni vállalkozói bankszámláira. A bejelentő ezt követően megkereste az eljárás alá vont volt ügyvédet, aki javasolta, hogy kössön részletfizetési megállapodást a végrehajtóval, amelyet a bejelentő meg is tett 2022. április 27. napján.
A bejelentő ezt követően bement a törvényszék kezelőirodájára és az iratbetekintés során ismerte csupán meg a fellebbezést visszautasító végzést, amelyről másolatot készített.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd eközben igyekezett megnyugtatni a bejelentőt, biztosította, hogy az érintettekkel tartja a kapcsolatot, melyre tekintettel a bejelentő 2022. május 6. napján újabb megbízást adott neki a hivatkozott végrehajtási eljárásban az adósi jogi képviseletére. A megbízásról írásbeli megbízási szerződés most sem készült, csak ügyvédi meghatalmazás.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2022. július 23. napján készített egy beadványt a bejelentő nevében, azonban azt is a bejelentőnek kellett benyújtania, mintha ő írta volna.
A bejelentő 2022. május 12. napján újabb megbízást adott az eljárás alá vont volt ügyvédnek az általa kezdeményezett végrehajtási eljárásban, azonban az ügyben az eljárás alá vont volt ügyvéd semmilyen ügyvédi tevékenységet nem végzett az ügyvédi meghatalmazásának benyújtásán kívül. Megbízási szerződés jelen megbízással kapcsolatosan sem készült, csupán ügyvédi meghatalmazás.
Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentő számára fokozatosan elérhetetlenné vált, ezért 2022. augusztus 8. napján postai úton küldött levélben kérte, hogy küldje meg számára az ügyei iratait. A levelet az eljárás alá vont volt ügyvéd irodájában 2022. augusztus 9. napján átvették, azonban az iratokat nem kapta meg.
A bejelentő mindezekre tekintettel a megbízásokat 2022. szeptember 26. napján felmondta, amelyet az eljárás alá vont volt ügyvéd irodájában 2022. szeptember 28. napján ugyancsak átvettek, azonban az ügyei iratait a mai napig sem kapta meg.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a bejelentés és mellékletei állapította meg. Tekintettel arra, hogy a tényállás a csatolt okiratok – túlnyomórészt közokiratok – alapján érdemben egyértelműen megállapítható volt, e körben a Fegyelmi Tanácsnak mérlegelnie nem kellett.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Végindítványában a fegyelmi biztos az eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat változatlanul fenntartotta. Ennek alapján az eljárás alá vont ügyvéd 12 rendbeli fegyelmi vétségben való marasztalását kérte. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a rendbeliségnek megfelelő pénzbírságot szabjon ki és marasztalja az eljárás alá vont ügyvédet az eljárás költségeiben. Indítványozta továbbá, hogy a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa által hozott, 2020.F.205/27. számú, 2021. november 7- én jogerőre emelkedett határozattal kiszabott felfüggesztett kizárás végrehajtását rendelje el, tekintettel a jelen eljárásban értékelt elkövetések időpontjára.
Az eljárás alá vont ügyvéd nem tett érdemi nyilatkozatot sem a vizsgálati, sem a tárgyalási szakban. Egyetlen beadványában a fegyelmi tárgyalás elhalasztására tett indítványt.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése kimondja, hogy a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
Az Üttv. 39. § (3) bekezdés második mondata értelmében a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Az Üttv. 52. § (2) bekezdése értelében az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről – az ügyfél kérésére – elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
Az ÜESZ 2.1. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
Az ÜESZ 2.2. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az Etikai Szabályzat 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.
Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmények
1./ Megbízási szerződés készítésének elmulasztása
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd sem a peres eljárás, sem a két végrehajtási eljárás vonatkozásában nem készített írásbeli megbízási szerződést, megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését, ezzel 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
2./ Megbízás teljesítésének elmulasztása
Az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a bíróság hiánypótlási felhívásának, noha arra nem csak a 15 napos határidő, de a teljes ítélkezési szünet rendelkezésére állt. Az eljárás alá vont ügyvéd továbbá nem végzett érdemi ügyvédi tevékenységet a megbízás tárgyát képező másik két végrehajtási eljárásban sem. Magatartásával megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, a 39. § (3) bekezdését, valamint az Etikai Szabályzat 2.1., 2.2., és 2.4. pontjait, amellyel 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
3./ Tájékoztatási kötelezettség elmulasztása
Az eljárás alá vont ügyvéd a rá bízott 3 ügy egyikében sem tájékoztatta a bejelentőt az ügyei állásáról, ezzel megsértette az Etikai Szabályzat 13.10. pontját, amely – a megbízások számához igazodva – 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség.
4./ Iratkiadási kötelezettség elmulasztása
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd iratkiadási kötelezettségének nem tett eleget, megsértette az Üttv. 52. § (2) bekezdését így 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács a fent írtak szerint 12 kötelezettségszegést megvalósító magatartást azonosított, 12 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget állapított meg.
Az Üttv. 109. § (1) bekezdése szerint a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével – ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak –, mérlegelési jogkörében szabja ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartása, hogy az ügy elvállalását követően semmilyen érdemi tevékenységet nem végzett ügyfele érdekében, de ezzel ellentétes látszatot keltett, különösen alkalmas az ügyvédségbe vetett közbizalom csorbítására. Erre tekintettel az elkövetett cselekmény tárgyi súlya nagy. A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként értékelte a rendbeliséget, valamint azt a körülményt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd korábbi fegyelmi marasztalására hasonló tényállás mellett került sor.
Enyhítő körülményt – elsősorban azért, mert az eljárás alá vont volt ügyvéd az eljárásban érdemben nem vett részt – nem észlelt.
Az Üttv. 111. § (2) bekezdése szerint a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a végrehajtási eljárások körében terhére rótt cselekményeket a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének tartama (2021. november 27.–2022. november 27.) alatt követte el, a Fegyelmi Tanács a kizárás végrehajtásának elrendeléséről határozott. E körben mérlegelte, hogy ismételten jelentős tárgyi súlyú, hasonló tényálláson alapuló szándékos fegyelmi vétséget követett el az eljárás alá vont ügyvéd.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd már nem tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, ügyvédi tevékenységének felfüggesztéséről az Üttv. 130. § (2) bekezdés szerint rendelkezni nem kellett. Ugyanezen okból mellőzte a Fegyelmi Tanács az igazolvány, valamint a szárazbélyegző leadására vonatkozó felhívást.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. szeptember 16. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 166.)