A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2023. július 27. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 (két) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott 200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
1. Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a bejelentő1 a Kamaránál 2023. január 26. napján érkeztetetten terjesztett elő panaszt.
A vezető fegyelmi biztos hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, melynek tárgya: jogi képviselet nem megfelelő ellátásának, valamint tájékoztatás hiányának kifogásolása. Egyidejűleg a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó releváns iratokat 8 napon belül – elektronikus úton – köteles, az észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
A vezető fegyelmi biztos tájékoztatta a bejelentő1-t az előzetes vizsgálat elrendeléséről, a kamara elnökhelyettesének a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről szóló tájékoztatással együtt.
Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában kérte a nyilatkozattétel 8 napos határidejének 15 nappal történő meghosszabbítását azzal az indokkal, hogy a bejelentő1 2018 májusában adott megbízást, így az iratok beszerzése hosszabb időt vesz igénybe.
A bejelentő1 a közvetítő eljárás díját befizette, melyre figyelemmel a vezető fegyelmi biztos az ügy iratait felterjesztette a közvetítői koordinátornak további ügyintézés és a közvetítői eljárás lefolytatása céljából.
A fegyelmi biztos a hivatalból indult előzetes vizsgálatot további 3 hónappal meghosszabbította.
A közvetítői eljárás 2023. május 9. napján megállapodással fejeződött be.
A bejelentő1 arról tájékoztatta a kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a közvetítői eljárásban kötött megállapodásban vállalt fizetési határidőt nem tartotta be, telefonon nem elérhető, ezzel is akadályozva a MÜBSE felé történő igényérvényesítés bejelentését.
Az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettségének a vizsgálati szakban nem tett eleget.
A fegyelmi biztos a 2023. június 8-án kelt határozatával a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett, melyről a bejelentő1-t tájékoztatta.
2. Az eljárás alá vont ügyvéd ellen a bejelentő2 a Kamaránál 2023. március 17. napján érkeztetetten terjesztett elő panaszt, melyben kérte ügyének egyesítését a bejelentő1 ügyéhez, tekintve, hogy mindketten ugyanazon baleset részeseként adtak megbízást az eljárás alá vont ügyvédnek.
A vezető fegyelmi biztos hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, melynek tárgya: jogi képviselet nem megfelelő ellátásának kifogásolása. Egyidejűleg a vezető fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó releváns iratokat 8 napon belül – elektronikus úton – köteles, az észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
A vezető fegyelmi biztos tájékoztatta a bejelentő2-t az előzetes vizsgálat elrendeléséről.
A bejelentő2 a közvetítő eljárás díját befizette.
A bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd között a közvetítői eljárás 2023. május 9. napján megállapodással befejeződött.
A bejelentő2 alatt arról tájékoztatta a kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a közvetítői eljárásban kötött megállapodásban vállalt fizetési határidőt nem tartotta be, indokokolást nem küld, telefonon nem elérhető, ezzel is akadályozva a MÜBSE felé történő igényérvényesítés bejelentését.
Az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettségének a vizsgálati szakban nem tett eleget.
A fegyelmi biztos a 2023. június 8-án kelt határozatával a hivatalból indult előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyről a bejelentő2-t tájékoztatta.
A bejelentő1 bejelentése alapján hivatalból elrendelt előzetes vizsgálat eredményeként kezdeményezett fegyelmi eljárásban a Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálást kezdeményezte, melyről tájékoztatta a bejelentőt és egyben nyilatkozattételre hívta fel a tekintetben, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a közvetítői eljárásban létrejött megállapodásnak időközben eleget tett-e.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő2 bejelentése alapján kezdeményezett fegyelmi eljárást a bejelentő1 bejelentése alapján kezdeményezett fegyelmi eljáráshoz egyesítette, tekintettel arra, hogy mindkét ügyben a fegyelmi eljárás az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyik, az ügyek egyesítését az eljárás gazdaságosságához fűződő érdek és a célszerűség szempontjai is megkívánják, az egyesítés az eljárás alá vont ügyvéd érdekeit nem sérti, mert így egy eljárás keretei között kerülhet sor az eljárás tárgyává tett magatartások elbírálása.
A bejelentők arról tájékoztatták a Fegyelmi Tanácsot, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a közvetítői eljárásban létrejött megegyezés szerinti határidőt ugyan nem tartotta be, de késedelmesen teljesítette a vállalásait.
A Fegyelmi Tanács elnöke tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy az egyesített fegyelmi eljárásban az ügy tárgyaláson kívüli elbírálást kezdeményezte és kérte a végindítványának előterjesztésére.
A fegyelmi biztos végindítványára az eljárás alá vont ügyvéd védekezést terjesztett elő és iratokat csatolt.
A megállapított tényállás:
1. A bejelentő1 2018 májusában bízta meg az eljárás alá vont ügyvédet egy baleseti kártérítési ügyének intézésével.
Ügyvédi munkadíj megfizetésére nem került sor, felek az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíjban (sikerdíjban) állapodtak meg.
A bejelentő1 sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az utóbbi időben őt az ügy állásáról nem tájékoztatta, kérésére az ügy iratait sem küldte meg.
A bejelentést követően a felek részvételével a Budapesti Ügyvédi Kamara előtt indult közvetítői eljárás a felek megállapodásával eredményesen befejeződött: a közvetítői egyezségben az eljárás alá vont ügyvéd őszinte bocsánatkérését fejezte ki, továbbá a bejelentő1 irányába dokumentumok megküldésére és pénzösszeg megfizetésére kötelezte magát. A bejelentő1 az eljárás alá vont ügyvéd őszinte sajnálatát és kötelezettségvállalását elfogadta.
A bejelentő1 e-mail levelében arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy a közvetítői eljárásban tett kötelezettségvállalását az eljárás alá vont ügyvéd az ott megszabott határidőben nem teljesítette, telefonon nem elérhető, amellyel őt a MÜBSE felé benyújtandó kérelem beküldésében is akadályozza, mivel a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges egyeztetést nem teszi lehetővé.
A vezető fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont ügyvéd az általa előterjesztett határidő- hosszabbítást követően sem csatolta az előzetes vizsgálati során az ügy releváns iratait, védekezést nem terjesztett elő.
2. A bejelentő2 egy 2018. április 8. napján történt balesettel kapcsolatban bízta meg az eljárás alá vont ügyvédet a baleseti kártérítési ügyének intézésével.
A bejelentő2 sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd őt az ügy állásáról nem tájékoztatta, illetve megtévesztő tájékoztatásokat adott, kérésére az ügy iratait nem adta ki, azokba a betekintést nem tette lehetővé.
A Budapesti Ügyvédi Kamara előtt indult közvetítői eljárás egyidőben került lefolytatásra a bejelentő1 kérelmére indult eljárással a felek részvételével, amely 2023. május 9. napján a felek megállapodásával eredményesen befejeződött. A közvetítői egyezségben az eljárás alá vont ügyvéd őszinte bocsánatkérését fejezte ki, továbbá a bejelentő irányába dokumentumok megküldésére és pénzösszeg megfizetésére kötelezte magát. Bejelentő2 az eljárás alá vont ügyvéd őszinte sajnálatát és kötelezettségvállalását elfogadta.
A bejelentő2 e-mail levelében arról tájékoztatta a Budapesti Ügyvédi Kamarát, hogy a közvetítői eljárásban tett fizetési kötelezettségvállalását az eljárás alá vont ügyvéd az ott megszabott határidőben nem teljesítette, telefonon nem elérhető, együttműködést nem tanúsít. A MÜBSE felé benyújtandó kérelem beküldésében is akadályozza a bejelentőt, mivel a nyomtatvány kitöltéséhez szükséges egyeztetést nem teszi lehetővé.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során az üggyel kapcsolatos iratokat felhívás ellenére nem csatolta, védekezést nem terjesztett elő.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás tárgyaláson kívüli elbírálásának kezdeményezése, és a fegyelmi biztos végindítványának a Fegyelmi Tanács részéről történt megküldését követően nyújtotta be érdemi védekezését, amelyhez iratokat is csatolt az alábbiak szerint:
A bejelentők 2019. február 26. napján adtak részére megbízást és meghatalmazást az önhibájukon kívül 2018. április 8. napján bekövetkezett káreseménnyel kapcsolatban a [...] Biztosító Zrt-nél folyamatban lévő kártérítési ügyük rendezése érdekében peres, illetve peren kívüli képviseletükre, továbbá a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság előtt folyamatban lévő szabálysértési eljárásban.
A megbízás alapján az eljárás alá vont ügyvéd összeállította a kártérítési igényt, felvette a kapcsolatot a biztosítóval, a szabálysértési hatóság határozatával szemben kifogást terjesztett elő.
A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát helyben hagyta: miszerint a bejelentő1 is KRESZ- szabálysértést követett el a káresemény kapcsán. Mindezek következtében a biztosító 50%-os kármegosztást állapított meg, melyen a vele folytatott levelezést követően sem változtatott.
A fentiek alapján csak egy esetleges perben lehetett volna a károsultak kártérítési igényén változtatni, amelynek kimenetele bizonytalan lett volna.
A megbízók a megbízást 2023. január 30. napján felmondták.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfelekkel a kapcsolatot fenntartotta, ténykérdés, hogy többnyire telefonon és nem írásban adott tájékoztatást az ügy állásáról. Peres eljárást annak bizonytalan kimenetele miatt nem indított, a biztosítóval kísérelt meg peren kívüli megegyezést.
Az üggyel kapcsolatos iratokat a közvetítői eljárásban csatolta be, amely eljárás sikeresen lezárult, a vállalt kötelezettségnek 9 nap késedelemmel tett eleget oly módon, hogy az általa vállalt kártérítési összeget késedelmi kamattal együtt megfizette a bejelentőknek.
Tévedésben volt abban, hogy az ügyben keletkezett iratokat a kamarai felhívásra nem terjesztette be, úgy gondolta, elegendő ezt a közvetítői eljárásban megtenni.
A hiányosságokat utóbb védekezéséhez csatoltan pótolta.
Kérte, hogy a Fegyelmi Tanács méltányos döntést hozzon, a közvetítői eljárásban a mulasztását elismerte, megbánó magatartást tanúsított, a bejelentők esetleges kárát kiegyenlítette.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában egyetértett a tárgyaláson kívüli elbírálással és az egyesített mindkét ügyben fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat: kérte a tényállást ezzel egyezően megállapítani a csatolt okirati bizonyítékok alapján, kiegészítve a bejelentők e-mail levelében foglaltakkal.
Indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását: álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy
– a bejelentőket azok többszöri megkeresésére sem tájékoztatta, velük a kapcsolattartást mellőzte, a közvetítői eljárásban létrejött megállapodásban vállalt kötelezettségének nem tett eleget,
– a Budapesti Ügyvédi Kamara felhívására a jelen eljárással kapcsolatos iratait nem csatolta be,
megsértette az Üttv. 1. § (2)–(3) bekezdésében, az ÜESZ 2.4., 12.1., 12.3. és 13.10. pontjában foglaltakat, és ezzel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 2 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Mindezekre tekintettel pénzbírság kiszabására és az eljárási költségek megtérítésre tett indítványt.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő-megbízókkal egymásnak ellentmondó időpontban, de az eljárás alá vont által csatolt, 2019. február 26. napján kelt Ügyvédi Megbízási Szerződés-t kötött, mely alapján vállalta el a képviseletüket, amelynek ellátását a bejelentők kifogásolták, ezért a panaszolt magatartás alapján a fegyelmi felelősségének elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Eljárásjogi szempontból az előzetes vizsgálati eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.
Az Üttv. 107. § értelmében: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”
Az Üttv. 1. § (2) bekezdése elvi éllel szögezi le, hogy „Az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.”
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az ÜESZ 2.4. pontja szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”
Az ÜESZ 12.1. pontja értelmében „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.”
Az ÜESZ 12.3. pontja alapján „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.”
Az ÜESZ 13.10. pontja alapján ’Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.’
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében pedig: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján a határozatát tárgyaláson kívül hozta meg. Az alapul fekvő tényállás egyértelmű, annak elemei a bejelentés és az egyéb rendelkezésre álló adat alapján megállapítható, az eljárás alá vont ügyvéd annak egyetlen elemét sem vitatta, de különösen figyelembe vette a Fegyelmi Tanács, hogy a felek vitájukat eredményes közvetítői eljárásban rendezték.
A fegyelmi felelősség, annak minősítése ilyen körülmények mellett kétséget kizáróan megállapítható.
Az Üttv. és az ÜESZ fent idézett rendelkezései határozzák meg az ügyvédi megbízás teljesítésének alapelveit, a megbízott ügyvédtől elvárható magatartási normákat.
Az ügyvédi tevékenység lelkiismeretes gyakorlása kétséget kizáróan magában foglalja, hogy az ügyvéd a részére adott megbízás teljesítése során a szükséges tájékoztatást a megbízójának adja meg és az ügyfele számára legyen elérhető.
Az ÜESZ Preambulumának c) pontja az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei között határozza meg a jogászi hivatás méltóságát és becsületét.
A megállapított tényállás alapján az eljárás alá vont ügyvéd a részére adott megbízás teljesítése során – annak 2023. január 30-i megbízói felmondásáig – nem tartotta be, megsértette a megbízóival szembeni alapvető kötelezettségeit, amikor a megbízók az ügyvéd elérhetőségének hiányában egyáltalán nem, vagy nem megfelelően kaptak tájékoztatást az ügyük állásáról.
Az eljárás alá vont ügyvéd a közvetítői eljárásban ezen mulasztását elismerte, őszinte bocsánatkérését fejezte ki, továbbá a bejelentők irányába dokumentumok megküldésére és pénzösszeg megfizetésére kötelezte magát. A bejelentők az eljárás alá vont ügyvéd őszinte sajnálatát és kötelezettségvállalását elfogadták.
Ilyen előzményeket követően az eljárás alá vont ügyvéd a közvetítői eljárásban vállalt határidőt nem tartotta meg, ugyan a kötelezettségének, ha késedelmesen is, de végül eleget tett.
Noha a bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd a köztük, a megbízás ellátásából fakadó vitát a közvetítői eljárásban rendezték, az ügyvéd a vállalt kötelezettségét késedelemmel teljesítette, ez a magatartása is alkalmas az ügyvédi hivatásba, az ügyvédi tevékenységbe vetett társadalmi bizalom, megítélés, az ügyvédi kar tekintélyének csorbítására, az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére.
A fegyelmi ügyben az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra köteles az üggyel összefüggő iratokat már a vizsgálati szakban becsatolni, ennek elmulasztása önálló fegyelmi vétség.
Fegyelmi ügyben a bejelentésre érdemi védekezés előterjesztése nem kötelező.
Az eljárás alá vont ügyvéd az iratcsatolási kötelezettségének késedelmesen, csak a fegyelmi szakban tett eleget. Késedelme kimentésére előadott indoka – tévedése – nem elfogadható, még akkor sem, ha ebben az időpontban a közvetítői eljárás már eredménnyel lezárult. E kötelezettséget a hivatásrendi szabályok tartalmazzák, továbbá erre a vizsgálati szakban az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét a vezető fegyelmi biztos is felhívta.
Az ügyvédi tevékenység gyakorlójától elsődlegesen elvárható követelmény, hogy a hivatásrendi szabályokat ismerje, betartsa, a kamarai eljárásban a kötelezettségeit az előírásoknak megfelelően, határidőben és joghatályosan teljesítse, tekintve, hogy ezen alapvető kötelezettség akár nem ismerete, akár be nem tartása esetén az ügyfelek megbízásának elvállalásakor követendő anyagi és eljárási szabályok teljesítése is veszélybe kerülhet.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fentiek alapján megsértette az Üttv. 1. § (2)–(3) bekezdését, az ÜESZ 2.4., 12.1., 12.3. és 13.10 pontjait, ezzel egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az ÜESZ 12.3. pontjában előírt, az ügyvédi kamara és szervei részére az ügyvédi tevékenyég gyakorlójával szembeni panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra, az üggyel összefüggő iratok becsatolásának elmulasztása önálló, további egy rendbeli fegyelmi vétség.
Mindezzel a Fegyelmi Tanács két rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét vizsgálja, a megállapított tényállás valamennyi elemét egyenként és összességében értékeli és mindennek alapján a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben az Üttv-ben meghatározott fegyelmi büntetést alkalmaz az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében eljárva.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy a közvetítői eljárás a bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd megállapodásával eredménnyel zárult, az eljárás alá vont ügyvéd mulasztását elismerte, megbánó magatartást tanúsított, a bejelentők esetleges kárát, ha a vállalt határidőhöz képest késedelemmel, de kiegyenlítette.
Ez egyben a fegyelmi felelősség elismeréseként is értékelhető.
Súlyosbító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, amely alapján és a fokozatosság elvére is figyelemmel a jelen fegyelmi eljárás tárgyát képező csekélyebb súlyú fegyelmi vétség megvalósulása miatt a pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta. A Fegyelmi Tanács – figyelemmel az Üttv. fent írt, 109. § (1) bekezdésében foglaltakra – az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak a fegyelmi vétség súlyával egybevetve, és mérlegeléssel a rendelkező rész szerinti összegben látta azzal arányban állónak, annak tükrében, hogy a jelenleg hatályos szabályok értelmében a kiszabható pénzbírság maximuma 1.000.000 Ft.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A Fegyelmi Tanács határozata 2023. szeptember 5. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2023. F. 172.)